Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 01Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület, az önkormányzat hivatalának megnevezése, az önkormányzat intézményei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sarkad Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 5720 Sarkad, Kossuth utca 27. szám.
(3) Az önkormányzat honlapja: www.sarkad.hu.
(4) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlója. A jelképek leírását és használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.
(5) Az önkormányzat működési területe: Sarkad város közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjai a polgármester és 8 fő egyéni listás választási rendszerben megválasztott képviselő.
(3) A képviselő-testület 5 állandó bizottságot hoz létre.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Sarkadi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények:
a) Sarkad Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár,
b) Sarkad Város Önkormányzatának Közétkeztetési Intézménye,
c) Sarkad Város Önkormányzat Intézményi Gondnokság,
d) Sarkad Város Önkormányzat Mazsola Bölcsőde,
e) Sarkad Város Önkormányzat Óvoda,
f) Sarkad Város Önkormányzat Városgazdálkodási Irodája.
2. Az önkormányzat feladat-és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) Szociális ellátás:
aa) iskolakezdési támogatás,
ab) első lakáshoz jutók támogatása,
ac) felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj (Bursa Hungarica),
ad) gyermekszületési támogatás,
ae) szilárdhulladék szállítási díjkedvezmény.
b) Településfejlesztési, településrendezési, környezetvédelmi, városüzemeltetési feladatok:
ba) építészeti értékek helyi védelme,
bb) mezei őrszolgálat működtetése,
bc) karácsonyi díszkivilágítás üzemeltetése,
bd) térfigyelő rendszer kialakítása, működtetése.
c) Egyéb feladatok:
ca) testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése,
cb) A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás, illetve a fenntartása alatt működő intézmények (Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ) támogatása,
cc) mezőgazdasági növénytermesztés és értékesítés,
cd) az önkormányzat által létrehozott közalapítványok támogatása,
ce) költségvetésben tervezetten anyagi támogatás nyújtása a városban működő civil szervezeteknek,
cf) nemzetiségi önkormányzatok, egyházak támogatása,
cg) városi kitüntetések és elismerések alapítása, adományozása,
d) városi ünnepségek szervezése.
e) minden egyéb olyan feladat, amelynek ellátását a képviselő-testület önként vállalja.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés c) pont cc) alpontben meghatározott önként vállalt feladatokat látja el, amennyiben rendelkezésre állnak a feladatok ellátásához szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) önként vállalt feladattal kapcsolatos döntés, arról történő lemondás,
b) állami feladat átvételével kapcsolatos döntés,
c) közalapítvány(ok) megszüntetésével kapcsolatos döntés, közalapítvány(ok) éves beszámolójának elfogadása, közalapítvány támogatásával kapcsolatos döntés
d) civil szervezetek támogatásával kapcsolatos döntés,
e) gazdasági társaság alapítása, létesítő okiratának módosítása, döntés a gazdasági társaságba való belépésről, onnan való kiválásról,
f) önkormányzatot terhelő követelés elismerése,
g) koncessziós szerződés megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos döntés,
h) azon döntések, amelyeket a Sarkad Város Önkormányzatát és az általa irányított költségvetési szerveket megillető követelésekről való lemondás eseteiről szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: Követelésekről való lemondás eseteiről szóló rendelet) a képviselő-testület hatáskörébe utal,
i) öröklés esetén az örökség visszautasításáról való döntés.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a képviselő-testület ülésén be kell számolni. A képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz. Az átruházott hatáskör gyakorlója jogosult az ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni döntésre.
(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testületi ülés formái, a munkaterv, a képviselőt-testületi ülés összehívása
6. § A képviselő-testületi ülés formái:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) ünnepi ülés
e) közmeghallgatás
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni
a) a Helyi Választási Bizottság elnökét,
b) a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
c) a Békés Vármegyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatalának vezetőjét,
d) a területileg illetékes tankerületi központ tankerületi igazgatóját,
e) a térség országgyűlési képviselőjét,
f) a jelölő szervezetek képviselőit,
g) a helyi önkormányzati képviselőket,
h) a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit,
i) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
j) a jegyzőt, az aljegyzőt, hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
k) az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak vezetőit,
l) az önkormányzat közalapítványainak kuratóriumi elnökeit,
m) a városban működő civil szervezetek, egyházak vezetőit,
n) a média képviselőit.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) Ünnepélyes megnyitó, annak keretében a Himnusz közös éneklése;
b) a Helyi Választási Bizottság elnökének közreműködésével:
ba) tájékoztató a választás eredményéről,
bb) képviselők eskütétele,
bc) a polgármester eskütétele a képviselők előtt.
c) a polgármester köszöntője, a polgármesteri program ismertetése;
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, módosítása;
e) a képviselő-testület bizottsági tagjainak a megválasztása, a nem képviselő-testületi bizottsági tagok eskütétele,
f) a polgármester illetményének és költségtérítésének a megállapítása;
g) alpolgármester választása titkos szavazással, az alpolgármester eskütétele
h) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének a megállapítása
i) megbízás adása az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának teljes körű felülvizsgálatára, valamint az önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére.
