Kaszaper Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (11 bekezdés d) pontjában meghatározott  feladatkörében eljárva, Kaszaper Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.^[1]

I. fejezet

Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kaszaper Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye: Kaszaper

Címe: 5948 Kaszaper, Szent Gellért tér 1.
Telefonszáma: 06-68/423 000;   06-68/423 659
Az önkormányzat központi e-mail címe: kaszaper@kaszaper.hu

3. Az önkormányzat hivatala: Kaszaper község Polgármesteri Hivatala.
4. A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. Az önkormányzat címere: Hegyes alapú, felül körívben végződő, arany szegélyű, zöld alapú, felső csúcsain ívben metszett pajzs, tetején aranyszínű, két végén bevágott szalagban KASZAPER felirattal. A pajzs közepén két irányban álló, kifelé forduló kasza és sarló. A kasza és sarló nyele fekete, pengéjük ezüst színű. A kasza markolatában aranyszínű, hajló búzakéve, alatta öt, csokorba fogott, aranyszínű dohánylevél. A pajzs alsó szögletében 1241 aranyszínű felirat.

A pajzsfőn a szalag mögött egy fekete kontúros vörös szív növekszik, melyből egy ezüst Árpádházi kettőskereszt emelkedik ki. A szív a szeretet és testvériség jelképe, a kettőskereszt pedig a település vallási hovatartozására utal. A keresztből kiindulva vörösezüst levélformájú címertakaró koszorúzza a pajzsot, utalva a település Árpád korbeli létezésére, annak fő színeit visszatükrözve.

3. Az önkormányzat zászlaja: téglalap alakú fehér színű, a közepén a község címere.
4. Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
5. Az önkormányzat zászlója megjelenik a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzati intézmények épületének falain.
6. Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne középen az ország címere és körben, a szélén „Községi Önkormányzat Kaszaper” körfelirat található.
7. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a.) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre, és a képviselő-testület  által adományozott oklevelekben,

b.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

8. (3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az ország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Kaszaper község Polgármestere, Kaszaper község Jegyzője.

3. §  A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

4. §  A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

5. §  A település nemzetközi és helyi kapcsolatai:

a.) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:
Külföldön: Románia Arad Megye Pereg községgel,
            Románia Kovászna Megye Csernáton Községgel,
            Szerbia-Montenegró, Zenta Községgel, Zenta-Felsőhegy Helyi Közösséggel.  

b) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

c) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Feladat és hatáskörök

6. §
A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik az önkormányzati társulásokkal, megyei önkormányzattal, egyéb szervekkel, szervezetekkel. A koordináció keretében közvetlen cél a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

7. §.

1. A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
   a) a polgármesterre;
   b) a bizottságokra
2. Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.
3. Az átruházott hatáskörben eljáró félévente a  képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

8. §.

Az önkormányzat – saját elhatározása alapján – feladatai közé sorolja és a  közszolgáltatások körében ellátja:

1. településrendezés és településfejlesztés,
2. az épített és természeti környezet védelme,
3. lakásgazdálkodás,
4. a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, valamint a szennyvízelvezetés, -kezelés, -ártalmatlanítás,
5. a közterületek fenntartása,
6. a köztisztaság biztosítása
7. gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,
8. gondoskodás a helyi tűzvédelemről,
9. gondoskodás a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
10. közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban,
11. közösségi tér biztosítása
12. a közművelődéi, tudományos, művészeti tevékenység, sport  támogatása,
13. egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,
14. polgármesteri hivatal működtetése,
15. közreműködés a foglalkozás megoldásában,
16. időskorúak részére ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális elhelyezés,
17. civil szervezetek és alapítványok támogatása.
    

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület  összehívása

9. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
2. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
3. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület üléseinek összehívására.
   

Munkaterv

10. §

1. A képviselő-testület munkáját a mindenkori tárgyévre vonatkozó munkaterv alapján végzi, amely a jogszabályokban kötelezően előírt, illetve meghatározott, határidőhöz kötött napirendeket tartalmazza.
2. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a tárgyévet megelőző év decemberében.
3. A munkaterv tartalmazza:
   a) a képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját és főbb napirendjeit,
   b) a napirendek előterjesztőit,
   c) közmeghallgatás időpontját, napirendjét.
4. A munkaterv alapját meghatározó jogszabályi változások esetén a képviselő-testület munkatervét szükség szerint a tárgyév során módosítja.
   

