Szerkesztés...

(2) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően az alábbi feladatok ellátását vállalja:

   a.) az önkormányzat tulajdonában lévő MESZOLGKER Kft. közreműködésével

                 aa.) lakásgazdálkodást folytat

b.) az önkormányzat többségi tulajdonában álló Mezőkovácsházi Vízmű Kft.    közreműködésével strandfürdőt és kempinget üzemeltet;

         c.) intézményei útján

                         ca.) bölcsődét működtet

                          cb.) támogató szolgálatot működtet;

d.) sportpálya fenntartása útján támogatja a helyi sporttevékenységet, az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtését;

   e.) Járóbeteg Szakellátót működtet;

                           f.) közmunkaprogramok segítségével részt vállal a foglalkoztatás megoldásá           ban;

                   g.) a Mezőkovácsházi Polgárőr Egyesület és Közhasznú Szervezettel együttműködve részt vállal a közbiztonság helyi feladatainak ellátásában valamint az épített és természeti környezet védelmében.

                    h.) társulása útján látja el:

                               ha.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

(3) A (2) bekezdésben vállalt feladatait az önkormányzat saját bevételei terhére olyan mértékben látja el, hogy az ne veszélyeztesse kötelező feladatainak ellátását. Ezt a képviselő-testület minden évben a költségvetés tárgyalása során megvizsgálja.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a kötelező és a (2) bekezdésben vállalt feladatain túlmenően ellátja még mindazokat a feladatokat, amelyeket a kapcsolódó ágazati jogszabályok előírnak.

(5) Az önkormányzat az alábbi szakfeladatok szerint végzi tevékenységét:

         a) Alapvető szakágazat:         841105 Helyi önkormányzatok, valamint                                 többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

         b) Alaptevékenységei szakfeladatok rendje szerint:

360000     Víztermelés-, kezelés-, ellátás

381103      Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

381104      Egyéb, nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

381202     Egyéb veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

412000     Lakó- és nem lakóépület építése

421100     Út, autópálya építése

522001     Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

553000     Kempingszolgáltatás

680001     Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002     Nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése

813000     Zöldterület-kezelés    

841112     Önkormányzati jogalkotás

841124     Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

841126     Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841154     Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841402     Közvilágítás

841403     Város-, és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901     Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841902     Központi költségvetési befizetések

841906     Finanszírozási műveletek

841907     Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

842421     Közterület rendjének fenntartása

851011     Óvodai nevelés, ellátás

854314     Szociális ösztöndíjak

862000     Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás komplex fejlesztési támogatása

862101     Háziorvosi alapellátás

862102     Háziorvosi ügyeleti ellátás

862211     Járó betegek gyógyító szakellátása

862213     Járóbetegek gyógyító gondozása

862214     Járóbetegek egynapos ellátása

862301     Fogorvosi alapellátás

869020     Otthoni (egészségügyi) szakápolás

882111     Rendszeres szociális segély

882113     Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882117     Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882119     Óvodáztatási támogatás

882122     Átmeneti segély

882123     Temetési segély

882124     Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129     Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882203     Köztemetés

889935     Otthonteremtési támogatás

889936     Gyermektartásdíj megelőlegezése

889941     Állami lakástámogatások jogszabály alapján

889967     Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és átalakítási támogatása

890411     Hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programjai

890441     Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442     Foglakoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443     Egyéb közfoglalkoztatás

890603     Szakszervezeti tevékenység támogatása

910502     Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102     Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931301     Szabadidő sport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

932911     Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

940000     Közösségi, társadalmi tevékenységek

960302     Köztemető-fenntartás és működtetés

3. § (1) A nem kötelező feladat ellátásának vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során tisztázni kell a feladatellátás anyagi, személyi és technikai feltételeit, azok meglétét.

      Az eljárást a képviselő-testület illetékes bizottságai folyatják le.

2. Az önkormányzat képviselő-testülete önként vállalt feladatainak ellátását megszüntetheti, ha a feladatellátás anyagi, személyi és technikai feltételei nem állnak fenn. A megszüntetés előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni az illetékes bizottságnak és tisztázni kell, hogy a feladat ellátása milyen egyéb módon biztosítható, illetve a megszüntetésnek milyen következményei lesznek.

4. §  Az önkormányzat a feladatai körében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, támogatja tevékenységüket, ennek érvényre juttatása érdekében az  önszerveződő közösségek képviselőit a 1. sz. melléklet szerint tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságainak ülésein.

5. §      (1) Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

a) polgármester,

b) képviselő-testület bizottságai,

c) képviselő-testület hivatala,

d) jegyző,

e) társulás.

   (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletben szerveire átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. sz. melléklete, az állandó bizottságok átruházott hatásköreit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

   (3) A hatáskör átruházás alapvető szempontja a képviselő-testületi hatáskör legoptimálisabb ellátása. A polgármester részére történő hatáskör-átruházás alapvető indoka a gyakran nélkülözhetetlen operativitás; ezen túl a bizottságokhoz való hatáskör-telepítést a demokratizmus szélesítése, míg a hatósági ügyekben történő bizottsági döntést a feladat-ellátás hatékonysága, az ügyfelek érdekeit szolgáló gyorsabb ügyintézés indokolja.

   (4) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást (szempontokat, irányelveket) adhat, ellenőrzi a hatáskör gyakorlását. A gyakorló szervezetet félévente beszámoltatja, melyre a munkatervében meghatározott időpontban, külön napirend keretében kerül sor.

III.   Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület tagjainak száma, határozatképesség

6. §    (1) A képviselő-testület választáskori létszáma: 9 fő.

2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.

3. Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, mely esetben az ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni.

2. A képviselő-testület munkaterve

7. §    (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, melynek tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

2. A munkaterv készítéséhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az 1. sz melléklet szerinti civil szervezetek helyi képviselőitől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

A munkaterv javaslat előterjesztésekor tájékoztatást kell adni az összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokáról.

            (3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések időpontját,

b) a tervezett napirendek címét,

c) az előterjesztők nevét és az előkészítésben résztvevőket,

3. A képviselő-testület ülései

8. §      (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester, a települési képviselők, valamint a nem képviselő bizottsági tagok esküt tesznek.

            (2) A képviselő-testület rendes- és rendkívüli ülést tarthat.

            (3) A képviselő-testület általában havonta, de legalább évi 6 alkalommal ülést tart. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása

9. §      (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

             (2) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

            (3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

            (4) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelően, 13 órára kell összehívni.

            (5) A képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül össze kell hívni.

Rendkívüli ülés más, indokolt, sürgős esetben is összehívható. Halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülése 3 napon belüli időpontra is összehívható.

            (6) A testületi ülés napján új témában írásos előterjesztés készítése a képviselőknek csak külön polgármesteri engedéllyel lehetséges. Annak napirendre vételéről a képviselő-testület külön szavazással dönt.

5. A képviselő-testület ülésének meghívója

10. §    (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

2. A meghívónak tartalmaznia kell:
1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

3. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

5. A képviselő-testületi ülés anyagát egy eredeti, aláírásokkal ellátott példányban kell elkészíteni. A képviselő-testület tagjai részére a nyílt ülések anyaga elektronikus adathordozón, írásvédetten pdf formátumban, a zárt ülés anyaga nyomtatott formában, a Polgármesteri Hivatal kézbesítője útján kerül továbbításra. A képviselő elfogadható, indokolt kérésére a testületi anyagot számára írásos formában is továbbítani kell.

            (6) A települési képviselő köteles arról gondoskodni, hogy a zárt ülés anyaga illetéktelen személyek számára ne legyen hozzáférhető.

7. A munkaterv szerinti ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) jegyzőt,

c) bizottságok nem képviselő tagjait,

d) a parlamenti pártok, illetve a helyi pártszervezetek képviselőit,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét     

f) tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásához az önszerveződő közösségek képviselőit,

g) napirendek előadóit és a napirend tárgya szerint érintetteket,

h) országgyűlési képviselőt,

i) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,

j) a sajtó képviselőit,

k) akit a polgármester megjelöl.

8. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a) az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan  a jegyzőt,         

b) a nemzetiséget érintő kérdésekben a nemzetiségi önkormányzat elnökét

c) a meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan:

ca) az előadót,

cb) tárgyban érintett intézményvezetőket,

cc) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit,

cd) akit a polgármester ilyen joggal meghívott,

ce) tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásához az önszerveződő közösségek képviselőit.

9. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell a meghívónak

a) az önkormányzat hirdetőtábláján,

b) az önkormányzat honlapján

történő közzététellel.

6. A képviselő-testület ülése

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

2. Zárt ülést a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott egyéb esetekben csak akkor kell tartani, ha az érintett a zárt tárgyalás tartását kéri.  Az érintett kérheti ezt az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban, ha jelen van. Ennek lehetőségéről a napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatja. Ha az érintett nincs jelen és előzetesen írásban nem kérte a zárt tárgyalás tartását, a képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalja az ügyet.

