Nagykamarás község Önkormányzat  Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról  és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban Tv./ 25.§. (3) bekezdésében  és 26.§.-ban    kapott felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait az alábbi rendelet / továbbiakban rendelet /  állapítja meg. (a dőlt betűs szöveg a törvény szövege)

I.                   Fejezet

Általános  rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális  rászorultságtól függő, pénzben valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit,szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat ,továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját,feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya kiterjed Nagykamarás község közigazgatási területén élő személyekre a  szociális igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993. évi  III.  törvény (továbbiakban: Sztv.)  3.§ (1) –(3) bekezdése szerint.[1]

A szociális igazgatás szervei

3.§

(1)  A törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) az önkormányzat képviselő-testülete,

b) az önkormányzat polgármestere,

c) az  önkormányzat jegyzője 

d) a szociális hatóság   gyakorolja

(2)[2]

Eljárási rendelkezések

4.§

1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet  a  Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A törvény végrehajtási rendeletében  meghatározott  kérelmet , nyilatkozatokat ,  igazolásokat , mellékleteket  csatolni szükséges.

2. A pénzbeli ellátásokat tárgyhót követő hónap 5.-ig a polgármesteri hivatal házipénztárából, kérés esetén folyószámlára történő utalással kell kifizetni. Postai úton történő kifizetésre csak indokolt esetben kerülhet sor. Egyéb pénzbeli szociális ellátás kifizetésének időpontjáról a polgármesteri hivatal értesíti a jogosultat. A folyósításról az önkormányzat jegyzője gondoskodik. A természetbeni ellátásokra is a fenti szabályok érvényesek.[3]

5.§

1. Az önkormányzat Képviselő – testülete hatáskörét az alábbi  szociális  ügyekben  a  polgármesterre ruházza át :

1.  Önkormányzati segély megállapítása  azonnali intézkedést igénylő esetekben 5.000,- Ft összeghatárig,  (pl: haláleset,elemi kár, katasztrófa,baleset,betegség, tűzeset,természeti csapás)[4]
2. átmeneti segélyt  kamatmentes kölcsön formájában  is megállapíthat a rászorulónak évente egy alkalommal 100 e forint összeghatárig a kamatmentes kölcsönt maximum 6 hónap visszafizetéssel állapíthatja  meg , rendkívüli esetben ( haláleset, elemi kár )
3.  önkormányzati segély[5][6]
4. [7]
5. [8]közgyógyellátás

(2)A  polgármester által hozott döntések ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a     Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.[9]

3. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület évente 1 alkalommal kerül tájékoztatásra.

II.                Fejezet

Az ellátások formái

6.§ [10]

szociális rászorultságtól függő

Pénzbeli  ellátások

Aktív korúak ellátása

7.§

(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

(2)[11] Az aktív korúak ellátásának fajtái: foglalkoztatás helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködésre kijelölt szervvel , a Nagykamarás Község Önkormányzata által foglalkoztatott Családgondozóval ( továbbiakban : Családgondozó)  együttműködni köteles.[12]

(4) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles

1. az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől  számított 15 napon belül nyilvántartásba vetetni  magát ,
2. a beilleszkedést segítő  együttműködési program  tartalmáról  megállapodást kötni
3. teljesíteni a megállapodásban   foglaltakat.

(5) A beilleszkedést segítő  együttműködési  program tartalmi elemei:

1. a családgondozóval való személyes együttműködés,  rendszeres kapcsolattartás  az előírt időpontban  3 havonta
2. tanácsadás (  hivatalos ügyek vitelében segítségnyújtás  pl: munkaügyi, egészségügyi, családtámogatási  stb..)
3. életvitelt, életmódot formáló  egyéni vagy csoportos  foglalkozáson való részvétel , szociális életvezetési tanácsadás nyújtása
4. segítségnyújtás az álláskeresésre való felkészítés érdekében; együttműködés az álláskeresésben.

(6)  Az együttműködésre kijelölt szerv feladatai:

1. a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
2. folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
3. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.
4. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget
5. az  éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról
6. a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról   a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(7)  A törvényben szabályozottakon túl meg kell szüntetni  az aktív korúak ellátására való jogosultságot és rendszeres szociális segélyre való  jogosultságot , annak aki az együttműködésre kijelölt szervvel  fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül  ismételten megszegi. 

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy

1. a nyilvántartásba vételt határidőben nem teljesíti, illetve az erről szóló igazolást határidőben nem mutatja be;
2. a 3  havonta meghatározott időpontban történő együttműködési kötelezettségét elmulasztja, illetve az erről szóló igazolást határidőben nem mutatja be
3. a meghirdetetett programokon előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt vagy azokról eltávozik;
4. magatartásával akadályozza a programok végrehajtását.

