1. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Jelentős esemény: jelentős valamely esemény, ha az a város lakosságának széles körét érinti és közérdeket szolgál;
• 2. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
• 3. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
• 4. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
• 5. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
• 6. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
• 7. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
• 8. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.

2. § A rendelet célja Battonya város sajátos településképének védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

3. § A helyi védelem célja Battonya településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

4. § (1) A helyi védelem lehet:

• a) területi és
• b) egyedi.

(2) A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek. A védett területek határvonalát a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó

• a) egyedi tájértékre és ezek együttesére,
• b) építményre, építményrészletre,
• c) képzőművészeti alkotásra,
• d) egyéb műtárgyra

terjedhet ki.

(4) A helyi védelem olyan, a 4. § (2) és (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település

• a) helytörténetében,
• b) művelődéstörténetében,
• c) építészettörténetében,
• d) ipartörténetében,
• e) természeti környezetében

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

(5) Az egyedi védett értékeket a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Battonya közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Battonyai Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Battonyai Polgármesteri Hivatalnál.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a kezdeményező nevét, címét,
• b) a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
• c) a javaslat rövid indoklását.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a kezdeményező nevét, címét,
• b) a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
• c) a javaslat rövid indoklását.

(5) A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is. Értékvizsgálat hiányában a polgármester dönt arról, hogy az értékvizsgálat elkészíttetését döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.

6. § (1) A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:

• a) a kezdeményezőt,
• b) a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,
• c) a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,
• d) az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját

(2) Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:

• a) a rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti érdekelteket,
• b) az I. fokú építési hatóságot.

(3) Amennyiben valamely helyi érték országos védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.

(4) Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:

• a) az építmény és telke felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,
• b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentését és esetleges újra-felhasználását.

(5) A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:

• a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
• b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
• c) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(3) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

• a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
• b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

(4) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

• a) településképi bejelentési eljárás vagy
• b) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

8. § (1) Az egykori zsidó temető területén:

• a) a védett területet kegyeleti parkként kell kialakítani és gondozni; épületet kizárólag a fenntartáshoz kapcsolódóan szabad elhelyezni, amely kizárólag földszintes kialakítású lehet,
• b) a meglevő síremlékeket, sírjeleket a védelemre jelölt területen belül kell felállítani.

(2) A Szent Mihály temető területén:

• a) épületet kizárólag a temető működtetéséhez szükséges funkcióra lehet létesíteni, amely földszintes, magastetős kialakítású lehet,
• b) tilos a RAL 3013-5026, 6026, 6027, 6033, 6034 színek alkalmazása,
• c) gépészeti, hírközlési berendezést takartan kell elhelyezni, azok a homlokzati síkokból nem állhatnak ki.

9. § (1) A helyi védett értékeket táblával kell megjelölni. A táblán fel kell tüntetni legalább a védettség tényét és az elrendelő rendelet számát. A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik; a kihelyezett tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

(2) A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a következő eszközökkel biztosítja:

• a) a rendelet 2. melléklete tartalmazza a tételes listát,
• b) az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeit az iratkezelés szabályai szerint az igazgatási csoport műszaki ügyintézője megőrzi.

(3) A Képviselő-testület műemléki alapot hozhat létre, melyből vissza nem térítendő támogatás adható a védettséggel összefüggő többletmunkákra, amelyek a védett érték fenntartása vagy felújítása során keletkeznek. A támogatás éves összegét az önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.

(4) A költségvetés elfogadását követően a pályázati lehetőséget a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétételnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a pályázat összefoglaló ismertetését,
• b) a rendelkezésre álló összeg nagyságát,
• c) a pályázat benyújtásának helyét, idejét,
• d) a részletes információnyújtás helyét és idejét.

(5) A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell legalább:

• a) fényképet a felújítani kívánt részekről,
• b) a tervezett munkák ismertetését rajzos és/vagy írásos formában,
• c) összefoglaló költségvetést.

(6) Támogatásban részesülhet a tervezett beruházás elvégzésére jogosult

• a) magánszemély,
• b) egyesület,
• c) intézmény.

Nem nyújthat be támogatást gazdasági társaság és 100%-os önkormányzati és/vagy állami tulajdonban levő intézmény.

(7) A támogatás odaítéléséről a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjének előkészítése alapján a Képviselő-testület dönt a beadási időpontot követő 45 napon belül. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a tervezett beruházás 50%-át.

10. § (1) A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból is meghatározó területek.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek:

• a) településközpont,
• b) lakótelepek,
• c) hagyományos lakóterület,
• d) történelmi gazdasági területek,
• e) gazdasági területek,
• f) SOS gyermekfalu,
• g) Tompapuszta,
• h) beépítésre nem szánt területek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A gazdasági területek nem közterületi telekhatárai kivételével tömör kerítés betonból és fémlemezből nem létesíthető.

11. § (1) A településközpont területén új főépületet – szabadonálló beépítés kivételével – a közterületi telekhatárra, 32⁰-45⁰ közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. A tető gerincvonalának iránya párhuzamos kell legyen a határolt közterülettel.

(2) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni.

(3) Közterületet látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.

(4) Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. A közterületről látható homlokzatokon ezeket a homlokzatba beillesztve, lehetőleg takarásban kell elhelyezni. Kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

(5) A gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló felületeket kiselemes burkolatokból kell kialakítani.