7. A képviselő-testület ülésének vezetése

12. §   (1) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai az ülés elején:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, az ülés megnyitása,

 b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

                  (2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai napirendenként:

a) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

b) a vita összefoglalása,

c) az indítványok szavazásra való feltevése,

d) határozati javaslatok szavaztatása,

e) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

f) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

g) a nem tanácskozási joggal résztvevők tekintetében az ülésvezető  megtagadhatja, megvonhatja a szót.

                  (3) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai az ülés időtartama alatt:

a) a rend fenntartása,

b) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

c) tárgyalási szünet elrendelése,

                  (4) Az ülés végén az ülésvezető bezárja az ülést.

8. A tanácskozás rendje

13. §    (1)  A képviselőtestület a napirendek tárgyáról és sorrendjéről vita nélkül dönt.

(2) Napirendi pont elhalasztására vagy a sorrend megváltoztatására a döntés előtt a polgármester, az előterjesztő és bármely képviselő - indokolással - tehet javaslatot, melynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

3. Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) A város életét érintő fontos kérdésekben, amelyet azon az ülésen előterjesztés nem érint, napirend előtti felszólalásra kerülhet sor.

a) A napirend előtti felszólalás igényét az ülés előtt 12 órával korábban jelezni kell a polgármesternek.

b) A napirend előtti felszólalásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

c) A napirend előtti felszólalás joga megilleti a képviselőt, az országgyűlési képviselőket, az intézményvezetőket, a polgármester által javasolt személyeket.

d) A napirend előtti hozzászólások időkerete összesen harminc perc.

            (5) Az első napirend keretében tárgyalja a testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló írásbeli beszámolót és a polgármester, valamint az alpolgármester írásbeli tájékoztatását a két testületi ülés közötti intézkedéseikről, fontosabb tanácskozásaikról.

      (6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. A beszámolónak tartalmaznia kell a lejárt határidejű határozat szövegét és a végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét, vagy a végrehajtás akadályait, annak okait.

9. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

14. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat előterjesztések alapján tárgyalja. Az előterjesztések elkészítésének rendjét, azok tartalmi és formai követelményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

2. A vitát az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke által megtett - és az előterjesztéshez képest új információt tartalmazó, illetve a bizottsági álláspontot ismertető - szóbeli kiegészítés előzheti meg 5 perc időtartamban. Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdést intézhetnek, melyek után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek. Ennek során - jelentkezési sorrendben - először a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal résztvevőknek, végül - a polgármester engedélye alapján - a megjelent állampolgároknak van hozzászólási, kérdezési joguk.

3. A képviselőknek a napirenddel kapcsolatos véleményük kifejtésére 5 perces időkeret áll rendelkezésükre. A vitában egyszer már szót kapott képviselő a vita során kialakult véleményének további kifejtésére legfeljebb 2 alkalommal 3 perces időtartamra kérhet szót. Az ismételt további hozzászólást, amennyiben az ülést vezető indokoltnak tartja, engedélyezheti egy alkalommal 2 percben. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

4. Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót tőle a téma tárgyalásának időtartamára.

5. A napirendi pont vitáját az előterjesztő észrevételekre adott reagálása után az ülésvezető foglalja össze, majd a vitát lezárja.

6. A vita lezárása után - a határozathozatal előtt - a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A vita közben is szót kell adni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület működésében jogszabálysértőt észlel.

7. A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület előbb a módosító és kiegészítő, majd az ezek figyelembe vételével kialakított eredeti javaslatról dönt.

8.  Az észrevétel, valamint a vita során elhangzott módosító, kiegészítő javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles ismét pontosítani.

 Pontatlanul megfogalmazott, vagy több módosító javaslat elhangzása esetén a képviselő-testület megbízhatja a napirendi pont előadóját a határozati javaslat megszövegezésével.

10. Döntéshozatal

15. § (1) A képviselő-testület hatásköreit ülésein gyakorolja, döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza. A szavazás a MikroVoks32 szavazatszámláló és konferencia rendszer „igen”, „nem”, „tartózkodik” gombok valamelyikének megnyomásával történik. Titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

            (2) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

           (3) Minősített többség: a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a törvényben meghatározottakon túlmenően:

a) nem kötelező feladat önálló ellátásának vállalása, illetve az elvállalt feladatellátás megszüntetése esetén,

b) összeghatártól függetlenül az egy évet meghaladó működéshez szükséges likvidhitel és valamennyi egyéb hitelügyletről történő döntéskor,

c) az önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet, amelyet rendeletével más szervének hatáskörébe nem utalt,

d) fegyelmi ügyben,

e) testületi hatáskörök átruházásához,

f) helyi népszavazás kiírásához,

g) titkos szavazás elrendeléséhez,

h) a polgármesteri hivatal ügyrendjének elfogadásához.

4.  A települési képviselő köteles bejelenteni, ha őt vagy hozzátartozóját az ügy a személyesen érinti.

(5) [1] Abban az esetben, ha a képviselő nem jelentette be, hogy az ügy őt vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti, és a képviselő-testület meghozta döntését, a polgármester bármely képviselő javaslatára ismételt szavazást rendel el.

(6) Abban az esetben, ha a képviselő-testületi ülést követően válik ismertté, hogy a képviselő nem jelentette be személyes érintettségét, a polgármester bármely képviselő indítványára újra napirendre tűzi tárgyalt előterjesztést, ha az aktualitását nem vesztette. 

           (7) Ha nyílt szavazás eredményének megállapítása során kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

           (8) [2] Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapja meg a többségi igent, a képviselő-testület a javaslatot nem fogadta el.

           (9) Az e paragrafus (4)-(8) bekezdésében foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak, ebben az esetben a kizárásáról a bizottság dönt.

11. Név szerinti szavazás

16. §   (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt törvény írja elő,           

c) azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri.

                  (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

            (3) A név szerinti szavazást a szavazatszámláló gép rögzíti a 15. §. (1) bekezdése szerint, a szavazás végén a képviselő a szavazatát aláírásával hitelesíti a képviselők nevét tartalmazó íven, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

12. Titkos szavazás

17. §     (1) A képviselő-testület a 15. §. (1) bekezdése szerinti titkos szavazásról minősített többséggel dönt.

             (2)   A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

             (3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

13. A rendeletalkotás

18. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

2. Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, a polgármesternél kezdeményezheti a rendeletalkotás szükségességének megindokolásával.

3. A rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, amennyiben az előterjesztő javaslata alapján a képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről. Meghatározza főbb elveit az előkészítés módját, határidejét és felelősét.

4. A rendelet szakszerű előkészítéséről, az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásáról, eredményének a képviselő-testülettel történő ismertetéséről, az indokolás elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet-tervezetet az Ügyrendi Bizottság, és a tárgya szerint illetékes bizottság véleményezi.

5. A képviselő-testület elrendelheti a tervezet 8 napra – az önkormányzat honlapján - közszemlére történő kifüggesztését, vagy indokolt esetben – érdemi vita előtti- közmeghallgatásra bocsátását. A tervezettel kapcsolatos észrevételeket a rendelet megalkotása során bírálja el.

6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a hiteles szöveg egy példányának a városháza hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik. A rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztésének tartama három munkanap, a rendelet ezt követően tekinthető kihirdetettnek. A rendeletet kihirdetését követően a város hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

„Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelet sorszáma/évszám (kihirdetés: római számmal a hónap, arab számmal a nap) számú önkormányzati rendelete, a rendelet címmegjelölése.

(8) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek évenként, növekvő sorszám szerinti és betűrendes nyilvántartásáról és a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

14. Határozatok

19. § (1) A képviselő-testület évenként újrakezdődően sorszámozott határozatai szó szerint tartalmazzák a döntést, a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős megnevezését.

2. A határozatok jelölése a következőképpen történik: Mezőkovácsháza Város Önkormányzata határozat sorszáma/évszám (római számmal a hónap, arab számmal a nap) sz. Kt. határozata.

3. A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti növekvő számsorrendben és betűrendes nyilvántartásáról. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervezetnek.

5. Az önkormányzat normatív határozatainak kihirdetésére a 18. § (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. A képviselő-testület dokumentumai

20. §    (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről, a bizottságok üléseiről a Mikrovoks32 szavazatszámláló és konferencia rendszerrel hangfelvétel készül, melynek DVD-n történő megőrzéséről a Polgármesteri Hivatalban gondoskodni kell.

A hangfelvétel kezelésének, tárolásának, megőrzésének, valamint az arról való másolat készítésének szabályait a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok állapítják meg.

