Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014. (X.30.) önkormányzati rendelete
Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 07. 01- 2023. 01. 31Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014. (X.30.) önkormányzati rendelete
Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Az önkormányzat, az önkormányzat feladata, hatásköre
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
SARKAD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
(a továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: 5720 Sarkad, Kossuth u. 27.
(levelezési cím: 5721 Sarkad, Pf.: 1)
Telefon: 66/585-710
Fax: 66/271-030
Internet: www.sarkad.hu,
E-mail: titkarsag@sarkad.hu
(2) Az önkormányzat működési területe: Sarkad város közigazgatási területe.
2. § (1) SarkadVáros Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) tagjainak száma 11 fő. A képviselő-testület tagjai: a polgármester, aki egyben egyéni választókerületi képviselő, 7 egyéni választókerületi, valamint 3 listás képviselő.
(2) A képviselő-testület bizottságai:
3. § Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlója. A jelképek leírását és használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) valamint más törvényben meghatározottakon felül:
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület megalakulása
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni
1. a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait,
2. a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
3. a Békés Megyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatalának vezetőjét;
4. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sarkadi Tankerületi Igazgatóját;
5. a térség országgyűlési képviselőjét,
6. a jelölő szervezetek képviselőit,
7. a helyi önkormányzati képviselőket,
8. a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit,
9. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
10. a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
11. az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak vezetőit,
12. az önkormányzat közalapítványainak kuratóriumi elnökeit,
13. a városban működő intézmények, szervezetek, egyházak vezetőit,
14. a város volt polgármestereit,
15. a média képviselőit.
(2) Az alakuló ülés lebonyolításáról a polgármesteri hivatal részletes forgatókönyvet készít.
(3) Az alakuló ülés napirendi pontjai - törvényben meghatározottaknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően -, különösen:
1. Ünnepélyes megnyitó:
a) polgármester köszöntője
b) Himnusz
2. A Helyi Választási Bizottság elnökének közreműködésével:
a) tájékoztató a választás eredményéről,
b) megbízólevelek átadása, a képviselők és a polgármester eskütétele
3. A polgármesteri program ismertetése
4. A polgármester illetményének és költségtérítésének jogszabály szerinti megállapítása
5. Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása
6. A nem képviselő bizottsági tagok eskütétele
7. Alpolgármester(ek) választása, eskütétele
8. Az alpolgármester(ek) illetményének, költségtérítésének illetve tiszteletdíjának jogszabály szerinti megállapítása
9. Megbízás adása Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet teljes körű felülvizsgálatára valamint az önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére.
4. A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján, valamint szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt július 1. és július 31. között ülésszünetet tart. A munkaterv-tervezetet jóváhagyásra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkatervben nem szereplő ülés a rendkívüli ülés, melyre az Szmsz. 15. § (2) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve a rendes ülés szabályai vonatkoznak.
5. A képviselő-testület összehívása
8. § (1)7 A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze.
(2)8 A képviselő-testület ülését általában a városháza dísztermében, csütörtöki napon 13.00 órai kezdettel tartja. Indokolt esetben az ülés kivételesen máshol is megtartható, vagy más időpontra is összehívható. A rendkívüli ülés kezdési időpontjáról a polgármester dönt.
(3) A testületi ülést egy tárgyalási napon 22 óráig be kell fejezni. 22 óra után akkor folytatható az ülés, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.
(4) A képviselő-testületi ülésszünet alatt a kötelezettségvállalással nem járó halaszthatatlan ügyekben – az át nem ruházható hatáskörök kivételével – a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettség mellett.
6. A meghívó
9. § (1)9 A meghívót és az előterjesztéseket írásos és képviselői igény esetén elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők, bizottsági tagok, meghívottak és az érintettek a legelső bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők, bizottsági tagok a legelső bizottsági ülést, illetve, ha nincs bizottsági ülés a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon kézhez kapják.
(2) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:
1. az ülés helyét, időpontját,
2. a javasolt napirendet,
3. a napirendi pontok előadóit.
