Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2004 (XII.31.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2010. 08. 05- 2018. 12. 31

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


46/2004. (XII. 31.) sz.


rendelete


a település helyi építési szabályozásáról




Mezőkovácsháza Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdése és a 7.§. (3) b) pontjában foglaltak alapján a település helyi építési szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja:



  1. fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§.


/1/       E rendelet hatálya Mezőkovácsháza város teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§. /3/ bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.


/2/       Jelen rendelet csak a település közigazgatási területére 2004. évben készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű, M=1:2000 és SZ-3 jelű, M=1:1000 méretarányú szabályozási tervekkel együtt alkalmazható.


/3/       A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.


/4/       A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így:

  1. részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.


/5/       Irányadó jellegűnek kell tekinteni:

  1. a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők,
  2. az irányadó szabályozási vonalakat,
  3. a T-7 jelű tervlap keresztszelvényeinek kialakítását,
  4. a T-15 jelű tervlap ütemezési javaslatát, kivéve annak első ütemét, amely kötelező.



2.§.


/1/       Az 1.§./3/ bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

  1. az vészhelyzet elhárítását szolgálja,
  2. karbantartásra, állagmegóvásra irányul,
  3. környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.


/2/       Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.


/3/       Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2.§./1/ bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha:

  1. az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.


/4/       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:

  1. azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy
  2. legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.


/5/       Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:

  1. oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési vonal azonos magával az oldalkerti telekhatárral,
  2. Ou jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett az utcai telekhatár a másik kötelező építési vonal,
  3. Oe jelű beépítésnél:
  • az oldalkerti telekhatár az egyik kötelező építési vonal,
  • előkertes beépítés esetén az előkert mérete:
    1. kialakult beépítési környezetben azonos az adott utcavonal legalább 60%-ában jellemző előkert-mérettel,
    2. új utca nyitása esetén 5,0m.
  1. zártsorú jellegű beépítés:
  • a zártsorúsítást kapuzat építése biztosítja, és vagy
  • az épület oldalkert felé néző homlokzata oly mértékben nyílás nélküli, hogy a zártsorú beépítés második ütemként megoldható és ezt legalább elvi építési engedélyezési tervdokumentáció igazolja és
  • az oldalhatárvonalon levő homlokzat nem tartalmaz nyílást az utcai telekhatárhoz képest min. 18,0m hosszban.



/6/       Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

  1. Utcavonalra merőleges, mindkét oldalon azonos hajlásszögű / 35°-45° közötti hajlásszöggel/ nyeregtetős épületeket kell építeni:
    1. a Deák F u. páratlan oldalának teljes szakaszán,
    2. a Deák F u. páros oldalán a József A utcától a Kutas-érig,
    3. az Árpád u. Lf-1 jelű övezeteiben,
    4. a Kossuth L u. Lf-1 és Lk-1 jelű övezeteiben,
    5. a Béke és a Bajcsy Zs utcák teljes egészén,
    6. Reformátuskovácsháza falusias lakóövezeteinek másképpen nem szabályozott részein,
    7. a tervezett tömbfeltárások Ou és Oe beépítési módokkal megjelölt övezeteiben.
  2. Utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetős épületet kell építeni / 38°-45° közötti hajlásszöggel/:
    1. a zártsorú és a zártsorú jellegű beépítési módokkal jelölt területeken,
    2. az Alkotmány utca teljes szakaszán,
    3. a Táncsics utcán az Orosházi úttól a Rákóczi utcáig,
    4. az Orosházi út páros oldalán.
  3. A település többi részén a nyeregtető irányát meghatározza: két-két szomszédos épület figyelembevételével az, amelyik a többséget alkotja.
  4. Lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági ipari területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén; külterületen ez csak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.


/7/       Beépítettségre vonatkozó eltérő rendelkezések övezeti besorolástól függetlenül, új építés, létesítménybővítés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén:

  1. iskolaépületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot
  2. óvodaépületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot


/8/       Az Alkotmány utca Bajcsy Zsilinszky utcától Dózsa György utcáig terjedő szakaszán az építési vonal és a szabályozási vonal között – ahol ezek nem azonosak egymással – egyedi telek esetén is tilos kerítés építése.

A szabályozási vonal és az építési vonal közötti területeket, amennyiben azok nem közterületek, meg kell nyitni közterületi használatra.

Az adott területsávban elhelyezhető:

  1. az adott épület kiszolgálásához szükséges parkoló,
  2. járda,
  3. zöldterület,
  4. vendéglátó létesítmények teraszai, kereskedelmi létesítmények szabadtéri árusító helyei – mindkettő építési engedély alapján – , amennyiben az a közterület forgalmát nem zavarja,
  5. az adott épületben levő létesítmények tájékoztató és reklám táblái a közterületi forgalom zavarása nélkül.



  1. fejezet


A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA


3.§.


/1/       A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –

  1. külterületre és
  2. belterületre tagozódik.



/2/       A belterületi határ módosul:

  • a Mikes Kelemen utca külterülettel párhuzamos vonala 10m-rel kibővül a külterület irányába a 2319-2322 és a 2208 hrsz-ú lakótelkek vonalában.


/3/       A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.


/4/       A település területe építési használat szerint:

  1. beépítésre szánt és
  2. beépítésre nem szánt területre tagozódik.



  1. fejezet


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


4.§.


/1/       A beépítésre szánt terület lehet:

  1. lakóterület,
  2. vegyes terület,
  3. gazdasági terület,
  4. üdülőterület,
  5. különleges terület.



Lakóterületek


5.§


/1/       A lakóterületen elhelyezhető:

  1. lakóépület,
  2. mezőgazdasági (üzemi) építmény,
  3. alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  4. szálláshely szolgáltató épület,
  5. kézműipari épület,
  6. helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  7. sportépítmény.


/2/       Jelen rendelet 5.§. /1/ b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.


