Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (IV.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosítása
Hatályos: 2014. 04. 25- 2016. 12. 01Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (IV.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosítása
2014-04-25-tól 2016-12-02-ig
Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének
6/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(a 3/2012.(I.27.), a 10/2012.(III.30.), a 19/2012.(IX.14.), a 4/2013.(III.01.), valamint a 9/2014.(IV.25.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
Battonya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az Mötv-ben foglalt rendelkezéseket az önkormányzat működési területén az ezen rendeletben – a továbbiakban: Szabályzat – meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.[1]
1.§
(1) Az önkormányzat megnevezése: Battonya Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Battonya, Fő u. 91.
(3) Battonya Város Önkormányzata önállóan - a törvény keretei között - szabadon,demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom
önkormányzati típusú gyakorlásáról.
2.§
A város nemzetiségi jellegére és hagyományaira tekintettel a közszolgáltatást nyújtó intézményeken azok elnevezését román és szerb nyelven is el kell helyezni.
3.§
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer leírása: Battonya város címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében jobb haránt - három, szimmetrikusan elhelyezett, hatágú csillaggal - díszített vörös pólya fut keresztül. A bal oldali mezőben, a pólya felett zöld lombú és fekete
törzsű nyárfa (jegenyenyár) áll, mellette balra aranylépcsejű, nyitott kapuszárnyú fedeles arany kapu látható, íve alatt ezüst ekevas és csoroszlya áll. A kapu alatt a pajzs derékon egy, az előzővel mindenben azonos fa lebeg. A pólya alatt, a
pajzsmező jobb felében lebegő vörös lángnyelvből ezüst kettőskereszt növekszik. A pajzsra szembeforduló, arany szegélyű és arany rostélyú, természetes sisakot helyeztek, nyakában arany szalagon arany medállal. Az aranyos sisakkorona nyitott, ötágú, csúcsain egy-egy gyönggyel, a koronapánton három zafírkővel.
- 2 -
A sisakdísz szembeforduló, jobbra néző, kiterjesztett szárnyú arany koronával ékesített, arannyal fegyverzett, stilizált
fekete sas, jobb karmában három arany nyílvesszőt tart. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
(3) Battonya város zászlajának, lobogójának leírása: a zászló fehér színű (mérete: 90 x 180 cm ), a hosszanti oldalakkal párhuzamosan egy-egy arany szalag fut, a felső harmadon a rúdra merőleges tengelyű címerrel, alsó harmadon pedig ívelten
a " BATTONYA" felirat arany színnel, alsó szélén arany rojtozattal.Lobogó (fekvő téglalap, 90 x 150 cm) alakban használva a címer 90 fokkal elfordul, a rúddal párhuzamos tengelyen helyezkedik el a zászlótest mértani
középpontjában (ebben az esetben felirat nem szerepel).
4) Battonya város pecsétje: kerek pecsét, középütt a címerrel, körirata pedig: " BATTONYA VÁROS PECSÉTJE".
4.§
(1) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság
címere van, a köríven pedig a következő felirat: Battonya Város Polgármestere.
(2) A Polgármesteri Hivatalnál rendszeresített hivatalos kör alakú bélyegző közepén
a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Battonya Város Polgármesteri Hivatala, Békés megye.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a./ a képviselő-testület üléseirol készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b./ a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c./ az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
5.§
(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi
ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A település ünnepe: a Város Napja, melynek időpontja minden év májusának
utolsó hétvégéje.