Az alakuló ülés

11. §

1. A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti, majd a polgármester eskütételét  követően, átadja a szót a polgármesternek.
2. Az alakuló ülésen az alpolgármester titkos szavazással történő megválasztásának lebonyolítására 3 fő képviselő-testületi tagból álló ad-hoc bizottságot kell választani. A bizottság elnöke és tagjai személyére a polgármester tesz javaslatot.
3. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester, alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.
4. Az alakuló ülésen a megválasztott polgármester, települési képviselők, alpolgármester, valamint a bizottságok tagjai megválasztása esetén a nem képviselő bizottsági tagok esküt vagy fogadalmat tesznek és erről okmányt írnak alá.

Rendes ülés

12. §

A képviselő-testület székhelyén vagy más helyen évente legalább 6 ülést tart.

Rendkívüli ülés

13. §.

A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését  hívja össze:
a) ha azt legalább 2 települési képviselő kezdeményezi,
b) ha azt a képviselő-testület bármely bizottsága indítványozza,
c) vis maior, illetve havaria esetén azonnali cselekvést, veszély- vagy katasztrófa-elhárítást igénylő esetben.

14. §.

1. A 13. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét és indokát.
2. A 13. §. a) pontjában meghatározott esetben szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
3. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

15. §.

1. Amennyiben a képviselő-testület összehívására a. 13. §. a) és b) pontjában meghatározottak indítványára kerül sor, a polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
2. A 13. §. c) pontja esetében tekintettel a rendkívüli körülményekre a polgármester 24 órán belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
   

A képviselő-testület összehívásának rendje

16. §

1. A képviselő-testület üléseit a 9. §. (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott személyek hívják össze.
2. A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
3. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal  kell kézbesíteni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, kivéve a  13. §. c) pontot, amikor írásos meghívó helyett távbeszélő útján is történhet az ülés időpontjáról történő értesítés.
4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a (3) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell
   a) a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
   b) az önkormányzati honlapon történő megjelenéssel és
   c) a helyben lehetséges közzététel útján.
5. A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
   a)  a települési képviselőket,
   b) jegyzőt,
   c) a bizottságik nem képviselő tagjait,
   d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
   e) napirendi pontok előadóit,
   f) önkormányzati intézmények vezetőit,
   g) könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügyekben,
   h) a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes ügyintézőit,
   i) a polgármester külön vagy eseti rendelkezése szerinti hivatalos szervek, szervezetek vezetőit, egyházak és civil szervezetek képviselőit.
   A b)-i) pontokban szereplő személyeket tanácskozási jog illeti meg az üléseken.
6. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is, az (5) bekezdés e) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.
7. Kizárólag csak a meghívót kell kézbesíteni az (5) bekezdés i) pontjában megjelölt személyek részére.
   

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

17. §

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a 9. §-ban megjelölt személy vezeti.

18. §.

A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, név szerint felsorolja az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő képviselőket.
b) előterjeszti az ülés napirendjét,
c) ismerteti a sürgősségi indítványt,
d) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére.

Az előterjesztés

19. §

Előterjesztésnek minősül:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a  települési képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a polgármesteri hivatal dolgozói,
g) az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok vezetői,
h) az önkormányzati intézmények vezetői

által önállóan vagy többen közösen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.

20.§.

A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

21. §.

1. Az előterjesztés első részében meg kell határozni az előzményeket – a képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit - , a tárgykört rendező jogszabályokat, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
   
2. Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével, ez alól kivétel a tájékoztató és beszámoló tudomásul vétele, elfogadása.
   

Sürgősségi indítvány

22. §.

Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be a 19. §. szerinti személyek.

23. §.

A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad 3 perc időtartamban az indítványozónak a sürgősség tényének indoklására. Amennyiben a polgármester, vagy valamely települési képviselő ellenzi az azonnal tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirendi tárgysorozat ismertetése előtt – vitára kell bocsátani. A vitában legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.

24. §.

A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel dönt a sürgősség kérdésében.

Ügyrendi felszólalás

25. §.