/3/       Lakóterületen jelen rendelet életbelépésekor meglevő telekállapothoz képest lakóépület építése céljára legfeljebb két – a telekalakítási paramétereknek önmagában is megfelelő – telket lehet összevonni.


/4/       Azokon a lakótelkeken, ahol a telek mélysége meghaladja a 60,0m-t, az építési hely az első 50,0 m-re korlátozódik. Az 50,0m-en túli telekrész a hátsókert része; arra vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani.


/5/       Feltételhez kötött tömbfeltárások ill. beépítések:

            Minden új tömbfeltárás megkezdésének feltétele, hogy az előzőekben megnyitott feltárások telkeinek legalább 70%-a beépült legyen, továbbá:


  1. a vasútvonal és a Móra Ferenc utca közötti lakóterület felhasználása megtörténhet, ha:
  • az ütemterv szerinti I. tömbfeltárás telkeinek legalább 80%-a beépült,
  • a Petőfi utca új vasúti kapcsolata és folytatásában a gyűjtőút elkészült,
  • a szomszédos véderdősávok legalább 3 évesek,
  • a teljes területre elkészült a szabályozási terv.


  1. a Deák utca déli kertlábainak felhasználása megtörténhet, ha:
    • a kegyeleti park legalább 30m-es szomszédos sávjában véderdő telepítése megtörtént.



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


6.§.


Ln jelű építési övezetek

/ nagyvárosias lakóövezetek /


/1/       Az övezetek nagyvárosias lakóövezetek. Az övezetekben jelen rendelet 5.§. /1/ bekezdése a), c), d), f) és g) pontjaiban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el.


/2/       Az Ln-1 jelű övezet a „lakótelep-szerű” nagyvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben tilos új önálló garázssorok részére telket kialakítani ill. ilyen épületekre engedélyt kiadni.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max.: a%/b%, ahol
  • az „a” érték:

a teljes, az adott övezet által határolt összefüggő területre vonatkozó beépítettség,

  • a „b” érték:

az egyes telkekre vonatkozó beépítettség.

Új épületek elhelyezésével vagy a meglévők bővítésével egyik érték sem növelhető.

  1. zöldfelület min.: 30% a teljes, az adott övezet által határolt összefüggő területre vonatkozóan,
  2. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       Az Ln-2 jelű övezet az utcás jellegű nagyvárosias lakóterületek övezete.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max.: a%/b%, ahol
  • az „a” érték:

a teljes, az adott övezet által határolt összefüggő területre vonatkozó beépítettség,

  • a „b” érték:

az egyes telkekre vonatkozó beépítettség.

Új épületek elhelyezésével vagy a meglévők bővítésével egyik érték sem növelhető.

  1. zöldfelület min.: 20% a teljes, az adott övezet által határolt összefüggő területre vonatkozóan,
  2. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



7.§.


Lk jelű építési övezetek

/ kisvárosias lakóövezetek /


/1/       Az övezetek kisvárosias lakóövezetek. Az övezetekben jelen rendelet 5.§. /1/ bekezdése a), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el.

            Önállóan garázsépület – lakóépület nélkül – csak akkor helyezhető el, ha az adott épülettel is betarthatóak az övezetre előírt beépítési paraméterek.

            Lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezésére garázst kell kialakítani, amely lehet az építkezés második üteme is.

            Hátsókert mérete min. 6,0m.


/2/       Az Lk-1 a zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 6 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 150m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30%,
  2. zöldfelület min.: 30% ,
  3. telekszélesség min.: 12,0m, mélység min. 35,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       Az Lk-2 a zártsorú jellegű kisvárosias lakóterületek övezete.

Az övezetben legfeljebb 6 lakás helyezhető el telkenként végleges beépítési formában, azaz akkor, ha a zártsorú jellegű beépítés már ténylegesen zártsorúvá válik és egy lakásra legalább 150m2 telekterület jut e végleges formában is.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% a végleges zártsorúsítás után is,
  2. zöldfelület min.: 30% a végleges zártsorúsítás után is,
  3. telekszélesség min.: 14,0m, mélység min. 35,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/4/       Az Lk-3 jelű övezet az oldalhatáron álló, előkertes beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 150m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 30%,
  3. telekszélesség min.: 16,0m, mélység min. 36,0m,
  4.  minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/5/       Az Lk-4 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 150m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 30%,
  3. telekszélesség min.: 16,0m, mélység min. 40,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/6/ [1]     Az Lk-5 jelű övezet a szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 6 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 150m2 telekterület jut. Az előkert mérete min. 6,0 m.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 30%,
  3. telekszélesség min.: 20,0m, mélység min. 40,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/7/       Az Lk-6 jelű övezet az ikres beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy telekre legalább 150,0m2telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 30%,
  3. telekszélesség min.: 12,0m, mélység min.: 40,0m, oldalkert min.:3,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



8.§.


Lke jelű építési övezetek

/ kertvárosias lakóövezetek /


/1/       Az övezetek kertvárosias lakóövezetek. Az övezetekben jelen rendelet 5.§. /1/ bekezdése a), c), d) és f) pontjaiban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el a vendéglátó létesítmény kivételével.

            Az övezetekben különálló garázs egy-egy telken csak úgy építhető, ha az a telken álló lakóépületek gépjármű-elhelyezését szolgálja. Egy lakáshoz legfeljebb 2 db garázs tartozhat, melyből az egyiket kötelező a lakás építésével egyidejűleg megvalósítani.

            Hátsókert mérete min. 10,0m.


/2/       Az Lke-1 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas beépítésű kertvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 3 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 250 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 50%,
  3. telekszélesség min.: 18,0m, mélység min.: 40,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       Az Lke-2 jelű övezet az oldalhatáron álló, előkertes beépítésű kertvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 250 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 50%,
  3. telekszélesség min.: 18,0m, mélység min.: 35,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/4/       Az Lke-3 jelű övezet a zártsorú jellegű kertvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 250 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 50%,
  3. telekszélesség min.: 16,0m, mélység min.: 35,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/5/       Az Lk-4 jelű övezet a szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 250 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 50%,
  3. telekszélesség min.: 25,0m, mélység min.: 35,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


9.§.


