Battonya város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv.

(továbbiakban: Lt., ) 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja:

I.                   Fejezet

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet tárgyi hatálya Battonya Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra, (a továbbiakban: lakások) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek) terjed ki.

(2)A rendelet személyi hatálya

      a./ a magyar állampolgárokra,

      b./ az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról,       

           magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv.

           rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira

c./a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

d./a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

e./ a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre terjed ki.

Hatásköri és eljárási szabályok

2.§

(1)A bérbeadói jogokat a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Képviselő-testület (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja.

(2)A polgármester gyakorolja a bérbeadói jogot az azonnali megoldást igénylő, válsághelyzetben lévő személy lakhatásának megoldása érdekében átmeneti jelleggel, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(3)E rendelet alkalmazásában válsághelyzetnek minősül, ha valakinek a lakhatása természeti katasztrófa, elemi kár következtében nem biztosított.

3.§

A lakások és helyiségek elidegenítéséről  a Képviselő-testület dönt.

4.§

(1)A bérleti szerződések és az adás-vételi szerződések megkötésére a polgármester jogosult.

(2)A lakás és helyiséggazdálkodással kapcsolatos egyéb  feladatokat a Városellátó

     Szervezet látja el.

(3)A lakások és helyiségek bérbeadásánál és elidegenítésénél az önkormányzat        

     vagyon rendeletében foglaltakat is figyelembe kell venni.

II.                Fejezet

A lakások bérbeadása

Általános rendelkezések

5.§

(1)A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szóló, illetve valamilyen feltétel bekövetkezéséig, de ebben az esetben is legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződése hozza létre.

(2)A lakás bérlőjének a határozott idő leteltét követően a lakás ismételt bérletére elő-bérleti joga van.

6.§

A lakások

a./ szociális helyzet alapján vagy

b./ közérdekből adhatók bérbe.

7.§

(1)Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(2)A bérlő a lakásbérleti jogát más részére nem engedheti át.

(3)A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja.

8.§

(1)¹A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő a bérleti szerződés

     megkötésével egyidejűleg 3 havi lakbérnek megfelelő óvadékot köteles megfizetni, a

     szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban

     történő visszaadásának, illetve a bérlőnek a lakásban okozott és a lakás

     rendeltetésszerű használatának ellenőrzésekor feltárt károk megtérítésének

     biztosítékául.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadása esetén, ha

      az óvadék nem, vagy csak részben került felhasználásra, az óvadékot, vagy annak a fel

      nem használt részét a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni.

1 A 19/2011.(IX.30.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg.

9.§

(1)A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2)A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a lakás elhagyását követő 8 napon belül köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni. 

(3)A kötelezettség megszegése esetén -  ha távollétét a bérlő nem tudja megfelelően igazolni - , a bérleti szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja.

(4)Nem mondható fel a bérleti szerződés abban az esetben, ha a bérlő egészségügyi okból, munkahely megváltozása, vagy tanulmányok folytatása miatt nem lakik életvitelszerűen a lakásban, illetve ha a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót írásban tájékoztatja.

(5)A (4) bekezdésben meghatározott távollét igazolására csak orvosi -, munkáltatói igazolás, illetve az oktatási intézet igazolása fogadható el.

(6)A bérlő bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 66-67. §-aiban meghatározott szabályoknak megfelelő igazolási kérelmet terjeszthet elő.

10. §

(1)A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, a bérlő szerződés szerinti kötelezettségei teljesítését, valamint azt, hogy a bérlő a lakást életvitelszerűen lakja-e, évente négy alkalommal ellenőrzi.  Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.

(2)Amennyiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt az épületben, az épület központi berendezéseiben kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőt a hiba kijavítására, vagy

      a./ szociális alapú lakásbérlet esetén a kár megtérítésére

            b./ közérdekű lakásbérlet esetén – amennyiben az óvadék a kár összegét nem fedezi –      

                 ugyancsak a kár megtérítésére kötelezi.