A tárgyalt napirendet érintő, e rendeletbe n az ülésvezetéshez kapcsolódó tárgykörben bármelyik település képviselő a határozathozatalt megelőzően ügyrendi felszólalás keretében 1 percre szót kérhet és javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Felszólalás a képviselő-testület ülésén

Napirend előtti felszólalás

26. §.

1. A napirend előtti felszólalásra, mivel nem kapcsolódik a képviselő-testület által tárgyalandó napirendhez, engedélyt kell kérni. A települési képviselő a felszólalás tartalmát írásban köteles eljuttatni a jegyzőhöz. A felszólalást úgy kell benyújtani, hogy az legalább 1 órával az ülés megnyitása előtt megérkezzen.
2. Amennyiben az ülésvezető az engedélyt nem adja meg, a képviselő-testület a felszólalás meghallgatásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
3. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A napirend előtti felszólaláshoz egyszer, legfeljebb 2 percben lehet hozzászólni.
4. Amennyiben határozathozatal szükséges, azt e rendelet szabályai szerint kell meghozni.
   

Napirendhez kapcsolódó felszólalás, vita

27. §

1. Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztést felett külön-külön nyit vitát, melynek során először a napirend előadója (a továbbiakban: előadó) a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést  tehet, majd az előterjesztést tárgyaló bizottság ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatosan kialakított bizottsági véleményt, a kisebbségi vélemény, ha a döntés nem egyhangú.
2. Az előadóhoz felszólalásuk során a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
3. A napirendi pont vitája során bármelyik települési képviselő kizárólag a napirendhez szorosan kapcsolódóan szólalhat fel.
4. Egy napirendi ponthoz egy települési képviselő kétszer szólalhat fel. A hozzászólók sorrendjét, figyelemmel a jelentkezési sorrendre, az ülésvezető határozza meg.
5. Az első felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, az ismételt felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc lehet. A fel nem használt időkeret nem adható át más települési képviselő részére.
6. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
7. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi. Amennyiben a települési képviselő személyét érintő felszólalásra kíván észrevételt tenni, az ülésvezető engedélye alapján, adott napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalási ideje 2 perc.
8. Az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak. Az előadót megilleti a zárszó joga is.
   

Határozathozatal előtti felszólalás

28. §

Az ülésvezető, az előterjesztő a határozathozatal előtt 3 percben felszólalhat.

29. §

Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

30. §

A vita lezárására az ülésvezető döntése alapján kerül sor.

31. §

A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

Szavazás

32. §

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító, illetve kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében a következők szerint:
   
   a) ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány az eredeti határozati javaslatot teljes mértékben érinti és többségi „igen” szavazatot kapott, úgy az eredeti határozati javaslatot nem kell szavazásra bocsátani;
   
   b) ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány az eredeti határozati javaslatot csak részben érinti és többségi „igen” szavazatot kapott, úgy az eredeti határozati javaslatot a módosító vagy kiegészítő indítvánnyal együtt kell szavazásra bocsátani;
   
   c)ha a módosító, illetve kiegészítő indítvány nem kapott többségi „igen” szavazatot, úgy az eredeti határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
2. Erre vonatkozó ügyrendi javaslat alapján, a képviselő-testület ezirányú döntése esetén együttesen is lehet szavazni több határozati javaslatról, amennyiben azok témája kapcsolódik egymáshoz.

33. §.

1. Szavazni az ülésvezető ezirányú kérdését követően kézfelemeléssel „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodás”-sal lehet. Amennyiben bármelyik települési képviselő nem vesz részt a szavazásban, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges, ennek hiányában a határozati javaslatot a képviselő-testület elutasította.

