Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (XII. 22.) számú rendelete
Sarkad Város településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2019. 02. 28Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (XII. 22.) számú rendelete
Sarkad Város településkép védelméről
2018-01-01-tól 2019-03-01-ig
Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének
19/2017. (XII. 22.) számú rendelete
Sarkad Város településkép védelméről
Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítész, Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017. (XI. 1.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1 §
(1) A rendelet célja Sarkad város sajátos településképének – a szakmai szervezeteken túl széleskörű társadalmi bevonással, konszenzus által történő – védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja:
a) A – nemzeti közös kulturális kincs részét képező – helyi építészeti örökség fenntartása, megőrzésével, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
b) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek:
- a település azon területrészei, melyekben településképileg is érzékelhetőek a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. sajátosságok, eltérések.
(4) A rendelet területi hatálya
A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.
(5) A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:
- Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
2.. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
3. Fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
5. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
6. Helyi településkép-védelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan része, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a településszerkezet védelmét, az építészeti karakter védelmét, valamint az utcakép védelmét is.
7. Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
8. Magánterület: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan.
9. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.
10. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
11. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
12. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
13. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
14. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
15. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
16. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
17. Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
18. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
19. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2 §
(1) A helyi védelem feladata Sarkad város építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
a) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló 14/2017. (XI.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
b) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
c) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
d) A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
e) Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.
f) Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
g) A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
ga) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
gb) a védelem típusát,
gc) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
gd) a védelem rövid indokolását.
3. A területi védelem meghatározása
3. §
(1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(2) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza
4. Az egyedi védelem meghatározása
4. §
(1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
a) építményekre, építményrészletekre,
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra
terjed ki.
(2) A város területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
a) Kastélyok, kúriák, lakóházak
b) A paraszti élet emlékei: lakóházak, gazdasági épületek
c) Egyéb építmények: templomok, intézmények.
(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
(4) A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. §
(1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. §
(1) Sarkad Város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
a) a városképi szempontból jelentős épületeket tartalmazó városmag
b) a történeti településszerkezetű és utcaképű terület
c) az új beépítésű területek
d) beépítésre nem szánt településrész
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete és mutatja be.
(3) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1. fejezete, a lehatárolás térképi bemutatását a 2. melléklet 2. fejezete tartalmazza.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. §
(1) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.
(2) A városmag és a történeti településszerkezetű területek épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható.
(3) A nyílászárók anyaga a városmag és a történeti településszerkezetű területek épületein fa- vagy faerezetű műanyag-szerkezetű, a hagyományossal megegyező osztású lehet.
(4) A kerítések, kapuk anyaga a városmag és a település történeti településszerkezetű területeken akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítés is mögötte sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.
2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. §
(1) Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg.
(2) Kialakult építési övezetekben az elő és oldalkertek méretét, az adott építési telek környezetében kialakult beépítéshez illeszkedve kell meghatározni.
(3) Az építési telek határvonalain legfeljebb 1,80 méter magas kerítés létesíthető, anyagválasztásban törekedni kell a természetes, tájegységre jellemző anyagok fa, tégla, használatára. A látszó beton és acél kerítések esetén a hagyományos osztás megőrzése a cél. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a látómező szabad beláthatóságát.
(4) Azon épületek utcai homlokzatán, melyek a város történeti településszerkezetű területein, találhatóak, oromfalat kell építeni, melynek talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél. A 15,0 méternél szélesebb épület homlokzatán két oromfalat kell építeni.
(5) Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, képezzen.
(6) Az építési övezetekben magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani. A beépített alapterület legalább 80 %-án 30-45 fokos tetőhajlású magas-tetőt kell létesíteni.
(7) Az oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.
(8) A városias lakó övezetekben épületlezárás csak magastetővel valósítható meg, a magastető tetőhajlása 35-45° között lehet.
(9) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
(10) A város történeti településszerkezetű területein épülő épületeken az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.
3. Tájképvédelem
9. §
(1) A Natura 2000 vagy egyéb védett területek mentén pufferzóna kialakítása indokolt, mely 20 méteres védőtávolságot jelent és itt a mezőgazdasági területeket csak korlátozottan használhatják, illetve épületek elhelyezése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, csakúgy, mint ezeken a területen belül.
(2) A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.