            (2) A Képviselő-testület munkatervben tervezett soros nyílt üléseiről a lakosságot élő kábel-televíziós közvetítésen keresztül tájékoztatja.

16. Jegyzőkönyv

21. §   (1)   A nyílt ülés jegyzőkönyve 3 eredeti példányban készül.

A képviselő-testület és a bizottságok nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Városi Könyvtárban és az önkormányzat honlapján az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.

A jegyzőkönyv egyik eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

           (2) A zárt ülés jegyzőkönyve 2 eredeti példányban készül, melynek egyik példányát mellékleteivel együtt – évente beköttetve – lemez szekrényben kell tárolni, abba a Képviselő-testület tagjai, jogszabály alapján felhatalmazott személyek, szervek a jegyző tudtával tekinthetnek be. Zárt ülés anyagáról másolatot készíteni a jegyző engedélyével lehet.

            (3) A jegyzőkönyvek mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztések,

d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

e) illetve a képviselők kérése alapján az írásban benyújtott indítványok, hozzászólások.

           (4) A jegyzőkönyvek egy-egy eredeti példányát a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének kell az ülést követően 15 napon belül megküldeni.

           (5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, az Ügyrendi Bizottság elnöke hitelesíti. Akadályoztatásuk esetén az alpolgármester, aljegyző írja alá, a bizottság más, az ülésen jelen lévő tagja hitelesíti.

IV. Fejezet

A települési képviselő

17. A megbízatás keletkezése

22. §   (1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. A települési képviselők névsorát a 8. sz. melléklet tartalmazza.

           (2) A települési képviselő a törvényben szabályozottak szerint évente vagyonnyilatkozat tételre köteles. A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és őrzi.

           (3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vizsgálati eljárás és a javaslat előterjesztése az  Ügyrendi Bizottság hatásköre.

18. A képviselő jogai és kötelességei

23. §   (1) A települési képviselő jogai a törvényben biztosítottakon túl:

a) Polgármesteri felkérés alapján részt vehet különböző szervekkel folytatott tárgyalásokon.

b) Kitüntetések adományozását javasolhatja.  

c) Fogadóórát tarthat az általa előre meghirdetett helyen és időben.

             (2) A települési képviselő kötelessége különösen:

1.  a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésein megjelenni, esetleges távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni és a munkában tevékenyen részt venni,

b) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

c) választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

e)  tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más illetéktelen személy előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától,

f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

19. Járandóságok

24. §  A települési képviselők, bizottsági elnökök, és tagok járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

V. Fejezet

A bizottságok

20. A bizottságok létrehozása

25. §    (1) A képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését, létszámát, személyi összetételét az 5. sz. melléklete tartalmazza.

            (2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

             (3) Az ideiglenes (ad-hoc) bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek, a képviselő-testületnek az erről szóló elfogadásáig tart.

             (4) Egyes feladatok ellátására a képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben munkacsoportot hozhat létre, melyre a bizottság megalakításának és működésének (3) bekezdése szerinti szabályai nem vonatkoznak.

21. A bizottsági működés főbb szabályai

26. § (1) A bizottságok nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével.

2. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

3. A bizottság zárt üléseinek tartására a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályok irányadók.

(4) A határozatok jelölését a bizottságok ügyrendjükben határozzák meg, melyhez irányadó a Képviselő-testületi határozatok jelölésének SZMSZ szerinti szabályozása.

                  (5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(6) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről az alakuló ülésen dönt, azonban a polgármester előterjesztésére bármikor módosíthatja azt. A bizottságot érintő módosítás esetén a bizottságnak véleményezési joga van.

 (7) A bizottság éves munkatervet készít, amelynek összeállításánál figyelembe veszi a képviselőt-estület éves munkatervét. A munkatervet a bizottság elnöke terjeszti a bizottság elé minden év január 31-ig.

27. § (1) A bizottságok működésének részletszabályait az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el.

               (2) A bizottságok tevékenységükről és átruházott hatáskörben hozott döntéseikről félévente  beszámolnak a képviselő-testületnek.

               (3)  A bizottság által átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

28. §    (1) A képviselő-testület, vagy a bizottságok elnökei döntése alapján a bizottságok, illetve valamennyi bizottság együttes ülést tarthat, amelyet a bizottságok elnökei hívnak össze és maguk közül kijelölik az ülés vezetőjét. A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön bizottságonként kell vizsgálni és a döntést bizottságonként külön-külön határozatba kell foglalni.

               (2) A bizottság ülésén tagjain, a képviselőkön, a jegyzőn, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökén kívül más személy tanácskozási joggal csak a bizottság elnöke általi meghívás alapján vehet részt.

               (3) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

               (4) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

               (5) A bizottsági ülések időpontját a bizottság ügyrendje tartalmazza. A bizottsági ülésen tárgyalandó napirendről, valamint rendkívüli ülés esetén az ülés időpontjáról is a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt legalább három munkanappal korábban értesíteni kell.

               (6) A bizottsági üléseket:

a) az elnök, akadályoztatása esetén az ügyrendjében meghatározott bizottsági tag hívja össze, de

     b) a polgármester indítványára is össze kell hívni.

               (7) Az üléseket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az ügyrendjében meghatározott bizottsági tag vezeti.

29. §    (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Békés Megyei Kormányhivatalnak.

               (2) A bizottsági döntések előkészítéséről, végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, törvényességi, adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatali dolgozók közül kijelölt referensek közreműködésével biztosítja.

22. A bizottságok általános feladat és hatásköre

30. § (1) Az alábbi általános feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület által megválasztott valamennyi bizottság egyformán látja el, illetve gyakorolja:

1. ellenőrzi feladatkörében eljárva a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
2. kezdeményezi:

da) a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli;

e) dönt:

ea) bizottsági döntéshozatalból való kizárásról;

eb) az ágazatához tartozó mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe és amelyekben való döntést részére a képviselő-testület meghatározta;

f) benyújtja a képviselő-testület által meghatározott tárgykörű előterjesztéseket;

g) megtárgyalja az ágazatához tartozó, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;

h) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában;

i) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;

j) félévente beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozatairól.

2. Amennyiben a bizottság döntése önkormányzati érdeket sért, vagy ellentétes a Képviselő-testület határozatával a polgármester felfüggesztheti annak végrehajtását. A felfüggesztett döntést köteles l5 napon belül a Képviselő- testület elé terjeszteni.  

(3) Az (1) bekezdés g), h), i) pontja szerinti előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

VI.  Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző

23. A polgármester

31. §    (1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.

            (2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a 22.§. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

3. A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv, más törvények, valamint az SZMSZ foglalja magába.

            (4) A polgármester feladatai a törvényben előírtakon túlmenően a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a következők:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a települési képviselők munkáját,

c) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,

d) kapcsolatot tart a település gazdasági, társadalmi és egyéb lakossági szervezeteivel, annak vezetőivel,

e) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

f) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

g) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

h) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről félévente beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdése esetén a polgármester valamennyi, nem a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat.

(6) A Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint halaszthatatlannak számít az az ügy, ha

a)  a döntéshozatalhoz  3 munkanapnál kevesebb áll rendelkezésre és

b) a képviselő-testület  rendkívüli ülésének összehívása elháríthatatlan    akadályba ütközik vagy előreláthatóan határozatképtelen lenne illetve az összehívott képviselő-testületi ülés határozatképtelen.

(7) A polgármester az (5) és (6) bekezdés alapján hozott döntéséről köteles a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni.

(8) A Polgármester részére megállapított éves rendes szabadságát a szabadság-ütemterv alapján tárgy évben köteles letölteni. A Polgármester szabadságát a szigorú számadású „szabadságengedély” nyomtatványban az Ügyrendi Bizottság elnöke aláírásával engedélyezi.

24. Az alpolgármester

32. §    (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

         (2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.

25. A jegyző

33. §    (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

            (2) A kinevezés feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése a vonatkozó jogszabályi előírások alapján. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat átruházott hatáskörben az Ügyrendi Bizottság látja el.

            (5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

          (6) A jegyző a törvényben foglaltakon túlmenően:

a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

b) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról,

c) fogadóórát tart,

d) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról.

26. Az aljegyző

34. §    (1) A polgármester a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyzőre értelemszerűen vonatkoznak a jegyzőre irányadó központi és helyi szabályok.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által kijelölt, a jegyzőre előírt képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el. A helyettesítés rendjére a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében az aljegyző helyettesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A Román Nemzetiségi Önkormányzat

35. §    (1) A helyi Román Nemzetiségi Önkormányzat működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

            (2) A települési önkormányzat a Román Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a működésének feltételeit a 6. számú melléklet szerinti Együttműködési Megállapodásban rögzítettek szerint.