34. §

1. Minősített többség szükséges:
   
   a) önkormányzati rendeletalkotáshoz, módosításhoz;
   b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízatáshoz, megbízatás visszavonásához;
   c) önkormányzati társulás létrehozásához szükséges megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, társuláshoz való csatlakozáshoz, más csatlakozásához történő hozzájáruláshoz, a társulási megállapodás év közbeni felmondásához, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz;
   d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
   e) intézmény alapításához, alapító okirat módosításához;
   f) a települési képviselő döntéshozatalból való kizárásához;
   g) zárt ülés elrendeléséhez;
   h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;
   i) a polgármester elleni kereset benyújtásához;
   j) fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához;
   k) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásához>
   l) összeférhetetlenségi ügyekhez;
   m) kitüntetések adományozásához és visszavonásához;
   n) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés határozathozatalához.
2. Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés szerkezete résszavazást igényel, a résszavazás eredményének megállapításakor is a minősített többségre vonatkozó szabályozásnak kell érvényesülnie.
3. Azokban az esetekben, amikor minősített többség kell az előterjesztés elfogadásához, az azzal kapcsolatosan felmerülő módosító és kiegészítő javaslatok szavazás eredményének megállapításakor is a minősített többségre vonatkozó szabályozásnak kell érvényesülnie.
4. A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több min a felének, 4 főnek a szavazata szükséges.

35. §.

1. A képviselő-testület a döntéseit:  határozatait, rendeleteit nyílt szavazással hozza.
2. Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásához, felmentéséhez.
3. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Ezen esetekben az ügyrendi felszólalásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
4. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

36. §.

Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény előírja;
b) ha azt a jelenlévő települési képviselők egyharmada indítványozza;
c) ha azt a polgármester és legalább az egyik bizottság elnöke kéri;
d) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről történő rendelkezésnél (kijelölés értékesítésre, adásvétel, csere, ingyenes átadás, apportálás);
e)  költségvetés megállapításánál és módosításánál;
f) helyi adó megállapításánál és módosításánál;
g) hitelfelvételnél és kötvénykibocsátásnál;
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.

37. §.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

38. §,

A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a települési képviselők nevét, s a jelenlévő települési képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

39. §.

A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Interpelláció

40. §.

1. A települési képviselő, a képviselő-testület ülésén
   a) polgármestertől, alpolgármestertől,
   b) jegyzőtől,
   c) bizottság elnökétől,
   önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
2. Az interpelláció olyan érdemi felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe tartozik. Nem nyújtható be interpellációként a korábban már megválaszolt és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció, kivéve, ha a tárgykörben újabb körülményt merül fel.  
3. Az interpellációt az ülés megelőzően 48 órával korábban írásban  kell benyújtani az interpellált személy részére. Az interpellációt előterjeszteni a napirendeket követően kell.
4. Az írásban benyújtott interpellációt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, melynek kötelező tartalmi elemei: az interpelláló neve, az interpelláció tárgya, az interpelláció szövege és az interpelláló saját kezű aláírása.
5. Az interpelláló véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

41. §.

1. A benyújtott interpellációt az ülésvezető ismerteti.
2. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló legfeljebb 2 percben nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

Kérdés

42. §.

1. A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó, az adott ülésnapon napirendi pontként nem szereplő ügyben előadott felvetés vagy tudakozódás.
2. A képviselő-testület ülésén a települési képviselő,  – legfeljebb 2 percben – szóban kérdést terjeszthet elő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottságok elnökeihez, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
3. A kérdésekre nyitva álló időtartam ülésnaponként legfeljebb 10 perc. Kérdést a tárgyalt napirendeket követően lehet feltenni.
   

A tanácskozás rendjének fenntartása

43. §.

A tanácskozás rendjének fenntartásáról, a képviselő-testületi ülés méltóságáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt, aki megjelenésében, előadásmódjában, vagy kifejezéseiben a képviselő-testület méltóságát sérti;
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
c) ismétlődő rendzavarás esetén  és rendreutasítás után a polgármester megvonhatja a szót az adott téma tárgyalásának lezárásáig.

44. §.

A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

45. §.

1. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
2. Az a települési képviselő, aki a polgármester e rendelet 43. §-a alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, az Ügyrendi, Jóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottságnál írásban kifogást terjeszthet elő. Az Ügyrendi, Jóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság a kifogást megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi  ülésen ismerteti.
   

A jegyzőkönyv

46. §.

1. A képviselő-testület nyilvános üléséről 3 példányban, zárt üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
2. A nyilvános ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni; 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére; valamint 1 eredeti példányt és elektronikus változatát a Községi könyvtár részére meg kell küldeni.
3. A zárt ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni; 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére.
4. A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület által az ülésen kijelölt hitelesítő írja alá.

47. §.

A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az előterjesztések,.
c) a rendeletek kihirdetett példányai,
d) a jelenléti ív,
e) a települési képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólása.