Társbérlet

      11.§²  

         Lakásra társbérleti szerződés nem köthető.

A felek jogai és kötelezettségei

12.§

(1)A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele a bérbeadó kötelessége.

(2)A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

² A 23/2006.(XII.1.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg

-4  -

(3)A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás esetén a szerződés megkötésekor a bérbeadó és bérlő tételesen rögzíti az elvégzendő munkákat, a munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontját és a szakértő által készített, a bérbeadó és a bérlő által elfogadott költségvetést, a bérbeadó által vállalt költségtérítés összegét és megtérítésének módját.

(4)A költségtérítés készpénzfizetéssel vagy egyedileg meghatározott lakbér-mérsékléssel történhet.

13.§

      (1)Kertes családi házban lévő lakás esetében a lakáshoz tartozó melléképület, kerítés,

           udvar és kert karbantartásáról és rendben tartásáról a bérlő köteles gondoskodni, mely

           kötelezettsége teljesítéséért legfeljebb 10 % lakbérmérséklésre tarthat igényt.

      (2)Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja , illetve

           korszerűsíti. A bérbeadó a lakás átalakításával, illetve korszerűsítésével kapcsolatban

          felmerült, számlákkal igazolt költségeket csak akkor vállalja át, ha ez által a lakás

          komfortfokozata megnövekedett és a bérlő vállalja a lakás új, a bérbeadó által

          meghatározott besorolásának megfelelő lakbér megfizetését.A megállapodás tartalmára

          és a költségek megtérítésére a 12.§ (3)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

14.§

A szerződés megszűnésekor a lakás és lakberendezések rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáról a bérlő köteles gondoskodni.

15.§

(1)A lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadása esetén a lakás burkolatainak, ablakainak, ajtóinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2)Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terhelik, azonban a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani.

16.§

A Városellátó Szervezet a lakásnak a bérlő részére történő átadásakor és a szerződés megszűnését követően a lakás visszavételekor a bérlő vagy megbízottja jelenlétében  jegyzőkönyvet vesz fel, melyben rögzíti a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, a közüzemi mérőállásokat, valamint a bérlő esetleges észrevételeit.

17.§

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy meghatározza  az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérbeadó tekintetében a megállapodás tartalmát azokban az esetekben, ahol az Ltv. a bérbeadó és bérlő jogai vonatkozásában a felek megállapodására utal.   

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

18.§

Szociális helyzet alapján az a személy jogosult bérlakásra, akinél a kérelem benyújtásakor a családban, vagy az együtt költöző személyek esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200  %-át, és

-neki, vagy a vele egy háztartásban élő családtagjainak, illetve az együtt költöző személyeknek tulajdon- vagy bérleti joga alapján nincs beköltözhető lakása, üdülője,

-nem rendelkezik  a 21.§ (3) bekezdésében meghatározott vagyonnal.

19.§

Szociális helyzet alapján legfeljebb a következő szobaszámú lakás adható bérbe:

a./ 1-2 személy esetében                                2 lakószoba

b./ 3 személy esetében                                   2 és fél lakószoba

c./ 4 személy esetében                                   3 lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

20.§

A 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő lakás igénylők  közül

előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki

a./ nem lakásnak minősülő helyiségben, komfort nélküli, vagy szükséglakásban, romos, vagy  

     műszakilag elavult lakásban lakik,

b./ hajléktalan, albérlő, szívességi lakáshasználó, vagy szociális intézményben lakik,

c./ egészségre ártalmas körülmények között él,

d./ zsúfolt lakáskörülmények között lakik.

21.§

(1)A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

-a kérelmező személyazonosító adatai

-a kérelmezővel együtt költözők személyi adatai

-jelenlegi lakhelye címét, lakásának komfortfokozatát, nagyságát, szobaszámát

-a bérelni kívánt lakás nagyságát, szobaszámát,

(2)A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott jövedelem- és vagyonnyilatkozatot, a szükséges mellékletekkel ellátva.

