Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 12. 19- 2022. 12. 19Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya Sarkad Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő dolgokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.
(2) Az önkormányzati vagyon - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.) és a számviteli politikában meghatározott - befektetett eszköz, forgóeszköz, beruházások és felújítások értéke.
(3) Befektetett eszköz: saját tulajdonban álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és vagyonkezelésbe kapott önkormányzati vagyon:
a) immateriális javak:
aa) vagyoni értékű jogok (azon megszerzett jog, amely nem kapcsolódik ingatlanhoz: bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog),
ab) szellemi termékek,
b) tárgyi eszközök:
ba) az ingatlanok (földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, az egyéb építmény), illetve ezek tulajdoni hányada és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [földhasználat, haszonélvezet, használat, bérleti jog, szolgalmi jog, ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű - fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj stb.)],
bb) gépek, berendezések, felszerelések, járművek,
bc) tenyészállatok,
bd) beruházások, felújítások,
c) befektetett pénzügyi eszköz:
ca) tartós részesedés: olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetés, amelyet abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el (önkormányzat gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedése, pénzügyi vállalkozásban lévő tartós részesedés)
cb) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (önkormányzati kötvény),
cc) koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök
(4) Forgóeszköz: készletetek [értékpapírok, pénzeszközök (lekötött bankbetét; pénztárak, csekkek, betétkönyvek; forintszámlák és devizaszámlák; követelések)]
Az önkormányzati vagyon
2. § Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
3. § A törzsvagyon tárgyai azok a közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló vagyontárgyak, amelyeket
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagyontárgynak minősít, különösen:
aa) helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,
ac) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
b) törvény vagy önkormányzati rendelet határoz meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyként (olyan nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgy, amelynek önkormányzati tulajdonban való megőrzése hosszú távon indokolt),
c) az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, így különösen:
ca) az önkormányzat tulajdonában álló közmű (csapadékvíz-elvezető rendszer),
cb) az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
d) külön törvény vagy helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyontárgyként határoz meg,
e) olyan vagyonelem, amely esetében a rendelkezési jog gyakorlása Nvtv. 6. § (6) bekezdése alapján feltételhez kötött.
Az önkormányzat gazdálkodásának alapelvei
4. § (1) Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
(2) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(3) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítése semmis.
(6) Az önkormányzat 3. § (c) - (e) pontjaiban meghatározott vagyontárgyai korlátozottan forgalomképesek. A korlátozottan forgalomlépes vagyontárgyról a Képviselő-testület törvényben meghatározott vagy a 11. § (1) - (2) bekezdésében foglalt feltétellel rendelkezhet.
(7) Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül:
a) műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,
b) a védett természeti terület és emlék,
c) muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,
d) közgyűjtemény
e) köztéri műalkotás, az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotás,
f) vásártér,
g) temető,
h) gyermek - és ifjúsági sportlétesítmény.
(8) Üzleti vagyonnak minősülnek a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyak. Üzleti vagyonnak minősül különösen:
a) lakás és nem lakás céljáról szolgáló ingatlanok,
b) építési telkek,
c) mezőgazdasági rendeltetésű földterületek.
(9) Az üzleti vagyon forgalomképes: tulajdonjoga átruházható, hasznosítható.
(10) Hasznosítás a birtoklás, használat, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése (bérbe-, használatba-, koncesszióba adható, pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható, azon osztott tulajdon létesíthető), ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.
(11) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
5. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárggyal való rendelkezésre irányuló döntés előkészítése során az adott vagyontárgy értékét
a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetében vagyonnyilvántartás szerinti nettó érték vagy 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
c) vagyoni értékű jog esetében 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,
d) értékpapír esetén névérték, tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a legutolsó ismert tőzsdei ár,
e) társasági részesedés (üzletrész) esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
f) apport esetén a könyvvizsgáló által meghatározott érték alapján kerül meghatározásra.
(2) A vagyontárgy elidegenítésére legalább a döntéselőkészítés során meghatározott értéken kerülhet sor. Amennyiben nyilvánvaló, hogy az értékesítés során ez az érték nem érhető el, ahhoz képest 5 %-kal alacsonyabb értéken az elidegenítés megtörténhet ismételt döntés alapján 3 hónapon belül.
(3) A rendelkezési jog gyakorlásáról szóló döntést 6 hónapon belül végre kell hajtani. Amennyiben bármely okból a döntés végrehajtására nem kerül sor, új érték megállapítása és új döntés szükséges.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
6. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonosi jogait az önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), átruházott hatáskörben az önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Bizottsága (továbbiakban: Gazdasági Bizottság), az önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: polgármester) gyakorolja.