12. § A lakótelepeken klímaberendezés telepítésénél kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

13. § (1) A hagyományos lakóterületeken új főépületet – szabadonálló beépítés kivételével – a közterületi telekhatárra, 32⁰-45⁰ közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. Nyeregtető gerincvonalának irányát a saroktelkeken kötelezően mindkét utcával párhuzamosan kell kialakítani, hasonlóan a Damjanich utca 45 és 206 helyrajzi számú telkein álló helyi védett épületek kialakításához.

(2) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni.

(3) Közterületről látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.

(4) Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. Kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

14. § A történelmi gazdasági területen új épületet nyeregtetővel kell építeni, a tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép továbbá természetes pala használható.

15. § A jelentősebb gazdasági területeken az épületeket a technológiai szükségszerűség szerint lehet kialakítani. A telkeket fasorral kell körbevenni; fásításra őshonos fajokat kell használni.

16. § Az SOS gyermekfalu területén a hagyományos lakóterületre vonatkozó előírásokat kell betartani. Új épület csak a közterület határvonalán létesülhet.

17. § (1) Tompapuszta területén új főépületet – szabadonálló beépítés kivételével – a kialakult előkert közterületi határvonalára, 32⁰-45⁰ közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. A nyeregtető gerincvonala az utcára merőleges kell legyen. A jellemző a földszintes kialakítás.

(2) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel, cserepes lemezzel lehet fedni.

(3) A kialakuló előkertet fásítani kell.

18. § (1) Beépítésre nem szánt területen tanyaudvar létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:

• a) tanyaudvar csak a megközelítést biztosító a legalább hálózati jelentőségű földúttól min. 50 m-re kezdődően alakítható ki, a tanyaudvarra bevezető utat legalább egyik oldalon fasor kell kísérje,
• b) a tanyaudvart legalább egyes fasorral kell körbevenni; a fasorhoz kapcsolódóan cserjeszint is telepítendő,
• c) fasor és cserjesáv telepítésénél őshonos fajokat kell alkalmazni.
• d) lakóépületet 32⁰-45⁰ közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni, a tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép használható,
• e) a gazdasági építményeket is a tanyaudvaron belül kell elhelyezni, a lakóépülethez illeszkedő megjelenéssel.

(2) Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.

(3) Major, birtokközpont területének kialakításakor alkalmazni kell a tanyaudvarra leírtakat.

(4) Kereskedelmi és vendéglátó épületek telkeit közvetlenül közúthoz csatlakozóan is ki lehet alakítani. Ezeket az épületeket nyeregtetővel kell építeni, a tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép használható.

19. § (1) Jelen rendeletből nem kell betartani:

• a) a 11. § (1), (2) és (3) bekezdéseit,
• b) a 13. § (1), (2) és (3) bekezdéseit,
• c) a 14. §-t,
• d) a 16. §-t,
• e) a 17. § (1) és (2) bekezdéseit,
• f) a 18. § (1) d) pontját és (4) bekezdését

építmény, épület építése esetén, ha a tervező valamely Magyarországon adományozható építészeti szakmai díj birtokosa és egy legalább 5 főből álló eseti szakmai tervtanács egyetért az eltéréssel.

(2) Az eseti tervtanács összehívására a polgármester jogosult, ha azt a településképi szakmai konzultáció során az építtető, a beruházó és a tervező kezdeményezi.

20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.

(2) Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A településközpont területén tilos légvezetéket létesíteni és olyan felszín feletti közműhálózat részét képező műtárgyakat, melyeket cserjesávval nem lehet teljes mértékben eltakarni.

21. § (1) Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.

(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(3) Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.

(4) Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.

22. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,
• c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
• e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére.

(3) E rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védett területeken reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el. Ugyancsak tilos reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezése az 2. melléklet szerinti helyi védett épületek telkein és azok telekszomszédjain.

23. § (1) Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:

• a) horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,
• b) fa és farostlemez,
• c) plexi, biztonsági üveg,
• d) állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.

(2) A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.

24. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

25. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni a településközpont és az SOS gyermekfalu területén kezdeményezett építési beruházások esetében.

(2) A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.

(3) A konzultáció a tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.

26. § A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését Battonya Város Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője készíti elő.

27. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában, elrendeli a reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:

• a) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
• b) műszaki állapota nem megfelelő,
• c) tartalma elvesztette az aktualitását,
• d) mérete, formája, anyaga nem illeszkedik az elhelyezésre használt épület homlokzati adottságaihoz,

(2) A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:

• a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes,
• b) a használat módja veszélyezteti a védett érték megőrzését,
• c) felületképzése, színezése idegen az eredeti karaktertől.

(3)^[1] A polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki épületek, építmények esetében, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek. A közigazgatási bírságnak minősülő településképvédelmi bírság legkisebb összege 100.000,-forint.

(4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:

• a) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• b) a jogsértéssel érintettek körét,
• c) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép érdekében jelen rendeletben védetté nyilvánított területek és egyedi értékek megőrzését.

(5) A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni.

28. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Battonya Város Önkormányzatának az építészeti környezet védelméről szóló 7/2000. (III. 30.) ÖK. sz. rendelete.