(3) A hivatal az alakuló ülés lebonyolításáról a (2) bekezdésben rögzített keretek között részletes forgatókönyvet készít.
8. § (1) A munkaterv-tervezetet a polgármester a tárgyévet megelőző évi decemberi rendes képviselő-testületi ülésre terjeszti elő jóváhagyásra.
(2) Rendes képviselő-testületi ülés a képviselő-testület munkaterv szerinti 11 ülése.
(3) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt tárgyév július 1. napja és július 31. napja közötti időszakban ülésszünetet tart, azonban halasztást nem tűrő esetben a polgármester kezdeményezheti a 9.§ szerinti ülés összehívását.
9. § (1) A képviselő testület a 6. § (1) bekezdésben meghatározott munkaterv szerinti rendes képviselő-testületi ülésen kívül halasztást nem tűrő, indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A rendkívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben feladatkör szerint érintett bizottság véleményének előzetes beszerzése.
10. § (1) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítése során kikéri:
a) a térségi országgyűlési és a városban lakó vármegyei önkormányzati képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők,
b) bizottságok,
c) a települési nemzetiségi önkormányzatok,
d) civil szervezetek, az érdekvédelmi-és és képviseleti szervek helyi szervezeteinek,
e) a városi rendőrkapitányság,
f) a Békés Vármegyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatala hivatalvezetőjének,
g) az önkormányzat intézményeinek és gazdasági társaságainak,
h) a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának javaslatát.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a 11 képviselő-testületi ülés tervezett időpontját,
b) a tárgyalandó napirendi pontok írásbeli anyagának leadásának határidejét,
c) a napirendi pont kapcsán:
ca) a tárgy megnevezését,
cb) az előkészítő (hivatal szervezeti egysége, intézmény, személy) megnevezését,
cc) a véleményező bizottság(ok) megnevezését,
cd) az előadót,
d) az ünnepi testületi ülések időpontját.
(3) A meghívóban nem szereplő napirendi pontok felvételéről a képviselő-testület dönt.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére az ülés összehívására és vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülését a városháza dísztermében, csütörtöki napon 13.00 órai kezdettel tartja. Indokolt esetben az ülés - a nyilvánosság követelményének biztosítása mellett - kivételesen máshol is megtartható, vagy más időpontra is összehívható. A rendkívüli ülés kezdési időpontjáról a polgármester dönt.
(3) A képviselő-testületi ülést egy tárgyalási napon 22 óráig be kell fejezni.
12. § (1) A meghívót, az előterjesztéseket, illetve azok mellékleteit írásos, képviselői igény esetén elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselő, bizottsági tagok, (4)–(5) bekezdésben megjelölt személyeknek a legelső bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják.
(2) Amennyiben valamely előterjesztés nem a meghívóval együtt kerül megküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett jelezni kell, hogy az előterjesztés később kerül kiküldésre vagy ülésen kerül kiosztásra. Az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.
(3) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendet,
c) a napirendi pontok előadóit.
(4) A képviselő-testületi ülésére meg kell hívni és az ülésen tanácskozási joggal vesz részt:
a) jegyző, aljegyző,
b) hivatal belső szervezeti egységének vezetői, szükség szerint más foglalkoztatottjai,
c) az önkormányzati intézmények vezetői
(5) A képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a térség országgyűlési, valamint a városban lakó vármegyei önkormányzati képviselőket,
b) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
c) a nem képviselő bizottsági tagokat,
d) a városi rendőrkapitányságot.
(6) A testületi ülés időpontjáról a város lakosságát a meghívónak az önkormányzat hivatalos honlapján (www.sarkad.hu) való feltöltésével kell értesíteni.
(7) A képviselő-testületi ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, amennyiben a nyílt ülésen zárt ülés elrendelésére is sor kerül, úgy arról külön jelenléti ívet kell vezetni. A folytatólagos ülésről a jelenléti ívet ülésnaponként kell vezetni.
13. § (1) A képviselő-testület - a 6. § a) pontjában meghatározottakon kívül - a város életében fontos szerepet játszó események alkalmából ünnepi ülést tart.
(2) Az ünnepi ülést a polgármester hívja össze.
(3) Az ünnepi ülésre a 8. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakon kívül:
a) kitüntetés, egyéb aktualitás esetén az érintetteket és azok hozzátartozóit,
b) hirdetmény útján Sarkad város polgárait,
(4) A díszes formában elkészített meghívókat az ünnepi ülés előtt legalább 7 munkanappal meg kell küldeni a címzettek részére.
(5) Az ünnepi ülést a városháza dísztermében vagy más alkalmas helyen kell megtartani.
(6) Az ünnepi ülést az önkormányzat hivatali szervezete koordinálja.
14. § (1) A képviselő-testület tárgyév november hónapban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni az önkormányzat hivatalos lapjában és a honlapon.
(3) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.
4. Az előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a nyilvánosság biztosítása, zárt ülés, a testületi ülés vezetése, a vita, a szavazás, a módosító indítvány
15. § (1) A képviselő-testület által tárgyalandó anyagot írásban, előterjesztés formájában kell benyújtani.
