Nagykamarás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (IV.6.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2016. 12. 30- 2018. 02. 07

  



Nagykamarás Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés szerinti hatáskörben eljárva, valamint a 36)2002. ( III. 7. ) Korm. rendelettel módosított 253)1997. ( XII. 20. ) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el:



I.fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§


(1)       E rendelet hatálya Nagykamarás község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§ (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.


(2)    Jelen rendelet együtt alkalmazandó a belterületre készített SZ-2 jelű szabályozási tervvel (2. melléklet), kivéve a Sportpálya és környékére készített szabályozási terv (6. melléklet) belterületi részét, ahol azt kell alkalmazni, a külterületre az Almáskamarástól átcsatolt területre készített szabályozási tervvel (3. melléklet), valamint a külterületre készített SZ-1 jelű szabályozási tervvel (4. melléklet), kivéve a Rózsa major és környezetére készített (5. melléklet), valamint a Sportpálya és környezetére készített (6. melléklet) szabályozási tervek területét, ahol azokat kell alkalmazni.[1]


(3)       A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.


(4)       A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így:

  1. részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.


(5)       Irányadó jellegűnek kell tekinteni:

  1. a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők.


2.§


(1)       Az 1.§(3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

  1. az vészhelyzet elhárítását szolgálja,
  2. karbantartásra, állagmegóvásra irányul,
  3. környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.

(2)       Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.


(3)       Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2.§(1) bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha:

  1. az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.


(4)       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:

  1. azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy
  2. legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.

A beépítésre szánt területeket teljes közművel kell ellátni.


(5)       A település közigazgatási területének fakadó vizek által érintett területein és azok min. 150m-es környezetében építési engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenység esetén az engedélyezési tervdokumentáció kötelező része a talajmechanikai szakvélemény alapján készített alapozási terv, ha az épület ill. építmény:

  1. bruttó földszinti alapterülete meghaladja a 25,0m2 és, vagy
  2. a beépített szintek száma egynél több – akkor is, ha a második szint külön ütemben készül – és, vagy
  3. az építménymagasság legalább 3,0m.

A lehatárolt területen kívül a fenti követelményről és a talajviszonyokról kötelező tájékoztatni az építtetőt és a tervezőt; a tervezői nyilatkozat kötelező része kell legyen annak indoklása, ha a tervező eltekint a talajmechanikai szakvéleménytől és az alapozási tervtől.

A település teljes közigazgatási területén a 25 m2-nél nagyobb épület építése esetén az alap alatti talajban duzzadó agyagot kell feltételezni, és ennek megfelelően csak vasalt betonalap, illetve vasbeton lábazat tervezendő.[2]



(6)       Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:

  1. Ou jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett az utcai telekhatár a másik kötelező építési vonal
  2. SZ-jelű szabadon álló beépítésnél az épület elhelyezésnél kötelező a 3m-es előkert mint kötelező építési vonal.


(7)       Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

  1. Utcavonalra merőleges, mindkét oldalon azonos hajlásszögű ( 38°-45° közötti hajlásszöggel( nyeregtetős épületeket kell építeni:
    1. Arany János utcán
    2. Ady utcán Arany János utcától Ny-ra
    3. Kossuth Lajos utca 996-1012; 891-908 hrsz-ú telkeken.



  1. Utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetős épületet kell építeni ( 38°-45° közötti hajlásszöggel(:
    1. Ady utca 853-856; 909-911; 913 hrsz-ú telkeken.
  2. A település többi részén a nyeregtető irányát meghatározza: két-két szomszédos épület figyelembevételével az, amelyik a többséget alkotja.
  3. Helyileg védett épületek melletti két-két, az adott utcán levő szomszédos telken, olyan módon kötelező a tetőidomot kialakítani, amilyen jellegű a védett épület.
  4. Lapostetős épületet a belterületen tilos elhelyezni; külterületen ez csak kivételes esetben, technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.


(8)       Speciális beépítési módok:

  1. Kossuth Lajos u. Ady Endre és Gárdonyi utcák közé eső szakaszán az Lf2 jelű övezetben a lakóépület kialakítására jelen rendelet 2§ (7) a) 3. pontja érvényes. A kiegészítő rendeltetésű épületek - állattartó épületek kivételével - utcavonalon, a lakóépülettel ellentétes oldalhatár mentén, 1,0-2,0m közötti oldalkert létesítésével, utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős kialakítással helyezhetők el. (Lásd 922-es és 929-es hrsz-ú telkeken.)


(9)       Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni az épületek, építmények jó műszaki állapotának megtartásáról.

            A település belterületén a közterületek és a magánterületeket ( vagy korlátozott használatú közterületeket ) kötelező kerítéssel elválasztani. A szabályozási vonalon építendő kerítés építése esetén kötelező építési engedélyt kérni.


(10)    Kereskedelmi és vendéglátó létesítményhez annak saját telkén belül kötelező minden megkezdett 5m2 üzlettér után 1 db kerékpártárolót építeni.



  1. fejezet


A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA


3.§


(1)       A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –

  1. külterületre és
  2. belterületre tagozódik.


(2)       Az igazgatási terület kialakult, módosítása nem szükséges.


(3)       A belterület határa módosul: az Ady Endre utca Ny-i végén a 02)10-es hrsz-ú földrészlet 1132-es hrsz-ú közterület felé eső része kerül bevonásra.


(4)       A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.

(5)       A település területe építési használat szerint:

  1. beépítésre szánt és
  2. beépítésre nem szánt területre tagozódik.



  1. fejezet


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


4.§


(1)       A beépítésre szánt terület lehet:

  1. lakóterület,
  2. vegyes terület,
  3. gazdasági terület,
  4. különleges terület,
  5. üdülőterület.



Lakóterületek

5.§


(1)       A lakóterületen elhelyezhető:

  1. lakóépület,
  2. mezőgazdasági (üzemi) építmény,
  3. alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  4. szálláshely szolgáltató épület,
  5. kézműipari épület,
  6. helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  7. sportépítmény.


(2)       Jelen rendelet 5.§ (1) b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.










Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


6.§

Lf jelű építési övezetek

( falusias lakóövezetek )


(1)       Az övezetek falusias lakóterületek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5.§(1) bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ és Környezetvédelmi Felügyelőség eseti hozzájárulásával helyezhető el.

            Vegyes terület határához képest 50 m-en belül mindenfajta állattartó épület létesítése tilos, 150m-en belül nagyállattartására szolgáló épületet tilos elhelyezni; e távolságon belül minden további állattartó épület esetében érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni az illetékes ÁNTSZ-t és Környezetvédelmi Felügyelőséget.


(2)       Beépítés esetén betartandó építési határértékek:

  1. beépítettség max.: 30%,
  2. zöldfelület min.: 40%.

A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.

(3)       Az Lf-1 jelű övezet a kistelkes, oldalhatáron álló, utcavonalas, beépítésű lakóterület övezete. Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 18,0m. Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének kétszerese, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének két és félszeresét.

                       

(4)       Az Lf-2 jelű övezet a nagytelkes, oldalhatáron álló, utcavonalas, beépítésű lakóterületek övezete.

            Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 22,0m.

            Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének háromszorosa, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének három és félszeresét.


(5)[3]     Telkenként egy lakóépület helyezhető el, amelyben legfeljebb 2 lakás lehet. Egy telken belül egy lakásra min. 450 m2 telekterület kell, hogy jusson. Lakóépületet csak a telek utcafront felőli első 35 méterben lehet elhelyezni.



Vegyes területek

7.§


(1)       A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.


