c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,

d) vendéglátó épület,

e) egyéb közösségi szórakoztató épület,

f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportépítmény,

h) kivételesen az OTÉK 16.§. (3) bekezdésében felsorolt építmények, az OTÉK 31.§. (2) bekezdésének figyelembe vételével.

(3) A terület övezeti jele Vt.

(4) A Vt jelű övezet jellemzően a közösségi létesítmények elhelyezésére szolgál; új épületként önálló lakóépület csak akkor helyezhető el, ha a lebontásra kerülő épület funkciója is ez jelen rendelet érvénybelépésekor. megengedett legnagyobb szint terület sűrűség 1, 5,

• minimális zöldterületi fedettség a 7. §. (2) a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%,
• a telekterületet min. 800 m²
• beépítési mód: oldalhatáron álló,
• beépítettség:
  • iskola, óvoda esetén max. 25%, egyéb esetekben max. 60%
• építménymagasság max. 7,0m.
  

(5) A Vk jelű övezet központi vegyes terület. Az övezetre jelen rendelet Vt jelű övezetre vonatkozó előírásait és az OTÉK előírásait kell betartani az alábbi eltéréssel:

• telekterület min. 1000m^2,
• építménymagasság max. 5,0m.

Gazdasági területek

8.§

(1) A gazdasági területek lehetnek:

a) kereskedelmi, szolgáltató és

b) ipari gazdasági területek.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

9.§

(1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül az OTÉK 19. § (2) bekezdése 1., 2., 3., 4. és 5. pontjában felsorolt épületek helyezhetők el.

(2) Az övezet jele Gksz.

Betartandó paraméterek:

• szint terület sűrűség max. 1,0,
• zöldterületi fedettség min. 25%,
• a további paramétereket a szabályozási terv tartalmazza

Ipari gazdasági terület

10.§

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

(2) A Gip-II. jelű területen belül egyéb ipari létesítmények helyezhetők el.

(3) Az Gip-II. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

a) telekterület min. 1500 m² ,

b) szint terület sűrűség max. 1,0,

c) legnagyobb beépítettség max. 45 %,

d) legkisebb zöldfelület min. 25 %,

e) legnagyobb építmény magasság max. 6,0 m ill. technológiai igény szerint max 25,0 m.

f) szabadon álló beépítés.

(4) A Gip-I. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el. Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Állattartó telepen történő építkezés esetén az illetékes ÁNTSZ ill. Környezetvédelmi Felügyelőség minden esetben illetékes szakhatóságnak tekintendő.

(5) A Gip-I. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:

a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000 m²; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,

b) szint terület sűrűség max. 1,0,

c) legnagyobb beépítettség max. 30 %,

d) legkisebb zöldfelület min. 40 %,

e) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 15 métert,

f) beépítési mód szabadon álló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,

g) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.

Különleges területek

11.§.

(1) Különleges terület:

a) Kt jelű, temető övezete,

b) Ks jelű, sportpályák övezete,

c) Kk jelű, közüzemi vízmű telep övezete,

d) Kh jelű, hulladéklerakó övezete,

e) Ksz jelű, szennyvíztisztító övezete.

(2) A Kt. jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni.

A temető fejlesztése során fokozatosan gondoskodni kell az 1999. évi törvény valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.I.) Korm. rendelet előírásinak érvényre juttatásáról, valamint a területet min. 30m széles erdősávval kell körbevenni.

A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20 m, max. 2,5 m magas lehet. A kerítésépítési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:

a) fa és, vagy

b) kő és, vagy

c) égetett agyag és, vagy

d) kovácsoltvas.

A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,0 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.(3) 

(3) A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni. Beépítési paraméterek:

a) szint terület sűrűség max. 1,0,

b) legnagyobb beépítettség max. 20 %,

c) legkisebb zöldfelület min. 50 %,

d) legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,

e) szabadon álló beépítés.

(4) A Kk jelű a közüzemi vízmű övezete. Az övezeten belül csak a vízmű üzemeltetéséhez szükséges létesítmények helyezhetőek el szabadon állóan, a kerítéshez képest a kutakat min. 10,0 m távolságra kell elhelyezni,; egyéb létesítményeknél ez a távolság min. 3,0 m.

(5) A Kh a hulladéklerakó övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő hulladékok (pl. hígtrágya) kezelésére, a dögkamra és a települési kommunális hulladékok elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása, ill. biztosítása szükséges.