(2) Az előterjesztés tartalmazza:
a) a napirendi pont sorszámát, előkészítő nevét,
b) az előterjesztés tárgyát,
c) az előterjesztés előzményét,
d) a jogszabályi környezetet, a döntéshez szükséges valamennyi releváns információt, kockázatelemzést, következtetéseket,
e) a döntés várható társadalmi, gazdasági, költségvetési hatását,
f) a szakértői véleményeket,
g) a döntési alternatívák tartalmát, az előkészítő által javasolt döntés tartalmát a pénzügyi forrás megjelölésével,
h) a döntéshez szükséges szavazati arányt,
i) a döntés végrehajtásáért felelős személyt, a döntés végrehajtásának határidejét.
(3) Az előző képviseleti-testületi ülésen felvetett interpellációkra, kérdésekre adott válaszok, valamint valamely eseményről, tevékenységről, helyzetről készült eseti, illetve állandó jellegű tájékoztatások a képviselő-testület döntését nem igénylik.
(4) A napirendi pontok előkészítésének részletes eljárási rendjét, az ahhoz kapcsolódó határidőket a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(5) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) a bizottság (az ágazati ügyek vonatkozásában)
d) a képviselő
e) a polgármesterrel történt előzetes egyeztetést követően:
ea) a jegyző, aljegyző,
eb) a hivatal belső szervezeti egységeinek osztályvezetői,
ec) az önkormányzati, és nem önkormányzati szerv (intézmény, gazdasági társaság, társadalmi szervezet) vezetője,
ed) a kistérségi társulás elnöke.
(6) A fő napirend szerinti előterjesztést a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja. Az előterjesztések előkészítésében a tárgy szerint illetékes bizottság, bizottsági elnök részt vehet.
(7) Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt ülésére készített előterjesztést megtekinthetik:
a) a Városi Könyvtárban, valamint
b) az önkormányzat honlapján.
16. § (1) Sürgősségi indítvány az adott képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő olyan napirendi javaslat, melyet a polgármester, vagy a képviselő, írásban terjeszthet elő, és amelyet bizottság előzetesen nem véleményezett.
(2) Sürgősségi indítvány akkor nyújtható be, ha az adott képviselő-testületi ülésen a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján vagy az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel, vagy önkormányzati érdeksérelem megelőzése érdekében indokolt.
(3) A sürgősségi indítványt annak indokolásával együtt legkésőbb a képviselő-testületi ülés napját megelőző munkanapon, délelőtt 10 óráig lehet benyújtani a jegyzőnél.
(4) A sürgősségi indítvány napirendre való felvételéről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(5) A sürgősségi indítványt - napirendre való felvétele esetén - a fő napirendi pontok után kell megtárgyalni.
(6) A költségvetési rendelet módosítását – ide nem értve a tartalék-, és pályázati keretet - eredményező sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.
17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár részt vehet.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyi ügyben az érintett kérelmére zárt tárgyalást tart.
18. § (1) A képviselő-testület rendszerint nyílt ülésen kezdi meg munkáját. Elsőként a lejárt határidejű határozatokat tárgyalja, majd a két ülés közötti fontosabb eseményekről készült tájékoztatót. A nyílt ülés a fő napirendi pontok megvitatásával folytatódik, majd az interpellációkra, kérdésekre kerül sor.
Az interpellációk, kérdések után a bejelentések körét tárgyalja a képviselő-testület. A nyílt ülés zárásaként a döntést nem igénylő, tájékoztató jellegű egyéb bejelentések következnek.
(2) A zárt ülés rendszerint a nyílt ülést követően kerül megtartásra, kivéve, ha a képviselő-testület ettől eltérően dönt.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, a távol maradt képviselőket
b) javaslatot tesz és szavazásra bocsátja az ülés napirendjét, a sürgősségi indítványt,
c) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
d) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
e) tájékoztatást az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
f) ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket,
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket,
i) megállapítja a szavazás eredményét
j) bezárja az ülést.
(4) A polgármester a tanácskozás zavartalan rendjének biztosítása körében:
a) hozzászóláskor megadja vagy megvonja a szót, a hozzászólást félbeszakíthatja, melyet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhat,
b) figyelmezteti a tárgyalt témától eltérő, vagy az általa korábban elmondottakat ismétlő, vagy másokról sértő módon nyilatkozó hozzászólót,
c) rendre utasítja, továbbá - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, vagy a vitát folyamatosan ellehetetlenítő esemény miatt a testületi ülést felfüggesztheti,
e) indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek elrendelését bármelyik képviselő indítványozhatja.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely következő képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendre, annak előterjesztőjére. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű többséggel megszavazott, formaszerű határozattal dönt.
19. § (1) A polgármester minden napirendi pontot külön-külön nyit meg. A vita megkezdése előtt biztosítja az előterjesztő számára, hogy pontosítást, kiegészítést tegyen, amelyet a bizottság(ok) véleményé(ei)nek ismertetésével folytat.