48. §.

A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a megjelent és távolmaradt települési képviselők;
c) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét;
d) a jegyzőkönyv hitelesítő nevét,
e) az elfogadott napirendi tárgysorozatot;
f) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét;
g) a határozathozatal módját;
h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét;
i) külön erre irányuló kérése esetén nem névszerinti szavazáskor a települési képviselő szavazatának rögzítését;
j) a települési képviselő külön erre irányuló kérése estén felszólalását szó szerint;
k) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket;
l) az elhangzott interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

IV. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

49. §.

1. A képviselő-testület rendeletet alkot:
   a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról;
   b) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
   c) a helyi adók megállapításáról;
   d) minden olyan esetben, ahol a rendeletalkotás kötelezőségét vagy lehetőségét jogszabály határozza meg.
2. A képviselő-testület rendeletet alkothat különösen a következő tárgykörökben:
   a) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, - a törvény keretei között történő – tiszteletdíj  megállapításáról;
   b) bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról;
   c) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, vagy más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

50. §.

1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
   a) a települési képviselők,
   b) az önkormányzati bizottságok elnöke,
   c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
   d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetinek vezetői.
2. A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el.
3. Rendelet-tervezet előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő. Külső szakértő felkérésére és bevonására a jegyző jogosult.
4. A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából az Ügyrendi, Jóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsággal együttesen tartott ülésen is megvitathatja. Erre az ülésre a jegyzőt – s szükség szerint más külső szakembereket -  is meg kell hívni.

51. §.

1. A jegyző a rendelet-tervezetet indoklással és a bizottsági javaslatokkal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
3. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a hónap és nap feltüntetésével kell jelölni a következők szerint: Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének {a rendelet száma}/{a rendelet kihirdetése évének a száma}. ({a rendelet kihirdetése hónapjának a száma}. {a rendelet kihirdetése napjának a száma}.) önkormányzati rendelte {a rendelet címe}. A rendelet kihirdetése hónapjának a számát római számmal, a többi számot arab számmal kell jelölni.

52. §.

Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal Kaszaper, Szent Gellért tér 1. szám alatti épület hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzati honlapon történő megjelenéssel kell kihirdetni

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottsági feladatok és szervezet

53. §.

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
3. Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályozás alkalmazandó.

54. §.

A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, létszáma:                     5 fő,
b) Ügyrendi, Jóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság, létszáma:  5 fő.

55. §.

1. Az egyes bizottságok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó és az átruházott hatáskör alapján bizottsági ülés, illetve a testületi ülés elé kerülő ügyek közül az adott bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket napirendjére tűzi.
   Az egyes bizottságok feladatait e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.
   Amennyiben az előterjesztés nem szerepel az 2 számú melléklet felsorolásában, úgy a polgármester kérése alapján azt a felkért bizottság elnöke napirendjére tűzheti.
2. Az Ügyrendi, Népjóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket véleményezi, valamint kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, illetve a velük közös háztartásban élő, jogszabály által vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozatát.

A bizottsági működés főbb szabályai

56. §.

1. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e §-ban foglalt eltérésekkel.
2. A két bizottság együttes ülése esetén a bizottságok elnökei együttesen hívják össze az ülést.
3. Bizottságok együttes ülése esetén az ülés vezetésére a bizottsági elnökök megállapodása az irányadó.
4. A bizottságok együttes ülése esetén a határozatképesség megállapításakor az egyes bizottságok határozatképességét külön-külön kell megvizsgálni. 
5. A bizottságok együttes ülése esetén a szavazáskor mindegyik bizottság külön-külön szavaz az előterjesztésről és a szavazás eredményét bizottságonként kell az ülésvezetőnek megállapítani.
6. A javaslatot, illetve a döntést bizottságonként külön-külön határozatba kell foglalni.

57. §.

1. A bizottság rendkívüli ülését a bizottság tagjai egynegyedének – 2 fő – az elnökhöz eljuttatott írásbeli indítványára össze kell hívni.
2. A bizottság rendes és rendkívüli ülése nyilvános, azt az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót az előterjesztéseket a polgármesteri hivatal közreműködésével a bizottsági ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kiküldeni.
3. A bizottsági ülésre meg kell hívni a 16. §. (5) bekezdés szerinti személyeket, szerveket.
4. A bizottsági ülésre szóló meghívót a polgármesteri hivatal erre a célra elhelyezett hirdetőtábláján kell elhelyezni, valamint az önkormányzati honlapon kell megjelentetni.