(3) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani rá, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
(4) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(5) A város beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
4. Táj- és természeti értékek védelme
10. §
(1) A Natura 2000 vagy egyéb védett területeken új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhetők el.
(2) A Natura 2000 vagy egyéb védett területeken meglévő létesítményeket csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.
(3) A Natura 2000 vagy egyéb védett területeken mindenfajta tájalakító és építési tevékenységet csak a természetvédelmi hatóság, mint szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni.
(4) A Natura 2000 vagy egyéb védett területeken művelési ág változtatás, építési tevékenység csak a természetvédelmi hatósággal valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal (továbbiakban: KMNPI) történt egyeztetés után kezdhető el.
(5) A város egész területén az épületek, építmények létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.
(6) Külterületi utak, dűlőutak mellett a nem mezőgazdasági művelési ágú területeken fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
(7) A fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a kivágással egy időben gondoskodni kell, legalább az 1 m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő összesített törzsátmérő 50 %-ig legalább kétszer iskolázott fával/fákkal.
(8) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.
(9) A területek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(10) A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.
(11) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.
(12) Az erózióveszélyes lejtős területek föld- és tájképvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megőrizni.
(13) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. melléklet sorolja fel.
(14) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. §
(1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
d) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
helyezhetők el.
(2) A város egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. §
(1) A település beépítésre szánt új nagy- és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.
(3) A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.
(4) Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.
(5) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
(6) A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.
(7) A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
8. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
13. §
(1) Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár
(2) A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.
(3) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
V. Fejezet
Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok
1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen
14. §
Sarkad város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben Tktv.-ben, valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
15. §
(1) Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, ., Reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.
(2) A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy
a) a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,
b) illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,
c) színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
d) ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a természeti környezetet,
e) ne zavarja az épített és természeti értékek városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
f) ne akadályozza az épület, ingatlan vagy közterület használatát, vagy a közlekedést, a közlekedésbiztonságot,
g) ne zavarja a nappali vagy éjszakai városképet.
(3) Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága - a kormányrendelt által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan -, és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.
(7) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
(8) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
(10) A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztántartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges kötelesség, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztántartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelője a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja, eltávolítja.
(11) Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.
2. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok
16. §
(1) Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken
helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.
(2) A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
3. A cégérekre vonatkozó szabályok
17. §
(1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.
(2) A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.
4. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
18. §
Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) lakossági apróhirdetések.
5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
19. §
(1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:
a) egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,
b) az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.
VI. Fejezet
1. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
20. §
(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése érvényességi ideje a kiadmányozástól számított két hónap.
(4) A kérelemhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját, a reklám és annak közelében fekvő építmények, műszaki létesítmények távolságát,
c) nézetrajzot,
d) utcaképi vázlatot,
e) látványtervet.
(5) Az építészeti-műszaki dokumentációt az elbíráláshoz szükséges méretarányban kell elkészíteni. A dokumentációhoz mellékelni lehet továbbá minden olyan dokumentumot, mely a döntéshez szükséges, azt segíti.
(6) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tktv., a Tr., a Kr. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII. FEJEZET KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. §
(1) A településkép védelme érdekében Sarkad Város Önkormányzata a város közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
(3) A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.
VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
22. §
(1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
2. A véleményezési eljárás részletes szabályai
23. §
(1) A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
IX. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
24. §
(1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
d) továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
(2) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
2. A bejelentési eljárás részletes szabályai
25. §
(1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
X. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
26. §
(1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
(3) Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
27 §
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke
a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100 000 forint,
b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 200 000 forint,
c) a településképi követelmények be nem tartása esetén 400 000 forint,
d) döntés végre nem hajtása esetén 1 000 000 forint.
(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
a) A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
b) A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
c) A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdőirtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
d) A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
e) A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.
3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
28. §
(1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat 11733175-15343783-00000000 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.
(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
XI. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
29. §
(1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogathatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
(2) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.
(3) A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.
XII. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Hatálybalépés
2. Átmeneti rendelkezések
31. §
E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.
3. Hatályon kívül helyező rendelkezések
32. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (XII. 17.) számú rendelete Sarkad Város Építési Szabályzatáról 30. §. (4) bekezdés b), 47. § a) és b). pontja.
Sarkad 2017. december 21.
Dr. Mokán István Dr. Pintér Magdolna
polgármester jegyző
1. melléklet a 19/2017. (XII. 22.) településképi önkormányzati rendelethez.