(2) Az önkormányzati vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal, illetve intézményei útján látja el.
(3) Sarkad Város Önkormányzatának intézményei:
a) Sarkad Város Önkormányzat Intézményi Gondnokság,
b) Sarkad Város Önkormányzat Mazsola Bölcsőde,
c) Sarkad Város Önkormányzat Óvoda,
d) Sarkad Város Önkormányzat Városgazdálkodási Irodája,
e) Sarkad Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár,
f) Sarkad Város Önkormányzatának Közétkeztetési Intézménye.
(4) Működtetés az önkormányzati vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, az önkormányzati vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese.
(5) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi az önkormányzati vagyon működtetőjének az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodását.
(6) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át működtetésre.
(7) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlójának döntései alapján külső jogviszonyokban képviselje az önkormányzatot,
b) a tulajdonosi jog gyakorlójának döntései alapján szerződéseket kössön,
c) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve a fizetési meghagyásos-, bírósági-, végrehajtási eljárás megindítását.
7. § (1) Amennyiben az önkormányzat részére ellenérték fejében vagy ingyenesen felajánlott tárgyi eszköz (ingatlan vagy ingóság) megszerzésével kapcsolatos döntéshez - a 5. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett - értékbecslés, szakértői értékelés szükséges, annak beszerzéséről vagy megrendeléséről a polgármester dönt.
(2) Az önkormányzati vagyon megszerzéséről - ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást, szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását - a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes véleményének a kikérését követően - a Képviselő-testület dönt.
(3) A Képviselő-testület a vagyonelem megszerzésére vonatkozó döntése során a következő szempontokat mérlegeli:
a) vagyonelem értékét,
b) tárgyi eszköz (ingó vagy ingatlan) műszaki paramétereit,
c) azt, hogy műszaki állapota rendeltetésszerű használatra alkalmas-e, a szükséges ráfordítások (javítás, felújítás, bontás) költségeit,
d) ingatlan esetén az elhelyezkedését, közművesítettségének fokát.
(4) Az önkormányzati tulajdonba kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy forgalomképes vagyoni körbe kerül besorolásra.
8. § (1) A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 108. § (2) - (3) - (4) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátott közfeladat elősegítése érdekében az ott meghatározott feltételekkel át nem ruházható hatáskörében dönt a tulajdonában álló önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról.
(2) Az ingyenes átruházásra az Nvtv. 13. § (3) - (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben az Nvtv. 108/C. §-a alapján 100.000,- forint értékhatárig a Képviselő-testület dönthet önkormányzati tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. A döntés során az Képviselő-testület a helyi lakosság kiemelt jelentőségű érdekeinek és a döntésből származó egyéb várható előnyök figyelembevételével jár el.
9. § Az önkormányzat az Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott követelések behajthatatlanságáról és könyveiből történő kivezetéséről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések (döntésre jogosult, eljárásrend) alapján dönt.
10. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgy - az Nvtv. által meghatározott kivétellel - nem idegeníthető el.
(2) Vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, az állam javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgy elidegenítésével és (2) bekezdésben rögzített megterhelésével kapcsolatos döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
11. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy forgalomképes vagyonná minősíteni csak akkor lehet, ha
a) önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges,
b) a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy az önkormányzati feladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében terhelhető meg, akkor ha a megterhelés a megvalósítás érdekében elengedhetetlen.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
12. § (1) A Képviselő-testület dönt az üzleti vagyonkörbe tartozó valamennyi vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról (létesítéséről, megszerzéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról, átruházásáról, gazdasági társaságba történő beviteléről).
(2) Az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésénél az önkormányzat fizetőeszközként csak pénzt vagy a Képviselő-testület határozata alapján csereingatlant vagy értékpapírt fogad el.
(3) Önkormányzati vagyon elidegenítése esetén részletfizetésre vagy fizetési haladékra csak rendkívül indokolt esetben, az adott eset egyedi értékelése alapján, a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával kerülhet sor. A részletfizetést, illetve a fizetési haladékot a Képviselő-testület engedélyezi.
13. § (1) Azt önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített törvényi kivételi kört a Mötv. 108/A. § (1)-(2) bekezdése határozza meg.
(3) A Képviselő-testület jogosult a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt az önkormányzati vagyon tulajdonjogát határozata alapján, versenyeztetés nélkül átruházni.
14. § (1) A versenyeztetés megvalósulhat pályázati eljárás, ajánlatkérés, továbbá ingatlan - és ingó vagyon tekintetében árverés útján.