Lf jelű építési övezetek

/ falusias lakóövezetek /


/1/       Az övezetek falusias lakóövezetek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5.§./1/ bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ és Környezetvédelmi Felügyelőség eseti hozzájárulásával helyezhető el.

            Hátsókert mérete ikres beépítés esetén min.: 10,0m, az összes többi esetben min.: 15,0m.


/2/       Az Lf-1 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas beépítésű falusias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 400 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 40%,
  3. telekszélesség min.: 20,0m, mélység min.: 50,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       Az Lf-2 jelű övezet az oldalhatáron álló, épületsarokkal utcavonalon elhelyezkedő beépítésű falusias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 400 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 40%,
  3. telekszélesség min.: 22,0m, mélység min.: 50,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/4/       Az Lf-3 jelű övezet az oldalhatáron álló, előkertes beépítésű falusias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 400 m2 telekterület jut.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 40%,
  3. telekszélesség min.: 20,0m, mélység min.: 55,0m,
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/5/       Az Lf-4 jelű övezet az ikres beépítésű falusias lakóterületek övezete.

            Az övezetben legfeljebb 1 lakás helyezhető el telkenként.

            Beépítési paraméterek:

  1. beépítettség max. 30% ,
  2. zöldfelület min.: 40%,
  3. telekszélesség min.: 16,0m, mélység min.: 50,0m, az oldalkert min.: 4,0m.
  4. a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



Vegyes területek


10.§


/1/       A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.


/2/       A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek:

  1. lakóépület,
  2. igazgatási épület,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
  4. vendéglátó épület,
  5. egyéb közösségi szórakoztató épület,
  6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  7. sportépítmény,
  8. kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény valamint lakóépülethez és oktatási épülethez kapcsolódóan termelő kertészeti építmény.


/3/       A településközponti vegyes területen levő tömbfeltárásra is alkalmazni kell a tömbfeltárások ütemezésére vonatkozó előírásokat.



11.§.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


/1/       A Vt-1 jelű övezet a zártsorú jellegű beépítésű településközponti vegyes területek övezete.

Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 10.§. /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a d), g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre.

Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 20%,
  2. telekszélesség min.: 12,0m,
  3. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/2/       A Vt-2 jelű övezet a zártsorú beépítésű településközponti vegyes területek övezete.

Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 10.§. /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a d), g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 20%,
  2. telekszélesség min.: 15,0m,
  3.  a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       A Vt-3 jelű övezet az oldalhatáron álló beépítésű településközponti vegyes területek övezete.

Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 10.§. /2/ bekezdés a), b), c), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 25%,
  2. telekszélesség min.: 16,0m,
  3. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/4/       A Vt-4 jelű övezet a szabadonálló beépítésű településközponti vegyes területek övezete.

Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 10.§. /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a d), g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 25%,
  2. telekszélesség min.: 15,0m, oldalkert min.: 4,0m, hátsókert min.: 10,0m,
  3. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



Gazdasági területek


12.§


/1/       A gazdasági területek lehetnek:

  1. kereskedelmi, szolgáltató és
  2. ipari gazdasági területek.




13.§


Kereskedelmi, szolgáltató terület


/1/       A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.


/2/       A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek:

  1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
  2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
  3. igazgatási, egyéb irodaépület,
  4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  5. sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára,
  6. oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára,
  7. egyéb közösségi szórakoztató épület.


/3/       A 4428-as számú út és a vasút szintbeni kereszteződésének 150,0m-es környezetében levő Gksz-1 és Gksz-2 övezetek esetében építési engedélyezési eljárásnál érdekelt félnek kell tekinteni a Máv-ot, közreműködő szakhatóságnak a Közlekedési Főfelügyeletet és a Békés Megyei Közlekedési Felügyeletet is.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


/4/       A Gksz-1 jelű övezet a kistelkes, kis beépítési magasságú kereskedelmi, szolgáltató területek övezete.

Az övezetben elhelyezhető jelen rendelet 13.§. /2/ bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjaiban felsorolt épület.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 20%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/5/       A Gksz-2 jelű övezet a nagytelkes, kis beépítési magasságú kereskedelmi, szolgáltató területek övezete.

Az övezetben elhelyezhető jelen rendelet 13.§. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi épület.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 25%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/6/       A Gksz-3 jelű övezet a nagytelkes, nagy beépítési magasságú kereskedelmi, szolgáltató területek övezete.

Az övezetben elhelyezhető jelen rendelet 13.§. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi épület.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 25%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



14.§


Ipari terület


/1/       Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


/2/       A Gip-1 a kistelkes ipari területek övezete, ahol egyéb ipari létesítményeket lehet elhelyezni.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 25%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.


/3/       A Gip-2 a nagytelkes ipari területek övezete, ahol az egyéb ipari létesítmények mellett zavaró hatású ipari létesítményeket is el lehet helyezni.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 40%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott. A megengedett legnagyobb építménymagasság kötött technológia esetén meghaladhatja az övezetre előírt mértéket, de ebben az esetben sem lehet több 30,0m-nél.


/4/       A Gip-3. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el.

            Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Állattartó telepen történő építkezés esetén az illetékes ÁNTSZ ill. Környezetvédelmi Felügyelőség minden esetben illetékes szakhatóságnak tekintendő.


/5/       A Gip-3. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

  1. telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
  2. legnagyobb beépítettség max. 30 %,
  3. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  4. legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 15 métert,
  5. beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
  6. építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.


/6/       A Gip-4. jelű övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el.

            A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg.

            Engedélyhez kötött építési tevékenység esetén minden esetben illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Környezetvédelmi Felügyelőséget és a Vízügyi Felügyeletet is.