(3)A szociális helyzet elbírálásánál jövedelemnek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. 4. § /1/ bekezdésének a./ pontjában,  vagyonnak a b./ pontjában foglaltakat kell tekinteni.

Közérdekből történő bérbeadás

22.§³

Az önkormányzattal és intézményeivel köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló, valamint az igazságszolgáltatás, a rendészet, és fenntartóra tekintet nélkül az oktatási-nevelési intézményekben dolgozó, továbbá az egyéb önkormányzati feladat ellátásában közreműködő személy részére lakást közérdekből kell bérbe adni.

Lakáshasználati díj

23.§

(1)Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2)A jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, ha másik lakásra nem tart igényt.

(3)Az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 150 %-a, 7-12 hónap közötti időtartamra 200 %-a, a 13. hónaptól kezdve 250 %.

³ A 18/2012.(VIII.10.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg.

A bérbeadói hozzájárulás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai

24. §

(1)A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke,valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)A bérlő testvérének, élettársának, és annak kiskorú gyermekeinek befogadásához a bérbeadó csak akkor köteles hozzájárulni, ha azok nem rendelkeznek Battonya városban beköltözhető lakástulajdonnal, vagy bérlakással.

(3)A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben említett személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

25.§

(1)Abban az esetben, ha házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(2)Az elhelyezésre jogosultnak másik lakás csak akkor adható bérbe, ha vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése

26.§

(1)A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a./ másik lakást ad bérbe vagy

b./ a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c./ a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2)Az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltak alapján a bérlő akkor kérheti nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását, ha saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés b./ pontja alapján pénzbeli térítés akkor fizethető, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs és a másik lakás az eredeti lakásnál:

-kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

-azonos minőségi meghatározók mellett a településen vagy az épületen belüli fekvése kedvezőtlenebb.

27.§

(1)Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 26.§ (1) bekezdés b./ pontja alapján szűnik meg, a bérlő a két lakás éves lakbére közötti különbözet összegére, mint értékkülönbözet miatti  pénzbeli térítésre jogosult.

(2)Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 26.§ (1) bekezdés c./ pontja alapján szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként egy évi lakbére összegére jogosult.

28.§

A 26-27. § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek az Lt. 26.§ (1) bekezdésében meghatározottak alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.

A lakbér mértéke

29.§

(1)A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért fizet.

(2)A lakbér nem tartalmazza a közüzemi díjakat, a szemétszállítás és szennyvízszippantás költségét, a távközlési és egyéb telekommunikációs díjakat.

(3)A bérlő a (2) bekezdésben meghatározott díjakat közvetlenül a szolgáltatást nyújtó szervnek fizeti meg.

30.§

(1)A szociális helyzet alapján bérbeadott lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, valamint a 15.§ (2) bekezdésében  foglaltak szerint kell megállapítani.

(2)A közérdekből bérbeadott lakás lakbérének mértékét a lakás (1) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzői, továbbá a 15.§ (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai részben megtérüljenek.

(3)A lakás alapterületének meghatározása az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterének alapján történik.

(4)A komfortfokozat megállapítására az Lt. 91/A.§ 2-6. pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók.

31.§⁴

A szociális és önkormányzati érdekből bérbe adott lakások lakbére:

Összkomfortos lakás esetén                          388 Ft/m2/hó

Komfortos lakás esetén                                 283 Ft/m2/hó

Félkomfortos lakás esetén                             210 Ft/m2/hó

Komfortnélküli lakás esetén                            94 Ft/m2/hó

A lakbért csökkentő, növelő tényezők

32.§

(1)A lakbér mértékét a lakás minőségi állapota, épületen belüli fekvése alapján az alábbiakban részletezett eltéréssel kell megállapítani, ha a lakás

-összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs – 5 %,

-rossz műszaki állapotú – 5 %,

-nagymértékben vizesedik, gombásodik – 10 %,

-legalább 100 m2 kizárólagos használatú udvarral rendelkezik  + 20 %.