6.§
A település hazai és nemzetközi kapcsolatai
(1) Az önkormányzat hazai kapcsolatot különösen az alábbi szervezetekkel tart:
a./ Békés Megyei Önkormányzat,
b./ Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,
c./ Békés Megyei Területfejlesztési Tanács,
d./ Alföldvíz Zrt.,
e./ Dél-Alföldi Befektetési Részvénytársaság,
f./ Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács,
g./ Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete,
h./ Dél-Békési Vízgazdálkodási Társulat,
- 3 -
i./ Maroshát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás,
j./ Dél Békési Kistérség Többcélú Társulása,
k./ Dombegyház és térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
l./ Országos Cigány Önkormányzat,
m./ Magyarországi Románok Országos Önkormányzata,
n./ Szerb Országos Önkormányzat,
o./ Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,
p./ Vasutas Települések Országos Szövetsége,
r./ Magyar Önkormányzatok Szövetsége,
s./ Cigány Helyi Nemzetiségi Önkormányzat,
t./ Román Helyi Nemzetiségi Önkormányzat,
u./ Szerb Helyi Nemzetiségi Önkormányzat [2]
(2) Az önkormányzatnak külföldön testvérvárosi kapcsolata van:
a./ Lipova (Lippa, Románia)
b./ Pecica ( Pécska, Románia) és
c./ Beocin (Beocsin, Szerbia) városokkal.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb címeket és díjakat
adományozhat. A díszpolgári cím adományozására, valamint az egyéb
elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek
tartalmazzák. A díszpolgárok névsorát a Szabályzat függeléke tartalmazza.
II. Fejezet
A képviselő-testület
7.§
(1) A 2010. október 3-án megválasztott képviselő-testület a polgármesterből és 8
helyi képviselőből áll.
(2) A képviselő-testület és a megválasztott bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét,
telefonszámát és e-mail címét a Szabályzat függeléke tartalmazza.
8.§
(1) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.
(2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt
feladatokat és gyakorolja az ezekkel kapcsolatos hatásköröket.
(3)Az önkormányzat önként vállalt feladata: fürdő üzemeltetés.
(4) Az ellátandó feladatokat és hatásköröket a Belügyminisztérium által kiadott feladat-
és hatásköri jegyzék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület egyes hatásköreinek a polgármesterre vagy a bizottságaira
történő átruházásáról külön önkormányzati rendelet(ek)ben dönt.
Az átruházott hatásköröket a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza.
- 4 -
9.§
(1) A képviselő-testület megválasztását követően alakuló ülést tart, melyet a korelnök
vezet, egyébként általában havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) Össze kell hívni a képviselő-testület ülését a képviselők ¼-nek, a képviselő-
testület bizottságának az indítványára, vagy ha azt népi kezdeményezéssel a
választópolgárok, illetve ha a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi.[3]
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester a képviselő-testület
ülését a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 5 napon belüli
időpontban köteles összehívni.
(4) A képviselő-testület az (1)-(2) bekezdésekben meghatározottakon túl szükség
szerint ülést tart, ha döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben.
(5) A képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó csütörtökjén, délután 14 órai
kezdettel tartja. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal emeleti nagyterme.
A képviselő-testület - ha azt a napirend, vagy a résztvevők várható száma indokolja -
kihelyezett ülést tart.
(6) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést az előzetesen
kitűzött napirenddel egy héten belüli időpontra össze kell hívni.
Az előterjesztés
10.§
(1) Előterjesztés benyújtására akkor kerülhet sor, ha az adott kérdésben a képviselő-
testület döntése szükséges. Minden egyéb anyag tájékoztatásnak minősül.
(2) Előterjesztést a polgármester, a települési képviselő és a képviselő-testület
bizottsága, valamint a jegyző nyújthat be.
(3) Az előterjesztés történhet szóban és írásban.
(4) Költségvetési, gazdálkodási kérdésekben csak írásos, a képviselő-testület
kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben általában írásos előterjesztés alapján
hozható döntés.
(5) Az előterjesztéshez határozati javaslatot kell készíteni.
A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.
A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből és ha
szükséges indokolásból áll.
Az eltérő tartalmú határozati javaslatot külön- külön kell megfogalmazni. A
határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy
személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A végrehajtás határidejére tett javaslat "azonnal", "folyamatos" vagy naptári nap
szerinti megjelölést használhat.
Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás
időpontját is.