(3) Az ülésre meg kell hívni és az ülésen tanácskozási joggal köteles részt venni:
1. a jegyző, az aljegyző,
2. a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, szükség szerint más szakemberei,
3. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői, továbbá az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a térség országgyűlési valamint a városban lakó megyei önkormányzati képviselőket,
2. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
3. a nem képviselő bizottsági tagokat,
4. az önkormányzat könyvvizsgálóját a véleményezési körébe tartozó témákban,
5. a városi rendőrkapitányságot
(5) A testületi ülésre meghívást nyer, de részükre külön írásos előterjesztés nem küldendő, azt a Sarkadi Polgármesteri Hivatalban vagy a városi Könyvtárban megtekintheti, illetve igény szerint elviheti:
1. a városban működő gazdálkodó, termelő és szolgáltató szervezetek
2. pártok, társadalmi szervezetek
3. egyházak, vallási felekezetek
4. a sajtó.
(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a város lakosságát a meghívónak a Sarkadi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint a helyi sajtóban és az önkormányzat honlapján való megjelentetésével kell értesíteni.
(7) A képviselő-testületi ülésekről jelenléti ívet kell vezetni. A folytatólagos ülésről a jelenléti ívet ülésnaponként kell vezetni.
7. Ünnepi testületi ülés
10. § (1) A képviselő-testület a 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl – a város életében fontos szerepet játszó események alkalmából - ünnepi ülést tarthat, melynek lebonyolítására az alábbi szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az ünnepi testületi ülést a polgármester hívja össze.
(3) Az ülésre meg kell hívni:
1. a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a térség országgyűlési és a városban lakó megyei önkormányzati képviselőket;
2. a nem képviselő bizottsági tagokat;
3. a jegyzőt, az aljegyzőt;
4. a Sarkadi Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit;
5. az önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit;
6. kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és azok hozzátartozóit;
7. hirdetmény útján Sarkad város polgárait;
8. egyéb aktuális évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.
(4) A meghívókat díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 7 munkanappal meg kell küldeni a címzettek részére.
(5) Az ünnepi testületi ülést a városháza dísztermében, vagy más, alkalmas helyen kell megtartani. Az ülés forgatókönyvét az ülés előtt 15 munkanappal véglegesíteni kell. A forgatókönyv elkészítését, az esetleges előadóművészek meghívását, az ünnepi üléssel kapcsolatos teendőket a polgármesteri hivatal koordinálja.
8. Az előterjesztés
11. § (1) A képviselő-testület ülése elé írásban kell a tárgyalandó anyagot benyújtani. A képviselő-testület ülése elé elektronikusan is benyújtható tárgyalandó anyag.
(2) A képviselő-testület ülése elé kerülő dokumentumok fajtái:
12. § (1) A képviselő-testületnek tárgyalandó dokumentumot nyújthat be a 11. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével:
1. a polgármester,
2. a polgármesterrel történt előzetes egyeztetést követően:
a) az alpolgármester,
b) a jegyző, aljegyző,
c) a bizottság (az ágazatához tartozó ügyek vonatkozásában);
d) az önkormányzati, és nem önkormányzati szerv (intézmény, gazdasági társaság, társadalmi szervezet) vezetője,
e) a kistérségi társulás elnöke.
(2) Az előterjesztés tartalmazza
1. a napirendi pont sorszámát és az előterjesztést előkészítő nevét, valamint a döntéshez szükséges szavazati arányt,
2. az előterjesztés tárgyát,
3. a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak végrehajtását,
4. a döntéshez szükséges információkat, kockázat elemzést, következtetéseket, eszközöket, (a javasolt döntés indokait), annak várható társadalmi, gazdasági hatását,
5. a szakértői véleményeket,
6. jelentősebb gazdasági döntések előtt az önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara kikért véleményét, amennyiben az lényeges kérdésekben eltér az előterjesztőétől,
7. a határozati javaslato(ka)t, ezen belül:
a) a döntési javaslat szövegét a pénzügyi forrás megjelölésével,
b) a végrehajtásért felelős személy(ek) és a (rész)határidők megjelölését.
(3) A fő napirend szerinti előterjesztést a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja. Az előterjesztések előkészítésében a tárgy szerint illetékes bizottság, bizottsági elnök részt vehet.
(4) Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt ülésére készített írásbeli anyagokat megtekinthetik:
1. a Városi Könyvtárban, valamint
2. az önkormányzat honlapján.
9. Sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítvány az adott képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő tárgyban benyújtott olyan napirendi pont javaslat, melyet a polgármester, vagy 4 képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő, és amelyet bizottság előzetesen nem véleményezett.
(2) A sürgősségi indítványt annak indokolásával együtt legkésőbb a képviselő-testületi ülés napját megelőző munkanapon, délelőtt 10 óráig lehet benyújtani a jegyzőnél.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A sürgősségi indítványt - napirendre való felvétele esetén - a fő napirendi pontok után kell megtárgyalni.