Üdülőterületek


15.§.


/1/       Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.


/2/       A település üdülőterületei üdülőházas övezetbe tartoznak.


/3/       A területek az Üü jelű övezetbe sorolandók.

Az övezetben elhelyezhetőek üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek, melyek elsősorban változó üdülői kör tartózkodására szolgálnak.

            Beépítési paraméterek:

  1. zöldfelület min.: 40%,
  2. a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.



Különleges területek


16.§.


/1/       Különleges terület:

  1. Kt jelű, temető övezete,
  2. Kkp jelű, kegyeleti park övezete,
  3. Ks jelű, sportpályák övezete,
  4. Kst jelű, strandfürdő övezete,
  5. Ksl jelű, turisztikai célú övezet,
  6. Kho jelű, horgásztó övezete,
  7. Kszo jelű, speciális szociális otthon övezete,
  8. Ksz jelű, szennyvíztisztító övezete,
  9. Kh jelű, hulladékudvar övezete.


/2/                   A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni.

            A temető bővítése során gondoskodni kell az 1999. évi törvény valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.I.) Korm. rendelet előírásinak érvényre juttatásáról. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:

  1. fa és, vagy
  2. kő és, vagy
  3. égetett agyag és, vagy
  4. kovácsoltvas.

A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,0 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.

A beépítettség legfeljebb 15% lehet, melybe a fedett sírokat nem kell beszámítani.

A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.


/3/       A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben új épület, építmény csak a kegyeleti célokat kiszolgáló létesítmény lehet jelen rendelet 16.§. /2/ bekezdésének betartásával.


/4/                   A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni.

            Az övezetet kiszolgáló parkoló-területet saját telken belül, közvetlenül az Alkotmány utcához kapcsolódóan kell elhelyezni.

            Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 20 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  3. legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
  4. szabadonálló beépítés.


/5/                   A Kst jelű övezet a strandfürdő övezete. Az övezeten belül a strandfürdő épületei, építményei valamint kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetőek el.

            A terület bővítése csak a szennyvíztisztító védőtávolságának 300m-re történő csökkentése után lehetséges.

            Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 20 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 50 %,
  3. legnagyobb építmény magasság 5,5m, ezt meghaladó építménymagasság technológiai technológiai kényszer esetén lehetséges,
  4. szabadonálló beépítés.


/6/       A Ksl jelű övezet turisztikai rendeltetésű övezet.

Az övezeten belül sportpályák, vendéglátási, kereskedelmi, szálláshely szolgáltató létesítmények, skanzen, a lótartás és lovassport valamint speciális őshonos magyar állatfajták bemutatására szolgáló épületek, építmények helyezhetőek el.

Az állattartó épületeket az egyéb létesítményektől elkülönítetten kell elhelyezni és min. 15,0m-es fásítással kell körbevenni. A keletkező trágya csak zártan tárolható.


Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 20 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 50 %,
  3. legnagyobb építmény magasság 7,5m, ezt meghaladó építménymagasság technológiai t kényszer esetén lehetséges,
  4. szabadonálló beépítés.


/7/       A Kho jelű övezet a horgásztó melletti terület övezete.

Az övezetben a horgászat létesítményei, szabadtéri sportpályák és pihenőhelyek, a horgászatot kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetőek el.

Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 15 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 50 %,
  3. legnagyobb építmény magasság 7,5m,
  4. szabadonálló beépítés.


/8/       A Kszo jelű övezet a speciális szociális otthon építési övezete.

Az övezetben csak az alaplétesítményhez kapcsolódó épületek, építmények helyezhetőek el a vonatkozó egészségügyi rendeletek betartásával.

            Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 30 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  3. legnagyobb építmény magasság 7,5m,
  4. szabadonálló beépítés.


/9/       A Ksz jelű övezet a szennyvíztisztító övezete. Védőtávolságának 500m-ről 300m-re történő csökkentése a strand bővítésének előfeltétele. Véderdő létesítése szükséges a telep északi és keleti telekhatára mentén min.30m széles sávban. A területen a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani.


/10/     A Kh jelű övezet a hulladékudvar övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő hulladékok kezelésére, a dögkamra elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása ill. biztosítása szükséges. A telket min. 30m-es véderdősávval kell körbevenni.



  1. Fejezet


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


17. §


/1/       A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

  1. közlekedési és közműterületek,
  2. zöldterületek,
  3. erdőterületek,
  4. mezőgazdasági területek és
  5. vízgazdálkodási területek.



18. §


Közlekedési és közműterületek



/1/       A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni.

Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.


/2/       Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.

            Bármilyen, építési engedélyezéshez kötött tevékenység esetén előírandó az út tulajdonosa ill. üzemeltetője számára a szabályozási terven jelölt kötelező fásítás.


/3/       A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

  1. Kök jelű, vasúti övezet.

Az övezeten belül csak vasúti létesítmények helyezhetők el.

  1. Köu-II. jelű, országos főutak övezete, építési területük 40,0m.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 30,0 m-nél, épületet 40,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-III. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 25,0 m-nél, épületet 30,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük 22,0m.
  2. Köu-3. jelű a lakóutak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m.
  3. Köu-4. jelű tervezett út fontosabb külterületi kiszolgáló utak övezete, építési területük min. 16,0 m.

Az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-5. jelű, vegyesforgalmú utak övezete; építési területük min. 8,0m.

Az övezetben azonos burkolaton bonyolódik a gyalogos és a gépjármű forgalom.

  1. Köu-6. jelű, egyéb utak /gyalogos-kerékpáros, jelentősebb földutak, stb. / övezete. Építési területük belterületen min. 6,0 m, külterületen min.12,0 m.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 11,0 m-nél, épületet 16,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Kö-r jelű, mezőgazdasági repülőtér övezete.

A környezetét épülettel csak olyan mértékig szabad megközelíteni, hogy a repülőtér működőképessége megmaradjon.