- 5 -
11.§
Az ülés összehívása és vezetése
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása
esetén e hatáskörét a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja.[4]
(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a polgármester írja alá.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a
polgármester és az alpolgármester együttes, tartós akadályoztatása esetén az
ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület tagjainak az ülés napját
megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A képviselők, valamint a képviselő-
testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztéseket Battonya város
honlapján (www.battonya.hu) megtekinthetik, illetve onnan letölthetik.
Indokolt esetben - az ülés előtt legalább 24 órával - szóban vagy távbeszélőn is
összehívható a képviselő-testület ülése.[5]
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a jegyző a település lakosságát a
helyi kábeltelevízió útján tájékoztatja.
(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a./ a települési képviselőt,
b./ a jegyzőt,
c./ az aljegyzőt,
d./ a Békés Megyei Kormányhivatalt,
e./ a Mezőkovácsházai Járási Hivatal vezetőjét,
f./ a település országgyűlési képviselőjét,
g./ a helyben működő pártok vezetőit,
h./ a helyi rendőrőrs vezetőjét,
i./ a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
j./ azoknak a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait, amely bizottságokat a
napirend érint,
k./ a napirendi pontok előadóit,
l./ a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
m./ az önkormányzati intézmények vezetőit,
n./ a helyi egyházi vezetőket,
o./ a település díszpolgárait,
p./ az önkormányzati intézményekben működő érdekképviseletek vezetőit,
r./ akiket a polgármester vagy meghatározott napirendhez szakértőként bármely
képviselő indokoltnak tart.[6]
- 6 -
12. §
(1) A képviselő-testület nyilvános üléseit a helyi kábel-tv egyenes adásban közvetíti.
(2) Az Mötv. 46.§ (2) bekezdés c./ pontjában meghatározott zárt ülés tartására a
polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző indítványára kerülhet sor.[7]
13.§
(1) A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak
hozzászólási jogot ad.
(2) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testület
ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
A sürgősségi indítvány
14.§
(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a helyi
nemzetiségi önkormányzatok és bármely képviselő terjeszthet elő.[8]
(2) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a képviselő-testület első napirendként
tárgyalja meg.
(4) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének indokolásával - legkésőbb az ülést
megelőző napon 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe
tartozik, a képviselő-testület állást foglal arról, hogy magához vonja-e az ügyet.
(6) Ha a sürgősséggel a képviselő-testület nem ért egyet, dönt arról, hogy az ügyet
mikor, hányadik napirendként tárgyalja.
Az ülés vezetése
15.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester,
mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke
vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a
határozatképességet, melynek meglétét minden döntés előtt újra ellenőriz.
Ezt követően javaslatot tesz az ülés napirendjére.
A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
- 7 -
A tanácskozás rendje
16.§
(1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet.
Bejelenti, ha valamely napirendi ponttal kapcsolatban bizottság az előterjesztéshez
észrevételt kíván tenni.
(2) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló
jelentés, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről és az
átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámoló elfogadásáról.
(3) A polgármester minden előterjesztés és az azzal kapcsolatos határozati javaslat
felett külön-külön vitát nyit.
Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. Az írásbeli előterjesztést
az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
Az előadóhoz a testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket
intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell. A tájékoztató napirendek felett
nem kell vitát nyitni.
(4) A vita során a hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
(5) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának meghatározására, számának
korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
Az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.
A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A polgármester összefoglalójában tömören összegzi a vita lényegét, érdemben
kitér az előterjesztésektől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő
valamennyi felvetésre.
(7) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma
napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül,
egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat
törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(9) Az előterjesztő és a tárgy szerint érintett bizottság elnöke közvetlenül a
határozathozatal előtt felszólalhat.
(10) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
Előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben
szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.