(5) A költségvetési rendelet módosítását – ide nem értve a tartalék-, és pályázati keretet - eredményező sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.
10. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
14. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár részt vehet.
(2) Olyan ügyben, melynél - a Mötv. szerint - az érintett kérésére zárt ülést kell tartani, az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, továbbá tisztségre, megbízatásra történő jelölés esetén az annak vállalásáról szóló nyilatkozatot a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16 óráig be kell szerezni. Ha az érintett személy a véleményezéskor még nem ismert, úgy legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.
15. § (1)10 A képviselő-testületi ülést
a) a polgármester, akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester
b) a polgármesteri és a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke
hívja össze és vezeti. Az Ügyrendi Bizottság elnöke az ülés összehívása mellett vezeti is a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület rendszerint nyílt ülésen kezdi meg munkáját. Elsőként a lejárt határidejű határozatokat tárgyalja, majd a két ülés közötti fontosabb eseményekről készült tájékoztatót. A nyílt ülés a fő napirendi pontok megvitatásával folytatódik, majd az interpellációkra, kérdésekre kerül sor.
11. Az interpelláció és a kérdés
16. § (1) Az interpelláció olyan - önkormányzati ügyben - benyújtott felvetés, kérés, amely:
a) problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethetõ meg,
b) mulasztás, helytelen döntés vagy gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
(2) A kérdés a városban működő szervezetek működésével, döntéseivel, tevékenységével kapcsolatos tudakozódás.
(3)12 A képviselő az interpellációt és a kérdést a polgármesterhez, a munkamegosztásukat figyelembe véve az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzõhöz, a polgármesteri hivatal belsõ szervezeti egységeinek vezetõihez intézheti. Amennyiben az interpelláció és a kérdés előzetesen, az ülést megelőző munkanap 10.00 óráig írásban vagy elektronikus úton kerül benyújtásra, arra lehetőség szerint (ha az ügy bonyolultsága ezt engedi) a másnapi képviselő-testületi ülésen szükséges érdemben válaszolni. Kivételes esetben (ha az ügy bonyolultsága indokolja) az interpellációra, illetve a kérdésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 32. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített határidőig szükséges érdemi választ adni.
(4) Az írásban benyújtott interpellációt és a kérdést a képviselő az ülésen szóban előadhatja 1 alkalommal, melyre együttesen 5 perc áll rendelkezésre.
17. § (1) A bejelentések kezdetén a polgármester ismerteti az előző ülésen elhangzott interpellációkra és kérdésekre adott válaszokat. Ezt követően lehetőséget ad az írásban benyújtott interpellációk és kérdések szóbeli elmondására.
(2) Az interpellációra és a kérdésre az ülésen adott érdemi válaszra 5 perc áll rendelkezésre. A képviselő-testület az interpelláció és a kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelybe szükség szerint bevonhatja az előterjesztőt, a bizottságot, vagy eseti bizottságot hozhat létre.
(3) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt 1 percben megindokolhatja. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű többséggel.
(4) Ha a képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra, kérdésre adott választ, úgy megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatba a képviselőt is be kell vonni.
12. A vita
18. § (1) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli pontosítást, kiegészítést tehessen, amit az előterjesztés eredeti részének kell tekinteni.
13. A szavazás
19. § (1) A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a Mötv. szerint zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. A titkos szavazás - melynek elrendeléséhez egyszerű többség szükséges urnába helyezendő szavazólap felhasználásával zajlik az Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A szavazólapos titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.
(2) Név szerinti szavazást a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl akkor kell tartani, ha arról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester egyenkét olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felsorolásakor az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A határozati javaslatokat a polgármester - eltérő indítvány hiányában - egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy határozatonként először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni, azok indítványozásának sorrendjében, majd a bizottságok által javasolt módosításokat.
20. § (1) A szavazás során született döntést ugyanazon képviselő-testületi ülésen csak 1 esetben, és csak akkor lehet újra szavazásra bocsátani, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi. Amennyiben az újabb szavazással a korábbi döntés megváltozik, úgy a korábbi határozat automatikusan hatályát veszti.
(2) Amennyiben több javaslat is megkapja a határozat meghozatalához szükséges szavazatot, közülük mindegyiket érvényes döntésnek kell tekinteni, kivéve, ha a döntések kizárják egymást. Ebben az esetben a legtöbb szavazatot kapott javaslat kerül a határozatba.