(6) A Ksz a szennyvíztisztító övezete. Védőtávolsága lakott területektől biztosított, véderdő létesítése szükséges a telep teljes telekhatára mentén. A területen a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

12. §

(1) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

a) közlekedési és közmű elhelyezési területek,

b) zöldterületek,

c) erdőterületek,

d) mezőgazdasági területek és

e) vízgazdálkodási területek.

Közlekedési és közműterületek

13. §

(1) A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket szabad elhelyezni. Óriásreklámot csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.

(2) Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése, kivéve a Nemzeti Park területén belül létesítendő utakat.

(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Köu-II. jelű, hálózati jelentőségű országos mellékutak övezet, építési területük 30m,

b) Köu-III.jelű, országos mellékutak övezet, építési területük 30m,

c) Köu-2. jelű a települési gyűjtő utak övezete.

d) Köu-3. jelű a lakó utak övezete.

e) Köu-4. jelű, egyéb utak /jelentősebb földutak és kiszolgáló utak, önálló gyalogutak és kerékpárutak, / övezete.

Zöldterületek

14.§

(1) Zöldterület a településen belül a közkertek területe. Övezeti jele Zkk.

(2) A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az OTÉK 27.§. (3) bekezdésének előírásait.

(3) A zöldterületeken elhelyezhető ill. kialakítható:

a) sétaút, pihenőhely

b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű.

Erdőterületek

15.§

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe szántóterületek rovására növelhető.

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:

a) gazdasági és

b) védelmi rendeltetésű lehet.

(3) Az Eg övezeti besorolású gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az OTÉK 28.§- ának és az 1996. évi LIV. Tv. 65.-72. §- ainak betartásával lehet.

(4) Az Ev2 övezeti besorolású területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát, ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.

(5) Az Ev1 övezeti besorolású területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A művelés módját a védelmet elrendelő szakhatóság határozza meg.

Mezőgazdasági területek

16.§

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

a) az OTÉK 32.§-ában felsorolt létesítmények;

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító);

c) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;

d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince;

e) biztonsági okokból szükséges őrház;

f) valamint lakóépület helyezhető el.

(3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:

a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.

b) 720 - 1500 m2 nagyságú telken - a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.

c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 16.§. f) pontjában foglaltak kivételével helyezhető el épület. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5 m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.

(4) Szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén legalább 3000 m², egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m² telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 16.§. f) pontjában ismertetett lakóépület, ha:

a) azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,

b) a telek legalább magánútról megközelíthető,

c) az infrastruktúra ellátása megoldott,

d) a segélykérés lehetősége megoldott,

e) a telek átlagos szélessége legalább 30 m.

f) A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.

(5) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 29.§. (5) bekezdése szerinti birtoktest alakítható ki. A birtokközpont beépítését a 29.§. (5), (6), (7) és (8) bekezdései szabályozzák. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 17. §-ának előírásai is.

Lakóépület építésére vonatkozó előírások

17.§.

(1) Jelen rendelet 16.§. (4) bekezdésének:

b) pontja teljesül: Ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.

d) pontja teljesül:

1.  ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
2.  az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamosenergia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik. (Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, szikkasztásos szennyvízelhelyezés is megengedett az illetékes vízügy-igazgatóság hozzájárulásával.)

e) pontja teljesül:

1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
2.  az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.
   

(2) Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél -kivéve a szérűskertet-. A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

(3) A tanyaudvaron jelen rendelet 16.§. általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50 m-t, lakóépület esetében a 6,50 m-t nem haladhatja meg. (Az 5,50 m-t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 30-45 között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható.

1. A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell, legyen a környező terepszinthez képest.

(4) A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadon álló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:

a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és

b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0 m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; egyéb út mentén az úttengelyt épülettel 20 m-nél jobban nem szabad megközelíteni; gerincvonalra vonatkozó megkötés nincs.

c) állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.

(5) Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő lakóépülettel is rendelkező tanyahely fenntartása akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg. (Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése, a beépítési % növelése nélkül.)

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

Mk jelű övezet előírásai

(kertes mezőgazdasági területek)

18.§.

(1) Az övezetben új épületet, építményt tilos elhelyezni. A meglevő lakóépületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

(2) Az övezet telkeit tilos beszámítani birtoktest kialakításához.

Má-I. jelű övezet előírásai

(védett rétek, gyepek övezet)

19.§.