19.§


Zöldterületek


/1/       Zöldterület a településen belül a közkertek és a közparkok övezete.

A közkertek övezeti jele Zkk, a közparkoké Zkp.


/2/       A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az általános előírásokat.


/3/       A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:

  1. sétaút, pihenőhely,
  2. szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
  3. építési engedélyterv alapján játszótér a Nyírfa, a Kalocsa Róza és a Kodály utcákban.


/4/       A Zkp jelű közpark övezetben jelen rendelet 19.§-ában megengedett létesítményeken túl városi rendezvények lebonyolítására alkalmas rendezvénytér alakítható ki nézőtérrel.

            A rendezvénytér csak úgy alakítható ki, hogy határvonalánál a temetőkre ill. kegyeleti parkokra előírt környezetvédelmi határértékek betarthatóak legyenek.



20.§


Erdőterületek


/1/       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-II. és Má-III. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.


/2/       Az erdőterület rendeltetése szerint:

  1. gazdasági,
  2. védelmi és
  3. egészségügyi, turisztikai besorolású lehet.


/3/       Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK előírásainak betartásával lehet.


/4/       Az Ev1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.


/5/       Az Ev2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni.

            Az erdőgazdálkodás ( erdőfelújítás, fakitermelés, stb. ) módját az erdészeti szakhatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg.


/6/       Az Ee övezeti jelű területek az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezeten belül elhelyezhetőek szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények / sétautak, padok, tűzrakó helyek, esőbeállók, tájékoztató táblák, ivókutak, egyéb ivóvízvételi helyek, állatok bemutatására szolgáló épületek,… /, szabadtéri sportpályák.

                        A beépítettség 10 ha-t meghaladó nagyságú területen legfeljebb 5% lehet.



21.§


Mezőgazdasági területek


/1/       A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

            Állattartó épületek / nem állattartó telep! / létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.

/2/       A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

  1. az OTÉK 32.§-ában felsorolt létesítmények;
  2. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
  3. növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
  4. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
  5. biztonsági okokból szükséges őrház;
  6. valamint lakóépület helyezhető el.


/3/       A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

  1. 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
  2. 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
  3. 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 21.§. /1/ bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az /1/ f) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.


/4/       Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 21.§. /1/ f) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

  1. azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,
  2. a telek legalább magánútról megközelíthető,
  3. az infrastruktúra ellátása megoldott,
  4. a segélykérés lehetősége megoldott,
  5. a telek átlagos szélessége legalább 30m.

A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.


/5/       Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 29.§. (5) bekezdése szerinti birtoktest alakítható ki. A birtokközpont beépítését a 29.§. (5), (6), (7) és (8) bekezdései szabályozzák.

            A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 22. §-ának előírásai is.



22.§.


Mezőgazdasági területen lakóépület építésére vonatkozó előírások


/1/       Jelen rendelet 21.§. /4/ bekezdésének

            b)  pontja teljesül:

ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.

  1. pontja teljesül:
  1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
  2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik.

/ Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, szikkasztásos szennyvízelhelyezés is megengedett az illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával. /

  1. pontja teljesül:
  1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
  2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.


/2/       Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – .

A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.


/3/       A tanyaudvaron jelen rendelet 21.§. általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. )

            Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 35°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható.

            A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.


/4/       A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:

  1. épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
  2. az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.


/5/       Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott tanyahely fenntartása és beépítése akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg.

            / Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése a beépítési % növelése nélkül; amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó. /



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


23.§.


Má-I. jelű övezet előírásai

/ öntözőfürtökkel ellátott mezőgazdasági övezet /


/1/       Az övezetben az öntözőrendszer létesítményein túl egyéb létesítményt nem szabad elhelyezni.


/2/       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont az övezetben nem alakítható ki.


/3/       Az övezet és az Má-II. jelű övezet határvonala az Má-I. jelű övezet területének változása szerint módosulhat úgy, hogy az Má-I. jelű övezet területe növelhető az Má-II. övezet irányába.



24.§.


Má-II. jelű övezet előírásai

/ intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete/


/1/       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 21.§. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.


/2/       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.



25.§.


Má-III. jelű övezet előírásai

/ korlátozott használatú mezőgazdasági övezet /


/1/       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 21.§. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítmény elhelyezhető, kivéve:

  1. állattartó telep és
  2. állattartó telep céljára kialakított birtokközpont.


/2/       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont kialakítható, ha az nem állattartó telep elhelyezését szolgálja és az elhelyezett létesítmények által okozott környezetterhelés a belterületen már nem haladja meg a lakóterületekre előírt határértékeket.


26.§.


Má-IV. jelű övezet

/ rétek, gyepek övezete /


/1/       Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása; épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.



27.§.


Mk jelű övezet

/ kertes mezőgazdasági övezet /


/1/       Az Mk jelű övezetben csak jelen rendelet 21.§. /3/ bekezdés b) pontjában ismertetett épület, építmény helyezhető el oldalhatáron és utcavonalon álló beépítéssel.


/2/       Tilos az övezetben birtokközpont kialakítása; az övezet területeit birtokközpont kialakításába nem lehet beszámítani.


Vízgazdálkodási területek


28.§.


/1/       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

  1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
  2. állóvizek medre és parti sávja,
  3. vízállásos, nádas területek.

A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni.

A csatornákhoz kapcsolódó bejelentés-köteles fenntartási ill. engedélyköteles építési tevékenység esetén a szabályozási terven jelölt kötelező fásítás előírandó.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


/2/       A V1 jelű övezet a ATIVIZIG kezelésű főcsatornák övezete; maga a vízfelület.


            A V1n jelű övezet ATIVIZIG kezelésű csatornák nádas alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


            A V1eg jelű övezet ATIVIZIG kezelésű csatornák gazdasági erdő alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni. A gazdasági használatnak megfelelő művelés folytatható.