(2)       Az övezetben elhelyezhető épületek:

  1. lakóépület,
  2. igazgatási épület,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
  4. vendéglátó épület,
  5. egyéb közösségi szórakoztató épület,
  6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
  7. sportépítmény,
  8. kivételesen az OTÉK-ban felsorolt építmények, az OTÉK általános előírásai figyelembe vételével.


(3)       A Vt-1 jelű övezet a település szabadonálló beépítésű település központi vegyes területe:

  • minimális zöldterületi fedettség a 7. § (2) a), f) és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%; a zöldfelületen a 7.§ (2) e), f) és g) pontjaiban ismertetett épületek esetében játszótér kialakítható.
  • a telekterületet:
    • min. 900m2,
  • beépítettség:
    • max. 40%


(4)       A Vt-2 jelű övezet a település oldalhatáron álló utcavonalas beépítésű település központi vegyes területe.

  • minimális zöldterületi fedettség a 7. § (2) a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 25%,
  • a telekterületet: min. 900m2,
  • beépítettség:
    • iskola, óvoda esetén max. 25%,
    • lakóépület esetében max. 35%,
    • egyéb esetekben max. 60%



Gazdasági területek

8.§


(1)       A gazdasági területek lehetnek:

  1. kereskedelmi, szolgáltató és
  2. ipari gazdasági területek.



9.§

Kereskedelmi, szolgáltató terület


(1)       Kereskedelmi, szolgáltató területen belül az OTÉK szerint elhelyezhető:


  1. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
  2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
  3. igazgatási, egyéb irodaépület,
  4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  5. sportépítmény.


(2)       Az övezet jele Gksz-I.

            Betartandó paraméterek:

  • zöldterületi fedettség min. 25%, a lakóterület melletti utcaszakaszon kialakuló telkek esetében a zöldterület min. 25%-át a lakóterületek mentén levő telekhatárhoz közvetlenül kapcsolódóan kell elhelyezni,
  • a beépítési mód szabadonálló,
  • a maximális beépítettség 40%,
  • minimális telekterület 1500m2;
  • az építménymagasság max. 5,0m..


(3)[4]     Az övezet jele Gksz-2.

       Betartandó paraméterek:

  • Kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2.
  • A telek beépítési módja szabadon álló.
  • Az építési hely lehatárolása a következő:

                   előkert mérete 6,0 méter

                   oldalkert mérete 6,0 méter

                   hátsókert mérete 6,0 méter

  • A telek beépíthetősége 60%
  • Az épületek építménymagassága maximum 7,5 méter, kivéve, ha a technológia magasabbat igényel, ekkor maximum 16 méter lehet.
  • A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
  • A zöldfelület legkisebb mértéke 25%.
  • Terepszint alatti építmény létesíthető a legnagyobb beépítettség mértékéig.


10.§

Ipari gazdasági terület


(1)       Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


(2)       A Gip-I. jelű övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el.

            A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg.

            Engedélyhez kötött építési tevékenység esetén minden esetben illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Körös-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is.


(3)       A Gip-II. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el.

            Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Állattartó telepen történő építkezés esetén az illetékes ÁNTSZ ill. a Körös-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget minden esetben illetékes szakhatóságnak tekintendő.



(4)       A Gip-II. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

  1. telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
  2. legnagyobb beépítettség max. 30 %,
  3. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  4. legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
  5. beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
  6. építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.


(5)       A Gip-III. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

  1. telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
  2. legnagyobb beépítettség max. 40%,
  3. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  4. legnagyobb építménymagasság max. 10,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
  5. beépítési mód szabadonálló,
  6. építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.


(6)       A Gip-III. jelű övezeten belül a mezőgazdasági tárolás, feldolgozás,         gépjavítás létesítményei helyezhetőek el.



Üdülőterületek

11.§


(1)       Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.


(2)       A település üdülőterülete üdülőházas övezetbe tartozik.


(3)       A területek az Üü jelű övezetbe sorolandók.

Az övezetben elhelyezhetőek üdülőtáborok és kempingek, melyek elsősorban változó üdülői kör tartózkodására szolgálnak.

            Beépítési paraméterek:

  1. minimális telekterület: 3000m2
  2. legnagyobb beépítettség: 25%
  3. legnagyobb építménymagasság: 4,5m
  4. zöldfelület min.: 40%,
  5. beépítési mód: szabadonálló.




Különleges területek

12.§


(1)       Különleges terület:

  1. Kt jelű, temető övezete,
  2. Kkp jelű, kegyeletipark övezete,
  3. Ks jelű, sportpályák övezete,
  4. Ksza jelű, szabadidőközpont övezete,
  5. Kh hulladékudvar övezete


(2)                  A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni.

            A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:

  1. fa és, vagy
  2. kő és, vagy
  3. égetett agyag és, vagy
  4. kovácsoltvas.

A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,50 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.

A beépítettség legfeljebb 15% lehet, melybe a fedett sírokat nem kell beszámítani.

A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.

A temető bővítése esetén min.30m széles védőerdő sávot kell létesíteni.


(3)       A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete, mint a 12§ (2), de új temetés nem engedélyezett.


(4)                  A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni.

            Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 20 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  3. legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
  4. szabadonálló beépítés.


(5)       A Ksza jelű övezet a szabadidőközpont övezete. Az övezeten belül sportolási és           kulturális rendezvények lebonyolítására szolgáló épületeket, építményeket   szabad elhelyezni.

  1. legnagyobb beépítettség max. 25%
  2. legkisebb zöldfelület: min. 40%
  3. legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint, de max. 15m
  4. szabadonálló beépítés.


(6)       A Kh jelű övezet a hulladékudvar övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő – nem kommunális - hulladékok kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása ill. biztosítása szükséges. A telket min. hármas fasorral kell körbevenni.



  1. Fejezet


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


13. §


(1)       A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

  1. közlekedési és közműterületek,
  2. zöldterületek,
  3. erdőterületek,
  4. mezőgazdasági területek és
  5. vízgazdálkodási területek.



14. §

Közlekedési és közműterületek


(1)       A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni.

Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.


(2)       Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.


(3)       A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

  1. Köu-III. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m. Az övezeten belül kerékpársáv vagy kerékpárút elhelyezhető.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 30,0 m-nél, épületet 40,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük belterületen kialakult, külterületen az építési terület új burkolat építése esetén a meglevő földút nyomvonalán alakítandó ki.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-3. jelű a lakóutak, fontosabb kiszolgáló utak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m.
  2. Köu-p. jelű telkes parkoló övezete. Az övezetben személygépjármű parkolókat szabad elhelyezni. Kötelező a telek fásítása.
  3.  Köu-a jelű övezet területén autóbusz forduló és megálló helyezhető el.[5]



15.§

Zöldterületek


(1)       Zöldterület a településen belül a közkertek övezete.

A közkertek övezeti jele Zkk.


(2)       A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az OTÉK általános előírásait.


(3)       A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:

  1. sétaút, pihenőhely,
  2. szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
  3. építési engedélyterv alapján játszótér, kivéve a Kossuth u-i 542-es hrsz-ú terület és a Tulkán-éri főcsatornát kísérő területeket.



16.§

Erdőterületek


(1)       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-I. és Má-III. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.


(2)       Az erdőterület rendeltetése szerint:

  1. gazdasági,
  2. védelmi és
  3. egészségügyi, turisztikai besorolású lehet.


(3)       Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az 1996. évi LIV. Tv. 65.-72. §-ainak betartásával lehet, ha a terület nagysága legalább 10 ha. A beépítettség nem haladhatja meg a 0,5%-ot.


(4)       Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.


(5)       Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni.

            Az erdőgazdálkodás ( erdőfelújítás, fakitermelés, stb. ) módját az erdészeti hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg.

