Battonya város településképének védelméről szóló 16/2018. (VIII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletes indokolás

Az 1–23. §-hoz és az 1. melléklethez

A Békés Megyei Kormányhivatal a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárának utasítása alapján vizsgálta a településképi rendeletek jogszabályoknak való megfelelőségét. A vizsgálat eredményeként a Békés Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében néhány rendelkezés módosítását javasolta, amelynek következtében felülvizsgálatra került a településképi rendelet. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdés c) pontja alapján a polgármester az elkészült településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, az illetékes nemzeti park igazgatóságnak, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében az örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, honvédelmi és katonai rendeltetésű terület érintettsége esetén a honvédelemért felelős miniszternek.

A véleményezés során az állami főépítész a településképi rendelet módosításáról szóló rendelettervezet tekintetében több módosítást javasolt, amely véleménynek megfelelően a településkép védelméről szóló helyi rendelet módosításáról szóló eredeti rendelettervezet átdolgozásra került, elfogadva az állami főépítész véleményét.

A Rendelet 1. §-ához

1. E szakasz értékvizsgálat elkészítésére vonatkozó részének módosítására azért került sor, mert az Eljr. 23/B. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben nem áll rendelkezésre értékvizsgálat, akkor a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot. Tehát az értékvizsgálat elkészítése kötelező és nem tartozik a polgármester mérlegelési jogkörébe.

2. Állami főépítész: az értékvizsgálat elkészítése a képviselő-testület feladata, ezért a „beszerzéséről” szöveget indokolt „elkészítéséről” szövegre módosítani.

A Rendelet 2. §-ához

E bekezdés módosítását az indokolta, hogy az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. § (2) bekezdésével ellentétes rendelkezést tartalmaz. Az Étv hivatkozott rendelkezése szerint ugyanis az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. Tehát az országos védelem elrendelése esetén nem minden esetben szükséges a helyi védelmet megszüntetni. A jelenlegi szabályozás (amely előírja, hogy ha valamely helyi érték országos védettséget kap, a képviselő-testület a helyi védelem megszüntetését vizsgálat nélkül elrendeli) módosítása indokolt akként, hogy amennyiben valamely hely egyedi érték országos egyedi védettséget kap, úgy a képviselő-testület a helyi védelem megszüntetését vizsgálat nélkül elrendeli.

A Rendelet 3-6. §-okhoz

Az Eljr. 23/C. § (3) bekezdése szerint a területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

Az Eljr. 23/C. § (4) bekezdése az egyedi védelemről rendelkezik, amely szerint a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó építményre, építményrészletre vagy alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj-és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint ezekhez kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

Az egykori zsidó temető és a Szent Mihály temető területe a fenti meghatározásokat értelmezve inkább az egyedi védelem alá helyezésnek felel meg, mint a területi védelemnek, ezért indokolt az egykori zsidó temető és a Szent Mihály temető területét egyedi védelem alá helyezni.

Állami főépítész: A temetők területének területi helyett egyedi védelem alá helyezésével a jelenleg hatályos Tkr. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a gépészeti és hírközlési berendezésekre vonatkozó kötelező érvényű egyedi építészeti követelménye az Eljr. 22. § (4) bekezdése alapján megtartható, a területi védelemre vonatkozó rendelkezések, mellékletek módosítása mellett.

1. Azaz, a fent megjelölt temetők területe egyedi védelem alá kerül, így a településkép védelméről szóló helyi rendeletből hatályon kívül helyezésre került az 1. melléklet, amely a területi védelemmel érintett területeket tartalmazta (egykori zsidó temető, Szent Mihály temető) és a temetők területe egyedi védelem alá kerül, azaz átkerül a 2. mellékletbe.

2. Ebből következően

a) Tkr. 4. § (2) bekezdésében az 1. mellékletre utalás törlésre kerül,

b) A Tkr. 8. §-át megelőző 5. alcímet módosítani szükséges,

c) tekintettel arra, hogy a Tkr.-ben több helyen volt zsidó temető kerül említésre az „egykori” szöveget indokolt „volt” szövegre cserélni (Tkr. 8. § (1) bekezdés a) pont)

d) A gépészeti hírközlési berendezésekre vonatkozó meghatározás az Eljr. 22. § (4) bekezdése alapján - a helyi egyedi védelemmel érintett elemre vonatkozó (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti településképi követelmény megengedő, tiltó vagy kötelező követelményként egyaránt meghatározható – tiltó követelményként kerül meghatározásra a kötelező rendelkezés helyett, tekintettel a gépészeti és hírközlési berendezésekre vonatkozó előírások Tkr.-ben történő egységesítése érdekében. (Tkr. 8. § (2) bekezdés c) pont)

A Rendelet 7-17. §-aihoz

A Eljr. 23/E. § és 23/F §-a tartalmazza a területi és az egyedi építészeti követelmények tartalmára, a 22. § a megfogalmazás módjára vonatkozó rendelkezéseket.

23/E. § (1) A területi építészeti követelmény tartalmi keretet határoz meg a helyi építési szabályzat, a beépítési terv és a közterület-alakítási terv számára. A területi építészeti követelmény a helyi építési szabályzatban, a beépítési tervben és a közterület-alakítási tervben érvényesül.