            A V1e jelű övezet ATIVIZIG kezelésű csatornák erdő alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


            A V1g jelű övezet ATIVIZIG kezelésű csatornák gyep alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


/3/       A V2 jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete; maga a vízfelület


            A V2n jelű övezet a társulati kezelésű csatornák nádas alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


/4/       A Vh jelű övezet a halastavak övezetei. Az övezetben csak vízgazdálkodáshoz, a haltenyésztéshez és tartáshoz, a horgászathoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el.



V.fejezet


KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME


29.§.


Művi értékek védelme


/1/       A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is.   Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.


/2/       A régészeti érdekeltségű területeken – 0140/2, 0135/41-44 hrsz-ú földrészleteken – a középkori faluhely feltárásáig minden építési engedélyezési eljárásban érdekelt félnek kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.


/3/       Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni, a belterületi határtól min. 150m távolságra.

            Nem helyezhető el óriásreklám országos ill. helyi védettségű természeti területen és annak 100m-es környezetében, továbbá helyi védettségű külterületi művi érték 300m-es környezetében sem.


/4/                   Helyi védelem alá kerül:


  1. Cím: Árpád út 282.

Hrsz:515

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Árpád út 276.

Hrsz:518/1

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Árpád út 243.

Hrsz:485

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Árpád út 224.

Hrsz:544

Funkciója: ipartestület épülete


  1. Cím: Árpád út 226. 

Hrsz: 543

Funkciója: lakóház és gabonatároló


  1. Cím: Árpád út 218.

Hrsz:547

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Árpád út 183.

Hrsz:455

Funkciója: -


  1. Cím: Árpád u.

Hrsz:566

Funkciója: római katolikus templom


  1. Cím: Árpád út 162.

Hrsz:579/1

Funkciója: városi könyvtár


  1. Cím: Árpád út 120.

Hrsz:601/2

Funkciója: iskola épület


  1. Cím: Alkotmány utca 24.

Hrsz:1297

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Alkotmány utca 35.

Hrsz:1138

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Kossuth Lajos utca 68.

Hrsz: 917



  1. Cím: Kossuth Lajos utca 87.

Hrsz: 708

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Kossuth Lajos utca 100.

Hrsz:901/1

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Kossuth Lajos utca 113.

Hrsz: 725

Funkciója: lakóház



  1. Cím: Deák Ferenc utca 93.

Hrsz:16

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Deák utca 112.

Hrsz:291/1

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Táncsics Mihály utca 40.

Hrsz: 2244

Funkciója: általános iskola


  1. Cím: Táncsics Mihály utca 50.

Hrsz: 2238

Funkciója: lakóház


  1. Cím: Táncsics Mihály utca 46.

Hrsz: 2240

Funkciója: Roma Közösségi Ház


  1. Cím: Táncsics Mihály utca 48.

Hrsz: 2239

Funkciója: általános iskola


  1. Cím: Táncsics Mihály utca 42.

Hrsz: 2243

Funkciója: posta épület


  1. Cím: Táncsics Mihály 41.

Hrsz: 2172

Funkciója: templom


  1. Cím: Táncsics Mihály 43.

Hrsz: 0175/1

Funkciója: parókia


  1. Cím: Hősök tere 1.

Hrsz: 269/6

Funkciója: kollégium, irodaház


  1. Cím: Alkotmány utca.

Hrsz: 44/8

Funkciója: kripta sor


  1. Cím: a Medgyesegyházára vezető út mellett a település K-i részén.

Hrsz: -223/1

Funkciója: feszület


  1. Cím: Az Alkotmány út belterületen kívül levő szakasza és a Battonyai út találkozásánál

Hrsz: 069

Funkciója: feszület


  1. Cím: Babó-majori bekötő út mellett .

Hrsz: 0175/1

Funkciója: kápolna


  1. Cím: Babó-major  .

Hrsz: 0176/4

Funkciója: „kastély” panzió


  1. Cím: a Végegyházára vezető út mellett 

Hrsz: -

Funkciója: feszület


  1. Cím: Táncsics u. 40. sz. előtti közterület

      Hrsz: 2204

      Funkciója: kút


A védelem kiterjed:

  • az utcai ill. az utcáról látható homlokzatokra,
  • a tömegkontúrok megtartására.

Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.




/5/       Helyi értékvédelmi terület:

  1. a kegyeleti parkban levő egyedileg védett kripták környezete a növényállománnyal együtt,
  2. a reformátuskovácsházi templom és a környezetében levő épületállomány.

Itt védendő az utcakép; a védett területen új épület építése esetén annak utcai homlokzatmagassága legfeljebb + 0,4m-rel térhet el a 2244 hrsz-ú telken levő épület homlokzatmagasságától.


/6/       A teljes közművesítésen belül a reformátuskovácsházi helyi értékvédelmi területen és a Dózsa u. – 866/20 hrsz-ú u. – a 866/3, 868, 745/1, 568/38 hrsz-ú telkek NY-i telekhatára – Fáy A u. – József A u. és folytatása – Deák utcával párhuzamos új utca – a Kutas ér – Alkotmány u. – 060//2 hrsz-ú telek D-i telekhatára – Béke u. – 62/2, 107 hrsz-ú telkek K-i telekhatára – 140-es hrsz-ú utca – tervezett új utcák a Dózsa utcáig által bezárt területen:


  1. csak földkábel létesíthető új hálózat ill. a meglevő hálózatok felújításakor, átépítésekor,
  2. csapadékcsatorna fedett folyókás rendszerrel vagy zárt kialakítással létesíthető,
  3. a mérőóra-szekrények dobozait homlokzati elhelyezés esetén a nyílászárók kialakításához, kerítésben történő elhelyezés esetén a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani; ezek építési engedélyterven történő ábrázolása kötelező.


30.§.