58. §.

A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

59. §.

1. A bizottság nyilvános és zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
2. A nyilvános és zárt ülés jegyzőkönyvéből 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni és őrizni, valamint 1 eredeti példányt a mellékleteivel együtt meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal részére.

60. §.

A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent és távolmaradt bizottsági tagok névsorát, a megjelent meghívottak névsorát, a tárgyal napirendi tárgysorozatot, az elhangzott felszólalások ismertetését, a hozott döntést. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

61. §.

A bizottság működésére az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályok irányadóak azzal az eltéréssel, hogy napirend előtti felszólalásra csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott határozatát követően kerülhet sor; valamint a felszólalások száma és időtartama nem korlátozott.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

62. §.

A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a települési képviselők munkáját;
b) összehívja és vezeti a testület üléseit;
c) képviseli az önkormányzatot;
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését;
f) a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti;
g) az önkormányzati feladatok ellátására az önkormányzattal munkaviszonyban álló közfoglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók esetében a teljes körű munkáltatói jogkör gyakorlása;
h) indítványozhatja a bizottság rendes és rendkívüli ülésének összehívását;
i) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

62/A.^[2] § (1) Kaszaper községben a polgármesteri tisztség ellátása 2013. július 16-tól kezdődően társadalmi megbízatásban történik.

(2) A polgármester hivatali munkarendje:

Hétfő                                                                     8 – 12 óráig

Csütörtök                                                              8 – 12 óráig.

63. §.

A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
b) a költségvetés végrehajtása során a vonatkozó jogszabályok keretei között kötelezettséget vállal, utalványoz. E hatásköre gyakorlását az általa meghatározott értékhatárig átruházhatja;
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

Az alpolgármester

64. §.

A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatási alpolgármestert választ.

65. §.

Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

A jegyző

66. §.

A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ebben a körben:
a) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein;
c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről.

67. §.

A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket;
c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
e) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

VII. fejezet

A polgármesteri hivatal

68. §.

A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagolódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásáról külön képviselő-testületi határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

VIII. fejezet

Közmeghallgatás, falugyűlés

69. §.

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai a következők:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy közérdekű javaslatot tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a polgármesteri hivatal, valamint a település hirdetőtábláin, az önkormányzati honlapon történő megjelentetéssel tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelem szerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Békés Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

e) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-okban előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

70. §

A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben falugyűlést  hívhat össze, amelynek  fontosabb szabályai a következők:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal, valamint a község hirdetőtábláin, továbbá az önkormányzati honlapon történő megjelentetéssel kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a települési képviselőket, a jegyzőt, továbbá a témával érintett polgármesteri hivatali ügyintézőt.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

IX. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

71. §.

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

Az önkormányzat költségvetése

72. §.

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, mely többek között tartalmazza a személyi juttatások előirányzatának összegét is.
2. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

73. §.

A költségvetési koncepció elfogadása után a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.

74. §.

A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság kötelezően, míg az Ügyrendi, Népjóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság döntésétől függően megtárgyalja.

75. §.

A zárszámadás rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen, kötelezően, míg az Ügyrendi, Népjóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság döntésétől függően megtárgyalja.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai és ellenőrzése

76. §

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

77. §

Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek, gazdálkodási feladataikat a polgármesteri hivatal látja el.

78. §

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami  Számvevőszék ellenőrzi.
2. Az önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása keretein belül, megállapodás alapján.

79. §

1. Az  önkormányzat az Ötv. 92/A. §-a alapján  könyvvizsgálót bíz meg.
2. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni.
   

X. fejezet

Záró rendelkezések

80. §

1. Ez a rendelet 2011. április 10-én lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaszaper község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (X. 27.) számú rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint a módosítására kiadott 9/2007. (IX. 14.). 6/2010. (IV. 30.) és a 7/2010. (X. 19.)
   

1. melléklet a 3/2011. (IV. 7.) önkormányzati rendelethez.