( A védelem akkor válik ténnyé, ha az ehhez szükséges államigazgatási eljárás lefolytatása megtörténik. )

(6)       Az Ee övezeti jelű területek az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezeten belül elhelyezhetőek szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények ( sétautak, padok, tűzrakó helyek, esőbeállók, tájékoztató táblák, ivókutak, egyéb ivóvízvételi helyek, állatok bemutatására szolgáló épületek,… ), szabadtéri sportpályák.

            A létesítményekkel elfoglalt területek együttesen nem haladhatják meg a terület 5%-át.


17.§

Mezőgazdasági területek


(1)       A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

            Állattartó épületek ( nem állattartó telep! ) létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.


(2)       A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

az OTÉK szerint elhelyezhető:

  1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  2. a köztárgyak,
  3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
  4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
  5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
  6. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
  7. növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
  8. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
  9. biztonsági okokból szükséges őrház;
  10. valamint lakóépület helyezhető el.


(3)       A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

  1. 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
  2. 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
  3. 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az (2) j) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.


(4)       Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 17.§ (2) j) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

  1. azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,
  2. a telek legalább magánútról megközelíthető,
  3. az infrastruktúra ellátása megoldott,
  4. a segélykérés lehetősége megoldott,
  5. a telek átlagos szélessége legalább 30m.

A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.


(5)       Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK előírásai szerint birtoktest alakítható ki. A birtokközpontot az általános szabályok is jelen rendelet mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai szerint lehet beépíteni.

            A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 18. §-ának előírásai is.


(6)[6]     Közút (állami, önkormányzati mellett a mezőgazdasági területen fasor létesíthető. A közút széléhez kis növésű (kifejlett korában 4 métert meg nem haladó magasságú és lombkoronájú) fasor 3 méternél közelebb nem ültethető. A kifejlett korában a 4 métert meghaladó magasságú és lombkoronájú fa esetében a betartandó távolság 4 méter. A fasorok telepítésénél közművek és termékvezetékek védőtávolságát szabadon kell hagyni.




18.§

Mezőgazdasági területen a lakóépületek építésére vonatkozó előírások


(1)       Jelen rendelet 17.§ (4) bekezdésének

            b)  pontja teljesül:

ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.

  1. pontja teljesül:
  1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
  2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik.

( Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, szikkasztásos szennyvízelhelyezés is megengedett az illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával. (

  1. pontja teljesül:
  1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
  2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.


(2)       Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – .

A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.


(3)       A tanyaudvaron jelen rendelet 17.§ általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. )

            Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 38°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható.

            A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.


(4)       A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:

  1. épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
  2. az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 40,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.


(5)       Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott tanyahely fenntartása és beépítése akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg.

            ( Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése a beépítési % növelése nélkül; amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó. )



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


19.§

Má-I. jelű övezet előírásai

( intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete(


(1)       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.

(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.



20.§

Má-II. jelű övezet előírásai

            ( természetvédelem miatt korlátozott mezőgazdasági területek övezete )


(1)       Az övezetben épület építmény csak a védelmet elrendelő szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el az általános szabályok betartásával egyidejűleg.


(2)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont nem alakítható ki.



21.§

Má-III. jelű övezet előírásai

            ( lakóterületet határoló mezőgazdasági területek övezete )


(1)       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, kivéve az állattartó telepeket


(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető, de ott állattartó telep nem alakítható ki.



22.§

Má-IV. jelű övezet előírásai

            ( útépítés miatt korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek övezete )


(1)       Az övezetben épületet, építményt csak akkor szabad elhelyezni, ha az építéshez a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet és a Békés Megyei Közútkezelő Kht. hozzájárul.


(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont    csak a 22.§ (1) bekezdése szerint alakítható ki.









23.§

Má-V. jelű övezet

( rétek, gyepek övezete )


(1)       Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges.

Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.



24.§

Má-VI. jelű övezet

( védett rétek, gyepek övezete )


(1)       Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása.


(2)       Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni a védelmet elrendelő hozzájárulásával.


(3)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont csak jelen rendelet 24.§ (2) bekezdésének betartásával alakítható ki.


24/A. §[7]

MK jelű övezet


  1. A területen lakó- és állattartó épület nem helyezhető el.
  2. A gazdasági épület csak magastetővel építhető.
  3. Az ingatlant megosztani csak úgy lehet, hogy közterületről megközelíthető maradjon és legkisebb szélessége a 20 m-t meghaladja.



Vízgazdálkodási területek

25.§


(1)       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

  1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
  2. az állóvizek, medre és parti sávja,
  3. vízállásos, nádas területek.
  4. Vízmű kút és védőterülete[8]

A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad elhelyezni.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


(2)       A V1 jelű övezet az FM hivatal kezelésében levő főcsatornák csatornák övezete.


(3)       A V2 jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete.


(4)       A V3 jelű övezet az egyéb csatornák övezete.


(5)       A V4 jelű övezet az állóvizek, vízállások övezete. Az övezetben a vízgazdálkodás és a horgászat létesítményei helyezhetőek el.


(6)       A V5 jelű övezet a Boda-tó övezete, maga a vízfelület, az övezetben az illetékes Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával elhelyezhetők a vízgazdálkodási rendeltetésű létesítmények mellett a csónakázás, egyéb ezekkel összeegyeztethető vízisportok létesítményei; kivételes esetben víziszínpad valamint "látványelemek". (Látványelemek: szökőkút, csobogó, egyéb módon működő kút, vízben álló ahhoz szorosan kapcsolódó szobor illetve műalkotás.(


(7)       A Vn jelű övezet a csatornákat kísérő nádas művelési ágba tartozó területek övezete. Az övezet művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


(8)[9]     V6 jelű övezet a terület vízmű kútjának elhelyezésére és belső védőövezetének biztosítására szolgál. A területen csak a vízmű kútja, és funkcionálásához szükséges létesítmény helyezhető el.


V.                fejezet


KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME


26.§

Művi értékek védelme


(1)       A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is.   Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.


(2)       A 047/43-44 hrsz-ú mezőgazdasági területek beerdősítési előtt a 3-as számú részészti lelőhely teljes feltárását el kell végezni. Az erdőtelepítési tervet a feltárás teljes ismeretében, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közreműködésével kell elkészíteni.


(3)                   Helyi védelem alá kerül:

            1.         Cím: Munkácsy Mihály utca 2

                        Hrsz: 339

                        Funkciója: lakóház

                                  

            2.         Cím: Munkácsy Mihály utca 16

                        Hrsz: 326

                        Funkciója: kereskedelmi épület

                       

             2.        Cím: Arany János utca 85.

                        Hrsz: 1114-1113

                        Funkciója: lakóházak + melléképület

                       

            4.         Cím: Arany János utca, Gárdonyi Géza utca sarka

                        Hrsz: közterület

                        Funkciója: feszület  

                         

            5.         Cím: Kossuth Lajos utca 34.

                        Hrsz: 904

                        Funkciója: lakóház  

                         

            6.         Cím: Kossuth Lajos utca 87.

                        Hrsz: 964)1

                        Funkciója: kerítés

                       

            7.         Cím: Rákóczi Ferenc utca 33.

                        Hrsz: 764

                        Funkciója: lakóház

                       

            8.         Cím: Rákóczi Ferenc 39.

                        Hrsz: 767

                        Funkciója: lakóház + melléképület

                       

            9.         Cím: Rákóczi Ferenc utca 42.

                        Hrsz: 853

                        Funkciója: tornaterem

                       

            10.      Cím: Petőfi Sándor és Dózsa György utca sarka

                        Hrsz: (652/1)

                        Funkciója: feszület

                       

