1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykamarás Község Önkormányzata (a továbbiakban:

2. § Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

4. § A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény és e rendelet határozza meg.

5. § A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, társulásba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

6. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

8. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába az Nvtv-ben meghatározottakon túl

9. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

10. § Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, a közgyűlés a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba sorolhatja át, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja. Az ingatlan forgalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül. A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni. A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(2) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követően a képviselő-testület dönt.

(3) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását a Közös Önkormányzati Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél legalább kétévente teljes körűen el kell végezni.

12. § (1) Az önkormányzat a vagyonát, annak értékét és változásait jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani.

(2) Az önkormányzat intézményeinek – e § alkalmazásában ideértve a nem önkormányzati fenntartásban, de önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő intézményeket is - és gazdasági társaságainak vezetői kötelesek a használatukban lévő önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

13. § A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve – e rendeletben átruházott hatáskörben - a polgármester gyakorolják.

14. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

15. § (1) Az önkormányzat a vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

16. § (1) Vagyont értékesíteni - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, - ingóság esetén 1 millió forint, ingatlan esetén 5 millió forint, társasági részesedés esetén 15 millió forint értékhatár felett versenyeztetés útján lehet, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalás a Képviselő-testület döntése alapján nyilvános, vagy zártkörű.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

17. § (1) A pályázatok főszabály szerint nyilvánosak. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt. Zártkörű pályáztatás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.

(2) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a pályázatot megelőzi-e előminősítő eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e. E kérdésekre a részletes pályázati kiírásban is ki kell térni.

(3) Nyilvános pályázat során is - speciális feltételek meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt.

(4) A zártkörű pályázatra - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Képviselő-testületnek - a pályázat kiírása esetén - az alábbi döntések tartoznak a

18. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és

19. § (1) Az önkormányzat dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni érték jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró köteles titkosan kezelni.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

20. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 8. § (2) bekezdésében rögzítettek figyelembevételével az Önkormányzat Képviselő- testülete döntése alapján terhelhető meg.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.

(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokra -elidegenítési és terhelési tilalmak törlése kivételével -a Képviselő-testület jogosult.

(5) A közmű-szolgalom alapításához, közmű építéséhez szükséges hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez szükséges nyilatkozattétel a polgármester hatáskörébe tartozik.

21. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselője a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről a Képviselő-testületet évente tájékoztatni köteles.

22. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

23. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve ellenszolgáltatás mellett.

(2) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, használatra való átengedés használati szerződéssel, bérleti szerződéssel, illetve haszonbérleti szerződéssel.

24. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

25. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – átengedhető

26. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási joga - ideiglenesen – átengedhető:

27. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletbe adással hasznosíthatja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább egy és legfeljebb 10 évig adhatók haszonbérbe.

28. § (1) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének figyelembe vételével kell megállapítani.

29. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt földet köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő-mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő e kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(2) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földön gazdasági épületet még ideiglenesen sem létesíthet.

30. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során a 16. § rendelkezéseit és az Áht.-ben foglaltakat, valamint az Önkormányzat hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni.

32. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában - a Polgári Törvénykönyv . közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok Képviselő-testületének döntése alapján történik.

33. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek apportálhatók.

34. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.

35. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

36. § (1) Követelésről csak akkor lehet lemondani,

37. § Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

38. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott, (a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról ingatlan esetén értékhatár nélkül, ingóság esetén 200.000 forintot meghaladó piaci érték felett a Képviselő-testület dönt. 200.000 forint piaci érték alatti ingóság elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

39. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(2) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

(3) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját, vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e felújítási el irányzatokat, és rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

40. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

41. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza az önállóan működő és gazdálkodó, és az önállóan működő költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

42. § (1) Az intézmény vezetője 100.000 forint feletti vagyon ingyenes, vagy visszterhes elidegenítésére a Képviselő-testület engedélyével jogosult, a bevétel egyidejű felhasználásának meghatározása alapján. Ebben az esetben a bevétel 50 %-a az önkormányzat költségvetését illeti. Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 100.000 forintig; e fölötti követelésről lemondani a Képviselő-testület engedélyével lehet. Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, ill. az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100.000 forintig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásáról azonban csak a Képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó, de önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek és az önállóan működő és gazdálkodó és önálló gazdasági szervezettel rendelkező szervezetek között a gazdálkodásra vonatkozó megállapodásban a vagyonkezelésre vonatkozó kérdéseiről is rendelkezni kell.

43. § (1) Az önkormányzat intézményei csak az alapító okiratban szabályozott vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(3) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység színvonalának javítására.

(4) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

44. § (1) A vagyonkezelői jog az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel, továbbá az Nvtv. 12. §-ában foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b.) alpontjában felsoroltakkal köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

45. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

46. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében törté- nő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelés ellenértékeként

47. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

48. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

50. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba

(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 1/2003 (II.11.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 14/2004 (IV.29.) és 7/2009. (V.28) önkormányzati rendeletek.