A képviselő testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

A képviselő-testület az alábbi hatáskör gyakorlását, az 5/2003. (III. 6.) KT. rendeletben meghatározottak szerint – a polgármesterre átruházza:

1. átmeneti segélykérelmek elbírálása, a folyósítás módjának (természetbeni, pénzbeni) meghatározása,
2. temetési segély megállapítása,
3. normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

2. számú melléklet a 3/2011. (IV. 7.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület állandó bizottságai által ellátandó feladatok jegyzéke:

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság:

I.

1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulását, legalább negyedévenként tájékoztatást kér a bevételek és kiadások alakulásáról.
2. Vizsgálja a vagyon-változás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Kiemelt figyelmet fordít a beruházási tevékenységre, annak megvalósulására és pénzügyi forrásainak alakulására.
3. Hitel és kölcsön-felvételi javaslat esetén vizsgálja annak indokait és gazdasági megalapozottságát. Véleményezi azt, és javaslatot tesz a felvételre vagy annak elutasítására.
4. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.
5. Javaslatot tesz a helyi adók bevezetésére, a bevezetés időpontjára, az adók mértékére.
6. Figyelemmel kíséri az adók behajtását.
7. Javaslatot tesz az önkormányzatnak pénzügyi döntések meghozatalára.
8. Kezdeményezheti címzett és céltámogatások igénylését.
9. Javaslatot tehet pályázatok benyújtására, és véleményezi azokat.
10. Véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló évközi és éves jelentés tervezetet.
11. Véleményezi a költségvetési koncepciót.
12. Véleményezi a beruházási elképzeléseket, a tervezett beruházásokra javaslatot tesz.
13. Véleményezi a település fejlesztési tervet.
14. Közreműködik  a képviselő-testület pénzügyi vonatkozású döntéseinek előkészítésében, véleményezi, ellenőrzi azok végrehajtását.
15. Véleményezi a képviselő-testület által alapított társaságok éves mérlegbeszámolóit és üzleti jelentésüket. Legalább félévente tájékoztatást kér a társaságoktól a gazdálkodásuk alakulásáról és pénzügyi helyzetükről.
16. Javaslatot tesz könyvvizsgálói pályázat kiírására és a beadott pályázatokat véleményezi.
17. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon hasznosítására, illetve az ilyen irányú előterjesztéseket véleményezi.
18. Az előzőekben felsoroltakon túlmenően állást foglal minden pénzügyi területet érintő kérdésben és dönt azokban az ügyekben, amelyekben a képviselő-testület felhatalmazást ad.

II.

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi:

a képviselő-testület által hozandó határozatok közül a bizottság feladat körébe tartozó előterjesztéseket.

III.

A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.

Az  Ügyrendi, Jóléti, Oktatási és Művelődésügyi Bizottság:

Ügyrendi feladatok ellátása során

1. Állást foglal a testület működésével kapcsolatos ügyrendi kérdésekben.
2. Javaslatot tehet ideiglenes bizottság alakítására.
3. Állást foglal az önkormányzat különböző szabályzatainak tervezetéről, javaslatot tehet szabályzatok módosítására.
4. Javaslatot tehet az önkormányzat és intézményeinek szervezeti kialakítására. Véleményezi szervezet kialakításokra vonatkozó javaslatokat.
5. Véleményezi az önkormányzat által alapítandó társaságok, társulások, intézmények létesítésére vonatkozó előterjesztéseket.
6. Javaslatot tesz vezetői munkakör betöltésére vonatkozó pályázatok kiírására és azok elbírálására.
7. Javaslatot tesz a népi kezdeményezés kiírására.
8. Átveszi és kezeli a jogszabály alapján kitöltött vagyonnyilatkozatokat.
9. Figyeli a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak végrehajtását.
10. A jegyző véleményének kikérésével, kialakítja az egységes jogi álláspontot a képviselő-testület működése során felmerülő kérdésekben.
11. Lebonyolítja a képviselő-testület ülésén a titkos szavazást.
12. Részt vesz a képviselő-testületi rendeletek felülvizsgálatában.
13. Közreműködik a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és ápolásában.
14. Az előzőekben felsoroltakon túlmenően állást foglal minden ügyrendi kérdésben és dönt azokban a kérdésekben, amelyekben a képviselő-testület felhatalmazást ad.

