az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól

(egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Battonya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló

2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakra, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja.

I. fejezet

A  RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Battonya Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra), értékpapírokra, üzletrészekre, követelésekre, pénzvagyonra, és aktív pénzügyi elszámolásokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) E rendelet hatálya nem érinti a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények   

költségvetési rendjét.

(3) Az önkormányzat magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy az önkormányzat vagyonával nem vesz részt olyan vállalkozásban, amelyben a felelősség vállalása meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Olyan vállalkozást nem folytat, amely a kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetné.

(4) A rendelet hatálya kiterjed továbbiakban:

a) az önkormányzati vagyont szerződés alapján használókra,

b) a tulajdonosi jogokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően gyakorlókra,

c) azokra, akik az önkormányzat vagyonából juttatásban részesülnek.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a kisebbségi önkormányzatok vagyon juttatására és vagyongazdálkodására, valamint az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helységek bérletére ill. elidegenítésére.

(6) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, ha egyéb önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

A vagyon meghatározása

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok, és az azokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok, aktív pénzügyi elszámolások, követelések összessége.

(2) A vagyonon belül:

a) ingatlanok,

b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: különösen földhasználati jog,       haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elővásárlási jog stb.

c) immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,

d) befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek,

e) üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök,

f) készletek,

g) követelések,

h) értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, kötvények),

i) pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét,

j) aktív pénzügyi elszámolások,

k)ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközök.

(3)^[1] Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(5)  A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja meg.

(6)  Törzsvagyonná – törvény előírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására,a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak,vagy az önkormányzat egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minősítés.

(7)^[2] Battonya Város Önkormányzata törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon körét – a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(8)^[3] Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza.

(9)^[4] Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni körből az egyéb forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.    

(10)^[5] Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

A  TÖRZSVAGYON

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes (Ötv. 78-79. §).

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

(3) A képviselő-testület nyilvános pályázat útján a közfeladatai ellátásához kapcsolódva, vagyonkezelési szerződéssel a rendelet 4.§. és 5.§ - ban meghatározott önkormányzati vagyontárgyakat vagyonkezelésbe adhatja.

(4) A vagyonkezelői jog átadásának, gyakorlásának, valamint ellenőrzésének szabályait törvény és külön rendelet állapítja meg.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a közterek és parkok,

c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek            és köztemetők,

e) az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga,

f) mindazon vagyon, amit a képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon hasznosítható.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pont esetében a koncessziós szerződés megkötése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(5)^[6] Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái:

a) bérbeadás,

b) használatba adás,

c) vagyonkezelésbe adás. 

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:

a) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

b) a védett természeti terület és emlék,

c) a muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek,

d) a közgyűjtemények,

e) a közművek

f)  köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

(2) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint:

a)  a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában lévő ingó és ingatlan vagyon,

b)  a közművállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását, valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végző közüzemi vállalatok használatába adott önkormányzati vagyon, gyógy - termál- és strandfürdők,

c) a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi középület,

d) az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon     (Ötv. 79. §),

e)  gazdasági és közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések

f) települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell (1993.LXXVII.Tv.)

g) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít

(3)^[7] Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:

a) tulajdonba adás,

b) bérbeadás,

c) használatba adás

d) vagyonkezelésbe adás.

A vagyon számbavétele, a vagyonkimutatás

6. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem  

törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az immateriális javakat mérleg szerinti értéken,

b) az ingatlanokat bruttó és becsült értéken, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű    jogokat vagyonkezelőnként tételesen, mérleg szerinti értéken, - ingatlan - portfólió vagyont vagyonkezelőnként tételesen, mérleg  szerinti értéken,

c) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

d) a tagsági jogot, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vagyonkezelőnként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken, - értékpapír – portfólió vagyont, portfólió kezelőnként tételesen és névértéken valamint mérleg szerinti értéken,

e) a követeléseket, aktív pénzügyi elszámolásokat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken kell nyilvántartani.

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a képviselő-testületnek kell bemutatni.

(5)  Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani. A vagyonkimutatás tartalmi és szerkesztési követelményeit a jogszabály szerint kell betartani.

(6) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplő megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző a polgármester utasítása alapján gondoskodik.

