Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testülete helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletre figyelemmel, az Önkormányzat a tulajdoni érdekeltségében lévő vízi közműből szolgáltatott ivóvíz-, és a víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, - tisztítás és kezelés szolgáltatások legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a  szolgáltatások igénybevételének egyes kérdéseiről az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. §. ^[1]

A rendelet  hatálya kiterjed Kaszaper község Önkormányzata közigazgatási területén közműves ivóvíz ellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra, és a közüzemi szolgáltatást végző Kaszaper-Ép Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft szolgálatóra (továbbiakban: szolgáltató.)

Fogyasztó és Szolgáltató közötti jogviszony

1. §.

A fogyasztó és a szolgáltató közötti közüzemi szolgáltatási jogviszony tartalmát a szolgáltatási szerződés és annak részét képező, a szolgáltató által alkalmazott mindenkor érvényes „Általános  Szerződési Feltételek” szabályozzák részletesen.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

2. §.

A Ptk. 685. §. c. pont szerinti gazdálkodó szervezet víziközmű igénybevételénél a szolgáltatónak a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításánál minimum 0,2 m3/nap átlagos mennyiséget kell figyelembe venni. A hozzájárulás összegét a szolgáltató állapítja meg. A kötelező önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodóknak – független az ingatlan tulajdonjogától – és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok esetében víziközmű fejlesztési hozzájárulást nem kell fizetni.

Vízfogyasztások megállapítása.

3. §.
   1. A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, elkülönített vízhasználatok esetén a mellékmérők figyelembe vételével, vízmérő hiányában az átalánnyal, illetve műszaki becsléssel kell megállapítani. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó.
   2. A vízmérőt a fogyasztó igénye alapján a szolgáltató szereli fel. A vízmérő felszerelése után a szolgáltató tulajdonába kerülnek, így a szükséges hitelesítéseket és vízmérő cseréket is a szolgáltató végzi saját költségén. Kivétel a locsolási célú vízhasználat mérésére szolgáló mellékvízmérő, mely a fogyasztó tulajdonába kerül és hitelesítéséről a fogyasztó köteles gondoskodni.
   3. Az ingatlanon kialakított közös vízfogyasztási helyeket mellékvízmérővel kell ellátni. Ha a bekötési vízmérőre a fogyasztók nem kötöttek külön szolgáltatási szerződést, úgy a vízmérőn megállapított közös fogyasztást és az elfolyt, valamint egyéb célra felhasznált vízmennyiséget a bekötési vízmérő mögötti fogyasztók között egyenlő arányban kell szétosztani.
   4. A fogyasztás meghatározásának és a vízmérők leolvasásának költségei a szolgáltatót terhelik.
   5. A nem háztartási célú fogyasztásért – kivéve a (6) bekezdés szerinti önkormányzatot és annak intézményeit – hatósági díjat kell fizetni.
   6. Önkormányzati fogyasztásnak minősül az önkormányzatok kötelező funkciót ellátó intézményeinek, nem önkormányzati tulajdonban lévő, de kötelező Önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodók és önkormányzati tulajdonban lévő olyan létesítmények vízfogyasztása, melyeket vállalkozók üzemeltetnek kötelező önkormányzati feladatok ellátása céljából.
   7. A házi vízvezeték – fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő rejtett meghibásodása esetén, amennyiben a fogyasztó nem sértette meg a rendszeres ellenőrzési és karbantartási kötelezettségét, a vízfogyasztást átalányban, illetve műszaki becsléssel kell megállapítani. A fogyasztó rendszeres ellenőrzési kötelezettség körébe tartozik különösen a vízmérők állásának, az aknák, vezetékek állapotának gyakori ellenőrzése, szivárgásra utaló jelek esetén azok okainak felderítése.

Szennyvízmennyiség megállapítása

4. §.

1. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiségét szennyvízméréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott teljes vízmennyiség – független attól, hogy annak beszerzése honnan történik – alapján kell megállapítani.
2. Nem vehető figyelembe a szennyvízmennyiség meghatározásánál:
   1. az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben, vagy befogadóban nyer elhelyezést,
   2. az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és elhelyezését a fogyasztó igazolta,
   3. az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása környezetben elszivárgott,
   4. az év április 1-től szeptember 31-ig terjedő időszakban locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 %-a,
   5. a házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d.) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.
3. A kibocsátott szennyvíz után a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 7. §. (1) – (2) bekezdése alapján vízterhelési díj fizetési kötelezettség terheli a kibocsátót.
   A vízterhelési díjat a törvény  2. számú melléklete szerint kell megfizetni.

Egyéb rendelkezések

5. §.

1. Szükség esetén a szolgáltató kezdeményezésére a településen vízkorlátozást a polgármester rendelheti el.
2. Ha a településen elrendelt vízkorlátozás locsolási és gépkocsi, egyéb jármű mosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a mosási vízfogyasztásért – átalánydíjas fogyasztók estén – vízdíj nem számlázható.
3. A vízmérők mérési pontatlansására irányuló fogyasztói reklamáció esetén a szolgáltató a vízmérő pontossági ellenőrző  vizsgálatát a fogyasztó kérésére köteles elvégeztetni. Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő a mérésügyi jogszabályokban meghatározott tűrési határon belül működött, a vizsgálat költségét a fogyasztó köteles megtéríteni.
4. Az ingatlanok víziközmű bekötését és a mellékmérők felszerelését igénylő által megfizetett építési hozzájárulás után a szolgáltató saját beruházásban végzi el. Gazdálkodó szervezetek víziközmű bekötését a szolgáltató saját beruházásban – a víziközmű –fejlesztési és beruházási hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos megállapodás megkötése után – végzi el.

Vegyes és záró rendelkezések

6. §.

1. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a hatályos Polgári Törvénykönyv, az Önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. tv. idevonatkozó rendelkezései, valamint az egyéb jogszabályok és az „Általános Szerződési Feltétele” az irányadók. Jogvita estén a felek kikötik a Battonyai Városi Bíróság illetékességét, mint a szolgáltatás helye szerinti bíróság illetékességét.
2. E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.
3. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 8/2008. (IV. 25.) Kt. rendelettel módosított 2/2008. (II. 22.) számú rendelete az ivóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről  szóló rendelet.
   

(4)^{[2]  [3]}