1. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Jelentős esemény: jelentős valamely esemény, ha az a város lakosságának széles körét érinti és közérdeket szolgál;
• 2. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
• 3. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
• 4. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
• 5. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
• 6. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
• 7. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
• 8. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.

2. § A rendelet célja Battonya város sajátos településképének védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

3. § A helyi védelem célja Battonya településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

4. § (1) A helyi védelem lehet:

• a) területi és
• b) egyedi.

(2)^[1] A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó

• a) egyedi tájértékre és ezek együttesére,
• b) építményre, építményrészletre,
• c) képzőművészeti alkotásra,
• d) egyéb műtárgyra

terjedhet ki.

(4) A helyi védelem olyan, a 4. § (2) és (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település

• a) helytörténetében,
• b) művelődéstörténetében,
• c) építészettörténetében,
• d) ipartörténetében,
• e) természeti környezetében

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

(5) Az egyedi védett értékeket a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Battonya közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Battonyai Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Battonyai Polgármesteri Hivatalnál.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a kezdeményező nevét, címét,
• b) a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
• c) a javaslat rövid indoklását.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a kezdeményező nevét, címét,
• b) a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
• c) a javaslat rövid indoklását.

(5)^[2] A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is. Értékvizsgálat hiányában, amennyiben a képviselő-testület a javaslatot helyi védelemre előzetesen érdemesnek tartja, gondoskodik az értékvizsgálat elkészítéséről

6. § (1) A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:

• a) a kezdeményezőt,
• b) a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,
• c) a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,
• d) az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját

(2) Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:

• a) a rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti érdekelteket,
• b) az I. fokú építési hatóságot.

(3)^[3] Amennyiben valamely helyi egyedi érték országos egyedi védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli

(4) Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:

• a) az építmény és telke felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,
• b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentését és esetleges újra-felhasználását.

(5) A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:

• a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
• b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
• c) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(3) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

• a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
• b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

(4) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

• a) településképi bejelentési eljárás vagy
• b) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

8. § (1) Az egykori zsidó temető területén:

• a)^[5] a temetőt kegyeleti parkként kell kialakítani és gondozni; épületet kizárólag a fenntartáshoz kapcsolódóan szabad elhelyezni, amely kizárólag földszintes kialakítású lehet
• b) a meglevő síremlékeket, sírjeleket a védelemre jelölt területen belül kell felállítani.

(2) A Szent Mihály temető területén:

• a) épületet kizárólag a temető működtetéséhez szükséges funkcióra lehet létesíteni, amely földszintes, magastetős kialakítású lehet,
• b) tilos a RAL 3013-5026, 6026, 6027, 6033, 6034 színek alkalmazása,
• c)^[6] gépészeti, hírközlési berendezés épület homlokzatán nem helyezhető el, kivéve ha az takart módon kerül elhelyezésre és a homlokzati síkból nem áll ki

9. § (1) A helyi védett értékeket táblával kell megjelölni. A táblán fel kell tüntetni legalább a védettség tényét és az elrendelő rendelet számát. A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik; a kihelyezett tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

(2) A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a következő eszközökkel biztosítja:

• a) a rendelet 2. melléklete tartalmazza a tételes listát,
• b) az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeit az iratkezelés szabályai szerint az igazgatási csoport műszaki ügyintézője megőrzi.

(3) A Képviselő-testület műemléki alapot hozhat létre, melyből vissza nem térítendő támogatás adható a védettséggel összefüggő többletmunkákra, amelyek a védett érték fenntartása vagy felújítása során keletkeznek. A támogatás éves összegét az önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.

(4) A költségvetés elfogadását követően a pályázati lehetőséget a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétételnek tartalmaznia kell legalább:

• a) a pályázat összefoglaló ismertetését,
• b) a rendelkezésre álló összeg nagyságát,
• c) a pályázat benyújtásának helyét, idejét,
• d) a részletes információnyújtás helyét és idejét.

(5) A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell legalább:

• a) fényképet a felújítani kívánt részekről,
• b) a tervezett munkák ismertetését rajzos és/vagy írásos formában,
• c) összefoglaló költségvetést.

(6) Támogatásban részesülhet a tervezett beruházás elvégzésére jogosult

• a) magánszemély,
• b) egyesület,
• c) intézmény.

Nem nyújthat be támogatást gazdasági társaság és 100%-os önkormányzati és/vagy állami tulajdonban levő intézmény.

(7) A támogatás odaítéléséről a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjének előkészítése alapján a Képviselő-testület dönt a beadási időpontot követő 45 napon belül. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a tervezett beruházás 50%-át.

10. § (1) A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból is meghatározó területek.

(2)^[7]

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A gazdasági területek nem közterületi telekhatárai kivételével tömör kerítés betonból és fémlemezből nem létesíthető.

11. § ^[9] (1) A főépület tetőzetének hajlásszöge nem lehet kisebb 32⁰-nál és nem lehet nagyobb 45⁰-nál, valamin tilos az utcára merőleges tetőgerinc kialakítása. Tilos sátortető, félnyeregtető, manzárdtető kialakítása.

(2) Közterületről látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.

(3) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni.

(4) Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzaton és a közterületről látható homlokzaton, kivéve ha az a homlokzati síkba illesztve és takart módon kerül elhelyezésre.A kondenzvíz kivezetése a közterületi járdaszint feletti 20 cm-t meghaladó magasságban tilos.