            11.      Cím: Dózsa György utca 17.

                        Hrsz: 737

                        Funkciója: lakóház

                       

            12.      Cím: Dózsa György utca 33.

                        Hrsz: 733

                        Funkciója: lakóház

                       

            13.      Cím: Ady Endre utca 3.

                        Hrsz: 857

                        Funkciója: templom, feszület

                       

            14.      Cím: Ady Endre utca 26.

                        Hrsz: 1127

                        Funkciója: lakóház + kerítés

                       

            15.      Cím:  Ady Endre utca 31.

                        Hrsz: 1135

                        Funkciója: lakóház

                       

            16.      Cím: Temető Dózsa György 35

                        Hrsz: 670

                        Funkciója: feszület

                       

            17.      Cím: Tanya 5.

                        Hrsz: 047/6

                        Funkciója: lakóház

                       

            18.      Cím: Tanya 11.

                        Hrsz: 055/1-2

                        Funkciója: lakóház


            19.      Cím: Táncsics Mihály utca K-i vége - kegyeleti park-

                        Hrsz: 272

                        Funkciója: feszület


20.      Cím: Irinyi utca 30.

            Hrsz: 125

                        Funkciója: jelenleg nincs (régi iskolaépület; harangláb)


21.      Cím: Ady Endre utca 2.

                        Hrsz: 854

                        Funkciója: parókia


A védelem kiterjed:

  • az utcai ill. az utcáról látható homlokzatokra,
  • a tömegkontúrok és a tetőforma megtartására.

Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.



27.§

Környezetvédelem


(1)       Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén, a            trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt      műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.


(2)       Zaj- és rezgésterhelési határértékek:

Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:


Terület besorolása

Zajterhelési határérték LTH,  dB(A)

nappal

(06-22)

éjjel

(22-06)

Falusias lakóterület

50

40

Üdülőterület

45

35

Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület

60

50


Levegővédelem:      

            A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható.


Felszíni víz: 

                        Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. A település teljes területe a Maros-hordalékkúpon fekszik, felszíni víz igénybevételével járó tevékenységeknél az „egyéb védett terület”-re vonatkozó előírásokat és határértékeket kell teljesíteni.

                        A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a kijelölt, igazgatási területen kívüli szennyvíztelepen történhet.


Földtani közeg:

            A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését.

            A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása: ,


Település szennyeződés érzékenységi besorolása:      A – fokozottan érzékeny

Terület szennyeződés érzékenységi besorolása:          A – fokozottan érzékeny terület

                                                                                              Kiemelten érzékeny terület



* - Az ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése még nem történt meg, így azt a rendezési terven nem tudtuk feltüntetni.


(3)       Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.


(4)       Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.

                        A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.


(5)       A település beépítésre szánt belterületét, és a Boda-tó környezetének beépítésre szánt területeit teljes közművesítéssel kell ellátni. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokkal is történhet. A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a csatornázatlan területeken keletkező szennyvizeket zárt tározókban kell gyűjteni, a kihordásról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül lévő ( Kunágota ) szennyvíztisztító telepre.



28.§

Természetvédelem


(1)       A potenciális természeti területeken és az ökológiai folyosó elemein tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is egyetért.

            A törvény erejénél fogva védettek a kunhalmok, ezek:

  • 1. Bocsi-domb I. (hrsz.: 02/18)
  • 2. Bocsi-domb II. (hrsz.: 02/17-18)
  • 3. "Nagykamarási halom" (hrsz.:(047/44)
  • 4. "templomhely" (hrsz.: 047/25, 047/33)
  • 7. Botos. Botos-halom (hrsz.: 082/40)
  • 8. Szilai-dűlő, Targyi-halom (hrsz.: 047/49)
  • 9. Érpart (hrsz.: 021/13)
  • 17. 02/15 DNy-i részén
  • 18. 0109/17-18 hrsz-ú földrészleteken
  • 19. 0109/24 hrsz-ú földrészleten
  • 20. 0113/3 hrsz-ú földrészleten


(2)       Egyedi tájérték a településen:

  1. a Dózsa György utca mentén található feszület
  2. a Gárdonyi utca mentén található feszület
  3. a Táncsics utcai kegyeleti parkban található feszület.


(3)       Helyi védettség alá kerülő természeti értékek:

  1. az óvodaudvarban (Ady Endre u. 9.) lévő hársfát (Tilia sp.) és japánakácot (Sophora japonica),
  2. a Művelődési Ház melletti parkban található selyemfenyőket (Pinus   wallichiana).
  3. a csemetekertben lévő, kb. 30 éves fasort, melynek fő alkotó fajai: nyírfa (Betula pendula), oszloptölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) és mocsárciprus (Taxodium distichum), illetve
  4. a régi temető 2 db „tájjelző” jegenye-nyárfáját (Populus nigra ’Italica’).


29.§

Általános biztonsági előírások


Közlekedési létesítmények védőterületei


(1)       Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet

elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja.

                        Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

           

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei


(2)       A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani.


(3)       Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.


(4)       A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


(5)       A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


(6)       Villamos berendezések biztonsági övezete:

  1. föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

                  A biztonsági övezet terjedelme föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

    1-35kV középfeszültségű szabadvezeték külterületen              5,- méter,

    1-35kV középfeszültség szabadvezeték belterületi és fokozott biz-

    tonságra vonatkozó előírások szerinti szerelés esetén               2,5 méter,

    0,4kV kisfeszültségű szabadvezeték                                             1,- méter.

  1.       Földben elhelyezett vezeték esetén:

    0,4kV kisfeszültségen                                                                      1 méter

                  A biztonsági övezet a nyugalomban lévő szélső áramvezetőktől, ill. a       kábelvezeték szélső pontjától mért kétoldali párhuzamos függőleges       síkokig           terjedő           sáv.

                        A villamos berendezések biztonsági övezetét a 122/2004. (X.15.) GKM. rendelet határozza meg.

Vízügyi érdekek védelme


(7)       A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani.

            A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az országos jogszabályi előírásokat kell betartani.

            Építési tilalmi területek:

  1. Tulkánéri főcsatorna mentén 6-6m,
  2. egyéb csatornák mentén 3-3m.


(8)       Fakadó vizek által veszélyeztetett területeken.

  1. ha az beépítésre szánt terület, akkor az épületek padlószint magassága a környező terepszinthez képest minimum +0,60 méter kell legyen,
  2. ha az beépítésre nem szánt terület, akkor épület építése tilos.


Bányászati érdekek védelme és tilalma


(9)       Tilos külszíni bányát nyitni:

  1. a település teljes belterületén,
  2. beépítésre szánt területen,
  3. az Má-III. jelű mezőgazdasági övezetben,
  4. meglevő és tervezett erdőterületeken,
  5. természetvédelmi terület ( helyi és országos védettség esetén egyaránt ), egyedi tájérték és az Üü, Ks, Ksza, Üü, V5 jelű övezetekben és azok min. 300m-es környezetében.





VI.             fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


30.§


(1)       Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.


(2)       A rendelet 2005. május 01.-én lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát vesztik Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1996. (XII.15.), 9/1996. (XII.06.), 12/1998. (VIII.11) KT rendeletei.

Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.




Nagykamarás, 2005. március 31.









                        Pelle István                                                                          Hoffmann Andrásné

                        polgármester                                                                                  jegyző






















Nagykamarás Község  Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (3) bekezdésében és 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



  1. fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§


(1)       E rendelet hatálya Nagykamarás község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§ (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.


