1. § A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területén lévő köztemetőre, valamint az ezek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. § (1) Működő köztemető: Komlósi úti köztemető.

(2) Lezárt temető: Szent Gellért téri kegyeleti temető.

(3) Felekezeti temető a községben nincs.

3. § (1) Kaszaper község közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése az önkormányzat feladata.

(2) A jelenleg működő köztemető és létesítményei fenntartásáról az önkormányzat (továbbiakban: üzemeltető) gondoskodik. A ravatalozó és kellékei használatáért az eltemettető az önkormányzatnak díjat köteles fizetni, és a temetkezési szolgáltató csak a befizetés igazolását követően végezheti el a temetést. Az e rendelet szerinti egyéb tevékenységeket az arra jogosultsággal rendelkező bármelyik vállalkozó végezheti.

4. § (1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) Az elhunyt temetőbe történő eltemetését (elhelyezését) az utolsó kívánságának figyelembevételével kell biztosítani.

(4) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója.

(5) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie.

5. § (1) A temetőt sírhely-táblákra, gyermeksírhely-, urnasírhely- táblákra, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(2) A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

(3) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani.

(4) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhely-táblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

(5) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. a lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(6) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel), urnasírban, vagy sírboltban lehet elhelyezni.

(7) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(8) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holttest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhely-táblába).

Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

6. § (1) Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. a díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyszeri megváltás időtartama:

7. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

8. § (1) Sírboltot csak kiviteli terv alapján lehet építeni, a tervet az üzemeltetőnek be kell mutatni.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A sírbolt (és síremlék) fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére a polgármesteri hivatal elrendelheti a sírbolt eltávolítást, illetőleg a sírboltba való további temetkezést megtilthatja.

(4) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(5) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírbolt-könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(6) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hatszemélyes sírboltban további 20 urna, kilenc személyes sírboltban további 30 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának (birokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő, porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak.

9. § (1) A holttest elhamvasztásához – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a tisztifőorvos engedélye szükséges.

(2) A kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

10. § (1) Kaszaper Önkormányzata azon elhunyt személynek, akik a községi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályinak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytat hozzátartozói, ezek hiányában – a polgármesteri hivatal megbízására és költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(6) A díszsírhely-parcellában a koporsónak a földbe temetése vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezése megengedett.

11. § (1) Temetkezési szolgáltatások: temetésfelvétel, halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

(2) A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatásokra az önkormányzat nem köt üzemeltetési szerződést, azt bármelyik, arra jogosultsággal rendelkező vállalkozó végezheti.

12. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

13. § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

14. § (1) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

15. § (1) Sírbolt, síremlék állításához, valamint - 14. §-ban felsoroltakon kívüli – egyéb munkálatokhoz az üzemeltető előzetes engedélye szükséges. Be kell jelenteni továbbá ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát.

(2) Az előírt engedély hiánya, vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a 14. §. (2) bekezdésében szereplő kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

16. § (1) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. a temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával. a temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadnia a Békés Megyei Levéltárnak.

(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést) időrend szerint az 1999. évi XLIII. tv. 18. §-ában meghatározott adatokkal kell bejegyezni. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros tárgymutatót kell vezetni, mely tartalmazza az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését, valamint a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett, halva született gyermekekről. a jegyzékben fel kell tüntetni a halva született magzat anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(5) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt-könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt-könyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

17. § (1) A központi temető nyitva tartása:

18. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1989. (II. 24.) KT. rendelet hatályát veszti.

Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.