1. § (1) E rendelet hatálya a vagyon meghatározásának vonatkozásában kiterjed:

(2) a rendelet hatálya a végrehajtás vonatkoztatásában kiterjed:

2. § (1) Az önkormányzati vagyon

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó tulajdon: forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik:

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítás a polgármester hatáskörébe tartozik, aki döntését az ágazati jogszabályok teljes körű figyelembe vétele mellett hozza meg.

(3) A forgalomképtelen vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai. Ezért nem forgalmazhatók, nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságokba, és nem terhelhetők meg.

(5) A helyi közutak és műtárgyaik hasznosítása estén koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő- testület dönt.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik mindaz a vagyon, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi, valamint amelyet e rendelet korlátozottan fogalomképes vagyonként határoz meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésbe és üzemeltetésre átadhatók. Az ily módon átadott vagyontárgyak közül azok, amelyek az önkormányzat hivatala vagy intézményei körén kívüli szervekhez kerültek, a számviteli nyilvántartásokban is el kell különíteni.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(5) A települési önkormányzatok többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba a község közigazgatási területén lévő vízműtelep(ek), vízhálózat(ok) és szennyvíztelep(ek) szennyvízhálózat(ok) tartozékai apportálhatók.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyont a társaság csak közszolgáltatási célra hasznosíthatja.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetője is be kell vonni.

(8) Az elidegenítésről a Képviselő-testület dönt

6. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonához tartozik mindaz az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amelyik törvény, vagy e rendelet szerint nem tartozik az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonához.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A forgalomképes vagyontárgyak vállalkozási célokra igénybe vehetők.

(5) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(6) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(7) Az esetleges vállalkozásokról külön szabályozás készül.

(8) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(9) Az ingatlanok megterhelése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

7. § A Képviselő- testület a 4-5–6. §. –okban ismertetett vagyoncsoportok közül az önkormányzati rendelet hatáskörébe tartozók viszonylatában átsorolásokat hajthat végre. Az átminősítésben a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata szükséges.

8. § (1) Az önkormányzat Képviselő- testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A tulajdonos nevében – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a polgármester jár el és tesz jognyilatkozatot.

(3) A helyi önkormányzati vagyon kezelésével a Képviselő- testület az önkormányzat hivatalát, intézményei kinevezett vezetőit bízza meg.

(4) A vagyonkezelő szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért.

(5) A vagyonkezelők a kezelésre átadott vagyonnal jogszabályban és e rendeletben meghatározott feltétek szerint gazdálkodnak. A vagyonkezelő szervezet vezetője felelős a vagyonkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért.

(6) A vagyonkezelő szervezet vezetője jogosult:

(7) A 8. §. (3) bekezdésében említett önkormányzati vagyont kezelő szervek a használatukban lévő vagyontárgyakat, ingatlanokat és ingókat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kötelesek nyilvántartani, selejtezni, azokról adatokat szolgáltatni

(8) A Képviselő- testület jogosult megszabni azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános vagyontárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet a vagyont elidegeníteni, használatát, illetve hasznosításának jogát átengedni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.

(9) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter).

(10) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan elidegenítésére, megterhelésére, illetőleg vállalkozásokba való bevitelére kizárólag a képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó összes korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése, megterhelése, illetőleg vállalkozásba történő bevitele a képviselő- testület minősített többségű döntése alapján, kizárólag nyilvános versenyeztetés alapján lehetséges.

(3) Az önkormányzat tulajdonába tartozó kétmillió forint értékhatár feletti forgalomképes ingatlan vagyon tulajdonjogát átruházni, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) A versenyeztetés kiírására a képviselő-testület jogosult. A versenyeztetés kiírása során Képviselő-testület esetileg meghatározza a versenytárgyalási eljárás külön jogszabályban nem szabályozott feltételeit, határidejét, lebonyolítási módját, valamint a minimális értékesítési árat. A versenyeztetés lebonyolítása a polgármester feladata. A lefolytatott versenyeztetési eljárást követő 30 napon belül a versenyeztetés eredményét döntési javaslattal együtt a polgármester a képviselő-testület elé tárja. A képviselő-testület dönt az ajánlatok elbírálásáról.

(5) Halasztást nem tűrő esetben a versenyeztetés kiírására a polgármester is jogosult. A versenyeztetés kiírása során a polgármester jogosult meghatározni a versenyeztetési eljárás külön jogszabályban nem szabályozott feltételeit, határidejét, lebonyolítási módját, valamint a minimális értékesítési árat, azzal, hogy az ajánlattételi határidő nem lehet kevesebb 15 napnál. A benyújtott ajánlatok elbírálásáról ebben az esetben is – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - a képviselő-testület dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem ért egyet a polgármester által meghatározott pályázati feltételekkel, a versenyeztetés lebonyolítási módjával vagy a meghatározott minimális vételár összegével, jogosult a lefolytatott versenyeztetési eljárást érvénytelennek nyilvánítani, és dönteni a versenyeztetés újbóli kiírásáról, vagy az értékesítés mellőzéséről.

(6) Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagyon átruházására során a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott versenyeztetés lebonyolítását és a Képviselő-testület értékesítést elhatározó döntését követően a polgármester köteles az állam kijelölt szervét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlása céljából értesíteni. A kijelölt állami szerv nyilatkozatáig az adásvételi szerződés nem köthető meg.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egy millió forint feletti értékű ingó vagyontárgyakat csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet elidegeníteni, vagy hasznosítási jogát átengedni. Az egy millió forint alatti értékű ingó vagyon elidegenítésére, vagy hasznosítási jogának átengedésére a polgármester jogosult.

10. § (1) A polgármester a következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására jogosult:

(2) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak kivédése érdekében a vagyontárgyakra a Polgármester szükség szerint biztosítást köt.

11. § Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint történik.

12. § (1) Az önkormányzati vagyonból csak a Képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni, Ilyen előterjesztést a polgármester tehet.

(2) Ugyancsak a Képviselő-testület engedélyével alapítható gazdasági társaság, illetve szerezhető érdekeltség gazdasági társaságban. Ez irányú előterjesztést a polgármester tehet.

(3) Az előbbi szervezetekben az önkormányzat képviseletét a testület egyedi döntései szerint a testületi tag, polgármester, illetve a jegyző látja el.

13. § (1) Az önkormányzat, vagy intézmény számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül felajánlott (továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

14. § A rendelet betartása minden szintű vezetőnek személyes kötelessége. A végrehajtás ellenőrzése az önkormányzat hivatala dolgozóinak feladata.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.