(2)    Jelen rendelet együtt alkalmazandó a belterületre készített SZ-2 jelű szabályozási tervvel (2. melléklet), kivéve a Sportpálya és környékére készített szabályozási terv (6. melléklet) belterületi részét, ahol azt kell alkalmazni, a külterületre az Almáskamarástól átcsatolt területre készített szabályozási tervvel (3. melléklet), valamint a külterületre készített SZ-1 jelű szabályozási tervvel (4. melléklet), kivéve a Rózsa major és környezetére készített (5. melléklet), valamint a Sportpálya és környezetére készített (6. melléklet) szabályozási tervek területét, ahol azokat kell alkalmazni.[10]


(3)       A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.


(4)       A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így:

  1. részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.


(5)       Irányadó jellegűnek kell tekinteni:

  1. a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők.


2.§


(1)       Az 1.§(3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:

  1. az vészhelyzet elhárítását szolgálja,
  2. karbantartásra, állagmegóvásra irányul,
  3. környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.

(2)       Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.


(3)[11]    


(4)[12]    


(5)[13]     A település teljes közigazgatási területén a 25 m2-nél nagyobb épület építése esetén az alap alatti talajban duzzadó agyagot kell feltételezni, és ennek megfelelően csak vasalt betonalap, illetve vasbeton lábazat tervezendő.[14]


(6)       Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:

  1. Ou jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett az utcai telekhatár a másik kötelező építési vonal
  2. SZ-jelű szabadon álló beépítésnél az épület elhelyezésnél kötelező a 3m-es előkert mint kötelező építési vonal.


(7)       Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

  1. Utcavonalra merőleges, mindkét oldalon azonos hajlásszögű ( 38°-45° közötti hajlásszöggel( nyeregtetős épületeket kell építeni:
    1. Arany János utcán
    2. Ady utcán Arany János utcától Ny-ra
    3. Kossuth Lajos utca 996-1012; 891-908 hrsz-ú telkeken.



  1. Utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetős épületet kell építeni ( 38°-45° közötti hajlásszöggel(:
    1. Ady utca 853-856; 909-911; 913 hrsz-ú telkeken.
  2. A település többi részén a nyeregtető irányát meghatározza: két-két szomszédos épület figyelembevételével az, amelyik a többséget alkotja.
  3. Helyileg védett épületek melletti két-két, az adott utcán levő szomszédos telken, olyan módon kötelező a tetőidomot kialakítani, amilyen jellegű a védett épület.
  4. Lapostetős épületet a belterületen tilos elhelyezni; külterületen ez csak kivételes esetben, technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.


(8)       Speciális beépítési módok:

  1. Kossuth Lajos u. Ady Endre és Gárdonyi utcák közé eső szakaszán az Lf2 jelű övezetben a lakóépület kialakítására jelen rendelet 2§ (7) a) 3. pontja érvényes. A kiegészítő rendeltetésű épületek - állattartó épületek kivételével - utcavonalon, a lakóépülettel ellentétes oldalhatár mentén, 1,0-2,0m közötti oldalkert létesítésével, utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős kialakítással helyezhetők el. (Lásd 922-es és 929-es hrsz-ú telkeken.)


(9)       Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni az épületek, építmények jó műszaki állapotának megtartásáról.

            A település belterületén a közterületek és a magánterületeket ( vagy korlátozott használatú közterületeket ) kötelező kerítéssel elválasztani. A szabályozási vonalon építendő kerítés építése esetén kötelező építési engedélyt kérni.


(10)    Kereskedelmi és vendéglátó létesítményhez annak saját telkén belül kötelező minden megkezdett 5m2 üzlettér után 1 db kerékpártárolót építeni.



  1. fejezet


A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA


3.§


(1)       A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –

  1. külterületre és
  2. belterületre tagozódik.


(2)       Az igazgatási terület kialakult, módosítása nem szükséges.


(3)       A belterület határa módosul: az Ady Endre utca Ny-i végén a 02)10-es hrsz-ú földrészlet 1132-es hrsz-ú közterület felé eső része kerül bevonásra.


(4)       A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.

(5)       A település területe építési használat szerint:

  1. beépítésre szánt és
  2. beépítésre nem szánt területre tagozódik.



  1. fejezet


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


4.§


(1)       A beépítésre szánt terület lehet:

  1. lakóterület,
  2. vegyes terület,
  3. gazdasági terület,
  4. különleges terület,
  5. üdülőterület.



Lakóterületek

5.§


(1)       A lakóterületen elhelyezhető:

  1. lakóépület,
  2. mezőgazdasági (üzemi) építmény,
  3. alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  4. szálláshely szolgáltató épület,
  5. kézműipari épület,
  6. helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  7. sportépítmény.


(2)       Jelen rendelet 5.§ (1) b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


6.§

Lf jelű építési övezetek

( falusias lakóövezetek )


(1)[15]     Az övezetek falusias lakóterületek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5.§(1) bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait.

            Vegyes terület határához képest 50 m-en belül mindenfajta állattartó épület létesítése tilos, 150m-en belül nagyállattartására szolgáló épületet tilos elhelyezni.


(2)       Beépítés esetén betartandó építési határértékek:

  1. beépítettség max.: 30%,
  2. zöldfelület min.: 40%.

A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.

(3)       Az Lf-1 jelű övezet a kistelkes, oldalhatáron álló, utcavonalas, beépítésű lakóterület övezete. Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 18,0m. Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének kétszerese, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének két és félszeresét.

                       

(4)       Az Lf-2 jelű övezet a nagytelkes, oldalhatáron álló, utcavonalas, beépítésű lakóterületek övezete.

            Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 22,0m.

            Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének háromszorosa, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének három és félszeresét.


(5)[16]     Telkenként egy lakóépület helyezhető el, amelyben legfeljebb 2 lakás lehet. Egy telken belül egy lakásra min. 450 m2 telekterület kell, hogy jusson. Lakóépületet csak a telek utcafront felőli első 35 méterben lehet elhelyezni.


Vegyes területek

7.§


(1)       A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.


(2)       Az övezetben elhelyezhető épületek:

  1. lakóépület,
  2. igazgatási épület,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
  4. vendéglátó épület,
  5. egyéb közösségi szórakoztató épület,
  6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
  7. sportépítmény,
  8. [17] .


(3)       A Vt-1 jelű övezet a település szabadonálló beépítésű település központi vegyes területe:

  • minimális zöldterületi fedettség a 7. § (2) a), f) és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%; a zöldfelületen a 7.§ (2) e), f) és g) pontjaiban ismertetett épületek esetében játszótér kialakítható.
  • a telekterületet:
    • min. 900m2,
  • beépítettség:
    • max. 40%


(4)       A Vt-2 jelű övezet a település oldalhatáron álló utcavonalas beépítésű település központi vegyes területe.

  • minimális zöldterületi fedettség a 7. § (2) a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 25%,
  • a telekterületet: min. 900m2,
  • beépítettség:
    • iskola, óvoda esetén max. 25%,
    • lakóépület esetében max. 35%,
    • egyéb esetekben max. 60%



Gazdasági területek

8.§


(1)       A gazdasági területek lehetnek:

  1. kereskedelmi, szolgáltató és
  2. ipari gazdasági területek.



9.§

Kereskedelmi, szolgáltató terület


(1)[18]     Kereskedelmi, szolgáltató területen belül  elhelyezhető:


  1. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
  2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
  3. igazgatási, egyéb irodaépület,
  4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  5. sportépítmény.


(2)       Az övezet jele Gksz-I.

            Betartandó paraméterek:

  • zöldterületi fedettség min. 25%, a lakóterület melletti utcaszakaszon kialakuló telkek esetében a zöldterület min. 25%-át a lakóterületek mentén levő telekhatárhoz közvetlenül kapcsolódóan kell elhelyezni,
  • a beépítési mód szabadonálló,
  • a maximális beépítettség 40%,
  • minimális telekterület 1500m2;
  • az építménymagasság max. 5,0m..