            (3) A Román Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya látja el a (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján.

VIII.  Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

36. §    (1) A képviselő-testület Mezőkovácsházi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

2. A hivatal az ügyrendjében meghatározottak szerint működik, amely részletezi a hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, a belső (szervezeti egységek és dolgozók közötti) munkamegosztást, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a hivatal ügyfélfogadásának rendjét.

3. A hivatal ügyrendjének elfogadásáról a jegyző javaslatára a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Az ügyrend az SZMSZ 4. sz. függeléke.

(4) A hivatalban a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörüket a 5. sz. függelékben foglaltak szerint látják el. 

IX. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, érdekszövetségekkel, más önkormányzatokkal való együttműködés

37. §    (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

          (2) A lakossággal való kapcsolattartás formái:

   a)  közmeghallgatás

aa) melyet a képviselőtestület a munkatervben előírt, vagy eseti döntés alapján szükségesnek ítélt témában tart, és ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

ab) helyéről, idejéről, tárgyköréről a lakosságot a Városháza hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt 5 nappal.

ac) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

ad) A közmeghallgatásra, annak dokumentálására értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályok.

b) lakossági fórum

ba) melyet a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - hívhat össze.

bb) erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

   bc) A lakossági fórumra egyebekben a közmeghallgatásra vonatkozó     szabályokat kell alkalmazni.

           (3) A képviselő-testület minősített többséggel hozott egyedi döntései alapján vesz részt önkormányzati érdekszövetségekben, és működik együtt más önkormányzatokkal.

X. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

27. Az önkormányzati gazdálkodás

38. §    (1) A képviselő-testület az alakuló üléstől számított 6 hónapon belül kistérségi fejlesztési elképzelésekkel összhangban elfogadja a választási ciklusra szóló gazdasági programját.

            (2) A gazdasági program előkészítésében szakterületéhez kapcsolódóan valamennyi bizottság részt vesz, a fejlesztési prioritásokat az önkormányzat gazdasági lehetőségeinek figyelembe vételével a városfejlesztési bizottság és a pénzügyi bizottság együttes ülésén határozza meg.

            (3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évenként rendeletet alkot, megalkotásával kapcsolatos előírásokat a 7. sz. mellékletében határozza meg.

            (4) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával rendeleti formában dönt (zárszámadási rendelet).

            (5) Az önkormányzat tulajdonára és vagyonával való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület megállapítja:

a) törzsvagyonát, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonát,

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát, és

b) forgalomképes üzleti vagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való rendelkezés jogát és feltételeit.

          (6) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. Korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát csak önkormányzati feladatellátás céljából lehet vállalkozásba vinni. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető. A vállalkozásba vitelre a gazdasági társaságban való részvételre és a nemzeti vagyontörvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

          (7) A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

          (8) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:

a) a szakminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK  részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c)  megigényeli az arra jogosult szervtől a mindenkori költségvétési törvényben szabályozottak alapján a normatív támogatásokon felüli egyéb központi forrásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a szakminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

28. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

 39. §         (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

         (2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása látja el – a Társulás és a társult önkormányzatok közötti megállapodás alapján - saját feladatellátásban, külső erőforrás bevonásával, vállalkozói szerződés keretében. A feladatot ellátó szervezetet a Tanács a hatályos közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően választja ki. A megállapodás részletesen szabályozza a belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendjét, a társult önkormányzatok éves ellenőrzési ütemterve összeállításának munkamenetét, határidőket, felelősöket.

         (3) A társulás hatásköre kiterjed a társult önkormányzatok által alapított és felügyelt költségvetési szervekre, önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalára, önkormányzatok intézményi társulásaira, a hozzátartozó költségvetési szervekre, az önkormányzatok gazdasági társaságaira.

         (4) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a törvényben meghatározottakon túlmenően a 2. sz. mellékletben meghatározott feladat- és hatáskörében, vagy a képviselő-testület döntése alapján teljes körűen ellenőrizheti az önkormányzat gazdálkodását. Az ellenőrzés tapasztalatairól beszámol a képviselő testületnek.

                        (5) A jegyző belső kontrollrendszert működtet az önkormányzat vagyonának és pénzügyi forrásainak szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében. A belső kontrollrendszer magában foglalja a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, valamint a nyomon követési rendszer (monitoring) kialakítását, működtetését és fejlesztését.

XI. Fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

40. § (1) E rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 20/2010. (X. 14.), 6/2011. (IV. 01.), 23/2011. (XI. 30.), 2/2012. (I. 25.), 19/2012. (V. 30.), 26/2012. (VI. 19.), 29/2012. (VIII. 03.) sz. Önkormányzati rendeletekkel módosított 17/2009. (IX. 25.) sz. önkormányzati rendelet. 

M E L L É K L E T E K

1. sz. melléklet                        Az önszerveződő csoportok tanácskozási joga

2. sz. melléklet                        A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre

3. sz. melléklet                        A polgármesterre átruházott hatáskörök

4. sz. melléklet                        Az előterjesztések elkészítésének rendje, tartalmi és formai követelményei

5. sz. melléklet                        A képviselő-testület bizottságainak elnevezése, személyi összetétele

6. sz. melléklet                        Együttműködési Megállapodás a Román Nemzetiségi Önkormányzattal

7. sz. melléklet                        A költségvetés megalkotásának rendje

8. sz. melléklet                        Települési képviselők névsora

F Ü G G E L É K E K

1. sz. függelék                         Bizottságok Ügyrendje

2/1.                                          - Ügyrendi

2/2.                                          - Oktatási és Szociális

2/3.                                          - Városfejlesztési

2/4.                                          - Pénzügyi

2. sz. függelék                         Intézmények Alapító Okirata

3/1.                                          - Polgármesteri Hivatal

3/2.                                          - Óvoda

3/3.                                          - Könyvtár

3/4.                                          - Humán Szolgáltató Központ

3/5.                                          - Meszolgker Kft.

3/6.                                          - Kalocsa Róza Kht.

3/7.                                          - Vízmű Kft.

3. sz. függelék                         Polgármesteri Hivatal ügyrendje

4. sz. függelék                         A pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet végző személyek munkaköri leírása

                                                                            1. sz. melléklet

Az önszerveződő csoportok tanácskozási joga

1. Bizottsági üléseken tanácskozási joggal meghívottak:

1.1 Kulturális és Szociális Bizottság:

          1.1.1. rendezvényszervezés tárgykörben:  

Balogh György Honismereti és Helytörténeti Egyesület

Horgászegyesület

Nyugdíjas Egyesületek

Óvodai Alapítvány

Általános Iskolai Alapítvány

Hunyadi Közoktatási Intézmény Alapítványa

          1.1.2. kulturális, közművelődési tárgykörben:

                     Balogh György Honismereti és Helytörténeti Egyesület

                     Nyugdíjas Egyesületek

         1.1.3. köznevelés tárgykörben:

                    Óvodai Alapítvány

Általános Iskolai Alapítvány

                   Hunyadi Közoktatási Intézmény Alapítványa

         1.1.4. egészségügyi tárgykörben:

                    Mentőalapítvány

         1.1.5. szociális (nem hatósági) tárgykörben:

                    Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi szervezete

                    Vöröskereszt helyi szervezete

                    Katolikus Karitász helyi szervezete

         1.1.6. sport tárgykörben:

                    Mezőkovácsházi Tornaegylet

                    Unió KSE

                    Horgászegyesület

1.2 Városfejlesztési Bizottság:

 1.2.1. városgazdálkodás, különösen a külterületet érintően:

            Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság

 1.2.2. közbiztonság tárgykörben:

           Mezőkovácsházi Polgárőr Egyesület KSZH.

 1.2.3. épített környezetvédelme, településkép tárgyában:

           Balogh György Honismereti és Helytörténeti Egyesület

 1.2.4. természeti értékek védelme tárgykörben:

           Horgászegyesület

           Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság

2. Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak:

Mindazon előterjesztések tárgyalásánál tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő csoportokat, amelyek tárgyalásánál a bizottsági ülésen is tanácskozási joggal vesznek részt.