(2) Pályázati eljárást csak a Képviselő-testület erre irányuló döntése alapján kell lefolytatni, ha
a) az ügy jelentősége,
b) a vagyon jelentős értéke indokolja.
(3) A Képviselő-testület a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt:
a) arról, hogy nyilvános pályázat vagy zártkörű pályázat kerüljön kiírásra,
b) arról, hogy a pályázat egy - vagy többfordulós,
c) a pályázati felhívás lényeges tartalmi elemeiről,
d) arról, hogy mely szerv jogosult a pályázat értékelésére, eredménytelenné nyilvánítására vagy eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírásra.
(4) A hirdetmény közzététele előtt a 5. §-ban foglalt rendelkezések mentén meg kel határozni azt a legkisebb árat, amelynek a megajánlása esetén a vagyontárgy értékesíthető.
(5) A pályázati felhívás lényeges tartalmi elemei:
a) a vagyontárgy műszaki paraméterei,
b) a benyújtás és elbírálás határideje,
c) a szerződési feltételek meghatározása (szerződést megerősítő biztosíték: foglaló, kötbér, elállás esetén bánatpénz kikötése ),
d) pályázati ajánlat benyújtásának helye, ideje,
e) az a kitétel, hogy amennyiben a benyújtásra került egyetlen pályázatban megajánlott ár nem éri el az (4) bekezdésben meghatározott mértéket, úgy a Képviselő-testület a pályázati eljárást eredménytelenné nyilváníthatja,
f) a pályázati biztosíték összege.
(6) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek azt indokolttá teszik,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(7) A pályázati felhívást hirdetményként a www. sarkad. hu internetes oldalon, Sarkad Város hivatalos lapjában és a Sarkadi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
(8) A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a pályázati eljárás adatait, a beérkezett érvényes és érvénytelen pályázatok számát és megjelölését, a pályázatok összevetését, a döntést és annak indokát.
(9) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása során az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő kiválasztása során mérlegeli:
a) a megajánlott vételárat,
b) gazdasági és településpolitikai szempontokat,
c) az elidegenítendő önkormányzati vagyon hasznosításának tervezett célját.
(10) A pályázat pozitív elbírálásáról való igazolt értesítést követő 10 napon belül az átruházásra irányuló szerződés megkötésére nem kerül sor, úgy a nyertes pályázó a pályázati biztosítékot elveszti. A többi pályázó részére a pályázati biztosítékot a pozitív elbírálásról való döntést követő 3 munkanapon belül vissza kell utalni. Amennyiben a nyertes pályázóval a szerződés megkötésére nyitva álló határidőben nem kerül sor a szerződés megkötésére, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval kell a szerződést megkötni, amennyiben a pályázat (4) bekezdésben foglalt feltételnek megfelel.
15. § (1) Az ajánlatkérés lehet nyilvános vagy zártkörű.
(2) Zártkörű ajánlat esetén legalább három ajánlatot kell bekérni.
(3) Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevőnek megfelelő határidő álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására.
(4) Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell:
a) az ajánlatkérés célját,
b) a tulajdonjog átruházással érintett vagyon megnevezését, annak a 14. § (4) bekezdése alapján meghatározott értékét,
c) műszaki, gazdasági és jogi feltételeket,
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, idejét, módját,
e) a tárgyra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
f) az ajánlatkérő jogának fenntartását arra, hogy indokolt esetben akár egyik ajánlatkérő ajánlatát sem fogadja el.
(5) Az ajánlatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ajánlattevőkre vonatkozó adatokat, az ajánlatok összevetését, a döntést és annak indokolását.
(6) A döntésről az ajánlattevőket tájékoztatni kell.
16. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az árverést kiíró személyét,
b) az árverés helyét, idejét,
c) az árverésre kerülő vagyontárgy meghatározását
d) a kikiáltási árat, amely legalább a 14. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján meghatározott érték,
e) az árverési kötöttség időtartamát,
f) tájékoztatást arról, hogy
fa) az árverésen - a Képviselő-testület ilyen irányú döntése alapján - kizárólag az vehet részt, illetve az adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került, és győztessé nyilvánítása esetén az árverés kiírója kizárólag vele köti meg a szerződést.
fb) az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni,
fc) az árverési előleg összegének a - kikiáltási ára 20 %-a - letétbe helyezésének módját és határidejét,
g) a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.
(2) A hirdetményt Sarkad Város Hivatalos Lapjában és a www. sarkad.hu internetes felületen kell közzétenni az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.
17. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett, továbbá - a Képviselő-testület ilyen irányú döntése esetén - az árverési előleget letétbe helyezte.
(2) A nyertes ajánlattevő által letétbe helyezett előleget be kell számítani a vételárba, a letett előleg összegét a nem nyertes ajánlattevők részére haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.
(3) A nyertes ajánlattevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételára a hirdetmény szerinti határidőben megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.
(4) Árverésen részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.
18. § (1) Az árverést a Gazdasági Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, akinek jogszerzése nincs korlátozva.
(3) Az árverés vezetőjének feladata:
a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,
b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,
c) a jelenlévőket számba veszi,
d) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,
e) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,
f) közli, hogy ki tartja a licitárat és ki nyerte a licitálást,
g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,
h) intézkedik a nem nyertes ajánlattevőknek visszajáró előleg megfizetéséről,
i) intézkedik az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítéséről és megkötéséről,
(4) A licitálásban részt vevők kézfelemeléssel licitálhatnak.
(5) Ha nincs jobb ajánlat, a felajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az árverést a legtöbbet ajánló nyerte.
19. § (1) Az árverésen eladott vagyontárgyon a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésével és a vételára maradéktalan kifizetésével szerez tulajdonjogot.
(2) Az árverésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve cégnevét, székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik.
(3) Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint a nyertes ajánlattevő és a második legnagyobb ajánlatot tevő személy írja alá.
(4) Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának a feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.
20. § (1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A hasznosítás fogalmának értelmezéséhez a 4. § (10) bekezdése az irányadó.
(3) A (1) bekezdésben rögíztett törvényi kivételi kört a Mötv. 108/B. § (a) és (b) pontjai határozzák meg.
(4) A versenyeztetés pályázati eljárás keretében valósul meg. A pályázati eljárásra a 14. § rendelkezéseit kell a következő eltéréssekkel alkalmazni:
a) zárt pályázat akkor is kiírható, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.
b) a pályázati felhívás a 14. § (5) bekezdés a) - e) pontjaiban foglaltakon kívül tartalmazza
ba) a használati jog megszerzésének legalacsonyabb területegységre megállapított értékét,
bb) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben vagy értékben való meghatározását,
bc) a használati szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget,
bd) a használati jog időtartamát.
(5) A használati jog megszerzésének legalacsonyabb területegységre megállapított értékét a Gazdasági Bizottság a Képviselő-testület határozata alapján állapítja meg.
(6) Amennyiben a helyiség hasznosításra irányuló pályázati felhívásra több pályázat kerül benyújtásra, a Gazdasági Bizottság licittárgyalást tart a következő rendelkezések szerint:
a) A licittárgyaláson azok a pályázók vehetnek részt, akik a pályázati felhívásban megjelölt határidőben legalább a használati jog legalacsonyabb összegét elérő pályázatot benyújtottak.,
b) A licittárgyalást a Gazdasági Bizottság elnöke , illetve távollétében a Gazdasági Bizottság által felhatalmazott bizottsági tag vezeti.,
c) Amennyiben a licittárgyalás nyertesével a licittárgyalást követő 10 napon belül a használati szerződés megkötésére nem kerül sor, az önkormányzat a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.,
d) A licitemelést mértékét a licitek megkezdése előtt az elnök megszavaztatja a Gazdasági Bizottság tagjaival.,
e) A licitálásról jegyzőkönyv készül, amelyet a választott jegyzőkönyv - hitelesítő ír alá.,
(7) Az önkormányzati vagyon hasznosításáról a Gazdasági Bizottság dönt.
(8) Amennyiben a felhívásra egyetlen pályázat kerül benyújtásra és a pályázatban megjelölt használati díj mértéke magasabb, mint a 20. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott érték, a szerződés a magasabb összegű használati díjjal jön létre.
(9) A Képviselő-testület jogosult a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt az önkormányzati vagyont versenyeztetés lefolyatása nélkül, határozata alapján hasznosítani.
21. § (1) Amennyiben a helyiség hasznosítására kiírt második felhívásra sem érkezik be pályázat, vagy az nem felel meg a 20. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontban foglalt feltételnek, a helyiség ajánlatkérés útján is hasznosítható.
(2) Az ajánlatkérésre a 15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ajánlatkérés a hasznosítással érintett vagyon megnevezését, illetve a legalacsonyabb használati díj mértékét tartalmazza.
22. § A lakás és nem lakás célú helyiség elidegenítésére és hasznosítására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
23. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 30/2006. (XII.22.) sz. rendelete az önkormányzati vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről.
24. § Ez a rendelet 2022. december 19-én lép hatályba.