1. fejezet a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségei
1. A településszerkezet és utcavonal-vezetés: a városmag, valamint a történeti településszerkezetű és utcaképű terület halmazos település jellegű, amely igazodott a város fő vízfolyásának (Gyepes) vonalvezetéséhez.
2. Az utcakép: a városmagban és a történeti településszerkezetű területen a fő közlekedési utak városmaghoz közel eső szakaszain a kisvárosias jellegű földszintes, egyemeletes, tetőtérbeépítéses, zártsorú és hézagos zártsorú beépítés a meghatározó, míg a többi területen a hagyományos oldalhatáron álló alföldi minta szerinti: jellemző az utcafrontra építés, nyeregtető 40 fok körüli tetőhajlásszöggel, 3,5-4,5 m-s ereszmagassággal.
3. A település vagy tájkarakter elemei: Sarkad város meghatározó települési és tájkarakter eleme a víz. Több vízfolyás is átszeli a város közigazgatási területét, amelyek mentén dús vegetáció alakul ki, helyenként fasorokkal, galériaerdővel.
2. fejezet a városképi jelentőségű műemléki épületek
1. Műemlék jellegű épület:
1.1. Vasút utca 2. sz. volt Almássy kúria /Postaforgalmi Szakközépiskola/
2. Városképi jelentőségű épületek:
2.1. Árpád fejedelem tér 4. sz. Rendőrség épülete
2.2. Árpád fejedelem tér 6. sz. „ÁFÉSZ Vas-műszaki Áruház és iroda”
2.3. Piac tér 2. volt Malom épülete
2.4. Kossuth u. 26. Helytörténeti Gyűjtemény
2.5. Kossuth u. 39. sz. a volt Rendőrség épülete
2.6. Árpád fejedelem tér 3. Sz. Posta épülete
2.7. Templom-tér 1. sz. Református templom
2.8. Szent István tér 26. sz. Római Katolikus Templom
2.9. Szent István tér 9. sz. Római Katolikus Parókia
2.10. Gyulai u. 28. sz. Újteleki Református templom
2.11. Kossuth u. 17. sz. 1. sz. Általános Iskola
2.12. Vár u. 2/b. sz. Bartók Béla Művelődési Központ
2.13. Gyulai út 4. Vendégház
2. melléklet a 19/2017. (XII. 22.) településképi önkormányzati rendelethez.
1. fejezet a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
a) Településszerkezet:
Védendő telekszerkezet, beépítési mód:
· Központi történeti városmag, (Vt-1, Vt-2)
Szent István tér, Árpád fejedelem tér, Béke sétány, Templom tér, Kossuth Lajos utca az Árpád fejedelem tér és a Stefánia utca közötti szakasza, a Vasút utca Árpád fejedelem tér és a Kastély utca közötti szakasza, Piac tér, Veress Sándor utca Piac tér és Templom tér közötti szakasza.
Védendő telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal:
· A történeti településszerkezetű és utcaképű terület
Veress Ferenc utca, Kossuth Lajos utca, Veress Sándor utca, Zsarói-Nagy utca, Kastély utca páratlan oldala, a Vasút utca Kastély utca és Ady Endre utca közötti szakasza.
b) Jelentős belterületi zöldfelületek:
Kiemelten kell kezelni a következő zöldfelületi elemeket a belterületen:
· Kossuth kert,
· Éden-tó környezete,
· Táncsics Mihály tér,
· Kálvin tér,
· József Attila tér
· Központi történeti városmag parkosított területei.
· Gyulai úti kiserdő
c) Táji környezet (védendő értékek):
Helyi védelem alatt álló természeti értékek:
Külterületen:
· az Őssy-pusztán található 1 db erdei fenyő (Pinus sylvestris).
Belterületen:
· Református templom melletti 1 db vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum),
· Almássy-kúria parkjában található 1 db mezei szil (Ulmus pumila),
· a Vasút u.-i óvoda udvarán található 1 db tiszafa (Taxus baccata),
· a Kossuth-kertben található 1 db szomorú eper (Morus alba ’Tristis’),
· Gárdonyi utcában levő volt kollégium udvarán található idős tölgyfa (Quercus robur),
· az Ipari Park (volt cukorgyár) előtti fasorban az idős tölgy (Quercus robur) es vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) példányok.