 2. sz. melléklet 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1.    ÜGYRENDI  BIZOTTSÁG

       a.) A képviselő-testület által megállapított feladatok:

1. vizsgálja:

a) a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségét, melyről jelentést, javaslatot tesz a képviselő-testületnek;

b) az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén előterjesztést nyújt be annak módosítására;

c) törvényességi, jogszabály-szerkesztési szempontból a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, szabályzatokat, alapszabályokat, alapító okiratokat, társasági szerződéseket és egyéb megállapodásokat;

2. figyelemmel kíséri: az önkormányzati rendeletek hatályosulását, kezdeményezi módosításukat, illetve hatályon kívül helyezésüket;

3. véleményezi:

a) a képviselő-testület elé kerülő szerződés tervezeteket;

   b) a Kormányhivatal törvényességi észrevételét;

5. önkormányzati perek eredményének ismeretében javaslatot tehet személyi felelősség megállapítására;

6. közreműködik: az önkormányzati rendeletek tervezetének kidolgozásában;

7. lebonyolítja a titkos szavazást,

8. kezeli, nyilvántartja, és ellenőrzi a képviselők, a polgármester vagyonnyilatkozatait, lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

b.) Átruházott hatáskörök:

1. dönt a képviselő-testület ügyrendi vitáiban;

2. megválasztja póttagok hiányában az új szavazatszámláló bizottsági tagokat;

3. a Választási Iroda Vezetőjének felkérésére részt vesz – az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megelőzően – a helyi népszavazásra bocsátandó kérdés(ek), népi kezdeményezéssel megtárgyalásra, döntésre javasolt ügy(ek) szakszerű, pontos, egyértelmű megfogalmazásában;

4. a polgármester munkájával kapcsolatban felmerült bejelentések előzetes kivizsgálása, javaslattétel a Képviselő-testület felé;

5. az át nem ruházható hatáskörök (díjazásának, tiszteletdíjának meghatározása, összeférhetetlenség, fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása) kivételével minden egyéb munkáltatói jog gyakorlása a polgármester felett;

6. a bizottság elnöke jogosult a képviselő-testületnek a polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói intézkedések dokumentumainak aláírására, és szabadságolásával kapcsolatos engedélyezésre.

 2.  PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

a.) Törvény által megállapított feladat- és hatáskörök:

Az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabály betartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálja továbbá a költségvetés készítésénél – a belső információs rendszerben – használatos nyomtatványok alkalmazását, illetve elvégzi a szükséges korrekciókat.

4. közli vizsgálati megállapításait haladéktalanul a képviselő-testülettel;

5. megküldi vizsgálati jegyzőkönyvét, észrevételeivel együtt az Állami Szám-vevőszéknek, ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet.

b.)   A képviselő-testület által megállapított feladatok:

1. véleményezi:

a) a költségvetés módosítását eredményező, képviselő-testület elé kerülő határozati javaslatokat;

b) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;

c) a költségvetési rendelettervezeteket, és a koncepciót;

d) a képviselő-testület elé kerülő, pályázattal kapcsolatos előterjesztéseket;

2. felülvizsgálja a veszteség okait, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége veszteségessé válik, vizsgálata alapján intézkedik az okok megszüntetéséről;

3. közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének összeállításában;

4. tájékozódik a belső ellenőrzési tervről, az éves beszámolóról, valamint az egyes ellenőrzési programok végrehajtásáról, melyekről szóló anyagokat a pénzügyi osztály bocsátja rendelkezésére.

c.) Átruházott hatáskörök:

1. dönt:

a) a követelésről történő lemondásról, ill. annak leírásáról a polgári jogvi­szonyból eredő követelések behajtásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben;

b) a hivatali és intézményi költségvetési plusz fedezeti igény elbírálásáról az általános célú tartalék terhére 500.000 Ft összeghatárig;

c) a hivatali szakfeladatok előirányzatai közötti átcsoportosításról;

d) a 100.000 Ft keretösszegek alatti kiküldetésekről, azokról az ingatlan és egyéb vagyonügyletekről, amelyet a képviselő-testület vagyonrendeletével hatáskörébe utalt;

e) a működéshez szükséges egy éven belüli likvidhitel felvételéről 50 millió Ft összeghatárig;

3. KULTURÁLIS és SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG [3]

1. A képviselő-testület által megállapított feladatok:

1. összehangolja a közművelődéssel, közneveléssel, sporttal és ifjúsággal kapcsolatos városi feladatokat;
2. összeállítja az Önkormányzat éves közművelődési és sport rendezvénytervét, a városi szintű nemzeti és állami ünnepek, Kovácsházi napok, valamint szakmai napok rendezvényeinek előkészítő megbeszélésire egy tagot delegál, segíti az önkormányzati intézmények által bonyolított városi szintű rendezvények feladatait;
3. közreműködik a testvértelepülések kulturális és sport kapcsolatainak ápolásában;

4.  ellenőrzi az ágazathoz tartozó intézmények tevékenységét;

5. figyelemmel kíséri a lakossági igényeket, és javaslatot tesz az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális alapellátás színvonalának fejlesztésére;

6. részt vesz az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában.
7. támogatja:
   1. a köznevelési és közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, segíti a művészeti értékek létrehozását, megőrzését;
   2. a művelődésre, társas életre szerveződő művelődési és civil közösségek tevékenységének, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását,

8.   véleményezi:

1. az ágazatát érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázati tervezeteket, előterjesztéseket;
2. az önkormányzat által alapított kitüntetésekre beérkező jelöléseket, javaslatokat;
3. a Kalocsa Róza Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság önkormányzati támogatás felhasználásáról készült beszámolóját, a Közművelődési Közhasznúsági Szerződésben foglaltak érvényesülését, éves munkatervét

9. javaslatot tesz:

a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó köznevelési, közművelődési, valamint szociális intézményekbe történő vezetői megbízásokra, ezzel egyidejűleg az illetmények, költségtérítések és egyéb járandóságok megállapítására.

b.)   Átruházott hatáskörök:

1. meghatározza:

1. az óvoda telephelyeinek működési (felvételi) körzetét; 
2. az óvoda, könyvtár nyitvatartási rendjét;

2. beszerzi:

1. a működési körzet meghatározása előtt a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha az intézmény nemzetiséghez tartozó  gyermekek nevelését, oktatását végzi;

3. ellenőrzi az ágazathoz tartozó intézményekben a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső ágazati szabályzatok elfogadására irányuló eljárási rendelkezések betartását, a szabályzatban foglaltak, valamint a működés és döntéshozatal jogszerűségét (törvényességi ellenőrzés) Ellenőrizheti a szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet.

4. dönt:

1. az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott közművelődési és sport keretösszeg éves felhasználásáról;
2. az önkormányzat éves közművelődési és sport rendezvénytervéről;
3. Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj odaítéléséről

d) átmeneti segély kérelmekről, a folyósítás módjának (természetbeni, pénzbeli) meghatározásáról,

e) a kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi-, gyermekintézményi térítési díj támogatására benyújtott kérelmekről,

f) pénzbeli szociális ellátásra biztosított kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosításról,

g) gyakorolja a szociális bérlakások bérbeadásával kapcsolatos – vonatkozó helyi rendelet szerinti – hatásköröket,

h) dönt az önkormányzat által rendeletben megállapított fizetési kötelezettségek esetén a hátralékos ügyfél kérelmére a részletfizetés engedélyezéséről

i) másodfokon

a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá

 b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással  kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

5. jóváhagyja:

1.  közgyűjteményi intézmények működését szabályozó dokumentumokat: SZMSZ, Könyvtárhasználati szabályzat;

2. a közművelődési és köznevelési intézmények továbbképzési tervét
3. a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények (intézményegységek) fenntartói jóváhagyást igénylő dokumentumait, (pl.: SZMSZ, házirend).

6. elrendeli:

a hatáskörébe tartozó jogtalanul, illetve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett, kifizetett segély megtérítését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez, azt méltányosságból részben vagy egészben elengedheti.

5. VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

a.) A képviselő-testület által megállapított feladatok:

1. javaslatot tesz:

1. önkormányzati intézmény alapítására, megszüntetésére;
2. vállalkozások létrehozására;
3. a költségvetési törvény által megjelölt cél- és címzett támogatások és egyéb pályázati források elnyeréséhez;

2. véleményezi:

1. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
2. az ágazatait érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázat és rendelet-tervezeteket;
3. az ágazatához kapcsolódó személyi ügyeket.

3. közreműködik:

1. az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításában, valamint a helyi építészeti örökség védelmében;    
2. az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek helyi építési szabályzatban történő megállapításában;
3. A megbízott főépítésszel együttműködve kidolgozza és előterjeszti a városfejlesztés szempontjából kiemelten fontos és ellenőrzött övezetekben a telekalakítás, építés előírásait tulajdonosi formától függetlenül. Javaslatot tesz a főtér, főtéri övezet, sétáló utca, piactér, piactéri övezet, fürdő-, sport-, szabadidő övezet kijelölésére. Előterjesztést tesz önkormányzati elővásárlási, építési tilalom elrendelési, kisajátítási és egyéb településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények tekintetében.
4. a helyi természeti és építészeti örökség értékeinek feltárásában, számbavételében, védetté nyilvánításában, fenntartásában, fejlesztésében, őrzésében, védelmének biztosításában;
5. a város-, fürdőfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.