(5) A gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló felületeket kiselemes burkolatokból kell kialakítani.

12. § ^[11] (1) A lakótelepeken klímaberendezés működéséből származó kondenzvíz kivezetése a közterületi járdaszint feletti 20 cm-t meghaladó magasságban tilos.

(2) Új épület tetőzetének hajlásszöge nem lehet nagyobb 15⁰-nál, valamint a tető építésénél nem lehet bitumenes zsindelyt, beton, és kerámia cserepet használni. Az épületek homlokzatát fa és fémanyaggal tilos burkolni.

(3) Közterületről látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.

13. § (1)^[13] A hagyományos lakóterületeken új főépületet – szabadonálló beépítés kivételével – a közterületi telekhatárra építhető. A főépület tetőzetének hajlásszöge nem lehet kisebb 32⁰-nál és nem lehet nagyobb 45⁰-nál , valamint tilos az utcára merőleges tetőgerinc kialakítása. Tilos sátortető, félnyeregtető, manzárdtető kialakítása .

(2) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni.

(3) Közterületről látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.

(4)^[14] Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. A klímaberendezés működéséből származó kondenzvíz kivezetése a közterületi járdaszint feletti 20 cm-t meghaladó magasságban tilos

14. § ^[16] A történelmi gazdasági területen új épület esetén tilos sátortető, félnyeregtető, manzárd tető kialakítása, a tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép továbbá természetes pala használható.

15. § A jelentősebb gazdasági területeken az épületeket a technológiai szükségszerűség szerint lehet kialakítani. A telkeket fasorral kell körbevenni; fásításra őshonos fajokat kell használni.

16. § Az SOS gyermekfalu területén a hagyományos lakóterületre vonatkozó előírásokat kell betartani. Új épület csak a közterület határvonalán létesülhet.

17. § (1)^[20] Tompapuszta területén az új főépület tetőzetének hajlásszöge nem lehet kisebb 32⁰-nál és nem lehet nagyobb 45⁰-nál, valamint tilos az utcával párhuzamos tetőgerinc kialakítása. Tilos sátortető, félnyeregtető, manzárdtető kialakítása. Az épület csak földszintes kialakítású lehet.

(2) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel, cserepes lemezzel lehet fedni.

(3)^[21] Az előkert teljes felületen történő leburkolása tilos.

18. § (1) Beépítésre nem szánt területen tanyaudvar létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:

• a) tanyaudvar csak a megközelítést biztosító a legalább hálózati jelentőségű földúttól min. 50 m-re kezdődően alakítható ki, a tanyaudvarra bevezető utat legalább egyik oldalon fasor kell kísérje,
• b)^[23] tanyaudvart nem lehet kialakítani, kivéve ha fasorral van körbevéve, amelyhez kapcsolódóan cserjeszint is telepíthető,
• c)^[24] fasor és cserjesáv telepítésénél tilos inváziós növényfajok telepítése
• d)^[25] lakóépületet tetőzetének hajlásszöge nem lehet kisebb 32⁰-nál és nem lehet nagyobb 45⁰-nál, valamint t ilos sátortető, félnyeregtető, manzárdtető kialakítása. Tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép használható,
• e)^[26] a gazdasági építmények lakóépülettől eltérő megjelenéssel és tanyaudvaron kívül nem helyezhetők el.

(2) Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.

(3) Major, birtokközpont területének kialakításakor alkalmazni kell a tanyaudvarra leírtakat.

(4)^[27] Kereskedelmi és vendéglátó épületek telkeit közvetlenül közúthoz csatlakozóan vagy a tanyaudvarra előírtak szerint kell kialakítani. Ezen épületeknél tilos sátortető, félnyeregtető, manzárdtető kialakítása. Tetőfedő anyagként mázatlan kerámiacserép és ezek hagyományos színvilágához illeszkedő mázas és betoncserép használható.

20. § (1)^[29] A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.Nem alkalmas terület

• a) helyi védett terület,
• b) védett épületek és építmények telke,
• c) az a) és b) pontban megjelöltek közvetlen 250 méteres környezete,
• d) a településközpont vegyes terület.

(1a)^[30] A műemlékek és a helyi védett építészeti értékek telkei az (1) bekezdésben megjelölt építmények elhelyezésére nem alkalmasak.

(2) Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A településközpont területén tilos légvezetéket létesíteni és olyan felszín feletti közműhálózat részét képező műtárgyakat, melyeket cserjesávval nem lehet teljes mértékben eltakarni.

21. § (1) Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.

(2)^[31]

(3) Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.

(4) Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.

22. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,
• c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
• e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére.

(3) E rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védett területeken reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el. Ugyancsak tilos reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezése az 2. melléklet szerinti helyi védett épületek telkein és azok telekszomszédjain.

23. § (1) Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:

• a) horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,
• b) fa és farostlemez,
• c) plexi, biztonsági üveg,
• d) állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.

(2) A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.

25. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni a településközpont és az SOS gyermekfalu területén kezdeményezett építési beruházások esetében.

(2) A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.

(3) A konzultáció a tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.

26. § A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését Battonya Város Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője készíti elő.

28. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Battonya Város Önkormányzatának az építészeti környezet védelméről szóló 7/2000. (III. 30.) ÖK. sz. rendelete.