(3)[19]     Az övezet jele Gksz-2.

       Betartandó paraméterek:

  • Kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2.
  • A telek beépítési módja szabadon álló.
  • Az építési hely lehatárolása a következő:

                   előkert mérete 6,0 méter

                   oldalkert mérete 6,0 méter

                   hátsókert mérete 6,0 méter

  • A telek beépíthetősége 60%
  • Az épületek építménymagassága maximum 7,5 méter, kivéve, ha a technológia magasabbat igényel, ekkor maximum 16 méter lehet.
  • A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
  • A zöldfelület legkisebb mértéke 25%.
  • Terepszint alatti építmény létesíthető a legnagyobb beépítettség mértékéig.


10.§

Ipari gazdasági terület


(1)       Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.


Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


(2)[20]    A Gip-I. jelű övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el.

            A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg.

             


(3)[21]    A Gip-II. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el.

            Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők.  


(4)       A Gip-II. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

  1. telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
  2. legnagyobb beépítettség max. 30 %,
  3. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  4. legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
  5. beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
  6. építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.


(5)       A Gip-III. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

  1. telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
  2. legnagyobb beépítettség max. 40%,
  3. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  4. legnagyobb építménymagasság max. 10,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
  5. beépítési mód szabadonálló,
  6. építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.


(6)       A Gip-III. jelű övezeten belül a mezőgazdasági tárolás, feldolgozás,         gépjavítás létesítményei helyezhetőek el.



Üdülőterületek

11.§


(1)       Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.


(2)       A település üdülőterülete üdülőházas övezetbe tartozik.


(3)       A területek az Üü jelű övezetbe sorolandók.

Az övezetben elhelyezhetőek üdülőtáborok és kempingek, melyek elsősorban változó üdülői kör tartózkodására szolgálnak.

            Beépítési paraméterek:

  1. minimális telekterület: 3000m2
  2. legnagyobb beépítettség: 25%
  3. legnagyobb építménymagasság: 4,5m
  4. zöldfelület min.: 40%,
  5. beépítési mód: szabadonálló.



Különleges területek

12.§


(1)       Különleges terület:

  1. Kt jelű, temető övezete,
  2. Kkp jelű, kegyeletipark övezete,
  3. Ks jelű, sportpályák övezete,
  4. Ksza jelű, szabadidőközpont övezete,
  5. Kh hulladékudvar övezete


(2)[22]               A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni.

            A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:

  1. fa és, vagy
  2. kő és, vagy
  3. égetett agyag és, vagy
  4. kovácsoltvas.

A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el.  A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,50 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.

A beépítettség legfeljebb 15% lehet, melybe a fedett sírokat nem kell beszámítani.

A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.

A temető bővítése esetén min.30m széles védőerdő sávot kell létesíteni.


(3)       A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete, mint a 12§ (2), de új temetés nem engedélyezett.


(4)                  A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni.

            Beépítési paraméterek:

  1. legnagyobb beépítettség max. 20 %,
  2. legkisebb zöldfelület min. 40 %,
  3. legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
  4. szabadonálló beépítés.


(5)       A Ksza jelű övezet a szabadidőközpont övezete. Az övezeten belül sportolási és           kulturális rendezvények lebonyolítására szolgáló épületeket, építményeket   szabad elhelyezni.

  1. legnagyobb beépítettség max. 25%
  2. legkisebb zöldfelület: min. 40%
  3. legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint, de max. 15m
  4. szabadonálló beépítés.


(6)       A Kh jelű övezet a hulladékudvar övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő – nem kommunális - hulladékok kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása ill. biztosítása szükséges. A telket min. hármas fasorral kell körbevenni.



  1. Fejezet


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


13. §


(1)       A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

  1. közlekedési és közműterületek,
  2. zöldterületek,
  3. erdőterületek,
  4. mezőgazdasági területek és
  5. vízgazdálkodási területek.



14. §

Közlekedési és közműterületek


(1)       A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni.

Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.


(2)       Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.


(3)       A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

  1. Köu-III. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m. Az övezeten belül kerékpársáv vagy kerékpárút elhelyezhető.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 30,0 m-nél, épületet 40,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük belterületen kialakult, külterületen az építési terület új burkolat építése esetén a meglevő földút nyomvonalán alakítandó ki.

Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.

  1. Köu-3. jelű a lakóutak, fontosabb kiszolgáló utak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m.
  2. Köu-p. jelű telkes parkoló övezete. Az övezetben személygépjármű parkolókat szabad elhelyezni. Kötelező a telek fásítása.
  3.  Köu-a jelű övezet területén autóbusz forduló és megálló helyezhető el.[23]


15.§

Zöldterületek


(1)       Zöldterület a településen belül a közkertek övezete.

A közkertek övezeti jele Zkk.


(2)[24]   


(3)       A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:

  1. sétaút, pihenőhely,
  2. szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
  3. építési engedélyterv alapján játszótér, kivéve a Kossuth u-i 542-es hrsz-ú terület és a Tulkán-éri főcsatornát kísérő területeket.



16.§

Erdőterületek


(1)       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-I. és Má-III. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.


(2)       Az erdőterület rendeltetése szerint:

  1. gazdasági,
  2. védelmi és
  3. egészségügyi, turisztikai besorolású lehet.


(3)[25]     A beépítettség nem haladhatja meg a 0,5%-ot.


(4)       Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.


(5)[26]    Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni.

             

(6)       Az Ee övezeti jelű területek az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezeten belül elhelyezhetőek szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények ( sétautak, padok, tűzrakó helyek, esőbeállók, tájékoztató táblák, ivókutak, egyéb ivóvízvételi helyek, állatok bemutatására szolgáló épületek,… ), szabadtéri sportpályák.

            A létesítményekkel elfoglalt területek együttesen nem haladhatják meg a terület 5%-át.


17.§

Mezőgazdasági területek


(1)       A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

            Állattartó épületek ( nem állattartó telep! ) létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.


(2)[27]    A mezőgazdasági rendeltetésű területen:


  1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  2. a köztárgyak,
  3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
  4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
  5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
  6. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
  7. növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
  8. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
  9. biztonsági okokból szükséges őrház;
  10. valamint lakóépület helyezhető el.


(3)       A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

  1. 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
  2. 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
  3. 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az (2) j) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.


(4)       Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 17.§ (2) j) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

  1. azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,
  2. a telek legalább magánútról megközelíthető,
  3. az infrastruktúra ellátása megoldott,
  4. a segélykérés lehetősége megoldott,
  5. a telek átlagos szélessége legalább 30m.

A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.


(5)[28]    Mezőgazdasági területen több önálló telekből  birtoktest alakítható ki. A birtokközpontot az általános szabályok is jelen rendelet mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai szerint lehet beépíteni.

            A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 18. §-ának előírásai is.


(6)[29]    Közút (állami, önkormányzati mellett a mezőgazdasági területen fasor létesíthető. A közút széléhez kis növésű (kifejlett korában 4 métert meg nem haladó magasságú és lombkoronájú) fasor 3 méternél közelebb nem ültethető. A kifejlett korában a 4 métert meghaladó magasságú és lombkoronájú fa esetében a betartandó távolság 4 méter. A fasorok telepítésénél közművek és termékvezetékek védőtávolságát szabadon kell hagyni.



18.§

Mezőgazdasági területen a lakóépületek építésére vonatkozó előírások


(1)[30]    Jelen rendelet 17.§ (4) bekezdésének

            b)  pontja teljesül:

ha a feltétel teljesülését   helyszínrajz igazolja.