4. e feladatkörében figyelemmel kíséri:

1. az ágazataihoz tartozó önkormányzati intézmények, szervek tevékenységét;
2. a környezet védelmét és a természetvédelmet szolgáló jogszabályok betartását, kezdeményezi, illetve véleményezi e tárgykörökben helyi szabályok, rendeletek alkotását;
3. a rendezési terveket, programokat, kezdeményezi módosításukat;
4. a város-rekonstrukciót, a műemlék és műemlék jellegű ingatlanok hasznosítását;

5. előkészíti:

1. a tömegközlekedéssel kapcsolatos előterjesztéseket;
2. kidolgozza és jóváhagyás céljából a testület elé terjeszti a képviselő-testület programjában foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban az önkormányzat illetékességi területére vonatkozó önálló települési környezetvédelmi programot;
3. a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő önkormányzati feladatokkal kapcsolatos helyi döntéseket, szervezi azok végrehajtását;
4. az épített és természeti környezet védelmével összefüggő önkormányzati feladatokkal kapcsolatos helyi döntéseket, szervezi azok végrehajtását;

b.)   Átruházott hatáskörök:

1. dönt:

1. az önkormányzat éves költségvetésében a közterület fejlesztésével kapcsolatos pénzeszközök felhasználásáról, parkok, utcák, terek és játszóterek, stb. díszítő és funkcionális tárgyainak beszerzéséről és kialakításáról,
2. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújításáról 200.000,- Ft értékhatárig az e célra elkülönített keret terhére;
3. az értékesítésre kerülő önkormányzati bérlakások árának megállapításáról külön rendeletben foglalt szabályok szerint;
4. a város zöldterület-gazdálkodási éves tervének elfogadásáról;
5. a lakásértékesítésből származó bevételből képzett e célú keret 50%-a erejéig bérlakás-, telek vásárlásáról, lakásonként maximum 500.000 Ft értékhatárig,
6. a Környezetvédelmi Alapról szóló helyi rendeletben szabályozott hatásköreiben,
7. gyakorolja a költségalapú bérlakások bérbeadásával kapcsolatos – vonatkozó helyi rendelet szerinti – hatásköröket;
8. lefolytatja az elővásárlási joggal nem érintett lakásingatlanok értékesítése esetén a pályázati eljárást;
9. az önkormányzat nevében dönt az elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint jelzálogjoggal kapcsolatos kérelmekről,

3. sz. melléklet

A   P O L G Á R M E S T E R R E

Á T R U H Á Z O T T   H A T Á S K Ö R Ö K

1) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, lakbérével, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások adásvételével kapcsolatos hatáskörök:

az e tárgykörökbe tartozó hatályos önkormányzati rendelet szerint

2)  A vízkorlátozás elrendelésével kapcsolatos hatáskörök a vonatkozó helyi rendelet szerint.

3) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök:

1. 200.000 Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó ingó, ingatlan, mezőgazdasági földterületek bérbeadása, értékesítése,
2. a selejtezett eszközök értékesítése.

4) A polgármesterre átruházott népjóléti igazgatási hatósági hatáskörök:

1. A gyermekek védelméről és a gyermekjóléti alapellátásokról szóló helyi rendelet szerint,
2. A pénzbeli, természetben nyújtandó és a személyes gondoskodás körébe tartozó helyi szociális ellátásokról szóló helyi rendelet szerint.

5) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséről szóló helyi rendelet szerint:

a közterület rendeltetéstől eltérő és 6 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat engedélyezése.

6) E rendeletben átruházott hatáskörök:

1. kötelezettséget vállalhat az éves költségvetésben nem tervezett, előre nem látható kiadások fedezetére évi 500.000,- Ft erejéig az általános  célú tartalék terhére,
2. meghatározza és a helyben szokásos módon (önkormányzati honlapon, óvoda hirdetőtáblán) közzéteszi az óvodai beiratkozási időpontokat,
3. egyetértését adja a rendkívüli, illetve a meghatározott szünetek mellett más időpontban tartandó óvodai szünet elrendeléséhez, valamint engedélyezi a közművelődési intézmény átmeneti igénybevételét más célra, valamint legfeljebb 2 hónapot meg nem haladó szüneteltetését,
4. dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújításáról 50.000,- Ft értékhatárig az e célra elkülönített keret terhére;
5. meghatározza a fürdő és kemping nyitvatartási idejét, indokolt esetekben egyedi és eseti kedvezményeket engedélyez. Indokolt eset különösen: önkormányzati rendezvényekhez, feladatellátáshoz kapcsolódó igények, kivételes testi fogyatékosság miatti igény, a létesítmények látogatottságát célzó akciók stb.

                                                                                                                             4. sz. melléklet

AZ ELŐTERJESZTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE,
AZOK TARTALMI ÉS FORMAI
KÖVETELMÉNYEI

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe, vagy napirendbe felvett rendelet- és határozat-tervezet az indokolással, beszámoló és tájékoztató, sürgősségi indítvány, valamint a képviselő-testülethez benyújtott kérelmekhez kapcsolódó döntés-előkészítő anyagok.
2. A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be az (1) pontban foglaltak figyelembevételével:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester

c) a jegyző, aljegyző;

d) a bizottság az általa felügyelt ágazat vonatkozásában;

3. Az előterjesztés szükségességét, illetőleg az előterjesztés iránti igényt az osztályvezetői értekezleten kell bejelenteni. Az értekezleten jelen lévők (polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, osztályvezetők) a bejelentésről véleményt nyilvánítanak, ennek alapján a polgármester és a jegyző elvi döntést hoz az előkészítésről; kijelölik az előkészítőt vagy előkészítőket, azokat a bizottságokat, amelyek a testület elé kerülő előterjesztéseket véleményezik. A bizottság a kijelölteken túl bármelyik előterjesztést felveheti napirendjére.

      Bonyolultabb, összetett, többrétű szakmai előkészítést igénylő ügyek esetén az előterjesztést munkacsoport (előkészítő team) készíti el. A munkacsoport tagjait és vezetőjét a jegyző a vezetői értekezlet ülésén bízza meg.

4. Az előkészítő felelős, az általa készített előterjesztés szakszerűségéért, továbbá az előterjesztés pénzügyi fedezet igénye esetén köteles a pénzügyi osztályvezetővel egyeztetni.
5. Az előterjesztés tartalmazza
   1. az előterjesztés címét, cél-, és feladat meghatározását, a feltételeket, a várható eredményt, a döntés szükségességének indokait, ennek jogszabályi alapjait;
   2. a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak  végrehajtását,
   3. a döntéshez szükséges információkat, következtetéseket, eszközöket, (a javasolt döntés indokait), annak várható társadalmi, gazdasági hatását,
   4.  esetleges  szakértői véleményeket,
   5. személyi kérdéseknél a zárt testületi ülés tartására irányuló kérelmet, valamint jelölés esetén az elfogadó nyilatkozatot,
   6. intézmény beszámolójához a felügyeleti tevékenységben közreműködő hivatali dolgozó értékelését a beszámolót, az intézmény tevékenységét, illetően, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, döntési javaslatot készít.
   7. a határozati javaslatot;
   8. végrehajtásért felelős személy vagy személyek megnevezését, a határidők, részhatáridők megjelölését
   9. az  alábbi záradékot:

6.  Az előterjesztés-tervezetet a napirend előadója akkor írja alá, ha az 5. i) pontjában szereplő táblázat teljes körűen kitöltésre került.
7. Az előterjesztés előkészítésért felelős személy az általa elkészített dokumentumot a hivatali számítógépes hálózaton, az aktuális ülésre megnyitott mappában helyezi el. Az előterjesztések a jegyző ellenőrzése, sorszámozása után, kerülhetnek az SZMSZ-ben foglaltak szerint sokszorosításra és képviselők, bizottsági tagok, meghívottak részére történő eljuttatásra.
8. A bizottsági üléseken elhangzott vélemények, javaslatok, döntések ismertetésére a képviselő-testület ülését megelőző értekezleten kerül sor a testületi döntések megalapozásához a szükséges további előkészítési feladatvégzés érdekében. Az értekezleten a jegyző, aljegyző, osztályvezetők és bizottsági referensek vesznek részt.
9. Az önkormányzati bizottságok működését külön, ezzel a feladattal is megbízott hivatali dolgozók segítik, koordinálják. Megszervezik a bizottság ülését, ellátják a működéssel összefüggő adminisztrációs teendőket, gondoskodnak az előterjesztőknek, az előterjesztés előkészítésért felelős személyeknek a bizottsági ülésen való részvételéről.
10.  Határidők:

a) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, beszámolók, jelentések, tájékoztatók, bejelentések, egyedi önkormányzati hatósági ügyek leadási határideje: a postázás napja előtt 10 nappal.

b)   Postázás: a képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal.

c)   A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Írásos előterjesztést kell készíteni: a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek esetében.