Oktatási, művelődésügyi  feladatok ellátása során:

1. Megvitatja az oktatási és kulturális intézmények alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét,  pedagógiai,  művelődési  programját,  és javaslatot tesz azok jóváhagyására.
2. Ellenőrzi és felügyeli az oktatási intézmények minőségirányítási munkáját.
3. az önkormányzat éves költségvetésének tárgyalása előtt az oktatási és kulturális intézmények  tervezett  költségvetését megtárgyalja és véleményezi.
4. Tanévkezdés előtt beszámoltatja az oktatási intézmények vezetőit a tanévkezdésre való felkészülés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. Megvitatja az oktatási és kulturális intézmények tevékenységéről szóló beszámolókat.
5. Az intézmények és társadalmi szervezetek vezetői az önkormányzati rendezvények tekintetében (nemzeti ünnep, falunap) – a közművelődési- közösségi színtér és könyvtár  művelődésszervezője részvételével összeállítja a község éves rendezvénytervét és jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
6. Javaslatot tesz a közösségi, kulturális, helytörténeti hagyományok és értékek ápolását szolgáló célok megvalósítására.
7. Figyelemmel kíséri a művelődési ház és a könyvtár működtetését és javaslatot tesz azok nyitvatartási rendjének meghatározására.
8. Aktívan részt vesz az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak (testvértelepülések ) kialakításában és ápolásában.
9. Javaslatot tesz a testnevelési és sporttevékenység feltételeinek biztosítására, a sportlétesítmények fenntartása és fejlesztése érdekében teendő intézkedésekre.
10. Az önkormányzati költségvetés tárgyalása során javaslatot tesz a Kaszaperi SE és a Kaszaper FC olyan mértékű támogatására, amely a biztonságos működésükhöz feltétlenül szükséges.
11. Javaslatot tesz a szabadidő sport népszerűsítésére, elsősorban a sportcsarnok és a sportpálya nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával.

Jóléti feladatok ellátása során:

1. Javaslatot tesz a gyermekjóléti és szociális ellátásra vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotására, módosítására.
2. Javaslatot tesz az első lakáshozjutók  támogatásának folyósítására és mértékére.
3. Javaslatot tesz az önkormányzati bérlakások bérlőjének kijelölésére.
4. A gyermek veszélyeztetettség megelőzése érdekében feltárja a veszélyeztetettséget előidéző okokat és javaslatot tesz ezek megoldására.
5. Folyamatosan figyelemmel kíséri a községben élő, házi segítségnyújtásra szorulók helyzetét és amennyiben szükséges, kezdeményezi a segítségnyújtást.
6. Kezdeményezi az idős, egyedülálló személyek környezetének rendbetételét.

Egyéb feladatok:

1. Kezdeményezi a közoktatási, kulturális, sport és szociális célú pályázatok benyújtását.
2. Javaslatot tesz az egyesületek és civil szervezetek támogatásának módjára és mértékére.
3. Feladatai ellátása során együttműködik az oktatási, művelődési, sport és szociális szervezetek vezetőivel, a társadalmi szervezetekkel, a polgármesterrel, a jegyzővel, a pénzügyi és településfejlesztési bizottsággal, valamint a polgármesteri hivatal e területekhez kapcsolódó ügyintézőivel.
4. A bizottság a felsoroltakon túlmenően állást foglal minden, a szakterületét érintő kérdésben és dönt azokban az ügyekben, melyekben a képviselő-testület felhatalmazást ad.
   Állásfoglalásait, kezdeményezéseit, javaslatait minden esetben a rugalmasság, szakmaiság, a minőségre – egyben a takarékos megvalósításra – törekvés elve jellemzi.
5. Megvitat minden olyan kérdést, témát, amelyet jogszabály a képviselő-testület hatáskörébe utal, és az a bizottság feladat- és hatáskörét érinti.
6. A bizottság tagjai, az elnök felkérésére részt vesznek az intézmények és a társadalmi szervezetek rendezvényein, ott a bizottságot képviselik.

A bizottság véleményezi:

1. a képviselő-testület által alkotandó minden rendelet-tervezetet,
2. a képviselő-testület által hozandó határozatok közül a bizottság feladat körébe tartozó előterjesztéseket.

Az Ügyrendi, Oktatási, Jóléti és Művelődésügyi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.