7/A.  §[13][14]

1. A kérelem benyújtója, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlan – tulajdoni viszonyoktól  függetlenül -  rendeltetésszerű használhatóságának biztosításáról, lakókörnyezet rendezettségéről folyamatosan gondoskodni az alábbiak szerint.

1. az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata , közszolgáltatásnak megfelelően annak rendszeres üríttetése, 
2. az ingatlanhoz tartozó udvar, udvarok rendbetartása
3. az ingatlanhoz tartozó kert rendben tartása, művelése,
4. az ingatlanhoz tartozó közterület (járda, utca, árok)  gondozása, gyomtalanítása, fű szükség szerinti vágása
5. ingatlan szükség szerinti állagmegóvása, esetleges életveszély, balesetveszély  megszüntetése 

2. Az (1) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére a kérelem és a felülvizsgálat benyújtását követő  8 napon belül kerül első alkalommal sor. Ezen kívül minden évben 2 alkalommal kerül sor az ellenőrzésre, tavasszal és ősszel, valamint hivatalos tudomásszerzés és lakossági bejelentést követően is ellenőrizhetőek a feltételek.

3. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az  (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem állnak fenn, a jegyző  írásban  8 napos határidő megjelölésével  felszólítja a kérelmezőt a  feladatok elvégzésére.

4. A  feltételek határidőig történő nem teljesítése esetén a  foglalkoztatást helyettesítő támogatást  igénylő személy  kérelme elutasításra, illetve a bérpótló juttatásra jogosult személy ellátása   megszüntetésre kerül a Sztv.  36.§ (2) bekezdés d.) pontja alapján.

7/B.  §[15]

1. A rendszeres szociális segélyben jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlan – tulajdoni viszonyoktól  függetlenül -  rendeltetésszerű használhatóságának biztosításáról, lakókörnyezet rendezettségéről folyamatosan gondoskodni az alábbiak szerint.

6. az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata , közszolgáltatásnak megfelelően annak rendszeres üríttetése, 
7. az ingatlanhoz tartozó udvar, udvarok rendbetartása
8. az ingatlanhoz tartozó kert rendben tartása, művelése,
9. az ingatlanhoz tartozó közterület (járda, utca, árok)  gondozása, gyomtalanítása, fű szükség szerinti vágása
10. ingatlan szükség szerinti állagmegóvása, esetleges életveszély, balesetveszély  megszüntetése 

2. A rendszeres szociális segélyben részesülő esetében a megállapítást követően, ezután pedig évente 2 alkalommal valamint a hivatalos tudomásszerzés és lakossági bejelentést követően ellenőrizhetőek az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése.

3. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az  (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem állnak fenn, a jegyző  írásban  8 napos határidő megjelölésével  felszólítja a kérelmezőt a  feladatok elvégzésére.

4. A  feltételek határidőig történő nem teljesítése esetén a  rendszeres szociális segélyre jogosult személy ellátása  a sztv.  37/B.§ (1a) bekezdése alapján felfüggesztésre kerül.

Lakásfenntartási  támogatás

8. §[16]

Ápolási  Díj

9.§

1. A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a  közeli hozzátartozónak ( [Ptk.685.§ b.) pont ]  aki 18.életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozást végzi ,és

1. a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át ,és
2. a hozzátartozó munkaviszonyát, az ápolás miatt volt kénytelen megszüntetni, vagy

c)a hozzátartozó  munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni az ápolás idejére

2. Az  ápolási díj összege  az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  80 %-a.

 10. §[17]

Önkormányzati segély

(1)  Az önkormányzati segély megállapítására az Sztv. 45. §-ában meghatározott esetekben  kerül sor.

(2) A Sztv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl  rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni:

a)  a nyugdíjazás esetén az ellátatlanság idejét

b) balesetet

c) a biztosítás által nem fedezett egészségügyi szolgáltatás igénybevételének szükségességét

d) az  élelmezési gondot

(3) a) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkező kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át  egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

 b)Elemi kár , baleset vagy haláleset kapcsán igényelt önkormányzati segély megállapításakor méltányosságból el lehet tekinteni az a) pontban meghatározott jövedelmi viszonyoknak való megfeleléstől.