  1. pontja teljesül:
  1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
  2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását az   engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik.
  1. pontja teljesül:
  1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
  2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.


(2)       Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – .

A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.


(3)       A tanyaudvaron jelen rendelet 17.§ általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. )

            Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 38°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható.

            A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.


(4)       A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:

  1. épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
  2. az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 40,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.


(5)       Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott tanyahely fenntartása és beépítése akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg.

            ( Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése a beépítési % növelése nélkül; amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó. )



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


19.§

Má-I. jelű övezet előírásai

( intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete(


(1)       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.

(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.



20.§

Má-II. jelű övezet előírásai

            ( természetvédelem miatt korlátozott mezőgazdasági területek övezete )


(1)       Az övezetben épület építmény csak a védelmet elrendelő szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el az általános szabályok betartásával egyidejűleg.


(2)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont nem alakítható ki.



21.§

Má-III. jelű övezet előírásai

            ( lakóterületet határoló mezőgazdasági területek övezete )


(1)       Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 17.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, kivéve az állattartó telepeket


(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető, de ott állattartó telep nem alakítható ki.



22.§

Má-IV. jelű övezet előírásai

            ( útépítés miatt korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek övezete )


(1)[31]   


(2)       Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont    csak a 22.§ (1) bekezdése szerint alakítható ki.



23.§

Má-V. jelű övezet

( rétek, gyepek övezete )


(1)       Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges.

Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.



24.§

Má-VI. jelű övezet

( védett rétek, gyepek övezete )


(1)       Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása.


(2)       Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni a védelmet elrendelő hozzájárulásával.


(3)       Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont csak jelen rendelet 24.§ (2) bekezdésének betartásával alakítható ki.


24/A. §[32]

MK jelű övezet


  1. A területen lakó- és állattartó épület nem helyezhető el.
  2. A gazdasági épület csak magastetővel építhető.
  3. Az ingatlant megosztani csak úgy lehet, hogy közterületről megközelíthető maradjon és legkisebb szélessége a 20 m-t meghaladja.



Vízgazdálkodási területek

25.§


(1)[33]    A vízgazdálkodással összefüggő területek:

  1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
  2. az állóvizek, medre és parti sávja,
  3. vízállásos, nádas területek.
  4. Vízmű kút és védőterülete[34]



Az egyes övezetekre vonatkozó előírások


(2)       A V1 jelű övezet az FM hivatal kezelésében levő főcsatornák csatornák övezete.


(3)       A V2 jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete.


(4)       A V3 jelű övezet az egyéb csatornák övezete.


(5)       A V4 jelű övezet az állóvizek, vízállások övezete. Az övezetben a vízgazdálkodás és a horgászat létesítményei helyezhetőek el.


(6)[35]    A V5 jelű övezet a Boda-tó övezete, maga a vízfelület, az övezetben   elhelyezhetők a vízgazdálkodási rendeltetésű létesítmények mellett a csónakázás, egyéb ezekkel összeegyeztethető vízisportok létesítményei; kivételes esetben víziszínpad valamint "látványelemek". (Látványelemek: szökőkút, csobogó, egyéb módon működő kút, vízben álló ahhoz szorosan kapcsolódó szobor illetve műalkotás.(


(7)       A Vn jelű övezet a csatornákat kísérő nádas művelési ágba tartozó területek övezete. Az övezet művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.


(8)[36]    V6 jelű övezet a terület vízmű kútjának elhelyezésére és belső védőövezetének biztosítására szolgál. A területen csak a vízmű kútja, és funkcionálásához szükséges létesítmény helyezhető el.


V.fejezet


KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME


26.§

Művi értékek védelme


(1)[37]   


(2)[38]    A 047/43-44 hrsz-ú mezőgazdasági területek beerdősítési előtt a 3-as számú részészti lelőhely teljes feltárását el kell végezni.  


(3)                   Helyi védelem alá kerül:

            1.         Cím: Munkácsy Mihály utca 2

                        Hrsz: 339

                        Funkciója: lakóház

                                  

            2.         Cím: Munkácsy Mihály utca 16

                        Hrsz: 326

                        Funkciója: kereskedelmi épület

                       

             2.        Cím: Arany János utca 85.

                        Hrsz: 1114-1113

                        Funkciója: lakóházak + melléképület

                       

            4.         Cím: Arany János utca, Gárdonyi Géza utca sarka

                        Hrsz: közterület

                        Funkciója: feszület  

                         

            5.         Cím: Kossuth Lajos utca 34.

                        Hrsz: 904

                        Funkciója: lakóház  

                         

            6.         Cím: Kossuth Lajos utca 87.

                        Hrsz: 964)1

                        Funkciója: kerítés

                       

            7.         Cím: Rákóczi Ferenc utca 33.

                        Hrsz: 764

                        Funkciója: lakóház

                       

            8.         Cím: Rákóczi Ferenc 39.

                        Hrsz: 767

                        Funkciója: lakóház + melléképület

                       

            9.         Cím: Rákóczi Ferenc utca 42.

                        Hrsz: 853

                        Funkciója: tornaterem

                       

            10.      Cím: Petőfi Sándor és Dózsa György utca sarka

                        Hrsz: (652/1)

                        Funkciója: feszület

                       

            11.      Cím: Dózsa György utca 17.

                        Hrsz: 737

                        Funkciója: lakóház

                       

            12.      Cím: Dózsa György utca 33.

                        Hrsz: 733

                        Funkciója: lakóház

                       

            13.      Cím: Ady Endre utca 3.

                        Hrsz: 857

                        Funkciója: templom, feszület

                       

            14.      Cím: Ady Endre utca 26.

                        Hrsz: 1127

                        Funkciója: lakóház + kerítés

                       

            15.      Cím:  Ady Endre utca 31.

                        Hrsz: 1135

                        Funkciója: lakóház

                       

            16.      Cím: Temető Dózsa György 35

                        Hrsz: 670

                        Funkciója: feszület

                       

            17.      Cím: Tanya 5.

                        Hrsz: 047/6

                        Funkciója: lakóház

                       

            18.      Cím: Tanya 11.

                        Hrsz: 055/1-2

                        Funkciója: lakóház


            19.      Cím: Táncsics Mihály utca K-i vége - kegyeleti park-

                        Hrsz: 272

                        Funkciója: feszület


20.      Cím: Irinyi utca 30.

            Hrsz: 125

                        Funkciója: jelenleg nincs (régi iskolaépület; harangláb)


21.      Cím: Ady Endre utca 2.

                        Hrsz: 854

                        Funkciója: parókia


A védelem kiterjed:

  • az utcai ill. az utcáról látható homlokzatokra,
  • a tömegkontúrok és a tetőforma megtartására.

Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.



27.§

Környezetvédelem


(1)       Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén, a            trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt      műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.


(2)       Zaj- és rezgésterhelési határértékek:

Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:


Terület besorolása

Zajterhelési határérték LTH,  dB(A)

nappal

(06-22)

éjjel

(22-06)

Falusias lakóterület

50

40

Üdülőterület

45

35

Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület

60

50


Levegővédelem:      

            A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható.


Felszíni víz: 

                        Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. A település teljes területe a Maros-hordalékkúpon fekszik, felszíni víz igénybevételével járó tevékenységeknél az „egyéb védett terület”-re vonatkozó előírásokat és határértékeket kell teljesíteni.

                        A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a kijelölt, igazgatási területen kívüli szennyvíztelepen történhet.


Földtani közeg:

            A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését.