(2) A polgármester ezt követően a megnyitott napirendi pontot vitára bocsájtja. A napirendi ponttal kapcsolatos álláspontját hozzászólásában bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívott részletesen kifejtheti.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő, illetve a tanácskozási joggal meghívott egy napirendi pont keretében 2 alkalommal szólhat hozzá, első hozzászólásának időtartama nem haladhatja meg az 5, a második pedig a 2 percet.
(4) A vitában elhangzó, képviselő személyét érintő hozzászólás esetén a polgármester esetenként 1 percre engedélyezheti az érintett képviselő válaszadását.
(5) Az idő túllépését számítógép hang jelzi. Időtúllépés esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) Ha a napirendhez több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(7) A vita lezárása után csak az előterjesztőnek adható zárszó legfeljebb 2 percben.
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a települési képviselők igen -nel, nem-mel szavazhatnak, vagy tartózkodhatnak. Nyílt szavazás során a szavazás módja kézfeltartás.
(2) A képviselő-testület zárt ülés esetén bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel meghozott határozatával titkos szavazás elrendeléséről dönthet. A titkos szavazás során a szavazólapokat urnába kell helyezni. A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság közreműködésével történik. A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti.
(3) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében és azokban az esetekben kell tartani, ahol külön jogszabály testületi döntéshozatal esetén név szerinti szavazást említ. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ívről egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felsorolásakor az igen, nem vagy tartózkodom kijelentéssel szavaznak.
21. § (1) Módosító indítványt az adott napirendnél a vita lezárásáig lehet előterjeszteni a polgármesternél.
(2) A módosító indítványt döntéshozatalra alkalmas módon kell megfogalmazni, szóbeli előterjesztés esetén szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.
(3) A határozati javaslatokat a polgármester napirendi pontonként bocsátja szavazásra. Először az indítványozás sorrendjében a módosító indítványokat kell megszavaztatni. A polgármester a módosító indítványokat szó szerint ismerteti.
(4) Amennyiben a módosító indítványt az adott napirendi ponthoz az előterjesztő nyújtja be, azt az eredeti előterjesztés részeként kell kezelni, és együtt kell megszavaztatni.
(5) Amennyiben a határozati javaslat több pontból áll, vagy egy-egy pont több választási lehetőséget tartalmaz, e szakasz rendelkezéseit pontonként, illetve változatonként kell alkalmazni.
(6) Szavazást követően a polgármester ismerteti a döntést.
(7) A szavazás során született döntést ugyanazon képviselő-testületi ülésen csak egy esetben, és csak akkor lehet újra szavazásra bocsátani, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi. Amennyiben az újabb szavazással a korábbi döntés megváltozik, úgy a korábbi határozat automatikusan hatályát veszti.
5. Az interpelláció és a kérdés, a személyes érintettség bejelentése, a szavazati arányok
22. § (1) Az interpelláció olyan önkormányzati ügyben benyújtott felvetés, kérés, amely:
a) problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg,
b) mulasztás, helytelen döntés vagy gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
(2) A kérdés a városban működő szervezetek működésével, döntéseivel, tevékenységével kapcsolatos tudakozódás.
(3) A képviselő az interpellációt és a kérdést a polgármesterhez, a munkamegosztásukat figyelembe véve az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, az önkormányzat hivatali szerve belső szervezeti egységeinek vezetőihez intézheti. A kérdés, interpelláció a testületi ülést megelőzően a polgármesternél írásban is benyújtható.
(4) Az írásban benyújtott interpellációt és a kérdést a képviselő az ülésen szóban előadhatja 1 alkalommal, melyre együttesen 5 perc áll rendelkezésre.
(5) Amennyiben a kérdés, interpelláció nyomban megválaszolható, azt a testületi ülésen szükséges megtenni. Ha az ügy bonyolultsága miatt az interpelláció, illetve a kérdés a testületi ülésen nem válaszolható meg, a válaszadást a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített határidőben kell teljesíteni.
23. § (1) A bejelentések kezdetén a polgármester ismerteti az előző ülésen elhangzott interpellációkra és kérdésekre adott válaszokat. Ezt követően lehetőséget ad az interpellációk és kérdések szóbeli elmondására.
(2) Az interpellációra és a kérdésre, az ülésen adott érdemi válaszra 5 perc áll rendelkezésre. A képviselő-testület az interpelláció és a kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelybe szükség szerint bevonhatja az előterjesztőt, a bizottságot, vagy eseti bizottságot hozhat létre.
(3) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt 1 percben megindokolhatja. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, vagy a testületi ülésen nincs jelen, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű többséggel.
(4) Ha a képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra, kérdésre adott választ, úgy megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatba az interpelláló, illetve a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni.
24. § (1) A képviselő-testület tagjának személyes érintettségét a szavazás megkezdése előtt be kell jelentenie. Amennyiben a képviselő-testület tagja ezt elmulasztja, és a személyes érintettsége bizonyítást nyer, a települési képviselő - a képviselő-testület határozata alapján - mulasztásonként a helyi képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 13/2024. (X.8.) önkormányzati rendelet 3. §-ában meghatározott tiszteletdíj 50 %-ának megfelelő összeggel kerül csökkentésre.