(3) A pontonként megszavazott határozati javaslatot egyben is szavazásra kell bocsátani.
(4) A polgármester ismerteti a döntést.
14. Kizárás, személyes érintettség
21. § (1) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.
(2)13 Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettség fennáll, a részére megállapított havi tiszteletdíját 1 havi időtartamra 25 %-kal csökkenteni kell.
(3)14 A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
15. Szavazati arányok
22. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott 11 képviselőből 6 fő jelen van.
(2) A Mötv.-ben továbbá más törvényben meghatározott eseteken felül minősített többség, azaz a megválasztott 11 képviselőből 6 fő igen szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
16. A határozat és végrehajtása
23. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:
1. a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,
2. ügyrendi és eljárási jellegű kérdésekről,
3. a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
4. a hozzászólás további folytatásának engedélyezéséről (ha azt a polgármester az Szmsz-ben foglalt jogköre alapján félbeszakítja),
5. a név szerinti szavazás elrendeléséről.
(2) A képviselő-testület számozott, formaszerű, normatív vagy egyedi határozatot hoz az (1) bekezdésbe nem tartozó döntéseiről. A határozat tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését.
(3) A képviselő-testület normatív határozatainak közzététele a polgármesteri hivatalban az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A határozat közzétételének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a határozatok kivonatának kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
(4)15 A képviselő-testület ülésén elfogadott határozatok megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárban.
24. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a képviselő-testület rendes üléseire írásos beszámolót kell készíteni, melyet a jegyző terjeszt elő. A beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése.
(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát, valamint a feladat elvégzését követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.
(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:
1. a lejárt határidejű határozat szövegét,
2. a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,
3. a végrehajtás akadályait, annak okait.
17. A rendelet
25. § (1) A képviselő-testület - törvényben meghatározottakon felül - rendeletet alkot különösen:
1. a települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának - a törvény keretei közötti - megállapításáról,
2. a helyi kitüntetésekről, címekről, díjakról és azok adományozásának rendjéről,
3. az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
1. a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő,
2. a jegyző, aljegyző,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a települési nemzetiségi önkormányzat.
(3) A rendeletalkotási kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.
(4) A rendeletalkotás előkészítése során lehetőség szerint lehetőséget szükséges biztosítani a társadalmi egyeztetésre. Ennek érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján vagy honlapján biztosítani kell – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a rendelettervezet és indokolása (a továbbiakban együtt: rendelettervezet) elérhetőségét és véleményezhetőségét.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendeletet tervezetet az alábbi tárgykörökben, esetekben:
1. költségvetés megállapítása, módosítása, zárszámadás, valamint a kapcsolódó mellékletek tartalma,
2. helyi adók, közszolgáltatási díjak, fenntartói és tulajdonosi jogkörből eredő árak, díjak megállapítása,
3. lekötött betétekből származó bevételek, egyéb önkormányzati pénzeszközök, alapok felhasználása,
4. önkormányzati támogatások helyi eljárási rendjének, feltételeinek meghatározása,
5. hatósági díjak megállapítása,
6. az önkormányzat vagyona és annak hasznosítása,
7. a képviselő-testület és szerveinek szervezete, feladat- és hatásköre, működése, eljárásainak rendje, valamint az önkormányzathoz kapcsolódó személyek, szervezetek tevékenysége
8. köztisztviselők munkavégzése, juttatása és támogatása,
9. ha a rendeletmódosítás kizárólag technikai, formai jellegű, egyszerű szöveg-, vagy megnevezés módosítást tartalmaz,
10. ha rendeletmódosításra kizárólag felsőbb szintű jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében van szükség,
11. ha a rendeletmódosítás nem eredményez lényeges változást a rendelet személyi hatálya alá tartozókra vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében,
12. ha rendelet sürgős megalkotásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy a város fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelme miatt szükséges.
(6) Az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a Polgármesteri Hivatal titkárságán írásban, illetve az önkormányzat e-mail elérhetőségén a megadott határidőig.
26. § (1) A képviselő-testület (nyílt és zárt) üléséről készült jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon felül tartalmazza:
1. a távolmaradt képviselők nevét,
2. az ülés megnyitásának időpontját,
3. külön indítványra a kisebbségi véleményt,
4. az ülésen történt fontosabb eseményeket, az arra vonatkozó polgármesteri intézkedéseket,
5. az interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
6. az ülés berekesztésének időpontját,
7. aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát, az elfogadott határozatok mellékleteit, a megalkotott rendeleteket és a szavazás eredményét. Az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell a szavazólapos titkos szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról és az eredmény megállapításáról készített külön jegyzőkönyvet is.