A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
(11) A képviselő-testületi tagok igenlő vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a
szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
Ennek érdekében
- 8 -
a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő
fogalmazást használ
b./ rendreutasítja azt, aki az ülésen a képviselő-testülethez méltatlan magatartást
tanusít,
c./ figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét
magatartásával zavarja; ismételt rendzavazás esetén a terem elhagyására is
kötelezheti.
d./ figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgytól, hogy térjen a tárgyra;
kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót;
akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(2) Az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja
elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni,
a vita lezárása után személyes megjegyzést tehet.
A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak
egy alkalommal élhet.
A határozathozatal, a szavazás módja
18.§
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igenlő
szavazata szükséges.
(2) Az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben is:
a./ hitelfelvétel
b./ kötvénykibocsátás,
c./ a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
d./ kitüntetési ügyek,
e./ díszpolgári cím adományozása,
f./ állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásához,
g./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
h./ név szerinti szavazás.[9]
(3) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben rögzítetten, de számozott határozat nélkül dönt az
alábbiakban:
a./napirend elfogadása
b./ügyrendi kérdések
c./képviselői interpellációkra adott válaszok
d./név szerinti szavazás
(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségvel kapcsolatos
bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíjának 25 %-a
megvonásra kerül.[10]
- 9 -
19.§
(1) A képviselő-testület bármely tagjának indítványára minősített többséggel titkos
szavazást rendelhet el az Mötv. 46.§.(2) bekezdésében foglalt ügyekben. [11]
(2) A titkos szavazás lebonyolításában, ha valamennyi tagja jelen van, az Ügyrendi
Bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el, egyébként a képviselő-testület
tagjaiból 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani.
(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna
igénybevételével kell lebonyolítani.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a./ a titkos szavazás helyét, időpontját,
b./ a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c./ a szavazás során felmerült körülményeket,
d./ a szavazás eredményét.
20.§
(1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselő-testület esetenként bármely képviselő javaslatára minősített
többséggel, vita nélkül név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét,
akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak vagy
tartózkodnak a szavazástól.
21.§
(1) A szavazatok összeszámlásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredményefelől
kétség merül fel vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást
köteles megismételtetni.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően -
folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
......./200..(hó, nap) KT. határozat.
(3) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a
végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, illetve a határozattal érintetteknek.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző
készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Kérdés, interpelláció
22.§
(1) A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalása előtt mondják el.
(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.
- 10 -
(3) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozatát
követően a testület vita nélkül dönt.
A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra írásban adjanak
választ.
(4) Az interpellációra írásban adott válasz - melynek 15 napon belül meg kell történnie és
minden települési képviselőnek meg kell küldeni - elfogadásáról a testület a következő
ülésen az interpelláló nyilatkozatát követően dönt.
(5) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet.
(6) Vizsgálat elrendelése esetén biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő a
vizsgálatban részt vehessen.
A jegyzőkönyv
23.§
(1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a./ az ülés számát, helyét, idejét,
b./ a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
c./ a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte),
d./ a tárgyalt napirendi pontokat és napirendi pontonként az előadók nevét,
e./ a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat,
f./ szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
g./ a szavazás számszerű eredményét,
h./ a képviselő kérésére hozzászólásának, véleményének szó szerinti rögzítését,
i./ a határozatoknál a végrehajtásért felelős nevét, illetve a végrehajtás határidejét,
j./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokra adott válaszokat és döntéseket.
(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a
meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet és a jelenléti ívet. A
képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a
jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testületi ülés dokumentumait a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell
kezelni.
(5) A jegyzőkönyv egy példányát az előterjesztésekkel együtt - a zárt ülés anyagának
kivételével - meg kell küldeni a Városi Művelődési Központ és Könyvtárnak is, ahol azt
nyitvatartási időben az állampolgárok megtekinthetik.
A jegyzőkönyv egy további példányát 15 napon belül meg kell küldeni a Békés Megyei
Kormányhivatal vezetőjének.[12]
(6) A jegyzőkönyveket - mellékleteikkel együtt - évente be kell köttetni.