(7) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

(8) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő kétévente végrehajtani.

III. fejezet

TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

7. § (1) Battonya Város Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint

a) a képviselő-testület,

b) átruházott hatáskörben a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon eljáró bizottságok, a polgármester és a rendeletben meghatározottak szerint Intézménye,

c) törvényi felhatalmazás alapján, e rendelet keretei között a Jegyző gyakorolja.

(3) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő és az önkormányzat által, vagy részvételével alapított vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet - eltérő döntés hiányában - a polgármester vagy az általa meghatalmazott alpolgármester látja el.

(4) A nem önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat a képviselő testület gyakorolja. A gazdasági társaságokban az önkormányzat teljes körű képviseletét az általa kijelölt önkormányzati képviselő tagja gyakorolja. A képviselet nem terjed ki a tulajdoni rész értékesítésére vagy annak megváltoztatására.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlása során felmerülő egyes feladatokat – a polgármesteri hivatal ügyrendjében meghatározott rendelkezések szerint – a Polgármesteri Hivatal látja el. A feladatok ellátása nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(6) A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről a képviselő-testület dönt. E körben a képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester, vagy az általa meghatalmazott írja alá.

(7) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg, minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körébe kerül besorolásra.

(8) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, az intézményei és gazdasági társaságai útján gondoskodik.

(9) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

8. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az 5. §-ban felsorolt korlátozottan forgalomképes létesítmények és ingatlanok elidegenítése.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a 4. § a)-d) pontjaiban meghatározott vagyon működtetésének koncessziós szerződés keretében történő átengedése, feladat átvállalással vagyonkezelésbe adása kijelöléssel, vagy a pályázat kiírása és elbírálása.

(3) Az önkormányzati feladat ellátásához szükséges közmű a képviselő-testület döntése alapján, nem pénzbeli hozzájárulásként a kizárólag az önkormányzat(ok) által a feladat ellátására létrehozott gazdasági társaság rendelkezésére bocsátható.

(4) Korlátozottan forgalomképes vagyonkörből

a) az 5. § /1/ a) és c) pontban foglalt önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez műemlék esetében a nemzeti kulturális örökség minisztere,

b) az 5. § /1/ b) pontban foglalt védett természeti terület esetében a környezetvédelmi miniszter hozzájárulása szükséges.

(5) A művelődési, oktatási, egészségügy, szociális, sport és egyéb intézmények, valamint közmű vállalatok által használt az 5.§ (2) bekezdésében foglalt feleslegessé váló önkormányzati ingó vagyontárgyakat, a selejtezési szabályzatban megfogalmazottak szerint hasznosítja.

Az önkormányzat a. Számviteli Törvény (2000.évi C.tv.) végrehajtási rendeletében foglaltak alapján a leltározási tevékenységet úgy szabályozza, hogy azt kétévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított, és az államháztartási szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet. A leltározást a Hivatali SZMSZ - ben meghatározott szervezet, a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint köteles elvégezni. A leltározás kezdő éve: 2005.

(6) Az intézmény vezetője a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait az értékesítés megkísérlése előtt, csak az önkormányzat által fenntartott másik intézménynek, illetve közhasznú szervezetnek adhatja át térítésmentesen.

Az átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti bruttó értéke, adott költségvetési évben     nem haladhatja meg az 1 millió forintot.

(7) A művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények, valamint közművállalatok által használt, az 5. § /2/ bekezdésében foglalt önkormányzati ingó  vagyon elidegenítése

a) 0-100.000,- Ft egyedi nettó forgalmi értékhatárig az intézmény vezetőjének,

b) 100.001,- Ft feletti nettó forgalmi értékhatár esetében a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Az intézmény vezetője az a)-b) pontban megjelölt ingó vagyon értékesítésére kötött    szerződést, valamint a forgalmi értékbecslést a megkötéstől számított 30 napon belül a  Pénzügyi Bizottsághoz köteles megküldeni.

(8) Vagyont – az egyéb feltételek fennállása esetén - értékesíteni csak nyilvános (indokolt esetben zárkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, amennyiben értékbecsléssel megállapított értéke a bruttó 20 millió Ft-ot meghaladja. (Áht.