Előterjesztést írásban csak azon ügyekben lehet készíteni, melyeknél a kérelem, vagy valamennyi szükséges adat (irat) a képviselőtestületi ülést megelőzően 15 nappal, szóbeli előterjesztés esetén 2 nappal korábban beérkezik, illetve rendelkezésre áll.

Szóbeli előterjesztés esetén a 5. pontban foglaltakat - értelem szerint - szóban kell elmondani, a döntési javaslatot azonban írásban kell megszövegezni.

Ezen határidőket nem kell alkalmazni e rendelet 9. § (5)-(6) bekezdésében szabályozott esetekben.

11. Rendkívül indokolt esetben (pl. pályázatokhoz kapcsolódó döntések, egyes önkormányzati gazdasági-, pénzügyek stb.) a 10. pontban foglalt határidőktől a jegyző engedélyével lehet eltérni.
12. A fenti előírásokat mind a bizottsági, mind a képviselő-testületi tárgyalásra előterjesztett napirendek előkészítésére értelemszerűen alkalmazni kell.

5. sz. melléklet [4]

KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL

LÉTREHOZOTT

Á L L A N D Ó   B I Z O T T S Á G O K    L É T S Z Á M A ,
S Z E M É L Y I   Ö S S Z E T É T E L E

1./ Ügyrendi Bizottság                                        létszáma: 3 fő

                 Elnöke:       Szénási István

                 Tagjai:        Szekeres Lajos

                                   Janiga György

2./ Pénzügyi Bizottság                                        létszáma: 5 fő

                 Elnöke:       Csepreghy Elemér

                 Tagjai:        Nagyné Csiffáry Anna

                                    Janiga György

                                    Czakó Ferenc

                                    Sütőné Kiss Rozália

3./ Kulturális és Szociális Bizottság               létszáma: 5 fő

                 Elnöke:       Szekeres Lajos

                 Tagjai:        Sütő Lajos

                                    Janiga György

                                    Kovalik Angéla

                                    Mihály Antalné

4./ Városfejlesztési Bizottság                             létszáma: 5 fő

                 Elnöke:       Sütő Lajos                                                       

                 Tagjai:        Csepreghy Elemér                                           

                                    Bagyinszki Attiláné

                                    Mazurák Zoltán

                                    Papp Zoltán

6. sz. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  80. §-a, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján

egyfelől Mezőkovácsháza Városi Önkormányzat (képviseli: Prof. Dr. Turcsán Zsolt polgármester, székhelye 5800 Mezőkovácsháza Árpád u. 176.)

másfelől Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Vitális Gábor elnök, székhelye 5800 Mezőkovácsháza Árpád u. 176.) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

A megállapodás szabályainak kialakítása

A megállapodás részletesen tartalmazza a települési és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködését meghatározó szabályokat

1. a költségvetési koncepció készítésére,
2. a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére,
3. a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére,
4. az államháztartás rendszerén belüli információ szolgáltatás rendjére,
5. a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására és a végrehajtási feladatok ellátására vonatkozóan.

Önkormányzati működésen a testületi ülések, a közmeghallgatások a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása értendő.

A megállapodás kiterjed az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására is.

1. Az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása

1.  Helyiséghasználat biztosítása

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata a tulajdonát képező 5800 Mezőkovácsháza Hősök tere 6. szám alatti ingatlanában külön helyiséghasználati megállapodás keretében szabályozott feltételekkel térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít a Román Nemzetiségi Önkormányzat számára elsősorban rendezvények megtartása és fogadóhelyiség céljára.

A Polgármesteri Hivatal épületében, a Román Nemzetiségi Önkormányzat székhelyén (5800 Mezőkovácsháza Árpád u. 176), egy irodahelyiség használatát biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére térítésmenetesen, hetente 4 órában előzetesen egyeztetett időpontban. Az irodában biztosítja az irodabútorokat, a számítógép-, internet- és nyomtatóhasználatot, valamint a telefax használatát. Az irodahasználattal kapcsolatos közüzemi költségeket a települési önkormányzat viseli.

2.  A működés egyéb feltételeinek biztosítása

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata a Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és elnökhelyettese részére az önkormányzati működéshez kapcsolódóan külön szabályzatban foglaltak szerint gépkocsi-használatot, valamint telefonhasználatot biztosít. A működéshez szükséges telefonhasználat költsége a Román Nemzetiségi Önkormányzatot terheli.

A testületi ülések lebonyolítására a Román Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja a Polgármesteri Hivatal földszinti tanácskozótermét valamint a MikroVoks32 rendszert.

A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a testületi működéssel és a közmeghallgatással kapcsolatban a meghívók és előterjesztések előkészítéséről, sokszorosításáról, postázási feladatok végrehajtásáról. A testületi ülésen biztosítja a jegyzőkönyvvezető és az informatikus jelenlétét. A testületi ülésen a helyi önkormányzat képviseletében és megbízásából az aljegyző vesz részt, aki jelzi, ha törvénysértést észlel. Az aljegyző jogi, törvényességi segítséget nyújt a működéssel összefüggő előkészítő és végrehajtó munkában.

A jegyzőkönyvek határidőben történő leírásáról, az önkormányzat, a tisztségviselők és a képviselők hivatalos levelezésének előkészítéséről, postázásáról a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal útján.

A jegyző gondoskodik a testületi döntések nyilvántartásáról és a jegyzőkönyvek évenkénti lefűzéséről, valamint a Román Nemzetiségi Önkormányzat dokumentumainak külön szabályzat szerinti iratkezeléséről.

A Román Nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos közvetlenül felmerült, indokolt költségeket a helyi önkormányzat viseli.

2. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

2.1 A költségvetési koncepció elkészítése

A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra. A megbízott a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője által kijelölt pénzügyi dolgozó (továbbiakban: önkormányzati megbízott)

A megbízott a Városi Önkormányzat költségvetési koncepciója összeállítását megelőző 15 napon belül áttekinti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével a helyi nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatására vonatkozó – a 2.2. pontban taglalt – bevételeket. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni.

A jegyző által készített a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester az Áht.-ben meghatározott határidőben benyújtja a települési önkormányzat képviselő-testületének. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

2.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának, az önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítése.

Az önkormányzati megbízott tájékoztatja a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidőiről.

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után az önkormányzati megbízott folytatja az egyeztetést az elnökkel, ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.

Az egyeztetést a városi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséig kell lefolytatni.

A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. A helyi nemzetiségi önkormányzat megtárgyalja és határozatában kezdeményezi a helyi önkormányzat képviselő-testületénél a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési előirányzatainak elfogadását illetve befogadását, ezt a költségvetési rendelettervezet képviselő-testület elé történő terjesztéséig a kisebbségi önkormányzat elnöke az önkormányzat megbízottja útján juttatja el az önkormányzat képviselő-testületének. Az Áht-ben meghatározott határidőig a jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.

A helyi önkormányzat rendelete tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzat finanszírozását legalább a következő tételekre kiterjedően:

6. az állami támogatás jogcímenként,
7. a helyi önkormányzat támogatása (általánosan valamint feladatonként), továbbá
8. az egyéb, államháztartáson belülről, kívülről származó bevételeket.

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról – különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra – a polgármester tájékoztatja az elnököt.

A helyi nemzetiségi önkormányzat ezek alapján határoz a költségvetésről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten az Áht. 23 §. (2) bekezdésében foglaltak szerint.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el,

bevétel-kiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.

E határozatnak megfelelően, de legalább a helyi nemzetiségi önkormányzat támogatásával kapcsolatos, az 2.2. pontban részletezett bevételeket érintően a helyi önkormányzat képviselő-testülete a következő ülésen módosítja a költségvetési rendeletét.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatain egyéb módosítást nem hajt végre.

3. Költségvetési információszolgáltatás rendje

3.1 Információ-szolgáltatás a költségvetésről

A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről az Áht-ben meghatározott határidőig az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt az önkormányzatnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a polgármesteri hivatal, a helyi nemzetiségi önkormányzat beszámolóit tartalmazza.

A helyi önkormányzatnak és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt nyomtatványon és tartalommal.

A féléves költségvetési beszámolót és az éves költségvetési beszámolót a jogszabályokban meghatározott határidőig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. féléves helyzetéről a jogszabályban meghatározott határidőig, míg ¾ éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat – beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzat – költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke fentiekre kiterjedően az önkormányzati megbízott útján a helyi önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről.

A helyi nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és erről a helyi önkormányzatnak információt úgy szolgáltat, hogy a helyi önkormányzat beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési beszámolóját az önkormányzati hivatal készíti el oly módon, hogy a saját költségvetési beszámolójával egybeépíthető, illetve összevonható legyen.