(7) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati
dokumentumokról az állampolgárok - térítés ellenében - a Polgármesteri Hivatal
titkárságán másolatot kérhetnek.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvét a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítve, külön zárt
helyen kell tartani.
(9) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem szóban vagy írásban nyújtható be.
Önkormányzati ügyben a kérelmet a polgármester, államigazgatási ügyben a jegyző
teljesíti legfeljebb 15 napon belül.
- 11 -
Lakossági fórumok
24.§
A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a legfontosabb döntések előkészítése érdekében a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal várospolitikai fórumot szervez.
Közmeghallgatás
25.§
(1) A képviselő-testület közmeghallgatást tart :
a./ a következő évi költségvetés,
b./ kötvénykibocsátás,
c./ területrendezés ügyében vagy
d./ ha a képviselők fele vagy a választópolgárok 5 %-a kéri.
(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre
vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
III. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
26.§
(1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
A bizottságok tagjainak számát és névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.
a./ Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság,
b./ Pénzügyi Bizottság,
c./ Szociális Bizottság,
d./ Településfejlesztés, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság,
e./ Ügyrendi Bizottság.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek
kivizsgálására, továbbá vagyonnyilatkozataik nyilvántartására és ellenőrzésére az
Ügyrendi Bizottságot jelöli ki.
(3) A polgármester bérfejlesztésére,jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A képviselő-testület egy-egy téma részletes feltárására, megvizsgálására,
előterjesztés elkészítésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott
személy vezeti.
(6) A bizottság elnökét a képviselők közül a képviselő-testület választja meg.
(7) A bizottság ülésén a jegyző, távollétében az aljegyző tanácskozási joggal vesz
részt. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülésen való részvétellel a jegyző a
Polgármesteri Hivatal más köztisztviselőjét bízza meg.
(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az általa felkért bizottsági tag írja alá.
- 12 -
(10) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját
személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
A kizárásról az elnök esetén a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(11) A bizottság elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát bejelentheti, ez esetben a vitában
és a döntéshozatalban nem vehet részt.
(12) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal
beszámolnak a képviselő-testületnek.
(13) A bizottság működésének részletes szabályait maga határozza meg.
(14) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
IV. Fejezet
A polgármester
27.§
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester
a./ biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b./ feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c./ segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját,
d./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő
közösségeivel.
(3) A polgármester jogszabályokban meghatározott feladatait és hatósági hatásköreit
a Belügyminisztérium által kiadott feladat-és hatásköri jegyzék, míg a képviselő-testület
által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket külön önkormányzati
rendelet(ek) tartalmazza(ák).
(4) A polgármester minden év március 1-ig szabadságolási ütemtervet készít, melyet
a képviselő-testület hagy jóvá.
(5) A szabadságolási ütemtervtől eltérő, 3 napot nem meghaladó szabadságot az Ügyrendi
Bizottság elnökének kell bejelenteni.
(6)A polgármester szabadság-nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell kezelni.
(7) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati
intézményvezetők, valamint a nem önkormányzati intézményben foglalkoztatott, a
képviselő-testület által kinevezett közalkalmazottak (Kjt. 83/A.§. (1) bekezdés), továbbá a
Munka Törvénykönyve hatálya alá, de nem a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó
munkavállalók tekintetében.
Az alpolgármester
28.§
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a települési képviselők közül egy főállású
és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester számára a képviselő-testület tiszteletdíjat állapít
meg.
(3) A főállású alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését, egyebekben az
alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.
- 13 -
(4) A polgármester nem tervezett, egy hetet meghaladó távolléte esetén a főállású
alpolgármester, együttes nem tervezett egy hetet meghaladó távollétük esetén a társadalmi
megbízatású alpolgármester önállóan gyakorolja a polgármester hatásköreit.
A tanácsnok
29.§
A képviselő-testület tanácsnokot nem választ.
A jegyző
30.§.