(2) A területi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyv településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép minőségi formálására, védelmére vonatkozó javaslatai alapján kerül meghatározásra.

(3) A területi építészeti követelmény kiterjedhet – a településképi szempontból meghatározó vagy a helyi területi védelemmel érintett terület tekintetében –

a) a beépítés telepítési módjának (amely telepítési mód figyelembevételével a helyi építési szabályzat az építési helyet egyedi módon határozhatja meg),

b) a beépítés jellemző szintszámának vagy az épület legmagasabb pontjának (amely érték figyelembevételével a helyi építési szabályzat a beépítési magasságot meghatározza),

c) a közterület alakítási terv által érintett terület lehatárolásának

általános meghatározására.

23/F. § (1) Az egyedi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyvben meghatározott településképi és arculati jellemzők, értékek, továbbá a településkép minőségi formálására és védelmére vonatkozó javaslatok alapján kerül meghatározásra.

(2) Az egyedi építészeti követelmény a településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett

a) építmény

aa) anyaghasználatára,

ab) tömegformálására,

ac) homlokzati kialakítására,

b) telken a zöldfelületek kialakításának módjára, és

c) sajátos építményfajták elhelyezésének módjára

határozható meg.

(3) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjedhet az építmény, sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló anyagot, felületképzést vagy színt meghatározó valamely minőségi jellemzőjére.

(4) A tömegformálásra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület

a) megengedett legnagyobb szélességi és hosszanti méretének vagy ezek arányának,

b) tetőzet kialakítási módjának,

c) tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott irányainak, és

d) tetőfelépítményeivel, tetőzetet érintő nyílászáróival kapcsolatos követelmények

meghatározására.

(5) A homlokzati kialakításra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben

a) a homlokzati architektúra és a homlokzattagolás (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) kialakítási módjának, és

b) a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjának és lehetőségének

meghatározására.

(6) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény kiterjedhet a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben

a) a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségének,

b) a fás szárú növényfajok településképi illeszkedési követelményeinek, és

c) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok településképi illeszkedési követelményeinek

meghatározására.

A Eljr.. 22. § (3)-(7) bekezdései az alábbi szabályozást tartalmazzák:

A fentiekre tekintettel szükségessé vált a fent jelölt rendelkezések felülvizsgálata és a fenti követelményeknek megfelelően történő újraszabályozása.

Állami főépítész: az eredeti módosító rendelettervezetben a legtöbb esetben a kötelező érvényű településképi követelmények kerültek átfogalmazásra, figyelemmel az Eljr. fent megjelölt rendelkezéseire, azonban az átfogalmazás ellenére azok tartalmukat tekintve továbbra is kötelező jellegűek maradtak. Az állami főépítész az Eljr. fent megjelölt rendelkezéseire tekintettel javaslatot tett a tartalmilag megfelelő átfogalmazásra, amelynek eleget téve sor került a Rendelet 7-17. §-aiban meghatározott rendelkezéseinek újraszabályozására.

Tkr. 11. §.:

Az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

csak megengedő vagy tiltó

lehet. ( nem megfelelő:„nyeregtetővel kell építeni”, „párhuzamos kell legyen”, „kell elhelyezni”)

Tkr. 12. §

: az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

csak megengedő vagy tiltó

lehet. A klímaberendezés működéséből származó kondenzvíz elvezetése tekintetében nem lehet kötelező érvényű rendelkezést előírni, ezért szükséges e rendelkezések módosítása. Továbbá a lakótelepek területén az új épület tetőzetének előírásai az eredeti rendelettervezetben nem szerepeltek, ezért indokolt erre vonatkozóan is szabályokat alkotni.

Tkr. 13. § (1) és (4) bekezdés

: településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

csak megengedő vagy tiltó

lehet. Így szükséges az új főépület tetőzetére, illetve a klímaberendezés működéséből származó kondenzvíz elvezetéséről szóló rendelkezések átfogalmazása.

Tkr. 17. § (1) bekezdés 2. tagmondat,második mondat, (3) bekezdés

(tető hajlásszöge, iránya, fásítás), mint egyedi építészeti követelmény az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján

csak megengedő vagy tiltó

lehet.

Tkr.17. § (1) bekezdés 3. mondat:

településképi szempontból meghatározó területen területi építészeti követelmény (földszintes)

kötelező

lehet. (Eljr. 22. § (6) bekezdés)

Tkr. 18. § (1) bekezdés b)-c) pont

,mint egyedi építészeti követelmény (Eljr. 23/F. § (2) bekezdés b) pont) az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján

csak megengedő vagy tiltó

lehet

Tkr. 18. § (1) bekezdés d) pont

(tető hajlásszöge), mint egyedi építészeti követelmény (Eljr.23/F. § (2) bekezdés ab) alpont) az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján csak

megengedő vagy tiltó

lehet

Tkr. 18. § (1) bekezdés e) pont

, mint egyedi építészeti követelmény (Eljr. 23/F. § (2) bekezdés c) pont) az Eljr. 22. § (5) bekezdése alapján

csak megengedő vagy tiltó

lehet

Tkr. 18. § (4) bekezdés 1. mondat

: mint területi építészeti követelmény (Eljr. 23/E. § (3) bekezdés a) pont) településképi szempontból meghatározó területen

csak kötelező

lehet. (Eljr. 22. § (6) bekezdés)

Tkr. 18. § (4) bekezdés 2. mondat

(nyeregtető) mint egyedi építészeti követelmény (Eljr. 23/F. § (2) bekezdés ab) alpont) az Eljr. 22. § (5) bekezdése értelmében csak

megengedő vagy tiltó

lehet.