(1) Az övezetben művelési ágat változtatni épületet, építményt elhelyezni csak a Körös-Maros Nemzeti Park hozzájárulásával lehet.

Má-II. jelű övezet előírásai

(rétek, gyepek övezete)

20.§.

(1) Az övezetben, 20000 m² telekterület esetén a gyepművelés fenntartásához szükséges épületek (külterjes állattartás) és egy lakóépület elhelyezhető a teljes területre vonatkozóan max. 1,5%-os beépítettséggel, valamint jelen rendelet egyéb, vonatkozó előírásainak betartásával.

Má-III. jelű övezet előírásai

(távlatban más célú hasznosításra szánt mezőgazdasági területek övezete)

21.§.

(1) Az övezetben a művelés, a művelési ág megváltoztatása és bármilyen építési tevékenység csak akkor engedélyezhető, ha az nem akadályozza a település szerkezeti tervben rögzített terület felhasználást.

(2) Az övezet területei birtoktest kialakításába nem számíthatók be.

Má-IV. jelű övezet előírásai

(általános használatú terület)

22.§

(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás, ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16.§. (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.

(2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.

(3) Az Má-IV/1. jelű övezet az Má-IV. jelű övezet alövezete. Az alövezet esetében az Má-IV. jelű övezet előírásai érvényesek, de minden egyes építési engedélyezésnél érdekelt félnek kell tekinteni a Békés Megyei Közútkezelő Kht-ot és a Békés Megyei Közlekedésfelügyeletet. Építési engedély csak az érdekelt felek hozzájárulása esetén adható ki.

Vízgazdálkodási területek

23.§.

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával, ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

(2) A Vl jelű övezet a vízügyi kezelésű csatornák övezete. Az általános előírások betartása szükséges. A vízgazdálkodási törvények betartásán túl a mezőgazdasági használatú területen belül a csatornák mentén kötelező a tájfásítás.

(3) A V2 jelű övezet az üzemi csatornák övezete. Az általános előírások betartása szükséges.

V. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

Művi értékek védelme

24.§.

(1) A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is. Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.

(2) A település területén található kunhalmok az 1966. évi LIII. tv. 23. §. (2) bekezdése szerint védettek, valamint a 2001. évi LXVI. tv. szerint régészeti érdekeltségű területnek számítanak. Kunhalmok:

• az Attila-halom,
• a temető-halom, / hrsz: 0189/2 / + helyi védelem a rajta levő kápolnára,
• a Vizesi-halom, / hrsz: 00362/9 /,
• a Határ-halom, / hrsz: 0375/27, 028/1 /,
• a Névtelen halom I. / hrsz: 007/19 /,
• a, Névtelen halom II. / hrsz: 0276/2 /
• a Cigányka-ér melletti homokhát, / hrsz: 0163/2 /,
• az Iskola-halom / hrsz: 471 /.

A halmok területének tilos bármilyen megváltoztatása. Tilos a területükön és a 20 m-es környezetükben szántási tevékenység folytatása is; meg kell őrizni a természetes növénytársulásokat.

(3) A település külterületén található élő és egykori vízfolyások magas partjai, különös tekintettel a Cigányka-ér és a Sebes/Holt-Sebes-Körös partvonalai 2001. évi LXVI. tv. szerint szintén régészeti érdekeltségű területnek számítanak.

(4) Ismert régészeti lelőhely még a településen:

• Aradi út 13. sz. / hrsz: 471 /
• Árpád u. 16. sz. / hrsz: 14 /

A telkeken és azok 250m-es környezetében minden földmunkával járó építési tevékenység esetében engedélyező hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is. A belterület további részein földmunkával járó, építési engedélyhez kötött tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal való előzetes egyeztetés után végezhető. Amennyiben a település régészeti topográfiai felmérése teljes egészében elkészül, a szabályozási tervet azzal ki kell egészíteni, ill. módosítani.