(9) A képviselő-testület a tulajdonosi részjogosítványokat, a jogszabályban biztosított, vagy szerződésben kikötött elővásárlási jog és a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó társasági jogok gyakorlását fenntartja.

9. § (1) A képviselő-testület dönt az 5. § (1) bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározott vagyon – tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben nincs intézmény, közüzem, illetőleg hivatala használatában

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont - amennyiben az intézmény, közüzem vagy hivatal használatában van, és azt a működési körében üzemelteti - az alapító okiratában vagy a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon hasznosíthatja.

(3) A képviselő-testület a közművagyon egyéb módon történő hasznosítását intézményére, közüzemére vagy vagyonkezelő szervezetére bízhatja.

(4) A képviselő-testület az 5. § /2/ bekezdésében körülírt önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő - hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közüzemére, hivatalára, társaságára átruházza.

(5) Az egy éven túl bérbeadással hasznosított ingatlanban lévő ingóvagyon használatba adásakor tételes vagyonleltárt kell készíteni a számviteli törvény figyelembevételével, amelyről a használatba vevő köteles tételesen elszámolni a használat megszűnésekor.

10. § (1) Az intézmény a használatában lévő ingatlanokat, ingókat (tárgyi és forgóeszközöket) a részére nyújtott támogatást, valamint a saját bevételt - az alapfeladat sérelme nélkül – önállóan használhatja fel az intézmény működtetése érdekében.

A rábízott vagyont köteles megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

A vagyon használója az átadott vagyon változásáról a vagyonérték és állapotváltozás feltüntetésével az önkormányzati vagyonnyilvántartás felé jelentéskötelezettséggel tartozik.

(2) A közüzem a működéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal - ha a jogszabály vagy képviselő-testületi határozat másként nem rendelkezik - az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik.

(3) A közüzemre bízott vagyont a képviselő-testület a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.

A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja.

(4) A képviselő-testület az önkormányzati közüzem, intézmény használatában lévő, 5. § (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyon tulajdonjog-változással nem járó hasznosítását az ingatlan bérbeadását - a vagyonrendeletben megállapított eljárás figyelembevételével - az intézmény alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közüzemére bízza.

(5) A közüzem, intézmény a használatába adott ingatlan bérbeadására legfeljebb egy évre szerződést köthet. A szerződést a megkötéstől számított 30 napon belül a Pénzügyi Bizottságnak tájékoztatásul köteles megküldeni.

Az egy éven belüli ismételt vagy az egy éven túli szerződéskötés, illetve bármilyen tulajdoni korlátozás a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(6) A képviselő-testület akkor járul hozzá a saját intézményi hálózatában, nem önkormányzati fenntartású intézmény részére telephely létesítéshez, ha az adott művészeti területen önkormányzati fenntartású vagy támogatott intézmény nem működik,vagy működik, de nem kívánja az adott szolgáltatást ellátni.

Előzetesen be kell szerezni az adott területen működő önkormányzati fenntartású vagy támogatott intézmény nyilatkozatát arról, hogy az adott képzést, szolgáltatást nem tudja, vagy nem kívánja működtetni a kérelemmel érintett intézményben.

(7) A városüzemeltetési feladatoknak minősülő, jogszabály által kötelezően előírt, illetőleg az önkormányzat által önként vállalt - a törzsvagyon működtetésével, gyarapításával

összefüggő - helyi közszolgáltatási tevékenység ellátása vállalkozási, intézményi és megbízási, és vagyonkezelési formában történhet.

A feladat ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvényt, a képviselő-testület és szerveire, valamint intézményeire vonatkozó közbeszerzési szabályzat előírásait kell betartani.

IV. fejezet

FORGALOMKÉPES EGYÉB VAGYON

11. § (1) A 4. és 5. § -ban meghatározottakon kívül az önkormányzati vagyon forgalomképes. Ennek a vagyoni körnek a hasznosítása átfogó várospolitikai stratégia, és vagyongazdálkodási koncepció elfogadásával lehetséges.

(2) A forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása. A hasznosítás a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)^[8] Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak hasznosítási formái:

a) tulajdonba adás,

b) bérbeadás,

c) használatba adás.

d) vagyonkezelésbe adás (kötelező feladatellátással ).

12. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatásköre a forgalomképes ingatlanvagyon elidegenítése, az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírok, pénzügyi befektetések, vagy vegyes portfolió kezeléssel kapcsolatos tulajdonosi döntések, - ide nem értve- a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezését, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlását, és értékesítését, amely a polgármester hatáskörébe tartozik.

Forgalomképes vagyont – egyéb feltételek fennállása esetén – nyilvános árverés útján - a     legjobb ajánlattevő részére lehet értékesíteni, amennyiben a vagyon értéke a nettó 20 millió Ft-ot eléri.

Az Európai Bizottság 97/C 209/03. közleményét az önkormányzati vagyonra alkalmazni     kell.

A feltételhez nem kötött pályázati eljárás nélküli önkormányzati vagyon értékesítés   

esetén, amennyiben a kiíró nem kíván független szakértői értékelést végeztetni, az ajánlatnak a Bizottság közleményének megfelelően közzétettnek kell lennie.

Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a képviselő-testület képviseletében a polgármester, vagy az általa erre felhatalmazott személy írja alá.

(2) A forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, bérbeadására az e rendeletben meghatározottak szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A szerződést a képviselő-testület határozata alapján a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy írja alá.

(3) A képviselő-testület a forgalomképes vagyon tulajdonjog-változással nem járó hasznosítását vagyonkezelő szervezetére és más jogi személyekre bízhatja. A képviselő-testület a vagyont kezelő szervezettel a vagyonhasznosításra külön megállapodást köt.

(4)  A hasznosítás előkészítése során a vagyonkezelő szervezet köteles betartani az  önkormányzat hatályos rendeleteit, egyeztetni a polgármesteri hivatallal, valamint vitás kérdések esetén kikérni az illetékes bizottság véleményét.

(5) A vagyonhasznosítás jogi kérdéseiben a vagyonkezelő szervezet együttműködik a polgármesteri hivatallal.

(6) Az egyéb vagyon hasznosításáról a képviselő-testületet évenként tájékoztatni kell.

13. § (1) Az önkormányzat intézménye, közüzeme, költségvetési szerve a képviselő-testület előzetes engedélyével csak olyan gazdasági társaságban, alapítványban, egyéb vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági társaságban való részvétele az alaptevékenységében meghatározott, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenység esetén engedélyezhető.

(3) Az önkormányzat intézménye, közüzeme, költségvetési szerve javára szóló tulajdonszerzés az önkormányzati vagyon része.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítését a képviselő-testület külön e tárgyban alkotott rendelete szabályozza.

(5) Az egyedi nettó forgalmi érték szempontjából a hivatalos értékbecslés vagy a megyei illetékhivatal felértékelése az irányadó.

(6) A vagyontárgyak elidegenítésénél fizetőeszközként az önkormányzat csak készpénzt vagy képviselő-testület határozata alapján csereingatlant, értékpapírt fogadhat el.

(7)^[9] Részletfizetésre vagy fizetési haladékra rendkívül indokolt esetben a mindenkori          

jegybanki alapkamat felszámításával

a)  költségvetési éven belül a polgármester

b) egyéb esetben a képviselő-testület adhat engedélyt.

(8) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megszerzésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

a) Ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) Tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján (Megfelelő üzleti értékelésnek tekinthető, ha a tőzsdén kívüli, árjegyző nélküli értékpapírok (részvények), üzletrészek forgalmi (piaci) értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tőke/jegyzett tőke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képező részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra.

A saját tőke/jegyzett tőke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzővel közölni.)

c) Vagyonértékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján kell meghatározni.

d) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll, régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tőke/jegyzett tőke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét.

e) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ez alapján tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

Egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését.

Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

V. fejezet

A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

EGYES FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Eljárás a tulajdonos képviseletében

14. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve jogszabály rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy  a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján  gyakorolhatja jogait, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház- és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával összefüggésben gyakorolja a használatba adó, vagy a használatba vevő, és vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit.

(4) A képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően átruházhatja.

Önkormányzati képviselő a képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(5) Gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesület legfőbb szerve ülésén eseti meghatalmazással is képviseltetheti magát a tulajdonos (7. § 3) és 4) bek. szerint).

Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

15. § (1) Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletben meghatározott körére az önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jogot az önkormányzat vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át

a) jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli szervezetre,

b) ha a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzat közfeladat ellátási kötelezettségét,

c) ha a vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történik.

(3) Közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételekkel és eljárási rend, - pályázati rend szerint- ilyen hiányában – a kijelölés esetét kivéve- az államháztartási törvényben szabályozottan:

a)         nyilvános pályázat útján,

b)         vagyonértékelést követően ellenérték fejében lehet átruházni.

(4) Vagyonkezelői jogot kijelöléssel szerezheti meg:

a) önkormányzati feladatot átvállaló más helyi önkormányzat, és helyi önkormányzatok társulása,

b) önkormányzat, vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerűen vállalkozási tevékenységként végzik azzal a feltétellel, hogy az önkormányzat többségi tulajdona a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll.

c) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

(5) Vagyonkezelői jog nem létesíthető (Ötv.)          

a) az önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre,

b) társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre

(6) A vagyonkezelői jog átadásának, gyakorlásának, valamint ellenőrzésének szabályait külön törvény határozza meg.

(7)^[10] Az önkormányzati vagyon vonatkozásában a vagyonkezelői feladatokat az önkormányzat költségvetési szervei látják el.

(8)^[11] A vagyonkezelői jog gyakorlásához a tulajdonos önkormányzat előzetes egyetértése szükséges.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, illetve bármely követelés lemondásáról kizárólag a képviselő-testület dönthet. Az ingyenes átruházás vagy követelésről lemondás feltételét a képviselő-testület fogadja el. A feltétel legfontosabb elemei: a) várospolitikai, gazdasági érdeke,

b) lakossági ellátást segítő vagy településfejlesztést, munkahelyteremtést, szociális ellátást segítő vagy javító beruházások, önkormányzati feladatot átvállaló vállalkozások és humánerőforrás biztosítása, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkének /1/ bekezdése szerint csoportmentesség szabályai alá eső támogatások.

(2) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet kötelező rendelkezéseit az önkormányzati vagyonra alkalmazni kell. Minden támogatási programra, illetve egyedi támogatásra „támogatási tervezetet” kell készíteni, amelyet állásfoglalás céljából a pénzügyminiszternek a rendelet 3. sz. mellékletében található űrlapon előzetesen be kell jelenteni.

Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingatlan juttatás, követelésről lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet vagy lízing, amelyeknek értéke 8 millió Ft alatt van, a kedvezmény nyújtása előtt a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére előzetesen állásfoglalás céljából be kell jelenteni.

A fenti összeg feletti átengedés, lemondás előzetes engedélyét a testületi döntést          

megelőzően be kell szerezni a Pénzügyminisztériumtól.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában– ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak:

a) ajándékozás,

b) közérdekű kötelezettségvállalás jogcímén,

c) az egyházak – elsősorban a módosított 1991. évi XXXII. Törvény végrehajtásának elősegítése céljából – valamint más közhasznú szervezetek részére,

d) más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása,

e) állam részére történő ingatlan átadása,

f) Átadott kötelező önkormányzati feladat ellátásának biztosítása kapcsán lehet.

(4) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról kizárólag a képviselő-testület dönt.

(6) Az önkormányzat követeléseiről lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés értékének figyelembevételével lehet.

(7) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a polgármester határoz: méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés értékének felét nem haladja meg.

(8) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a képviselő-testület határoz:

a) méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés felét meghaladja, de nem éri el annak ötszörösét,

b) a követelések behajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármester, illetve vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonkezelő látja el.

c) Az önkormányzat nevében eljáró élhet a méltányosság jogával, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása, vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek.

d) A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

(9) A (6) bekezdésben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó    követelésekre.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli,

vagy peren kívüli egyezségkötés

17. § Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén a képviselő-testület dönt.

18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabályai

(1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, ha e rendelet másképp nem rendelkezik:

a) 5 millió forint egyedi értékhatárig a polgármester,

b) 5 millió forint közötti értékhatár felett a képviselő-testület dönt.

(2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul.

A tulajdonosi jognyilatkozatok kiadása

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények, valamint ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez, – amennyiben ahhoz építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás joga a polgármestert illeti meg.