A Rendelet 18-19. §-aihoz

A Tfr. 23/G. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: A településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg kell határozni

a) a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket,

b) azon területeket, amelyek az a) pont szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak, és

c) a helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket.

Tekintettel arra, hogy a településképi rendelet nem tartalmazza a nem alkalmas területek lehatárolását, így arról rendelkezni szükséges.

A Rendelet 20-31 §-aihoz

A Rendelet kiegészítésre kerül alcímekkel, tekintettel arra, hogy azokat a településképi rendelet nem tartalmazta vagy nem a jogszabály szerkesztési előírásoknak megfelelően.

A Rendelet 32. §-ához

E szakasszal módosításra kerül a helyi egyedi védett értékek táblázata.

1. A helyrajzi számos azonosításon túl utcanévvel is kiegészítésre kerül a táblázat.

2. A képviselő-testület a 61/2020. (VIII.27.) Kt. határozatával döntött arról, hogy a 2901 hrsz-ú szerb lakóépületet helyi védelem alá kívánja helyezni. Tekintettel arra, hogy a helyi védettség alá tartozó épületeket, építményeket a településképi rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, ezért szükséges ennek rendeletbe emelése.

A Rendelet 33. §-ához

14. § első tagmondat: Tfr. 22. § (5) bekezdése alapján településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmény csak megengedő vagy tiltó lehet. A „kell építeni” kifejezés módosítsa indokolt a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően.

A Rendelet 34. §-ához

E szakasz a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmazza:

10. § (2) bekezdés

: Az állami főépítész javaslatára hatályon kívül helyezésre kerül az eltérő karakterű, valamint településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása. Szükségtelen e területeket a Tkr.-ben is lehatárolni, mivel az eltérő karakterű területek jellemzése a településképi arculati kézikönyvben kell, hogy megjelenjen,

19. §

: Tekintettel arra, hogy helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működéséről szóló rendelet nem kerül megalkotásra, amelynek szabályait az eseti tervtanácsra is alkalmazni kellene, így indokolt az eseti tervtanácsra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

Amennyiben tervtanács nem működik a településen, akkor a településképi követelményektől való eltérés lehetőségének biztosításának nincs helye olyan módon, hogy az csak a speciális tervező és legalább 5 főből álló esete szakmai tervtanács egyetértésével lehetséges.

21. § (2) bekezdés

: A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Reklámrendelet) 2. § (4)-(5) bekezdése és a 2. melléklet értelmében magánterületre vonatkozóan reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett, kivéve a 2. melléklet 5.14. pontja esetében, az alábbiak szerint: Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre: reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett, kivéve a vasútállomások és buszpályaudvarok területét.

A fentiekre tekintettel a magánterületen történő reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.

24. §

: hatályon kívül helyezése azért indokolt, mert a rendelet nem tartalmaz meghatározást arra vonatkozóan, hogy a településkép védelméről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól milyen esetben lehet eltérni, illetve milyen mértékben, valamint a jelentősebb esemény fogalmára sem tartalmaz pontosabb meghatározást;ily módon nem felel meg a jogalkotási törvény 2. §-ában foglaltaknak.

27. §:

E szakasz hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a Eljr. 26/D. § értelmében:

26/D. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 26/E. § szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

26/E. §A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.

A fenti hivatkozott rendelkezés szerint a polgármester a reklám és reklámhordozóra vonatkozó településképi bejelentési eljárásban hozott rendelkezéseinek elmulasztása, a reklámnak, reklámhordozónak tiltása ellenére történő elhelyezése, az elhelyezés tudomásul vételétől eltérő végrehajtása esetén nem folytathat le településképi kötelezési eljárást, hanem kizárólag arra terjed ki a hatásköre, hogy értesítse a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

Továbbá a Tkr. 27. § (3) bekezdése – a polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki az épületek, építmények esetében, ha az érintett feél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek - ellentétes a Tvtv. 11. §-ával, amely szerint:

Tvtv. 11. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg – ha a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100 000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

A Tkr. 27. § (5) bekezdése az alábbi szabályozást tartalmazza: a kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

E szabályozás ellentétes az Eljr. 26/F. § (2) bekezdésével, amely szerint: A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

A fentiekre tekintettel a településképi kötelezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.

A

Tkr. 1. mellékete

a helyi

területi védettség

alatt álló területek felsorolását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a Szent Mihály temető és a volt zsidó temeti a helyi

egyedi védett értékek

körébe került felvételre, a területi védettségről rendelkező melléklet hatályon kívül helyezése szükséges.

A Rendelet 35. §-ához

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.