(2)A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

Lakbértámogatás

33.§

(1)Lakbértámogatásra az a szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő és családja  jogosult, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ot,  a fizetendő lakbér havi összege eléri a háztartás összjövedelmének 30 %-át és a család az e rendelet 19.§-ában meghatározott, elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik.

     (2)A lakbértámogatás mértéke 3000 Ft/hó.

34.§

(1)A lakbértámogatás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2)A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a lakásbérleti szerződést.

(3)A lakbér támogatási kérelemről a polgármester dönt.

⁴ A 24/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg

35.§

(1)A lakbértámogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(2)A támogatást a felülvizsgálatot követő 2. hónap első napjától meg kell szüntetni, ha a támogatás feltételei már nem állnak fenn.

III.Fejezet

Helyiségek bérbeadása

36.§

(1)Nem lakás céljára szolgáló helyiség csak határozott időre legfeljebb 5 évre adható bérbe.

(2)A helyiség bérlőjének a határozott idő leteltét követően az azonos feltételekkel pályázókkal szemben előbérleti joga van.

A pályáztatás szabályai

37.§

(1)A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

-a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

-a helyiség felhasználásának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését,

-a bérlet várható időtartamát

-a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, valamint az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget

-a pályázni jogosultak körét

-a fizetendő bér mértékét

-a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét

-a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2)A pályázati ajánlatot írásban „ pályázat helyiségbérletre” jelzéssel, feladó megjelölése nélkül, zárt borítékban  a polgármesternek kell benyújtani, mely tartalmazza

-a pályázó nevét és címét

-a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

-a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

38.§

(1)Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiséget csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2)Pályázatot kiírni csak üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő helyiségre lehet.

(3)A pályázatot a Képviselő-testület megbízása alapján a polgármester írja ki a helyiség megüresedésétől számított 60 napon belül.

39.§

      (1)A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízióban kell

           megjelentetni.

(2)A pályázat benyújtásának határideje és a pályázat elbírálása között legalább 15 napnak

     kell eltelnie.

(3)A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a hirdetmény a kábeltelevízióban először

     megjelenik.

40.§

(1)A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2)A pályázatokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni.

(3)Érvénytelen az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(4)A pályázatokat a Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság jelenlétében a polgármester bontja fel. A pályázatokat a bizottság véleményezi, rangsorolja, majd döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5)A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(6)Eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.

(7)A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.

       (8)A helyiségben folytatható tevékenység megváltoztatását a Képviselő-testület

            engedélyezheti.

41.§

(1)A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján adja át a bérlőnek.

(2)A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

42.§

A bérlő gondoskodik:

a./ a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b./ a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet biztonsági

     berendezéseinek karbantartásáról,

c./ a helyiségben folytatott tevékenységi körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve

     cseréről

d./ az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő

     kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben

e./ az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és

     megvilágításáról, azon hulladék elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

43.§

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.  

44.§

A bérlő a helyiség bérleti jogát nem cserélheti el, másra nem ruházhatja át, albérletbe nem adhatja.

A lakások és helyiségek elidegenítése

45.§

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre más személyt megelőző

elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, illetve hozzájárulásával egyesesági rokonát,

valamint örökbefogadott gyermekét.

46.§

      (1)A lakások és helyiségek eladási árát a lakástörvényben foglaltaknak megfelelően a

           forgalmi érték alapulvételével kell megállapítani. A forgalmi érték megállapítására

           ingatlanforgalmi szakértői becslést kell beszerezni.

(2)Az értékbecslést az elidegenítésről rendelkező döntés meghozatalát követően

     haladéktalanul meg kell rendelni. Ezzel egyidejűleg a bérlőt a döntésről és a szakértői

     vélemény megrendeléséről is értesíteni kell.     