(4) a)Önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek  nem minősülő kamatmentes  kölcsön formájában is nyújtható, akinek

aa)  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át  és

ab)  bizonyítottan olyan átmeneti pénzzavarba került , vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel /  pl: temetés, elemi kár, betegség  / amely veszélyeztetheti családja vagy önmaga létfenntartását, és

ac) rendelkezik olyan jövedelemforrással , ingatlannal, ingósággal amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

b)Nem részesíthető   kamatmentes  kölcsönben az a személy aki

ba)    rendelkezik olyan vagyonnal , amely válsághelyzetét  megoldhatja ,vagy

bb)      a korábban igénybe  vett kölcsönét nem , vagy késedelmesen fizette vissza

(5) A Képviselő –testület  3.000.-Ft összegű önkormányzati segélyt állapít meg -  jövedelemtől függetlenül – azon kérelmező részére ,évente legfeljebb egy alkalommal,

a)aki  legalább 4 napi ( 3 éjszaka)  kórházi benntartózkodással járó műtéten esett át, és ezt háziorvos igazolás által kiadott igazolással igazolni tudja. A segély megállapításához jövedelemigazolások nem szükségesek, elegendő a kérelem benyújtása..

b)aki legalább 14 napi kórházi ápolás (folyamatos benntartózkodás) alatt állt, melyet kórházi igazolással igazol.

 (6) a) Elhunyt személy eltemettetésének  költségeihez  való  hozzájárulására  önkormányzati  segélyre jogosult az , aki a meghalt személy eltemettetéséről  gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles  hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a  saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege egységesen  10.000.-Ft, tekintve, hogy a helyben  szokásos legolcsóbb temetés költségeit a Képviselő –testület 100.000.-Ft-ban állapítja meg.

b)Nem állapítható meg elhunyt személy eltemettetésének  költségeihez  való  hozzájárulásra  önkormányzati  segélyt annak:

ba)akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  háromszorosát,

bb)aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16.§.-a alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(7) a)Önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

Ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelmi viszonyoktól függetlenül is megállapítható az önkormányzati segély.

b) gyermekek fiatal felnőttek részére megállapított önkormányzati segély összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg az 5000 forintot.

(8) Az önkormányzat évente egy alkalommal hivatalból az iskolai tanévkezdés előtt egyszeri önkormányzati segélyben részesíti az alábbi nappali tagozatos tanulókat jövedelemre tekintet nélkül az alábbi differenciált összegben:

1. Kisegítő általános iskolában tanuló esetében                         3.000
2. középiskolai tanuló esetében                                                 4.000
3. Felsőfokú oktatási intézmény hallgatója esetében                6.000

(9) Az önkormányzat évente egy alkalommal hivatalból önkormányzati segélyt  állapíthat meg az óvodás és általános iskolás gyermekek valamint a 65 év feletti állandó bejelentett lakosok  részére, valamint természetbeni önkormányzati segélyként hivatalból  tankönyvtámogatást nyújt  a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező helyi általános iskolában tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében

 (10) Az önkormányzati segélyt jelen rendelet 2. mellékletében található formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet szerinti vagyon nyilatkozatot és előző havi jövedelemigazolásokat.”

 (11) Önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is folyósítható az Sztv 47.§(3) bekezdésében foglalt formákban, amennyiben a kérelem erre irányul vagy feltételezhető, hogy céljától eltérően kerül felhasználásra.

Temetési segély

11. §[18]

III. Fejezet

Természetben  nyújtott  szociális  ellátások

E rendeletben az előzőekben már érintett pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtható ellátásokon  túl a következők csak természetben nyújtható ellátások.

Köztemetés

12. §

1. [19]

2. [20]

3.  Az önkormányzat az Sztv. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott köztemetés megtérítési kötelezettség alóli mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye: az eltemettetésre köteles személy nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel vagy hasznosítható vagyonnal.[21]

4. [22]

5. [23]

6. [24]

Közgyógyellátás

13. §

(1)Az önkormányzat méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak akinek családjában az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-nál, egyedülálló esetében 200 %-nál alacsonyabb , és havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.[25]

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

14. §

(1)E rendelet   2009. január 01-én lép  hatályba.

(2)A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és szociális ellátásokról szóló 15/2006.(VII.07), az 5 /2006.(III.31.), a 12/2005(IX.16.) az 5/2005.(III.07.) és a 18/2004(V.25 ), a 4 /2004.(III.02) számú KT rendeletek.

(3)E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  1993. évi III. törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben  foglaltakat kell alkalmazni.

(4)E rendelet az európai közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Nagykamarás, 2009. február 11.

/ : Pelle  István s.k. : /                                                            / : Hoffmann Andrásné s. k. : /

     polgármester                                                                                     jegyző