(2) E jogosultság a közúti közlekedésről szóló mindenkor hatályos törvény alapján közutak esetén a jegyzőt illeti meg.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás megadása a kártalanítási igény érvényesítése alól nem mentesít.

(4) A kártalanítás mértéke az ingatlan értékének 0 – 25%-áig terjedhet a felek megállapodása alapján.

(5) A korlátozási kártalanítás fizetésre kötelezettje az adott közmű tulajdonosa.

(6)^[12] A közterületek térítésmentes megterhelése, nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszeri korlátozási kártalanítás nélküli igénybevétele csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) munkahelyteremtő beruházások,

b) önkormányzat megrendelése alapján végzett munka,

c) önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok térítésmentes felújítása, közművesítése,

d) térítésmentes út és parkoló kialakítása.

20. § (1) Az önkormányzat vagyona gyarapítására:

a) a képviselő-testület egyedi döntése alapján,

b) az éves költségvetési előirányzat terhére

ba) elővásárlási jog,

bb) építési tilalom miatt,

bc) városrendezési terv megvalósítása érdekében,

bd) tulajdonjog rendezés miatt,

be)   befektetés-ösztönzés, munkahelyteremtés érdekében vásárol ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat és egyéb vagyontárgyakat.

(2) Az (1) bekezdés ba - bc pontokban felsorolt célok megvalósítását szolgáló éves költségvetési előirányzatok felhasználásával ingatlanokat vásárolni csak jóváhagyott szabályozási terv figyelembevételével, a célok megvalósítását szolgáló éves ütemezésben lehet.

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

21. § (1) Kizárólagos képviselő-testületi döntést igénylő vagyoni kötelezettségek

a) kötvénykibocsátás,

b) kezességvállalás,

c) közalapítvány, közhasznú társaság létrehozása,

d) társadalmi szervezetekhez (kivéve politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek) való csatlakozás,

e) köztestületekhez (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi) való csatlakozás,

f) alapítványok, egyesületek támogatása,

g) gazdasági társaságok létrehozása, részvétel,

h) önkormányzati vagyon társulásba vitele,

i) önkormányzati költségvetési intézmény alapítása, megszüntetése, összevonása,

j) vagyonértékesítése, megterhelése a rendeletben meghatározottak szerint.

VI. fejezet

ALAPELVEK

Az esélyegyenlőség elve

22.§ A kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók.

A nyilvánosság elve

23.§ (1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan rendelkezésre álló adatot,  amely nem sért üzleti titkot és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

24.§ (1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázati kiírás

esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölte,  köteles a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat kiírásával, értékesítésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(2) A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás e rendeletben szabályozott előírásait betartani.

25.§ Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a Képviselő-testület döntése szerint versenyeztetési eljárást folytat le az önkormányzati vagyontárgy elidegenítésére, használatba adására, bérbeadására, vagy más módon történő hasznosítására.

26.§ Az  önkormányzati vagyonkezelő szerv bármikor dönthet úgy, hogy az e rendelet szabályai szerint versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető, hasznosítható vagyontárgyat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti, illetve hasznosítja.

VII. Fejezet

A VERSENYEZTETÉS EGYES FORMÁI

A pályázati eljárás

27.§ (1) A pályázati eljárás főszabályként nyilvános. Nyilvános pályázat helyett zártkörű pályázat csak akkor írható ki, ha az önkormányzati vagyon jellege, vagy a  hasznosításával kapcsolatos feladat megoldása előre meghatározott ajánlattevők,  befektetők részvételét teszi szükségessé, vagy annak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek, továbbá ha azt tanácsadó kiválasztása céljából eszközlik.

(2) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.

(3) A zártkörű pályázatra - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

28.§ A Képviselő-testület a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt arról is, hogy a pályázatra beérkező ajánlatok értékelését (elbírálását) követően maga vagy vagyonkezelő szerve jogosult az alábbi döntések meghozatalára:

a) a pályázat nyertesének - illetve, ha az indokolt, az 1-3. helyezett – megállapítására  és kihirdetésére,

b) a pályázat eredménytelenné nyilvánítására,

c) a pályázat eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírására.

