Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2014. (XI. 20.) Ör. számú rendelete

Kaszaper község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei
 Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(Egységes szerkezetben

Kaszaper Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,  Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdés d) pontjában, valamint  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendelet alkotja. .

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kaszaper Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye: Kaszaper

Címe: 5948 Kaszaper, Szent Gellért tér 1.
Telefonszáma: 06-68/423 000;   06-68/423 659
Az önkormányzat központi e-mail címe: kaszaper@kaszaper.hu

Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.). 41.§ (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. Az önkormányzat címere: Hegyes alapú, felül körívben végződő, arany szegélyű, zöld alapú, felső csúcsain ívben metszett pajzs, tetején aranyszínű, két végén bevágott szalagban KASZAPER felirattal. A pajzs közepén két irányban álló, kifelé forduló kasza és sarló. A kasza és sarló nyele fekete, pengéjük ezüst színű. A kasza markolatában aranyszínű, hajló búzakéve, alatta öt, csokorba fogott, aranyszínű dohánylevél. A pajzs alsó szögletében 1241 aranyszínű felirat.

A pajzsfőn a szalag mögött egy fekete kontúros vörös szív növekszik, melyből egy ezüst Árpádházi kettőskereszt emelkedik ki. A szív a szeretet és testvériség jelképe, a kettőskereszt pedig a település vallási hovatartozására utal. A keresztből kiindulva vörösezüst levélformájú címertakaró koszorúzza a pajzsot, utalva a település Árpád korbeli létezésére, annak fő színeit visszatükrözve.

3. Az önkormányzat zászlaja: téglalap alakú fehér színű, a közepén a község címere.
4. Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
5. Az önkormányzat zászlója megjelenik a községháza, valamint az önkormányzati intézmények épületének falain.
6. Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne középen az ország címere és körben, a szélén „Községi Önkormányzat Kaszaper” körfelirat található.
7. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a.) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre, és a képviselő-testület  által adományozott oklevelekben,

b.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

8. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen az ország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Kaszaper község Polgármestere.

4. §  A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

5. §  A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

6. §  A település nemzetközi és helyi kapcsolatai:

a.) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:
Külföldön: Románia Arad Megye Pereg községgel,
            Románia Kovászna Megye Csernáton Községgel,
            Szerbia-Montenegró, Zenta Községgel, Zenta-Felsőhegy Helyi Közösséggel. 

b) A polgármester kezdeményezésére a kül- és belföldi kapcsolatok tovább bővíthetők.

c) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő-testület feladata és hatásköre

8. § (1) ^[1]Az önkormányzat Mötv-ben, valamint más jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait, valamint önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza (2) A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) közös önkormányzati hivatal,

d) a jegyző

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41.§ (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41.§ (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a 2.  melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42.§-a tartalmazza.

A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja

9. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen a választási év végéig szóló munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116.§-ának szabályai irányadóak.

10. § (1) A Képviselő-testület egyéves munkaterv szerint tartja rendes üléseit. A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságtól,

c) a jegyzőtől,

d) a közös önkormányzati hivatal pénzügyi vezetőjétől,

e) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől.

(3) A munkaterv a jogszabályokban kötelezően előírt, illetve meghatározott, határidőhöz kötött napirendeket, valamint az elkészítéshez javaslatot tevő, a polgármester által  indokoltnak tartott, a képviselőtestület  által elfogadott napirendeket tartalmazza.

10. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,

c) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját.

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni  a község honlapján.

 (3) Az illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be azok az előterjesztések, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét az átruházott hatásköri jegyzék szerint.

A képviselő-testület ülései

11. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43.§ (1)-(3) bekezdései irányadóak.

12. § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület a munkaterv szerint tart, és évente legalább hat ülés összehívására kerül sor.  Az ülések összehívására a mindenkori éves munkatervben foglaltak az irányadók.

(2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 3 napon belül, a képviselőkkel előzetesen egyeztetett időpontra.

(4) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(5) A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (1) bekezdése szerinti tárgykörökön kívül zárt ülést tart méltatlanság ügyében történő tárgyaláskor és döntéshozatalkor.

A képviselő-testület összehívásának rendje

13. § (1)^[2] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási ás Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.”

 (2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét,  napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

14. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján, valamint a község hirdetőtábláin.

15. § (1)  A Képviselő-testület ülésre meg kell hívni.

a) a  települési képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a Mezőkovácsházi Járási Hivatal vezetőjét,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit,k

e) a napirend által érintett szervezet vezetőjét,

f) a napirendi pont előadóját,

g) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét,

h) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó ügyekben,

i) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

(2) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek  részt az (1) bekezdés b) –i) pontjában foglaltak.

