Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Sarkad Város Önkormányzatát és az általa irányított költségvetési szerveket megillető követelésekről való lemondás eseteiről
Hatályos: 2023. 02. 27Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Sarkad Város Önkormányzatát és az általa irányított költségvetési szerveket megillető követelésekről való lemondás eseteiről
Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya Sarkad Város Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat), a Sarkadi Polgármesteri Hivatalra (továbbiakban: polgármesteri hivatal), illetve az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre (Sarkad Város Önkormányzat Intézményi Gondnokság, Sarkad Város Önkormányzat Mazsola Bölcsőde, Sarkad Város Önkormányzat Óvoda, Sarkad Város Önkormányzat Városgazdálkodási Irodája, Sarkad Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár, Sarkad Város Önkormányzatának Közétkeztetési Intézménye, továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre.
2. § (1) Az önkormányzat, illetve az intézmény követelésről a következő esetekben mondhat le:
a) a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pontja alapján behajthatatlan,
b) a követelés a költségvetési törvényben foglaltak alapján kis összegűnek minősül és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) a kötelezettnél olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyekre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen például egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
d) jogszabály által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,
e) bírói egyezség keretében,
f) önkormányzati rendeletben meghatározott esetben, az ott meghatározott feltételek szerint.
(2) A követelések elengedésére jogosultnak az eljárása során mérlegelnie kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal és költségvetési szerveivel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és a kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát.
(3) A döntéshez minden az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggő iratokat be kell szerezni, így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait.
(4) A követelés behajthatatlanná minősítéséhez a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlanság tényére vonatkozó bizonyítási kötelezettség az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet foglalt átmeneti behajthatatlanság (végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik) esetén is fennáll.
3. § (1) A 2. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül követelésekről - részben is le lehet mondani. A követelésről való lemondásra a követelés nagyságától függően az alábbiak jogosultak döntésre:
a) A 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatár alatti követelés esetén pénzügyi osztályvezető, illetve intézményvezető javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság,
b) Az a) pontban meghatározott értékhatárt meghaladó követelés estén a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének a kikérését követően - a Képviselő-testület.
(2) A követelések értéke alatt bruttó értéket kell érteni, amelybe a tőketartozás és a kamatai is beszámítanak.
(3) A követelés behajthatatlanná minősítésével és számviteli leírásával kapcsolatos döntési jogkört a pénzügyi osztályvezető javaslata alapján a jegyző gyakorolja.
4. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 1/2003. (01.24.) sz. önkormányzati rendelet a behajthatatlan követelésekről.
5. § Ez a rendelet 2023. február 27-én lép hatályba.