(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
25. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott 9 képviselőből 5 fő jelen van.
(2) Minősített többséggel hozott döntés, azaz a megválasztott 9 képviselőből 5 fő igen szavazata szükséges a következő ügyekben:
a) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása,
b) helyi népszavazás kiírása,
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, díjak meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása,
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló éves beszámoló elfogadásáról,
e) településrendezési terv jóváhagyása,
f) hitelfelvétel,
g) kötvénykibocsátás,
h) új önként vállalt feladat vállalása, valamint arról történő lemondás,
i) az önkormányzatot terhelő követelés elismerése,
j) koncesszióba adás,
k) készfizető kezességvállalás,
l) várospolitikai jelentőségű koncepciók, tervek, programok elfogadása,
m) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, döntés az abban való részvételről, kilépésről, beszámolója, üzleti terve elfogadása; létesítő okirat módosítása
n) közalapítvány szervezetének módosítása, megszüntetése;
o) közérdekű kötelezettségvállalás 15 millió forint egyedi értékhatár felett;
p) vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel, vagyonkezelési szerződés elfogadása;
q) a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
r) napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzése.
6. A képviselő-testület döntései, beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, rendeletalkotás, jegyzőkönyv
26. § (1) A képviselő-testület döntései: határozat vagy rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,
b) az ügyrendi és eljárási jellegű kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület számozott, formaszerű, normatív vagy egyedi határozatot hoz a (2) bekezdésbe nem tartozó kérdésről.
(4) A képviselő-testület normatív határozatban határozza meg a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, az általa irányított szervek szervezeti és működési szabályzatát.
(5) A képviselő-testület egyedi határozatban törvény keretei között az önkormányzatot érintő bármilyen kérdésben, a helyi közügyek intézése körében dönt.
(6) A határozatok jelölése a következő:
a) határozat sorszáma arab számmal
b) per jel
c) a határozat kihirdetésének az éve arab számmal
d) zárójelben a határozat kihirdetésének a hónapja római számmal és napja arab számmal
e) KT számú határozat kifejezés
(7) A képviselő-testület normatív határozatainak közzététele az önkormányzat honlapján történő elhelyezéssel történik. A határozat az elhelyezést követő naptól számított 5. napon minősül közzétettnek.
(8) A képviselő-testület ülésén elfogadott határozatok megtekinthetőek a Városi Könyvtárban.
27. § (1) A 11. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában rögzített lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló írásos beszámolót a jegyző terjeszti elő a képviselő-testület rendes üléseire.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott írásos beszámoló tartalmazza:
a) a lejárt határidejű határozat szövegét,
b) a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,
c) a végrehajtás akadályait, annak okait.
28. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti.
a) polgármester, alpolgármester, települési képviselő
b) a jegyző, aljegyző
c) a képviselő-testület bizottsága
d) önkormányzati hivatal belső szervezeti egységének osztályvezetője
e) a települési nemzetiségi önkormányzat
(2) A rendeletalkotási kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.
(3) A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében az önkormányzat honlapján biztosítani kell a - (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a rendelettervezet és indokolása (továbbiakban együtt: rendelettervezet) letölthetőségét és véleményezhetőségét.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelettervezetet az alábbi tárgykörökben:
a) költségvetés megállapítása, módosítása, zárszámadás, valamint a kapcsolódó mellékletek tartalma,
b) helyi adók, közszolgáltatási díjak, fenntartói és tulajdonosi jogkörből eredő árak, díjak megállapítása,
c) lekötött betétekből származó bevételek, egyéb önkormányzati pénzeszközök, alapok felhasználása,
d) önkormányzati támogatások helyi eljárási rendjének, feltételeinek meghatározása,
e) hatósági díjak megállapítása,
f) az önkormányzat vagyona és annak hasznosítása,
g) a képviselő-testület és szerveinek szervezete, feladat- és hatásköre, működése, eljárásainak rendje, valamint az önkormányzathoz kapcsolódó személyek, szervezetek tevékenysége
h) köztisztviselők munkavégzése, juttatása és támogatása,
i) ha a rendeletmódosítás kizárólag technikai, formai jellegű, egyszerű szöveg-, vagy megnevezés módosítást tartalmaz,
j) ha rendeletmódosításra kizárólag felsőbb szintű jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében van szükség
k) ha a rendeletmódosítás nem eredményez lényeges változást a rendelet személyi hatálya alá tartozókra vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében,
l) ha rendelet sürgős megalkotásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy a város fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelme miatt szükséges.
(5) Az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a hivatal titkárságán írásban, illetve az önkormányzat e-mail elérhetőségén a megadott határidőig. A véleményezésre minimum 8 napot kell biztosítani, melynek lejártát követően a felhívást a honlapról el kell távolítani.