(3) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is, az (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.

Határozatképesség

16. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4)^[3] A képviselő-testület bármely tagja javaslatára három havi időtartamra megvonhatja a tiszteletdíját annak a képviselőnek, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt. Amennyiben a képviselő választási ciklusából kevesebb, mint három hónap van hátra, vagy a képviselő a mulasztást  követően három hónapnál rövidebb időtartamig tölti be tisztségét, a képviselő-testület 50.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabásáról dönthet

 (5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

A képviselő-testület üléseinek vezetése

17. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) javaslatot tesz a  jegyzőkönyv hiteleső személyére,

e) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

f) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

g) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

h) a vita összefoglalása

i) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a pénzügyi, ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

18. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) munkatervben szereplő napirendek

c) rendelet-tervezet

d) személyi kérdések

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő,  jegyző, az önkormányzati intézmény vezetője, gazdasági társaság ügyvezetője,  illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

Előterjesztés

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a  képviselő, a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok vezetői, az önkormányzati intézvények vezetői által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 2. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés iktatószámát,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését

e) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét

f) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,

g) a jogszabályi környezetet,

h) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

i) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.

21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

(2) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

Sürgősségi indítvány

22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

23. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Vita

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

25. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

A szavazás rendje

27. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

28. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
10. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
11. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
12. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
13. zárt ülés elrendelése;
14. Képviselő-testületi tag kizárása;
15. a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
16. Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
17. sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

29. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és az alábbi esetekben:

a) A képviselőtestület titkos szavazást tart a díszpolgári cím és

b) a Kaszaper Községért emlékérem odaítélésekor

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a pénzügyi, ügyrendi és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 30.§ (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

30. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b) önkormányzati vagyon megterheléséről,

c) hitelfelvételről,

d) önkormányzati kötvénykibocsátásról.

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

Jegyzőkönyv

31.§ (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §. (2) bekezdésén túlmenően a képviselő-testületi ülésen, a polgármester indítványa alapján kijelölt 1 jegyzőkönyv hitelesítő írja alá, aki csak a képviselő-testület tajga lehet.

(32) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel, illetve  video-felvétel alapján készül jegyzőkönyv. A hangfelvétel, valamint a video-felvétel  őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli.  Egy példányt a mellékletekkel együtt a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül, szkennelve a Békés Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani, további egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek helyben maradó példányait nemzeti színű szalaggal kell összefűzni és bélyegző lenyomattal kell ellátni.

A képviselő-testület döntései

32. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

g) a település önszerveződő közössége,

h) az önkormányzati alapítású gazdasági társaság ügyvezetője.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

34. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

 (3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményüket írásban juttatják el a jegyzőhöz a  közzétételben megjelölt időpontig.

(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.

35. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

36. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet a közös önkormányzati hivatal  hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendeletet közzé kell tenni a település honlapján is, a kihirdetését megelőzően. A rendelet hatályos szövegének a községi hirdetőtáblán kifüggesztettet kell tekintetni.

(3) Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Községháza (5948 Kaszaper, Szent Gellért tér 1.) épületében tekinthető meg személyesen.

 (3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51.§-a irányadó.

Közmeghallgatás

37. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját  az Önkormányzat honlapján, valamint a község hirdetőtábláin  közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54.§-a irányadó.

A települési képviselő

38. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját és költségtérítését külön rendelet szabályozza.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

39. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-ában foglaltak az  irányadók.

(4) A képviselő  munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az   Mötv. 32.§ (2) bekezdése g) pontja  irányadó.

 (5) Az Mötv. 32.§ (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal a külön rendeletben megállapított tiszteletdíj megvonásáról, a rendeletben foglaltak szerint határozhat.

(6) Az Mötv. 32.§ (2) k) pontjában foglalt választópolgárok felé nyújtandó képviselői tájékoztatási kötelezettség évente december 31-ig nyújtandó a közmeghallgatás keretében.  Amennyiben ezt a képviselő elmulasztja, a képviselő-testület dönt a képviselői tiszteletdíj külön rendeletben szabályozott összegének csökkentéséről, esetlegesen megvonásáról.

A képviselő-testület bizottsága

40. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Ideiglenes bizottságot választ az alakuló ülésen az alpolgármester választásának lebonyolítására, a szavazatok összeszámlálására, 3 fővel, a bizottságnak csak képviselő-testületi tagok a tagjai.