(3) A jegyzőkönyv – mely folytatólagos ülés esetén egybefoglalt -, három példányban készül.
A települési képviselő
19. A települési képviselő
27. § (1) A települési képviselő jogai az Mötv-ben és más törvényben meghatározattakon kívül:
1. a jegyzőn, - távollétében az aljegyzőn - keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába;
2. a képviselő a köz érdekében végzett munkájáért megbízatása idejére a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult, melyet önkormányzati rendeletben állapít meg a képviselő-testület;
3. az interpellálás joga.
(2) A képviselő kötelességei az esküjében fogadtak, az Mötv-ben valamint más tövényben meghatározattakon kívül:
1. kapcsolatot, fogadóórát tartani körzetének választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban;
3. a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását és annak indokát a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását és annak indokát a bizottság elnökének előzetesen, írásban vagy szóban bejelenteni (igazolt távollét).
A bizottságok
20. A képviselő-testület bizottságai
28. § (1) Az állandó bizottságok tagjai bizottsági munkájukkal kapcsolatban megbízatásuk idejére tiszteletdíjban részesülnek, melyet önkormányzati rendeletben állapít meg a képviselő-testület.
(2) A bizottságokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok részletes leírását a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a képviselő-testület.
(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti.
(4) A bizottság működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a jegyző által kinevezett bizottsági titkár látja el.
(5) A bizottságok munkaterv alapján, és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.
(6) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek.
29. § A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy eredeti, aláírt példányát a bizottság titkára őrzi.
21. A szaktanácsadó testület
30. § (1) A képviselő-testület szakmai tanácsadó testületet hozhat létre valamely bizottság feladataihoz tartozó ágazatban, mely a bizottság szakmai előkészítő, tanácsadó testülete. A tanácsadó testület szakmai vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakításával segíti a bizottság munkáját. Az adott tárgykör bizottsági tárgyalását megelőzően, azt a tanácsadó testület megvitatja, majd állásfoglalását a tanácsadó testület elnöke legkésőbb a bizottság ülésén ismerteti.
(2) A tanácsadó testület elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg, a személyekre az érintett bizottság tesz javaslatot. A tanácsadó testület elnöke csak képviselő lehet. A tanácsadó testület elnöke és tagjai díjazásban nem részesülnek. A tanácsadó testület működésének részletszabályait ügyrendjében maga határozza meg.
A polgármester és az alpolgármester
31. § (1) Sarkad város polgármestere megbízatását főállásban látja el. Feladat- és hatáskörét - a törvényben és kormányrendeletben meghatározottakon kívül - a képviselő-testület állapítja meg, melyek a képviselő-testület működésével összefüggésben különösen az alábbiak:
1. segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
3. kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel és a nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.
(2) A polgármester a városházán minden hét csütörtöki napján 9.00-12.00 óra között fogadóórát tart.
(3) A polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására - a jogszabályi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4)16
(5) A polgármester munkájának segítésére, szakmai véleményezésre tanácsadó testületeket hozhat létre.
23. Az alpolgármester
32. §17 (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a hónap minden harmadik szerdáján 8.00 - 10.00 óra között tart fogadóórát,
A jegyző és a polgármesteri hivatal
24. A jegyző
33. § (1) A jegyző a törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatok ellátásán és hatáskörök gyakorlásán túl,
1. az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok üléseit, és a tárgyalandó előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c)18 rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a társadalmi megbízatású alpolgármestert, a képviselőket, a bizottságokat, az önkormányzatot érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
2. egyéb területen:
a) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
b) folyamatosan ellenőrzi a hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra.
(2) A jegyző a városházán a hét csütörtöki napján 9.00-12.00 óra között, valamint fogadóórát tart.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén - a Mötv.-ben meghatározott időtartamon belül - a jegyzői feladatokat az Általános Igazgatási, Koordinációs és Népjóléti Osztály vezetője látja el.