(6) A véleményezőnek fel kell tüntetnie a nevét. A vélemény és a név elektronikus megküldésével az érintett személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak jó erkölcsbe ütköző, vagy becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Az ilyen tartalmú valamint a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő vagy név nélküli véleményt figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről. A véleményekről a rendelettervezetet tárgyaló bizottságot tájékoztatni kell egy írásos összesítő formájában.
(8) A rendelettervezet a jegyző készíti elő. A költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet, továbbá a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(9) A rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság jogi szempontból megvizsgálja, valamint a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja.
(10) A jegyző a rendelettervezet szövegét a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által működtetett Integrált Jogalkotási Rendszer igénybevételével szerkeszti meg. A jegyző gondoskodik az ezen rendszer igénybevételével megszerkesztett, elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegének a helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(11) Helyben szokásos mód a rendeletnek a www. sarkad.hu honlapon történő megjelentetése. A rendelet kihirdetésének napja a honlapon történő megjelenés időpontja. A honlapon történő megjelentés tényét annak időpontjával a rendelet aláírt példányára rá kell vezetni. A záradékolt rendelet egy példányát a rendeletek nyilvántartásában kell elhelyezni. Módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet esetén a záradékolt példány mellé el kell helyezni a módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel egységes szerkezetbe foglalt rendeletet is.
29. § (1) A képviselő-testület (nyílt és zárt) üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselő(k) nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
d) az ülésen történt fontosabb eseményeket, az arra vonatkozó polgármesteri intézkedéseket,
e) az interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
f) az ülés berekesztésének időpontját,
g) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát, az elfogadott határozatokat, annak mellékleteit, a megalkotott rendeleteket és a szavazás eredményét. Az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell a szavazólapos titkos szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról és az eredmény megállapításáról készített külön jegyzőkönyvet is.
(3) A jegyzőkönyv három példányban készül. A jegyzőkönyvet a területileg illetékes kormányhivatalon kívül meg kell küldeni a Városi Könyvtár részére.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - a jegyző engedélyével - csak az tekinthet be, akit a tárgyalt ügy személyesen érint, valamint aki a jegyzőkönyvből közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot kíván megismerni.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Titkárságán és a Városi Könyvtárban.
(6) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A zárt ülésről készült hangfelvételre a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
7. A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
30. § (1) A települési képviselő a köz érdekében végzett munkájáért megbízatása idejére Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 13/2024. (X.8.) önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosult.
(2) A települési képviselő kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a lakosság különböző önszerveződő közösségeivel, a kapcsolattartás módját és gyakoriságát egyénileg határozza meg.
(3) A települési képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követően haladéktalanul az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
31. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Gazdasági Bizottság (tagok száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő),
b) Művelődési, Oktatási és Sportbizottság (tagok száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő),
c) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság (tagok száma 5 fő, amelyből 3 fő képviselő),
d) Pénzügyi Bizottság (tagok száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő),
e) Ügyrendi Bizottság (tagok száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő).
(2) Az állandó bizottságok tagjai bizottsági munkájukkal összefüggésben megbízatásuk idejére a helyi képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 13/2024. (X.8.) önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjban részesülnek.
(3) A képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság tagjainak a megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságok esetében. Az ideiglenes bizottság a létrehozásának alapjául szolgáló ok vagy feladat megszűnésével szűnik meg. A megszűnést követő testületi ülésen a bizottság elnöke köteles a bizottság működéséről vagy annak eredményéről a Képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottságok működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátásáról a hivatal feladatkör szerint érintett belső szervezeti egységeinek vezetői által a munkaköri leírásban kijelölt bizottsági titkárok gondoskodnak.
(6) A bizottságok tárgyév januárjában elfogadott munkaterveik alapján, illetve szükség szerint üléseznek.
(7) A bizottságoknak a munkatervük összeállítása során figyelemmel kell lennie a képviselő-testület munkatervére.
(8) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal. Az együttes ülés tartásáról és vezetéséről az érintett bizottsági elnökök döntenek.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön-külön, bizottságonként kell vizsgálni.
(10) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a döntést követő képviselő-testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
(11) A bizottságok ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(12) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(13) Feladat- és hatáskörét - a törvényben és kormányrendeletben meghatározottakon kívül - a képviselő-testület állapítja meg a rendelet 5. § (3) bekezdésében rögzített formában.
32. § (1) Sarkad város polgármestere megbízatását főállásban látja el.
(2) Feladat- és hatáskörét - a törvényben és kormányrendeletben meghatározottakon kívül - a képviselőt-testület állapítja meg a rendelet 5. § (3) bekezdésében rögzített formában.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott esetben - e rendelet 5.§ (1) bekezdésében fogalt kivétellel- dönthet.
33. § A Képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
34. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, a polgármester, valamint a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal hivatalos megnevezése: Sarkadi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(3) A hivatal székhelye: 5720 Sarkad, Kossuth utca 27. szám.
(4) A hivatal telefonszáma: 06-66-585-710.
(5) A hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét a Sarkadi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza
35. § (1) A jegyző a hivatal vezetőjeként
a) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) törvényességi észrevételt tehet.
