A Képviselő-testület 140/2024. (X.8.) KT számú határozatával megbízta az Ügyrendi Bizottságot Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzata felülvizsgálatával a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 43. § (3) bekezdése alapján.

A felülvizsgálattal érintett és több esetben módosított szervezeti és működési szabályzatot a Képviselő-testület a 2014. október 30-ai ülésén fogadta el. Ennek nem minden része felel meg már az új integrált jogalkotási rendszer (IJR) által megszabott követelményeknek. Emiatt sok részletszabály átvétele mellett új rendelet megalkotására teszek javaslatot Mötv. szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemeire vonatkozó szabályozásának a figyelembevétele mentén.

A Mötv. 53. §

(1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:

a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;

d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;

h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;

i) a közmeghallgatásról;

j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;

l) a képviselő-testület bizottságairól.

(2) bekezdése szerint a képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét.

Az új rendelet II. fejezetre, 6 alcímre tagozódik, és hozzá 6 melléklet kapcsolódik.

Az I. fejezet az általános rendelkezések keretei között az önkormányzat, a képviselő-testület, az önkormányzat hivatalának megnevezéseit rögzíti, felsorolja az általa fenntartott intézményeket, az önkormányzat feladat-és hatásköreit. A II. fejezet a képviselő-testületi ülés formái, a munkaterv, az összehívás szabályai mellett foglalkozik még az előterjesztéssel, a sürgősségi indítvánnyal, a nyilvánosság biztosításával, zárt ülés tartásával, a testületi ülés vezetésével, a vitával, a szavazással, a módosító indítvánnyal. Meghatározza az interpelláció, a kérdés fogalmát, foglalkozik a személyes érintettség bejelentésével és döntéshez szükséges szavazati arányokkal. Külön-külön alcímekben kerültek rögzítésre a képviselő-testület döntéseire, illetve a képviselőkre, a polgármesterre, az alpolgármesterre, a jegyzőre és aljegyzőre vonatkozó szabályok.

A szabályzat megalkotása során alapvető törekvésként érvényesült, hogy a Mötv-ben az adott jogintézmény kapcsán kifejtett kötelező érvényű szabályok a szabályzatban ne kerüljenek újra megismétlésre, illetve, hogy a gyakorlati működés szempontjából két legfontosabb terület hiánytalanul rögzítésre kerüljön:

- a képviselő-testületnek a polgármesterre ráruházott feladat-és hatáskörei,

- a képviselő-testületnek a bizottságokra ráruházott feladat-és hatáskörei, véleményezési-, illetve döntési jogkörök.