(3)A szakértői vélemény megérkezését követő 8 napon belül a vételár közlése mellett fel

     kell hívni a bérlőt annak közlésére, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával, illetve

     helyette melyik egyenesági rokon gyakorolhatja azt.

(4)Az eladó vételi ajánlatához 6 hónapig kötve van.

47.§

(1)A lakások eladási ára elővásárlási jog gyakorlása esetén a forgalmi érték 80 %-a.

(2)A szerződés megkötésekor a vételár 20 %-a készpénzben fizetendő.

(3)A vételár hátralék kérelemre 15 évig havonta egyenlő részletekben törleszthető.

(4)Aki a vásárlástól számított három éven belül kifizeti a hátralékot, azt kamatmentes törlesztési lehetőség illeti meg.

(5)Aki a (4) bekezdésben biztosított lehetőséggel nem él, az a meg nem fizetett vételár után évi 20 % kamatot is fizet.

(6)A vételkor ki nem fizetett vételár és járulékai erejéig az eladásra kerülő ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat javára.

(7)Az önkormányzat a teljes vételár azonnali kifizetésekor annak összegéből 20 % engedményt biztosít.

48.§

(1)Ha a lakást nem az elővásárlási joggal rendelkező veszi meg, akkor a lakás vételára:

      a./  lakott állapotban a forgalmi érték 90 %-a

      b./  üres állapotban a forgalmi érték.

(2)A lakás birtokba adására csak  vételár teljes összegének megfizetését követően kerülhet sor.

49.§

(1)A helyiségek eladási ára legalább a forgalmi érték.

(2)A Képviselő-testület engedélyezheti a vételár két részletben történő megfizetését oly módon, hogy a vételár legalább 50 %-át egyösszegben, az adás-vételi szerződés megkötésével egyidejűleg, a fennmaradó részt a Képviselő-testület döntésétől függően a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell megfizetni.

(3)A vételár teljes megfizetéséig az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályai

50.§

(1)A lakások elidegenítéséből származó teljes bevételt (a továbbiakban: lakásalap) az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni.

(2)A lakásalap felhasználásának céljairól, az éves felhasználható összegről – a vállalt és áthúzódó kötelezettségekre is tekintettel – a Képviselő-testület dönt.

(3)A lakásalap  tárgyévre vonatkozó felhasználását az önkormányzat  költségvetési rendelete tartalmazza.

(4)A lakásalap bevételeit és felhasználását tartalmazó nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

(5)A polgármester a lakások elidegenítéséről és a lakásalap felhasználásáról az éves zárszámadással egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.

-14  -

Hatálybalépés

51.§

Ez a rendelet 2006. augusztus 11. napján lép hatályba, egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 7/1994.(II.24.) ÖK. sz. rendelet, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 20/1994.(VI.23.) ÖK. sz.rendelet, és az azt módosító 8/1995.(II.27.) ÖK.sz.rendelet, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a szolgálati férőhelyek béréről és a lakbértámogatásról szóló 12/1995.(IV.27.) ÖK.sz. rendelet és az azt módosító 10/1997.(III.27.) ÖK.sz., a 6/1999.(I.28.) ÖK.sz., a 29/1999.(XI.30.) ÖK.sz., a 31/2000.(XI.30.)ÖK.sz., a 2/2002.(II.1.) ÖK.sz., a 28/2002.(XII.31.) ÖK.sz., a 21/2003.

( XI.28.) ÖK.sz., a 32/2004.(XII.3.) ÖK.sz., a 23/2005.(XI.25.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

Battonya, 2006. augusztus 15.

Takács Dezső                                                            Dr. Németh Ferenc

 polgármester                                                                         jegyző

Kihirdetve: 2006. augusztus 11-én.

                                               Dr. Németh Ferenc

                                                           jegyző