Környezetvédelem


/1/       Tilos a település területén a hígtrágyás állattartás, az állattartás során keletkező trágyát zárt tárolóban kell tárolni. A keletkező hígtrágya elhelyezésére a települési szennyvíztelep mellett központi elhelyező-telepet kell létesíteni.


/2/       Zaj- és rezgésterhelési határértékek:

Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:


Terület besorolása

Zajterhelési határérték LTH,  dB(A)

nappal

(06-22)

éjjel

(22-06)

Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterület

50

40

Üdülőterület

45

35

Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület

60

50




Levegővédelem:       

A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható.

Felszíni víz:  

Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. A település teljes területe a Maros-hordalékkúpon fekszik, felszíni víz igénybevételével járó tevékenységeknél az „egyéb védett terület”-re vonatkozó előírásokat és határértékeket kell teljesíteni.

            Földtani közeg:

            A talajban vagy annak felszínén, kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését.

  • B – Érzékeny terület: a település teljes közigazgatási területe, kivéve a fokozottan érzékeny terület

Intézkedési szennyezettségi határérték:                         Ci = C2

  • A – Fokozottan érzékeny terület: az üzemelő ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának felszíni vetülete, a 33/2000.(III.17.)Korm. rendelet 2/1. melléklet A/d. pontja szerint. Egyúttal „Kiemelten védett” felszín alatti vízbázis.

Intézkedési szennyezettségi határérték:                         Ci = C1

A hidrogeológiai védőidomra vonatkozó korlátozások:

a) Általánosan:

  1. Tilos kockázatos anyagok és ilyen anyagokat tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen keletkezését eredményező anyagok közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe, és elhelyezése földtani közegben ill. annak felületén, műszaki védelem nélkül. Kockázatos anyagok a 22/2001.(III.17.)Korm. rendelet I. melléklete szerinti anyagok.

b) Részleteiben:

1.   a területen a nagytestű állatok tartása tiltott,

  1. hulladéktárolók, kistestű állatok állattartó épületei és trágyatárolói, növényi komposzt tárolók csak szigetelt, vízzáró aljzaton helyezhetők el,
  2. mérgező anyagok, veszélyes hulladékok, ipari szennyvizek, hígtrágya és trágyalé, növényvédő szerek tárolása és kezelése a területen tiltott.


/3/       Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.


/4/       Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A hulladékokat a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni és kezelni.

                        A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.


31.§.


Természetvédelem


/1/       A potenciális természeti területeken és az ökológiai hálózat területein tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is egyetért.


/2/       Helyileg védett természeti értékek:

  1. Királyhegyesi-Száraz-ér és környezetete

/ hrsz:2446, 2452, 080, 0104, 0142, 0152, 0160, 0164, 0170 /

  1. a Battonyai út mentén lévő gyepterület

/ hrsz:061/2; 4+850-5+150 km jobb és bal oldali szelvénye az útpadkától számított 6-8m szélességben /

  1. a Szociális Otthon díszkertje

/ hrsz: 0102 /


/3/       Helyi védelem alá kerül:

  1. Reformátuskovácsháza fő utcájának külterületi folytatásában lévő dűlő melletti idős japánakác fasor (Sophora japonica),
  2. A reformátuskovácsházi iskola udvarán lévő idős kocsányos tölgyfa (Quercus robur),
  3. Alkotmány utcai kegyeleti parkban, a kripták körüli vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum), kőrisek (Fraxinus sp.) és ostorfák (Celtis occidentalis).


32.§.


Általános biztonsági előírások


Közlekedési létesítmények védőterületei


/1/       Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50-50m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet

elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 50 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja.

                        Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.


Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei


/2/       A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani.


/3/       Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.


/4/       A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


/5/       A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


/6/       Villamos berendezések biztonsági övezete:

  1. föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

120 kV feszültségen 13m; nyomvonaltengelytől 15m

1 – 20kV középfeszültségen 5,0m; nyomvonaltengelytől 7m.

Mobiltelefon átjátszó állomás és önálló, nemcsak az adott telken levő épületet ellátó antennaépítmény csak a Gip-1 és Gip-2 építési övezetekben helyezhetőek el.


Vízügyi érdekek védelme


/7/       A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani.

                        Építési tilalmi területek:

  1. Királyhegyesi-Száraz-ér, a Kutas-ér és a Reformátuskovácsháza-Kunágotaéri csatornák mentén 6-6 m,
  2. minden további csatorna mentén 3-3m,
  3. töltésezett halastavak mentén 10,0m.


Bányászati érdekek védelme és tilalma


/8/       A bányatelken épület, építmény elhelyezése csak a bányatelek jogosultjának és az illetékes bányakapitányság hozzájárulásának beszerzésével lehetséges.


/9/       Tilos külszíni bányát nyitni:

  1. a település teljes belterületén,
  2. beépítésre szánt területen,
  3. az Má-III. jelű mezőgazdasági övezetben a belterületi határ 300m-es környezetében,
  4. a belterület déli határvonala és a Battonyai út közötti meglevő és tervezett erdőterületeken,
  5. természetvédelmi terület / helyi és országos védettség esetén egyaránt /, egyedi tájérték és az Üü, Kho és Ksl jelű övezetek min. 300m-es környezetén belül.


/10/     Külszíni bánya nyitásának engedélyezési eljárása keretén belül meg kell határozni a környezethez illeszkedően a rekultiválás módját is.



33.§.


Sajátos jogintézmények


/1/       Beültetési kötelezettség elrendelése szükséges belül:

  1. a 274/1 hrsz-ú óvoda védelme érdekében az óvoda és a piac telke között,
  2. a 2429/3 hrsz-ú iparterületi telken a lakóterület védelme érdekében,
  3. a Végegyházi út déli oldalának ipari területén a Királyhegyesi-Szárazér védelme érdekében.

A beültetési kötelezettségű területeken a jelzett szélességben kertészeti terv alapján gyep-, cserje- és lombkoronaszintet is magába foglaló többszintű növényállomány telepítendő.