(1) A jegyző feladatai különösen:
a./ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b./ vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját,
c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d./ dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére átad,
e./ tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület
bizottságainak ülésén, akadályoztatása esetén a bizottsági ülésen való
részvétellel az aljegyzőt, vagy a Polgármesteri Hivatal más köztisztviselőjét
bízza meg.
f./ dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás
rendjét,
g./ rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a
polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
h./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé
kerülő előterjesztéseket,
i./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
j./ szervezi a jogi felvilágosító munkát,
k./ gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről
l./ jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek,
ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.[13]
(2) A jegyző hatósági hatásköreit az általa kezelt hatásköri jegyzék tartalmazza.
(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői, illetve az aljegyzői feladatokat a pénzügyi csoportvezető látja el.14
- 14 -
V. Fejezet
A Polgármesteri Hivatal
31.§
(1) A képviselő-testület Battonyai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt
működtet15.
(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes
jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szerv; jogi személy.
(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(4) A hivatal belső szervezeti tagozódását a jegyző javaslatára a polgármester
előterjesztésében a képviselő-testület határozza meg, mely a Szabályzat 1.mellékleteként
szerepel.
(5) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:
Munkanapok ügyfélfogadási idő
Hétfő 8 - 16
Kedd ügyfélfogadás nincs
Szerda 8 - 12
Csütörtök 8 - 12
Péntek 8 - 12
Az anyakönyvi ügyintézést munkaidőben ügyfélfogadási időn túl is ellátja a hivatal.
A Polgármesteri Hivatal munkaidőn túl a heti szabad-és pihenőnapokon, munkaszüneti
napokon is végzi a házasságkötéseket, szervezi a családi és a társadalmi
ünnepségeket.16
(6) A hivatal ügyrendjét a Szabályzat függeléke tartalmazza.
(7) Az önkormányzat költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez
szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
VI. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona, a gazdasági program
32.§
(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.
(3) Az első fordulóban a képviselő-testület az államháztartásról szóló törvényben
foglalt határidőig a költségvetési koncepcióban
a./ elemzi a Kormány által rendelkezésre bocsájtott költségvetési irányelveket, az
önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait,
b./ számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
c./ meghatározza a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
d./ egyezteti az igényeket és a célkitűzéseket a lehetőségekkel, felállítja a szükségletek
kielégítésének sorrendjét,
15 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
16 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
- 15 -
e./ jelzi a döntés több évre szóló hatásait.
(4) A második fordulóban közmeghallgatás után a képviselő-testület a költségvetési
törvény által előírt részletezésben tárgyalja meg a költségvetési rendelet-tervezetet.
(5) A költségvetési tervezetet mindkét fordulóban a jegyző készíti el és a polgármester
terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A költségvetési évet követő 4 hónapon belül a polgármester a jegyző által
előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé,
melynek tartalmát a költségvetési törvény foglalja magában.
(7) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának I.félévi helyzetéről szeptember
15-éig, míg a III.negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan
köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(8) A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület
elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az
önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
(9) A költségvetés előkészítésébe be kell vonnai a Művelődési, Oktatási, Ifjusági és Sport
Bizottságot, a Szociális Bizottságot, valamint a Településfejlesztési, Mezőgazdasági és
Környezetvédelmi Bizottságot.
(10) A költségvetés tervezetét a Pénzügyi Bizottság véleményezi.
(11) Az önkormányzat szakfeladatrendjét a Szabályzat 3. melléklete tartalmazza.17
33.§
A Polgármesteri Hivatal alapító okiratába és a költségvetési alapokmányba tartozó adatokat
és mutatókat a Szabályzat függelékeként kezelt költségvetési alapokmány tartalmazza.
34.§
(1) Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen vagyontárgyait, a törzsvagyon korlátozottan
forgalomképes tárgyait, valamint az ezen vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit külön rendelet szabályozza.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente legalább
egyszer - általában a költségvetés tárgyalását megelőző közmeghallgatáson - köteles
tájékoztatni az állampolgárokat.