(3) Ideiglenes bizottságot  választ – amennyiben az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozatok kezelésére is jogosult állandó bizottság választása nem történik meg -  a képviselők vagyonnyilatkozatának átvételére,  kezelésére, nyilvántartására  is jogosult állandó bizottság megválasztásának idejéig. Az állandó bizottság megválasztását követően a vagyonnyilatkozatokat a bizottság részére átadja, ezzel a bizottság feladatát elvégzi, a bizottság megszűnik.

(4) A Képviselő-testület állandó bizottsága és létszáma: Településfejlesztési. Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és  Ügyrendi Bizottság 5 fővel.  A bizottságnak csak képviselők a tagjai.

41. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

42. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

f) ellenőrzi a közös önkormányzati hivatal  képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

A bizottsági működés főbb szabályai

43. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnök-helyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14.  napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét, a bizottság által tárgyalt napirendi pontok előadóit.  A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 3 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően  köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok  ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Polgármester, Alpolgármester, Jegyző

44. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban  látja el.

2. A polgármester eskütételére az Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására az Mötv. 65.§-a,  polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66.§-a irányadó.
3. A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67.§-a szabályozza.

45. §(1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

2. A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68.§ (1) bekezdése tartalmazza.

46.§ (1) A polgármesternek az Mötv.  68.§ (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

1. rendeletalkotásra,
2. önkormányzati vagyon megterhelésére,
3. hitelfelvételre,
4. részvénykibocsátásra,
5. fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.

2.  A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

1. önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
2. pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
3. veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
4. az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
5. amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

3. A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

47. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Választására, jogállására az Ötv. 34.§-a, eskütételére, jogállására az Mötv. 63.§-a irányadó.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

48. §^[4]

1. A jegyző ellátja mindazon feladatokat és hatásköröket, melyeket részére jogszabály megállapít.

2. A jegyzőt  a Végegyházi Kirendeltség vezetője, akadályoztatása esetén a Nagybánhegyesi Kirendeltség-vezetője helyettesíti. A jegyzői és kirendeltség-vezetői tisztségek  egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására Kaszaper Község Polgármestere megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.”

49. § Amennyiben a polgármester és az alpolgármester 5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a fizetési kötelezettségvállalásban, a pénzügyi ügyintéző jogosult helyettesíteni a kötelezettség vállalásban. Amennyiben a jegyző és a pénzügyi ügyintéző  5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a fizetési kötelezettségvállalásban, az adóhatósági ügyintéző jogosult helyettesíteni a kötelezettségvállalásban. A 15 napon túli kötelezettségvállalásra az Mötv. 112.§ (4) bekezdése szerinti helyettesítés irányadó.

Közös önkormányzati hivatal

50. § (1) Kaszaper  Község lakosságszáma a 2014. évi önkormányzati választások évében – 2014. január 1-jei állapot – nem éri el 2000 fő lélekszámot, így közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett. 

(2) A közös önkormányzati hivatal a következő önkormányzati választásokig kerül létrehozásra.

(3)  A közös önkormányzati hivatalra vonatkozóan külön megállapodás, alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Az alapdokumentumokat a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön minősített többségű szavazattal elfogadott határozattal hagyják jóvá, együttes ülés keretében.

Záró rendelkezések

51. § (1) E rendelet 2014. december 1-ján lép hatályba, alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.

 (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 3/2011. (IV. 7.) Ör. rendelet.

Kaszaper, 2014. november 19.

                        Csürhés István sk.                                              Giliczó Pálné sk.

                            polgármester                                                          jegyző

Kihirdetve:

Kaszaper, 2014. november  20.

                            Giliczó Pálné

                                 jegyző

1. melléklet a 14/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelethez^[5]

1. Kaszaper Község Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok

2. Kaszaper  Község Önkormányzata által ellátott önként vállalt feladatok

2. melléklet a 5/2014. (XI. 20.)  önkormányzati rendelethez.^[6]

Átruházott hatáskörök jegyzéke

3.  melléklet a 14/2014. (XI.209.) számú önkormányzati rendelethez^[7]

A képviselő-testület állandó bizottságának  feladat-és hatásköre

Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási ás Ügyrendi Bizottság

I.