(2) Az aljegyző
a) helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a testületi üléseken, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,
b) részt vesz a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában.
(3) A jegyző és aljegyző együttes távolléte esetén a Hivatal Általános Igazgatási, Koordinációs és Népjóléti Osztályának osztályvezető-helyettese látja el a jegyzői feladatokat.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Hivatal Általános Igazgatási, Koordinációs és Népjóléti Osztályának osztályvezető-helyettese látja el a jegyzői feladatokat.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek meghatározását a 4. melléklet tartalmazza.
36. § (1) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára a velük között közigazgatási szerződésben foglalt részletes szabályok szerint biztosítja a feladatuk ellátásához szükséges tárgyi, személyi feltételeket. A hivatal útján ellátja a működésükkel, gazdálkodásukkal összefüggő bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, dokumentumkészítési, ellenjegyzési, érvényesítési feladatokat.
(2) A Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződést az 5. melléklet tartalmazza.
(3) A Sarkadi Román Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződést a 6. melléklet tartalmazza.
37. § Hatályát veszti a Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelet.
38. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
8. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 041234 Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)
11. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
12. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
13. 042220 Erdőgazdálkodás
14. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
15. 045161 kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
16. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
17. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek
18. 051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása
19. 052010 Szennyvízgazdálkodás igazgatása
20. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
21. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
22. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
23. 072111 Háziorvosi alapellátás
24. 072311 Fogorvosi alapellátás
25. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
26. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
27. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
28. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
29. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
30. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
31. 095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások
32. 101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása
33. 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
34. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
35. 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása
36. 102025 Időskorúak átmeneti ellátása
37. 102031 Idősek nappali ellátása
38. 102032 Demens betegek nappali ellátása
39. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
40. 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
41. 104043 Család- és gyermekjóléti központ
42. 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
43. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
44. 107052 Házi segítségnyújtás
45. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
2. melléklet a 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester – tekintet nélkül hatáskörére, illetékességére, illetőleg a települési támogatások rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben foglalt korlátozásokra – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elemi kárt szenvedett, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő rászorulóknak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti.
2. A polgármester rendszeres települési támogatásként gyógyszertámogatást, szilárdhulladék szállítási díjkedvezményt, gyermekszületési támogatást, rendkívüli települési támogatásként temetési költségekhez való hozzájárulást, iskolakezdési támogatást, eseti települési támogatást, válsághelyzeti támogatást nyújt a települési támogatások rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
3. A polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, méltányosságot gyakorol a köztemetési költség részben vagy egészben történő megtérítési kötelezettsége alól.
4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
5. A polgármester gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköröket:
5.1. a képviselő-testület döntései alapján külső viszonyokban képviseli az önkormányzatot, szerződéseket köt, ellenőrzi a szerződésben foglaltak teljesítését, indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, az önkormányzati igények érvényesítése keretében fizetési meghagyásos, bírósági, végrehajtási eljárást indít.
5.2. a polgármester az önkormányzat részére ellenérték fejében vagy ingyenesen felajánlott tárgyi eszköz megszerzésével összefüggő döntéssel kapcsolatban értékbecslés, szakértői értékbecslés megszerzéséről dönt.
6. A polgármester a lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján dönt a lakásbérleti jogviszony létesítéséről, megköti a lakásbérleti szerződéseket.
7. A nemzeti értékhatár alatti beszerzésekkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
3. melléklet a 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Gazdasági Bizottság
1.1. Véleményezési jogkört gyakorol:
1.1.1. az önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása és módosítása során,
1.1.2. az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből származó hároméves futamidőre vonatkozó fizetési kötelezettségének megállapítása során,
1.1.3. az önkormányzat tárgyévre vonatkozó közbeszerzési tervének elfogadása során,
1.1.4. a költségvetési beszámoló, a zárszámadási rendelet elfogadása során,
1.1.5. a városfejlesztésre fordítható önkormányzati pénzalap felhasználásának jóváhagyása során,
1.1.6. az önkormányzat és intézményei téli felkészülési feladatainak az áttekintése során,
1.1.7. az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendelet megalkotása során,
1.2. Lebonyolítja a Vagyonrendelet alapján az árverést, amennyiben a képviselő-testület az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemmel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása során árverést tűz ki,
1.3. Lebonyolítja a Vagyonrendelet szerinti licittárgyalást és dönt az önkormányzati vagyon hasznosításról.
1.4. Tárgyév januári ülésén dönt a munkatervéről.
2. Művelődési, Oktatási és Sportbizottság
2.1. Véleményezési jogkört gyakorol:
2.1.1. az önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása és módosítása során,
2.1.2. az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből származó hároméves futamidőre vonatkozó fizetési kötelezettségének megállapítása során,
2.1.3. a költségvetési beszámoló, a zárszámadási rendelet elfogadása során,
2.1.4. az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendelet megalkotása során,
2.1.5. a képviselő-testület elé kerülő művelődési, oktatás és sport célú intézmények alapításával, működésével kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban (művelődési központ és könyvtár szolgáltatási tervének elfogadása, éves szakmai munkatevének és szakmai beszámolójának elfogadása, óvodai beiratkozás időpontjának, indítható óvodai csoportok számának a meghatározása, oktatási intézmények tanévkezdési tapasztalatai),
2.1.6. az önkormányzat által alapított közalapítványok beszámolója során,
2.1.7. az önkormányzat keretében végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készített tájékoztató során.