Gazdasági program
35. §
A képviselő-testület az Mötv. 116.§-ában foglaltak szerint megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít. A gazdasági program a Szabályzat függelékét képezi.18
17 A 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet módosította
18 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
- 16 -
36.§
Az önkormányzat a belső ellenőri feladatait a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása keretében látja el.
VII. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
37.§
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a./ a települési képviselő,
b./ a polgármester, alpolgármester és a jegyző,
c./ a képviselő-testület bizottsága,
d./ a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
e./ civil szervezet képviselője,
f./ az erre irányuló népi kezdeményezés.19
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal,
és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület az Ügyrendi, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság
javaslata alapján állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről.
Meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.
(4) A képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy mely rendelet-tervezetek érdemi vitája
előtt kell közmeghallgatást tartani.
(5) A meghatározott előkészítés után a rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be a
képviselő-testülethez annak indokolásával együtt.
(6) A polgármester, illetőleg a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett,
de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
38.§
(1) Az önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés
útján kerül kihirdetésre.
(2) Az önkormányzati rendelet közlési módja
a./a könyvtárban külön történő elhelyezés,
b./ helyi képviselők útján történő ismertetés,
c./ az önkormányzat internetes honlapján történő elhelyezés.
(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a végrehajtásban érdekelt vagy arra
kötelezett szerveknek.
(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(5) Az Ügyrendi Bizottság évente ellenőrzi az önkormányzati rendeletek hatályosulását, két
évente pedig felülvizsgálja azokat.
(6) A hatályos rendeleteket a Szabályzat függelékeként kell kezelni.
19 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
- 17 -
39.§
A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan
sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Pontos megjelölését a jogszabályszerkesztésről
szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályozza.20
VIII. Fejezet
40.§
A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
IX. Fejezet
Helyi nemzetiségi önkormányzatok
41.§
(1) Battonyán cigány, román és szerb helyi nemzetiségi önkormányzatok működnek.
(2) Szervezeti és működési szabályzataikat e Szabályzat függelékeként kell kezelni.
(3) A román helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye Battonya, Hunyadi u. 40., a
szerb helyi önkormányzat székhelye Battonya, Hunyadi u. 58.
(4) Az önkormányzat a cigány helyi nemzetiségi önkormányzat részére a testületi
üléseik megtartásához és ügyviteli feladataik ellátásához a Polgármesteri
Hivatalban biztosít helyiséget. 21
X. Fejezet
Záró rendelkezések
42.§
(1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési
Szabályzatáról szóló 8/2007.(III.30.), valamint az azt módosító 21/2007.(X.27.)
önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(3) A Szabályzatban felsorolt függelékek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a
jegyző gondoskodik.
(4) Mellékletek: 1. Battonya Város Polgármesteri Hivatalának szervezetéről22
2. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
jegyzéke23
3. Battonya Város Önkormányzatának szakfeladatrendje24
20 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
21 A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
22 A 4/2013.( III.01) önkormányzati rendelet módosította
23 A 3/2012.(I.27.) önkormányzati rendelet módosította
24 A 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet módosította
(5) Függelékek: 1. A települési képviselők, illetve bizottsági tagok névsora
2. Battonya Város Polgármesteri Hivatalának ügyrendje
3. Az önkormányzat gazdasági programja
4. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
5. Díszpolgárok névsora
6. Önkormányzat által alapított költségvetési szervek
7. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodása
8. Képviselő-testületi határozatok nyilvántartása
9. Hatályos rendeletek jegyzéke
10. Költségvetési alapokmány
Battonya, 2011. március 31.
Dr. Karsai József sk. Dr. Németh Ferenc sk.
polgármester címzetes főjegyző
Kihirdetve: 2011.április 1-én a 6/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet az önkormányzat
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dr. Németh Ferenc sk.
címzetes főjegyző
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította.
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
A 4/2013.(III.01.) önkormányzati rendelet módosította
14 A 9/2014.(IV.25.) önkormányzati rendelet módosította