29.§ A pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni, valamennyi ajánlattevővel.

30.§ Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

A pályázat kiírása, meghirdetése

31.§ A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

a)  a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, a döntést hozó önkormányzati szerv               határozatára való hivatkozást,

b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű),

c) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon(rész) megnevezését, - szükség szerint - forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat,

d) a műszaki, gazdasági és jogi feltételeket,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,

f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

g) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét, továbbá

h) egyéb szükséges információkat,

i) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét.

32.§ (1) A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.

(2) A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.

(3) A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

Ajánlati kötöttség, az eltérés joga

33.§ (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

34.§ (1) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, a visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A pályázati felhívás visszavonása esetén - ha részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumokat köteles visszaszolgáltatni és a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

35.§ (1) Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.

(2) A pályázatból való kizárást vonhatja maga után:

a) a pályázati kiírásban közölt feltételek nem, vagy nem megfelelő teljesítése,

b) az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése.

36.§ Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

A pályázati ajánlat

37.§ A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

A pályázat beérkezése, felbontása

38.§ (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő - a kiíró képviselője - az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra.

(2) Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a vonatkozó jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.

A pályázatok értékelése, elbírálása

39.§(1) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni.

(2) Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

40.§ A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza különösen:

a) a pályázati eljárás adatait,

b) a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatok számát,

c) a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.

41.§ (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

(2) Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

Ajánlatkérés

42.§ Az ajánlatkérés során:

a) legalább két ajánlatot kell bekérni,

b) az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevőnek legalább 15 nap álljon rendelkezésére ajánlata kidolgozására,

c) az ajánlatkérés tényét, az elbírálásra vonatkozó döntést a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

43.§ (1) Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell e rendelet 31 és 33.§-aiban meghatározott előírásokat.

(2) Az ajánlatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntést és annak indokait. A döntésről az ajánlattevőket tájékoztatni kell.

Egyszerűsített pályázati eljárás

44.§ (1) A képviselő-testület dönthet úgy, hogy a határidőt és minimál árat (beszerzés, illetve kötelezettségvállalás esetén maximum árat) megjelölve felhatalmazza az önkormányzati  vagyonkezelő szervet az eljárás lebonyolítására és a szerződés előkészítésére.

(2) Az egyszerűsített pályázati eljárásra szóló hirdetményt legalább a helyi kábeltelevízióban közzé kell tenni. Az ajánlatok megtételére legalább 15 napot kell   biztosítani.

(3) A kiíró a pályázati feltételeket nem módosíthatja, és a pályázók által benyújtott ajánlatok sem módosíthatók, kivéve, ha a pályázati eljárást lebonyolító szerv felhívására a pályázó   valamely alaki hiányosságot pótol.

Az árverés

Az árverés kiírása

45.§ (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverező személyét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árat, - amely nem szállítható le továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon - vagy bérleti jogot szerezhet,

d) tájékoztatást arról, hogy az árverésen ki vehet részt,

e) tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges),

f) az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét amennyiben a kiíró árverési előleget köt ki,

g) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.

(2) A hirdetményt legalább egy megyei napilapban közzé kell tenni.

Az árverésben való részvétel feltételei

46.§ (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá szükség esetén az árverési előleget letétbe helyezte.

(2) Az árverező letétjét be kell számítani az árba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

(3) Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.

(4) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

Az árverés lebonyolításának szabályai

47.§ Az árverést az önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vezeti.

48.§ Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.

Az árverés vezetőjének feladatai

49.§ Az árverés vezetőjének feladata:

a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,

b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,

c) számba veszi a jelenlévőket,

d) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,

e) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,

f) közli, hogy ki tartja a licitált árat, és ki nyerte a licitálást,

g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,

h) intézkedik a visszajáró árverési előleg visszafizetéséről,

i) intézkedik az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítéséről és megkötéséről.

VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Ez a rendelet 2007. november 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az önkormányzat  vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2004.(V.28.) rendelet hatályát  veszti.

(2) A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Battonya, 2007. október 25.

Dr. Karsai József sk.                                      Dr. Németh Ferenc sk.

   polgármester                                                           jegyző

Kihirdetve 2007. október 26-án.     Dr. Németh Ferenc jegyző sk.