2.2. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer elbírálási rendjéről szóló szabályzata alapján véleményezi az ösztöndíjakra vonatkozóan benyújtott pályázatokat.
2.3. Tárgyév januári ülésen dönt a munkatervéről.
3. Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság
3.1. Véleményezési jogkört gyakorol:
3.1.1. az önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása és módosítása során,
3.1.2. az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből származó hároméves futamidőre vonatkozó fizetési kötelezettségének megállapítása során,
3.1.3. a költségvetési beszámoló, a zárszámadási rendelet elfogadása során,
3.1.4. az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendelet megalkotása során,
3.1.5. a Kistérségi Humán Szolgáltató Központban igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátások után fizetendő térítési díjak, a belépési hozzájárulás, az egyszeri használatbavételi díj mértékének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet és rendeletmódosítás során,
3.1.6. az önkormányzati rendeletben megállapított első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatban benyújtott kérelmek során,
3.2. Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer elbírálási rendjéről szóló szabályzata alapján az ösztöndíjakról.
4. Pénzügyi Bizottság
4.1. Véleményezési jogkört gyakorol:
4.1.1. az önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása és módosítása során,
4.1.2. az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből származó hároméves futamidőre vonatkozó fizetési kötelezettségének megállapítása során,
4.1.3. az önkormányzat tárgyévre vonatkozó közbeszerzési tervének elfogadása során,
4.1.4. a költségvetési beszámoló, a zárszámadási rendelet elfogadása során,
4.1.5. Sarkad Város Önkormányzat Intézményi Gondnoksága tevékenységéről szóló beszámoló során,
4.1.6. a Kistérségi Humán Szolgáltató Központban igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátások után fizetendő térítési díjak, a belépési hozzájárulás, az egyszeri használatbavételi díj mértékének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet és rendeletmódosítás során,
4.1.7. a városfejlesztésre fordítható önkormányzati pénzalap felhasználásának jóváhagyása során,
4.1.8. az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendelet megalkotása során,
4.1.9. az önkormányzat tárgyévet követő évre vonatkozó költségvetési rendeletének elkészítési ütemezését,
4.1.10. az önkormányzat belső ellenőrzési munkatervének elfogadása során.
4.2. Dönt a költségvetési szerveket megillető követelésekről való lemondás eseteiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetben a követelésről való lemondásról.
4.3. Dönt a munkatervéről a tárgyév januári ülésen.
5. Ügyrendi Bizottság
5.1. Véleményezési jogkört gyakorol:
5.1.1. az önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása és módosítása során,
5.1.2. az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből származó hároméves futamidőre vonatkozó fizetési kötelezettségének megállapítása során,
5.1.3. az önkormányzat tárgyévre vonatkozó közbeszerzési tervének elfogadása során,
5.1.4. a költségvetési beszámoló, a zárszámadási rendelet elfogadása során,
5.1.5. a városfejlesztésre fordítható önkormányzati pénzalap felhasználásának jóváhagyása során,
5.1.6. az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó rendelet megalkotása során,
5.1.7. az önkormányzat belső ellenőrzési munkatervének elfogadása során,
5.1.8. a Kistérségi Humán Szolgáltató Központban igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó ellátások után fizetendő térítési díjak, a belépési hozzájárulás, az egyszeri használatbavételi díj mértékének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet és rendeletmódosítás során,
5.1.9. a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről, az azzal kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztató során,
5.1.10. területileg illetékes járási hivatal tevékenységéről szóló tájékoztató során,
5.1.11. a közalapítványok beszámolója során,
5.1.12. a város közrendjéről, közbiztonságáról szóló tájékoztató során,
5.1.13. a településen működő nemzetiségi önkormányzatok tájékoztatója során,
5.1.14. az önkormányzat tárgyévet követő évre vonatkozó költségvetési rendeletének elkészítési ütemezése során.
5.2. Felülvizsgálja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.
5.3. Dönt munkatervéről a januári ülésén.
5.4. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
5.5. Kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen.
5.6. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.
5.7. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést, a kivizsgálás eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére.
5.8. Lebonyolítja a testületi működéshez kapcsolódó titkos szavazást és összesíti annak eredményét.
5.9. Figyelemmel kíséri a város bűnmegelőzési programjának végrehajtását, a város közrendjének és közbiztonságának alakulását
4. melléklet a 14/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Közbeszerzési eljárás bírálóbizottság tagjai évente,
2. Önkormányzati fenntartású intézmény vezetője kétévente,
3. Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja évente,
4. Önkormányzat által alapított közalapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságnak tagja kétévente.