Településfejlesztési, pénzügyi feladatok ellátása során

1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulását.
2. Vizsgálja a vagyon-változás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Kiemelt figyelmet fordít a beruházási tevékenységre, annak megvalósulására és pénzügyi forrásainak alakulására.
3. Hitel és kölcsön-felvételi javaslat esetén vizsgálja annak indokait és gazdasági megalapozottságát. Véleményezi azt, és javaslatot tesz a felvételre vagy annak elutasítására.
4. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.
5. Javaslatot tesz a helyi adók bevezetésére, a bevezetés időpontjára, az adók mértékére.
6. Figyelemmel kíséri az adók behajtását.
7. Javaslatot tesz az önkormányzatnak pénzügyi döntések meghozatalára.
8. Kezdeményezheti címzett és céltámogatások igénylését.
9. Javaslatot tehet pályázatok benyújtására, és véleményezi azokat.
10. Véleményezi az önkormányzatnál az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló évközi és éves jelentés tervezetet.
11. Véleményezi a beruházási elképzeléseket, a tervezett beruházásokra javaslatot tesz.
12. Véleményezi a település fejlesztési tervet.
13. Közreműködik  a képviselő-testület pénzügyi vonatkozású döntéseinek előkészítésében, véleményezi, ellenőrzi azok végrehajtását.
14. Véleményezi a képviselő-testület által alapított társaságok éves mérlegbeszámolóit és üzleti jelentésüket.
15. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon hasznosítására, illetve az ilyen irányú előterjesztéseket véleményezi.
16. Az előzőekben felsoroltakon túlmenően állást foglal minden pénzügyi területet érintő kérdésben és dönt azokban az ügyekben, amelyekben a képviselő-testület felhatalmazást ad.
17. Javaslatot tehet a polgármester jutalmazására.

Szociális feladatok ellátása során

18. Javaslatot tesz a gyermekjóléti és szociális ellátásra vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotására, módosítására. Véleményezi az elkészült rendelet tervezeteket.
19. Javaslatot tesz az önkormányzati bérlakások bérlőjének kijelölésére.
20. Javaslatot tesz a letelepedési támogatás odaítéléséről, összegéről.
21. Javaslatot tehet szociális intézkedések megtételére, szociális programok kidolgozására
22. Dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-kezelői feladatainak ellátása során

1. Állást foglal a testület működésével kapcsolatos ügyrendi kérdésekben.
2. Javaslatot tehet ideiglenes bizottság alakítására.
3. Állást foglal az önkormányzat különböző szabályzatainak tervezetéről, javaslatot tehet szabályzatok módosítására.
4. Javaslatot tehet az önkormányzat szervezeti kialakítására. Véleményezi szervezet kialakításokra vonatkozó javaslatokat.
5. Véleményezi az önkormányzat által alapítandó társaságok, társulások, intézmények létesítésére vonatkozó előterjesztéseket.
6. Javaslatot tesz vezetői munkakör betöltésére vonatkozó pályázatok kiírására és azok elbírálására.
7. Javaslatot tesz a népi kezdeményezés kiírására.
8. Átveszi és kezeli a jogszabály alapján kitöltött vagyonnyilatkozatokat.
9. Figyeli a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak végrehajtását.
10. A jegyző véleményének kikérésével, kialakítja az egységes jogi álláspontot a képviselő-testület működése során felmerülő kérdésekben.
11. Lebonyolítja a képviselő-testület ülésén a titkos szavazást, jegyzőkönyvet készít róla és kihirdeti a szavazás eredményét.
12. Részt vesz a képviselő-testületi rendeletek felülvizsgálatában, valamennyi rendelet  tervezetet véleményez.
13. Közreműködik a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és ápolásában.
14. Az előzőekben felsoroltakon túlmenően állást foglal minden ügyrendi kérdésben és dönt azokban a kérdésekben, amelyekben a képviselő-testület felhatalmazást ad.

II.

A bizottság véleményezi és megvitatja valamennyi képviselő-testület elé kerülő előterjesztést.

1. függelék az  14/2014. (XI. 20.)  önkormányzati rendelethez^[8]

A Képviselő-testület névsora

Polgármester:                                                  Csürhés István

Alpolgármester:                                              Kun László

Képviselők:                                                    Acsai Imre

                                                                       Béres Máté

                                                                       Bobor István

                                                                       Simon Annamária

                                                                       Vincze Zsolt

2. függelék  a 14/2014. (XI.20.)  önkormányzati rendelethez^[9]

A Képviselő-testület állandó bizottságának  névsora

Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási ás Ügyrendi Bizottság

Elnök:                                                   Simon Annamária képviselő

Tagok:                                                  Acsai Imre képviselő

                                                              Béres Máté képviselő

                                                              Bobor István  képviselő

                                                              Vincze Zsolt képviselő