Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendelete tervezetét 126/2024. (IX.26.) KT számú határozatával elfogadta.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 25. § (2) bekezdése szerint a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás esetén a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek (a továbbiakban együtt: jegyző) a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. Ezen kívül helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet – nyilvántartási célból – hivatalból megküldi az érintett területen működő igazgatóságnak.

A jegyző a rendelettervezet megküldésével megkereste a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot a Tvt. 25. § (2) bekezdésében rögzített jogszabályi kötelezettség teljesítése céljából.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) 2024. november 7. napján érkezett szakmai véleményében rögzítette, hogy a rendelettervezetben szereplő természeti emlékek országos jelentőségű védetté nyilvánítása okán a Tvt. 25. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettsége mentén megkereste az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályát (továbbiakban: Főosztály). Országos jelentőségű védetté nyilvánítást nem tartanak indokoltnak.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményezési jogkörében általános fogalomhasználatra tett javaslatot a természeti emlékek (Össy pusztai erdei fenyő) egészségi állapotának leírásnál a konkrét rovarfajok (nagy hőscincér, szarvasbogár) megjelölésének mellőzése helyett. Ezen túl az Főosztály a védetté nyilvánítás indokaként és természetvédelmi céljaként a rendelettervezetben megjelölt általános célokkal ellentétben a védettség tárgyának megfelelő, releváns célok kitűzését szorgalmazta.

Fentiek miatt a rendelet - a rendelettervezettel szemben - az egészségi állapot leírásánál általános fogalmat használ, illetve a védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja valamennyi fa esetén külön megjelenik a rendelet 1. mellékletében.