/2/       Elővásárlási jogot kell bejegyezni Mezőkovácsháza Város Önkormányzata részére:

  1. a 273, 274/2, 275, 276 és 277 hrsz-ú telkekre a piac, vásárcsarnok és szükséges kiszolgáló létesítményeinek elhelyezése érdekében,
  2. a 754/1, 754/4, 754/5, 755/2, 755, 756, 757 és 758 hrsz-ú telkekre a katolikus templom körüli településközponti városkép színvonalas kialakítása érdekében,
  3. a 749, és a 750 hrsz-ú telkekre az Alkotmány utca szélesítése és a központi városkép színvonalas kialakítása érdekében,
  4. a 446/1 és 446/5 hrsz-ú telkekre a beépíthetőség és a központi tér teljes térfalának kialakítása érdekében,
  5. [2] a 2416/1, 2415/1, 2415/2, 2414/1, 2414/2, 62/1, 62/2, 060/2, 060/5, 060/6 hrsz-ú telkekre sport, szabadidő és turisztikai célú létesítmények elhelyezése, ezek védelme illetve ezekhez terület biztosítása érdekében.


VI.fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


34.§.


/1/       A rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.


Jelen rendelet hatályba lépésével egy időben, Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló, a 18/1992. (XI. 1.) és a 24/1993. (XII. 27.) sz. kt. rendeletekkel módosított 20/1991. (IX. 23.) sz. kt. rendelete, a 67-es majori hobbitelkek hasznosítására és beépítésére vonatkozó 9/1993. (V.27.) sz. kt. rendelete, a település külterületének Általános Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló, a 3/1996. (III. 7.) és a 14/1999. (V. 27.) sz. kt. rendelettel módosított 19/1993. (XII. 27.) sz. kt. rendelete, az Orosházi út déli oldala Részletes Rendezési Terve szabályozási előírásairól szóló 2/1996. (IV. 8.) sz. kt. rendelete hatályát veszti.


/2/       Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.


/3/       Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.




Záradék: [3]


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.





1. sz. melléklet

Állattartó létesítmények védőtávolságai



  1. A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0 m, fúrt kúttól min. 5,0 m távolságra helyezhető el.


  1. A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0 m, fúrt kúttól min. 10,0 m, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0 m, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0 m távolságra legyen.


  1. Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha:
  1. az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és
  2. az épület állékonyságát nem veszélyezteti.


  1. Méheket egészségügyi, oktatási és nevelési intézmény telekhatárától 250m-en belül tilos tartani.



A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények ( kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő ) elhelyezési távolsága lakóépülettől ( a távolság méterben ):



Az állatok darabszáma

kis haszonállat

nagy haszonállat

baromfi

liba-kacsa

egyéb

szarvasmarha

ló

egyéb

2-ig

6

6

6

10

10

10

2-5

6

6

6

15

10

15

5-15

6

6

6

ke

ke

ke

15-25

6

6

6

ke

ke

ke

25-50

8

10

10

tilos tartani

tilos tartani

ke

50-100

10

ke

ke

tilos tartani

tilos tartani

tilos tartani

100-200

ke

ke

ke

tilos tartani

tilos tartani

tilos tartani

200 fölött

ke

ke

ke

tilos tartani

tilos tartani

tilos tartani

/ A helyi állattartási rendelet a táblázatban foglaltakhoz képest szigorúbb előírást megállapíthat. /


ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével


kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb,…

nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés


Létesítéskor az alábbiakat is figyelembe kell venni a belterületi határhoz 300m-nél közelebbi állattartás esetén:


  • Az egyidejűleg tartható állatok száma az 50 számos állatot nem haladhatja meg.
  • A trágyatárolók és az ólak csurgalék vizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt, fedett műtárgyakban kell gyűjteni. Sertéstartás esetén, az almos trágya számára is fedett tárolót kell kialakítani.
  • A telek állattartásra szolgáló részét a lakóháztól elkülönítetten kell kialakítani, az állattartási rendeletben előírt védőtávolságok megtartása mellett, és a telekrész körül fasor telepítése kötelező.




Függelék


Fontosabb hatályos környezetvédelmi, vízügyi jogszabályok,

biztonsági előírások



Általános környezetvédelmi jogszabályok:

  • 1995. évi LIII tv. a környezet védelmének általános szabályairól


Levegővédelem:

  • 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet légszennyezettségi zónák meghatározásáról
  • 21/2001(II.14.)Korm. rendelet a levegő védelméről
  • 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet által a légszennyezettségi határértékekről


Zaj- és rezgés elleni védelem:

  • 8/2002.(III.22.)KöM-EüM rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
  • 12/1983(V.125.)MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről


Hulladékok kezelése:

  • 2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról
  • 213/2001.(XI.14.)Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
  • 22/2001.(X.10.)KöM rend. a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről
  • 15/2003.(XI.7.)KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről (Dél-Alföldi HGT)


Víz- és talajvédelem:

  • 33/2000.(III.17.)Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
  • 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM együttes rend. a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
  • 203/2001.(X.26.)Korm. rend. a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól
  • 25/2002.(II.27.)Korm. rendelet a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási megvalósítási Programról



Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei

  • 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
  • 4/1981. (VI.) OVH rendelkezéssel kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat.
  • MSZ 7487/2 és az MSZ 7048/3-83 szabványok.
  • 2003 évi XLII. tv a földgázellátásról.
  • 1995. évi VXII tv a vízgazdálkodásról.
  • 11/1984. (VIII.22.) Ip.M. rendelet
  • 29/1999.(X.6.) sz. KHVM rendelet


[1]

Módosította: 15/2010. (VIII. 5.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. október 1-től

[2]

Módosítva a 20/2008. (VI. 30.) ÖR. sz. rendelettel, hatályos 2008. június 30.

[3]

Záradékkal ellátva a 24/2009. (X. 27.) sz. kt. rendelet alapján