            A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása: ,


Település szennyeződés érzékenységi besorolása:      A – fokozottan érzékeny

Terület szennyeződés érzékenységi besorolása:          A – fokozottan érzékeny terület

                                                                                              Kiemelten érzékeny terület


* - Az ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése még nem történt meg, így azt a rendezési terven nem tudtuk feltüntetni.


(3)       Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.


(4)       Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.

                        A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.


(5)       A település beépítésre szánt belterületét, és a Boda-tó környezetének beépítésre szánt területeit teljes közművesítéssel kell ellátni. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokkal is történhet. A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a csatornázatlan területeken keletkező szennyvizeket zárt tározókban kell gyűjteni, a kihordásról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül lévő ( Kunágota ) szennyvíztisztító telepre.



28.§

Természetvédelem


(1)[39]    A potenciális természeti területeken és az ökológiai folyosó elemein tilos a művelési ág megváltoztatása.

            A törvény erejénél fogva védettek a kunhalmok, ezek:

  • 1. Bocsi-domb I. (hrsz.: 02/18)
  • 2. Bocsi-domb II. (hrsz.: 02/17-18)
  • 3. "Nagykamarási halom" (hrsz.:(047/44)
  • 4. "templomhely" (hrsz.: 047/25, 047/33)
  • 7. Botos. Botos-halom (hrsz.: 082/40)
  • 8. Szilai-dűlő, Targyi-halom (hrsz.: 047/49)
  • 9. Érpart (hrsz.: 021/13)
  • 17. 02/15 DNy-i részén
  • 18. 0109/17-18 hrsz-ú földrészleteken
  • 19. 0109/24 hrsz-ú földrészleten
  • 20. 0113/3 hrsz-ú földrészleten


(2)       Egyedi tájérték a településen:

  1. a Dózsa György utca mentén található feszület
  2. a Gárdonyi utca mentén található feszület
  3. a Táncsics utcai kegyeleti parkban található feszület.


(3)       Helyi védettség alá kerülő természeti értékek:

  1. az óvodaudvarban (Ady Endre u. 9.) lévő hársfát (Tilia sp.) és japánakácot (Sophora japonica),
  2. a Művelődési Ház melletti parkban található selyemfenyőket (Pinus   wallichiana).
  3. a csemetekertben lévő, kb. 30 éves fasort, melynek fő alkotó fajai: nyírfa (Betula pendula), oszloptölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) és mocsárciprus (Taxodium distichum), illetve
  4. a régi temető 2 db „tájjelző” jegenye-nyárfáját (Populus nigra ’Italica’).


29.§

Általános biztonsági előírások


Közlekedési létesítmények védőterületei


(1)       Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet

elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja.

                        Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

           

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei


(2)       A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani.


(3)       Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.


(4)       A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


(5)       A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.


(6)[40]    Villamos berendezések biztonsági övezete:

  1. föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

                  A biztonsági övezet terjedelme föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

    1-35kV középfeszültségű szabadvezeték külterületen              5,- méter,

    1-35kV középfeszültség szabadvezeték belterületi és fokozott biz-

    tonságra vonatkozó előírások szerinti szerelés esetén               2,5 méter,

    0,4kV kisfeszültségű szabadvezeték                                             1,- méter.

  1.       Földben elhelyezett vezeték esetén:

    0,4kV kisfeszültségen                                                                      1 méter

                  A biztonsági övezet a nyugalomban lévő szélső áramvezetőktől, ill. a       kábelvezeték szélső pontjától mért kétoldali párhuzamos függőleges       síkokig           terjedő           sáv.

                         

Vízügyi érdekek védelme


(7)       A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani.

            A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az országos jogszabályi előírásokat kell betartani.

            Építési tilalmi területek:

  1. Tulkánéri főcsatorna mentén 6-6m,
  2. egyéb csatornák mentén 3-3m.


(8)       Fakadó vizek által veszélyeztetett területeken.

  1. ha az beépítésre szánt terület, akkor az épületek padlószint magassága a környező terepszinthez képest minimum +0,60 méter kell legyen,
  2. ha az beépítésre nem szánt terület, akkor épület építése tilos.


Bányászati érdekek védelme és tilalma


(9)       Tilos külszíni bányát nyitni:

  1. a település teljes belterületén,
  2. beépítésre szánt területen,
  3. az Má-III. jelű mezőgazdasági övezetben,
  4. meglevő és tervezett erdőterületeken,
  5. természetvédelmi terület ( helyi és országos védettség esetén egyaránt ), egyedi tájérték és az Üü, Ks, Ksza, Üü, V5 jelű övezetekben és azok min. 300m-es környezetében.



VI.fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


30.§


(1)       Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.


(2)       A rendelet 2005. május 01.-én lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát vesztik Nagykamarás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1996. (XII.15.), 9/1996. (XII.06.), 12/1998. (VIII.11) KT rendeletei.

Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.




Nagykamarás, 2005. március 31.









                        Pelle István                                                                          Hoffmann Andrásné

                        polgármester                                                                                  jegyző







[1]

Módosította a 10/2015. (V.4.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[2]

Kiegészül a 10/2015. (V.4.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[3]

Módosította a 10/2013. (V. 30.)  önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatálybalépés 2013.05.31-től.

[4]

Új  9. § (3) bekezdéssel egészül ki a 10/2012. (XI.04.) rendelet 1. §.-sa szerint, hatály 2012. december 3.-a. 


[5]

Új (3) bekezdés g) ponttal bővül a 10/2012. (XI.04.) rendelet 3. §.-sa szerint, hatály 2012. december 3.-a. 

[6]

Új bekezdéssel egészül ki a 10/2013. (V. 30.)  önkormányzati rendelet 2. §-sa szerint, hatálybalépés 2013.05.31-től.

[7]

Kiegészül a 25/A §-sal a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 3. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[8]

Kiegészül a 4. ponttal a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 4. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.


[9]

Kiegészül a (8) bek-sel a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 5. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[10]

Módosította a 10/2015. (V.4.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (1) bekezdése, hatály 2016. 12.30-tól

[12]

Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (1) bekezdése, hatály 2016. 12.30-tól

[13]

Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (2) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[14]

Kiegészül a 10/2015. (V.4.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[15]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (3) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[16]

Módosította a 10/2013. (V. 30.)  önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatálybalépés 2013.05.31-től.

[17]

 Hatályát veszti  a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (4) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[18]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (5) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[19]

Új  9. § (3) bekezdéssel egészül ki a 10/2012. (XI.04.) rendelet 1. §.-sa szerint, hatály 2012. december 3.-a.

[20]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (6) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[21]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (7) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[22]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (8) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[23]

Új (3) bekezdés g) ponttal bővül a 10/2012. (XI.04.) rendelet 3. §.-sa szerint, hatály 2012. december 3.-a. 

[24]

  Hatályát veszti a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (9) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[25]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (10) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[26]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (10) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[27]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (11) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[28]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (12) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[29]

Új bekezdéssel egészül ki a 10/2013. (V. 30.)  önkormányzati rendelet 2. §-sa szerint, hatálybalépés 2013.05.31-től.

[30]

 Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (13) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[31]

  Hatályon kívül helyezte  a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (14) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[32]

Kiegészül a 25/A §-sal a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 3. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[33]

 Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (15) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[34]

Kiegészül a 4. ponttal a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 4. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[35]

Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (16) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[36]

Kiegészül a (8) bek-sel a 10/2015. (V.4.) sz. önk rend 5. §-sa szerint, hatálybalépés 2015. június 3.-tól.

[37]

  Hatályát veszti a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (17) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól

[38]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (18) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[39]

  Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (19) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól


[40]

Módosította a 14/2016. (XII.15.) Ök rendelet 1. § (20) bekezdése szerint, hatály 2016. 12.30-tól