25. A polgármesteri hivatal
34. § A képviselő-testület önálló hivatalának hivatalos megnevezése:
26. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása
35. § A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára a velük kötött együttműködési megállapodásban foglalt részletes szabályok szerint biztosítja a feladatuk ellátásához szükséges irodahelyiséget a Polgármesteri Hivatal épületében (5720. Sarlad, Kossuth u. 27.), továbbá ellátja a Polgármesteri Hivatal útján a működésükkel, gazdálkodássukkal összefüggő - bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, dokumentumkészítési, ellenjegyzési, érvényesítési - feladatokat. Ezen működési és gazdálkodási feladataik ellátásához biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A településen működő Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződés az Szmsz. 5. számú mellékletét, a Sarkadi Román Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződés az Szmsz. 6. számú mellékletét képezi.
A helyi közösségi vélemény- és akaratnyilvánítás formái
27. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
36. §19
28. Közmeghallgatás
37. § (1) A közmeghallgatás időponját a képviselő-testület határozza meg a munkatervében, az azon felüli közmeghallgatásról a polgármester dönt, aki egyben gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.
(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját és konkrét témáját legalább 10 nappal megelőzően meg kell hirdetni a helyi sajtóban, televízióban, az önkormányzat honlapján.
(3)20 Az előre meghirdetett napirenden kívül - az állampolgárok, a településen működő intézmények, szervek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.
(4) A kérdező, javaslattevő személy maximum 2 alkalommal, 5-5 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelnyújtással jelezheti.
(5) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésként kerül megtartásra, melyről jegyzőkönyv készül.
29. Egyéb fórumok
38. § (1) Az önkormányzat közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések előkészítése, valamint az állampolgárokkal, különféle társadalmi rétegekkel és szervezetekkel való párbeszéd fenntartása érdekében városi szintű fórumokat működtethet.
(2) A város egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi, választókerületi tanácskozás tartható.
(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti fórumokat a polgármester, a jegyző, a választókerületi tanácskozást az érintett képviselő hívja össze.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, és az ellenőrzés
30. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona
39. § (1)21 A költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a képviselő-testület bizottságai kötelezően megtárgyalják.
(2) Az éves költségvetés elfogadásánál az önkormányzati fenntartású intézményekkel történt egyeztetésről készült jegyzőkönyvek összesítését az előterjesztéshez csatolni kell.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása körében a polgámesteri hivatal
1.22 elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, és erről a Pénzügyminisztérium által előírt módon tájékoztatást ad az illetékes szervek és az önkormányzat tisztségviselői részére;
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. lehívja a címzett- és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
5.23
6. biztosítja a pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, kialakítja saját könyvvitelének számlarendjét,
7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, melynek értékelését csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
40. § Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények szakmai működésükről, az önkormányzat által alapított valamint az önkormányzat többségi tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok szolgáltatási tevékenységükről választási ciklusonként legalább 1 alkalommal beszámolnak a képviselő-testület előtt. Az önkormányzat által alapított közalapítványok kezelő szervei évente beszámolnak működésükről a képviselő-testületnek.
31. Az ellenőrzés
41. §24 Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok belső ellenőrzését a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül, polgári jogi szerződés keretében látja el.
42. § A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek meghatározását a 3. melléklet tartalmazza.
42/A. § (1)25 Az iratkezelési feladatokat a Sarkadi Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Csoportja látja el.
(2)26 Az önkormányzat részére az iratkezelési feladatok ellátása az ASP iratkezelési szakrendszerben történik.
(3)27 Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei, eszközei és eljárásai folyamatosan rendelkezésre álljanak.
(4)28 Az ügyiratok kezelésének rendjét a Sarkadi Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza.
Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2014. november 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete valamint az annak módosításáról szóló 18/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 19/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
II.
Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörei
5. Ügyrendi Bizottság
2. melléklet a 19/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelethez a 19/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 19/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A Bírálóbizottság tagja évente30
2. Önkormányzati intézmény vezetője kétévente
3. Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja évente
4. Önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kuratóriumi és
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályát vesztette 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos 2019. november 29-től.
Beiktatta a 17/2015. (X.29.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. október 29-től.
Beiktatta a 17/2015. (X.29.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. október 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosított a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályát vesztette 2019. november 29-től.
Módosította a 12/2019. (XI.4.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2019. november 4. 18.00 órától
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályát vesztette 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályát vesztette 2019. november 29-től.
Módosította a 13/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2019. november 29-től.
Beiktatta Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
Beiktatta Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
Beiktatta Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
Beiktatta Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
Hatályon kívül helyezte 2018. március 31. napjával a 4/2018. (III. 30.) önk. rendelet 3. § –a.
Módosította a 4/2018. (III. 30.) önk. rendelet 2. § –a. Hatályos 2018. március 31-től