(5) Helyi védelem alá kerül:

• Futó u. 2. szám /lakóépület hrsz: 1399 /,
• Dugonics u. 35. szám /lakóépület hrsz: 1374 /,
• Sugár u. 18. szám /„kereszt" hrsz: 1351 /,
• József A. u. 2. szám /lakóépület hrsz: 77 /,
• Béke u. 22. szám hrsz: 1192 /,
• Béke u. 20. szám /katolikus templom hrsz: 1191 /,
• Béke u. 16. szám /lakóépület hrsz: 1189 /,
• Felszabadulás u. 1-3.szám /Polgármesteri Hivatal épülete 1923-ból hrsz: 1177/3 /,
• Aradi u. 9. szám /az általános iskola főépülete hrsz: 472 /,
• Ságvári u. 32. szám /lakóépület, hrsz: 547 /,
• Ságvári u. 27. szám /lakóépület, hrsz: 571 /,
• Széchenyi u. 13. szám /lakóépület hrsz: 988 /,
• Vasvári u. 4. szám /lakóépület hrsz: 1041 /.

A védelem kiterjed:

• az utcai, ill. az utcáról látható homlokzatok,
• a tömegkontúrok megtartására.

Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.

Környezetvédelem

25.§.

(1) Tilos a település területén a hígtrágyás állattartás, az állattartás során keletkező trágyát zárt tárolóban kell tárolni. A keletkező hígtrágya elhelyezésére a települési szennyvíztelep mellett központi elhelyező-telepet kell létesíteni.

(2) Zaj- és rezgésterhelésnél a 8/2002. ( III. 22. ) Köm-EüM együttes rendelet határértékeit kell betartani. Levegőtisztasági szempontból a település teljes területére a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai érvényesek. A felszíni vizek védelménél a 203/2001. ( II. 7. ) Korm. rendelet előírásait kell betartani.

A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a szennyvíztelepen történhet.

A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység esetén a 33/2000. (III. 7.) Korm. rend. Előírásait kell betartani. A település és a terület besorolása: B fokozottan érzékeny terület. Intézkedési szennyezettségi határérték: Q=C2

(3) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható. A környezeti hatásvizsgálatot a 20/2001. ( II. 14. ) Korm. rendelet előírásai szerint kell elvégezni.

(4) Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A veszélyes hulladékokra vonatkozóan betartandók a 98/2001. ( XI. 14. ) Korm. rendelet előírásai. A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.

Természetvédelem

26.§.

A potenciális természeti területeken tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is egyetért.

Helyi védettség alá kerülő természeti értékek:

                  o Nyéki-kúria környezete.

Általános biztonsági előírások

Közlekedési létesítmények védőterületei

27.§.

(1) Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei

(2) A vízmű telepek és vezetékek védőterületeire a 11/1961. (Eü.K.7) EüM-OVF együttes utasítás előírásait kell alkalmazni. 2007. szeptember 1-ig a 123/1997. (VII.18.) Korm rendelet alapján ki kell jelölni a hidrogeológiai védőidomot. A hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előírásokat a kijelölést követően alkalmazni kell.

(3) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba vizet bevezetni csak a 4/1981. (IV.4).) OVH rendelkezéshez kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásainak betartásával lehet.

(4) Meglevő és létesítendő közművezetékekre az MSZ 7487/2. és az MSZ 7048/3­83 előírásait kell betartani.

(5) Gázvezetékekre az alábbi szabványok tartandók be:

- 1969. évi VII. törvény a gázenergiáról

- Gáz-és Olajipari Műszaki Szabályzat V. fejezete (10/1970. OBF utasítás)

- Gázelosztó   Vezetékek   Műszaki   Biztonsági   Szabályzata (17/1977. NIM.E.25. utasítás)

- MSZ 7048/1-3 szabványsorozat

(6) Villamos berendezések biztonsági övezete:

a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél:

120 kV feszültségen 13m; nyomvonaltengelytől 15m 1 - 20kV középfeszültségen 5,0m; nyomvonaltengelytől 7m. A biztonsági övezetekre vonatkozóan a 11/1984. (VIII.22.) Ip.M. rendelet 4.§-ának, 9 - 10§-ainak és a 12 - 15§-ainak előírásait kell betartani. Hírközlési   hálózatok   létesítésének   engedélyezése   során   a vonatkozó 29/1999.(X.6.) sz. KHVM rendelet előírásait be kell tartani.

Vízügyi érdekek védelme

(7) A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét - függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől - fenn kell tartani.

A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az 1995. évi LVII. tv. előírásait kell betartani.

Építési tilalmi területek:

a) csatornák mentén 6 méter.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §.

(1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet 2004. január 1-én lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével az Összevont Rendezési Terv előírásairól szóló 3/1989. (IX.14.) sz. tanácsrendelet és az azt módosító 9/1998. (VI.23.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.