A követelések behajthatatlanná minősítésére, és annak alapján a követelésről való lemondásra vonatkozó szabályokat a Tisztelt Képviselő-testület 2003. február 1. napján hatályba lépett 1/2003. (01.24.) sz. önkormányzati rendeletében szabályozta, amely hatálybalépése óta nem került felülvizsgálatra.

Az Áht. 97. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

Az új önkormányzati rendelet a behajthatatlan követelések körét a számvitelről szóló 2010. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-g) alpontjaira való utalással határozza meg, amelyek a következők:

„behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

Az Áht. 97. § (2) alapján a lemondás szélesebb esetkört foglal magában mint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjában rögzített behajthatatlan követelések köre. Ezeket az eseteket foglalják magukban az új rendelet 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai.

Az új rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 2023. évben Magyarország 2023. évi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 75. §-a alapján 100 000 forint.

A rendeletmódosítás fentieken kívül egyértelműen elválasztja egymástól a behajthatatlanság megállapítását és a követelés elengedését. Az új rendelet úgy alakítja ki a új szabályozás irányvonalát, hogy a követelésről való lemondás minden esetben csupán lehetőségként áll a döntéshozó rendelkezésére.Behajthatatlan követelés esetén az ilyen követelés számviteli leírása és az arról való jogosulti lemondás elválik, így a követelés számvitelileg leírható anélkül is, hogy a jogosult lemondana a behajthatatlan követelésről. A követelésről való lemondással (polgármester, jegyző, Pénzügyi Bizottság, Képviselő-testület) és a behajthatatlanság megállapításával (jegyző) kapcsolatos döntési jogkörök egyértelműen rögzítésre kerülnek.