A helyi önkormányzatnak a helyi nemzetiségi önkormányzat adatait is tartalmazó felülvizsgált éves és féléves beszámolóit a beszámoló elkészítését követően be kell nyújtani a MÁK-nak.

4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

4.1. A költségvetés végrehajtása

A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.

a./ Kötelezettségvállalás rendje

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.

Kötelezettségvállalás csak írásban és a kötelezettség pénzügyi ellenjegyzése után történhet.

b./ Utalványozás

A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

Utalványozni csak az érvényesítés után lehet.

Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.

Készpénz a Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályvezetőjénél jelzi.

c./Törvényességi ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány jogi ellenjegyzésére az aljegyző jogosult. A törvényességi ellenjegyzés a gazdasági esemény törvényességének, jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

d/ Pénzügyi ellenjegyzés

Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodási szabályokat.

Pénzügyi ellenjegyzésre a pénzügyi osztályvezető jogosult.

A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

d./ Érvényesítés

Az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.

4.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat számlái

A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden átutalással kapcsolatos pénzforgalmát az önkormányzati hivatal költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó – külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló fizetési számlán - 11733034-15778109 - köteles lebonyolítani.

A készpénzforgalom a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódón negyedéves elszámolással történik.

A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a helyi nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.

4.3. Vagyon és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

Az önkormányzati hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és jegyzője együttesen felelős.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 159.§ (1) bekezdése alapján 2012. január 1-től a kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat. A névmódosulást a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás felé a nemzetiségi önkormányzatnak adatváltozás címen be kellett jelentenie. Az átvezetés megtörtént.

A helyi nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezett adószámmal, részére önálló adószámot is kért az önkormányzat a Magyar Államkincstár útján az állami adóhatóságtól. A Román Nemzetiségi Önkormányzat adószáma: 15778109-2-04.

Az Áht. 111. § (10) bekezdésében szereplő átmeneti szabály szerint 2012. évben a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. mellékletének IX. fejezetében meghatározott költségvetési támogatásokat a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. Ebből kifolyólag a 2012. évben a helyi önkormányzat számlájára érkezik a nemzetiségi önkormányzat általános működési támogatása. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított három munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájára.

A névmódosítás bejelentését és a törzskönyvi nyilvántartásba történő átvezetését követően az Áht. 84 § (1) és (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat részére az OTP Bank Nyrt-nél önálló fizetési számla megnyitására került sor.

Az együttműködési megállapodást minden év január 31. napjáig felül kell vizsgálni és módosítani. A jegyző a megállapodás vonatkozó jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a települési és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, a települési és a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosítja.

Mezőkovácsháza 2012. április 26.

Prof. Dr. Turcsán Zsolt                                                         Vitális Gábor

      polgármester                                                     Román Nemzetiségi Önkormányzat

 elnöke

Törvényességi ellenjegyzés:                                             Pénzügyi ellenjegyzés:

Izsákné Hetényi Valéria                                                    Ágostonné Dohányos Ivett

             jegyző                                                                      pénzügyi osztályvezető

   Dr. Szilbereisz Edit

        aljegyző

Az Együttműködési Megállapodást Mezőkovácsháza Város Önkormányzata a 114/2012. (IV. 26.) sz. kt. határozatával, Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata 15/2012. (III. 28.) RNÖ. számú határozatával elfogadta.

                                                                                                                          6/1. sz. melléklet

Román Nemzetiségi Önkormányzat 4/2013. (I. 22.) RNÖ. számú határozatának

 melléklete

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. számú MÓDOSÍTÁS

mely létrejött a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  80. §-a, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján

egyfelől Mezőkovácsháza Városi Önkormányzat (képviseli: Prof. Dr. Turcsán Zsolt polgármester, székhelye 5800 Mezőkovácsháza Árpád u. 176.)

másfelől Mezőkovácsháza Város Román Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Vitális Gábor elnök, székhelye 5800 Mezőkovácsháza Árpád u. 176.) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

1. Szerződő felek egybehangzóan rögzítik, hogy közöttük 2012. április 26. napján kelt Együttműködési Megállapodás van érvényben.

2. Felek az 1. pont szerinti Megállapodást közös megegyezéssel a lentebb részletezettek szerint módosítják.

3. A Szerződés 2. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje című pontja hatályát veszti helyette az alábbi rendelkezés lép:

2. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

2.1 A költségvetési koncepció elkészítése

A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra. A megbízott a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője által kijelölt pénzügyi dolgozó (továbbiakban: önkormányzati megbízott)

A megbízott áttekinti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével a helyi nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatására vonatkozó bevételeket. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyző által elkészített koncepció határozat-tervezetet benyújtja a testületnek.

2.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése.

Az önkormányzati megbízott tájékoztatja a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidőiről.

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után az önkormányzati megbízott folytatja az egyeztetést az elnökkel, ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.

A helyi nemzetiségi önkormányzat részére a jegyző készíti elő a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. Az Áht-ben meghatározott határidőig a jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök benyújtja a képviselő-testületnek.

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról – különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra – a polgármester tájékoztatja az elnököt.

A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten az Áht. 23 §. (2) bekezdésében foglaltak szerint.

2.3. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el,

bevétel-kiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.

4. A Szerződés 3. Költségvetési információszolgáltatás rendje című pontja hatályát veszti helyette az alábbi rendelkezés lép:

3. Költségvetési információszolgáltatás rendje

3.1 Információ-szolgáltatás a költségvetésről

A nemzetiségi önkormányzat a pénzügyi osztályvezető által kijelölt pénzügyi ügyintéző útján az elfogadott költségvetéséről az Áht-ben meghatározott határidőig az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

3.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt nyomtatványon és tartalommal.

A féléves költségvetési beszámolót és az éves költségvetési beszámolót a jogszabályokban meghatározott határidőig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

Az elnök az önkormányzat költségvetésének ¾ éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzat – költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési beszámolóját az önkormányzati hivatal készíti el.

A nemzetiségi önkormányzat felülvizsgált éves és féléves beszámolóit a beszámoló elkészítését követően az elnök a pénzügyi osztályvezető útján kijelölt pénzügyi ügyintéző útján nyújtja be a MÁK-nak.

5. Az 1. pont szerinti megállapodás  módosítással nem érintett rendelkezései változatlan formában érvényben maradnak.

6.  Jelen módosítás az aláírását követően lép hatályba.

Mezőkovácsháza 2013. január 23.

Prof. Dr. Turcsán Zsolt                                                         Vitális Gábor

      polgármester                                                     Román Nemzetiségi Önkormányzat                                                                                                                

elnöke

Törvényességi ellenjegyzés:                                             Pénzügyi ellenjegyzés:

Izsákné Hetényi Valéria                                                    Ágostonné Dohányos Ivett

             jegyző                                                                      pénzügyi osztályvezető

   Dr. Szilbereisz Edit

        aljegyző

7. sz. melléklet

A KÖLTSÉGVETÉS  MEGALKOTÁSÁNAK

ELJÁRÁSI RENDJE

A KÖLTSÉGVETÉSI rendelet megalkotása a képviselő-testület által két szakaszban történik.

1. szakasz:   KONCEPCIÓ kialakítása

1. A polgármester a koncepcióról kikéri az önkormányzati bizottságok véleményét feladatkörüket illetően, melyet az előterjesztéshez csatol.

Az összeállított koncepció véleményezése elsősorban kiterjed:

a.) az igények és célkitűzések meghatározására,

b.) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározására.

2. A koncepció egészéről a Pénzügyi Bizottság véleményt alkot, melyet írásban a koncepcióhoz csatol.

2. szakasz:   RENDELET-TERVEZET összeállítása

1. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a Pénzügyi Bizottság által véleményezett rendelet-tervezetet.

A polgármester feladata, hogy az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácsban az érdekegyeztetést kezdeményezze.

A ZÁRSZÁMADÁSI rendelet tervezetét a könyvvizsgáló auditálja, a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és véleményezi.

Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása látja el – a társulás és a társult önkormányzatok közötti megállapodás alapján – saját feladatellátásban, külső erőforrás bevonásával, vállalkozási szerződés keretében.

8. sz. melléklet

 T E L E P Ü L É S I

K É P V I S E L Ő K   N É V S O R A

Megválasztott képviselők létszáma: 8 fő

1./ Prof. Dr. Turcsán Zsolt Attila polgármester

2./ Kokavecz Julianna alpolgármester

3./ Szénási István

4./ Janiga György János

5./ Nagyné Csiffáry Anna

6./ Szekeres Lajos

7./ Sütő Lajos

8./ Csepreghy Elemér

9./ Bagyinszki Attiláné