Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Dombegyház Nagyközség Önkormányzata

(2)^[1] Az önkormányzat székhelye: Dombegyház, Tavasz utca 5.

(3)^[2]  Az önkormányzat működési területe: az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület. A képviselő-testület hivatalának neve: Dombegyházi Polgármesteri Hivatal.

(4) Dombegyház Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(5)^[3] Az Önkormányzat képviselő-testületének célja Szervezeti és Működési Szabályzat   megalkotásával, hogy:

a) biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,

b) megteremtse Dombegyház Nagyközség gazdasági - kulturális - oktatási felemelkedésének lehetőségét,

c) kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit,

d) megteremtse Dombegyház Nagyközség érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek és eljárás szerinti ügyintézést.

(6)^[4] Az önkormányzat székhelyen kívüli telephelyei:

a)^[5]

b) Köztemető  5836 Dombegyház, Temető út 585 hrsz.

c) ^[6]

d) Mázsaház 5836 Dombegyház, Tavasz utca 98

e) Szeméttelep 5836 Dombegyház, külterület battonyai út

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.  A címer leírását, heraldikai értelmezését, a zászló leírását, valamint a zászló és a címer színes képét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Dombegyház Nagyközség Önkormányzatának pecsétje: kerek pecsét, középen a település címere, körirata pedig: „DOMBEGYHÁZ  NAGYKÖZSÉGI  ÖNKORMÁNYZAT ”.

(3) A település címerét ábrázoló bélyegzővel a képviselő-testület és a polgármester rendelkezik.

(4)^[7] A rendelkezési jog ünnepi alkalmakra terjed ki:

a) a testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(5) Az önkormányzatának hivatalos pecsétje: kerek pecsét, középen a Magyar Köztársaság címere, körirata pedig: „DOMBEGYHÁZ NAGYKÖZSÉGI  ÖNKORMÁNYZAT”. Pecsétlenyomatot a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, köríven pedig a következő felírat olvasható „Dombegyház  Nagyközség Polgármestere Békés megye”.

(7) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, köríven pedig a következő felírat olvasható „Dombegyház Nagyközség Jegyzője Békés megye”.

(8) A Polgármesteri Hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található, köriratán pedig a következő felírat olvasható „Dombegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala Békés megye”.

(9)^{[8] [9]} Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a következő szervekkel és intézményekkel:

Magyarországon:

a) Békés Megyei Önkormányzat

b) Békés Megyei Kormányhivatal

c) Békés Megyei Területfejlesztési Tanács

d) Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság

e) Békés Megyei Rendőr-főkapitányság

f) Rendőrkapitányság Mezőkovácsháza

g) Dél-Békés  Megyei Vízgazdálkodási Társulat

h) Alföldvíz Zrt.

i) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

j) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

k) Tűzoltóság Mezőkovácsháza

l) Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

m) Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása

Külföldön:

a) Nagyiratos  (Románia)

b) Kisiratos   (Románia)

c) Kisvarjas   (Románia) településekkel.

(10) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, s egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön rendeletek tartalmazzák.

(11) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. (ünnepségek megszervezése, lebonyolítása céljára munkacsoport létrehozása célszerű)

A település ünnepe: a Halmok Közi Sokadalom, Dombegyház vendégváró falunapja, melynek időpontja minden év szeptemberének második hétvégéje. Ennek szombati napján a képviselő-testület ünnepi ülést tart, ha az adott évben díszpolgári címet vagy „Dombegyházért” kitüntetést adományoz, e napon köszönti Dombegyház legidősebb és legfiatalabb lakosát.

(12) Az önkormányzat lapja: A DOMBEGYHÁZI HÍRADÓ, mely időszakos, általában negyedévenként jelenik meg, tartalmazza a képviselő-testület azon döntéseit, melyek a lakosságot nagy számban érintik.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

3. §^[10]

4. §^[11]

III. Fejezet

A települési önkormányzat

Az önkormányzat feladat, hatásköre, szervezete

5. §^[12]

6. §^[13]

A képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 3. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre ruházza át.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület összehívása

7. §

(1) Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7 tagja van. Név és lakcím szerinti felsorolást a 1. függelék tartalmazza.

(2)^[14] A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

(2a)^[15] A polgármester tagja a képviselő-testületnek. Határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A képviselő-testület, alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(4) Az alakuló ülést, a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik.

Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig.

(5)^[16] Az eskü szövege: „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Dombegyház fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(6) A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(7) A képviselő-testület minden év júliusában és augusztusában szünetet tart. Ezen időszak alatt is tarthat rendkívüli ülést, fontos, halaszthatatlan ügyben.

(8) A képviselő-testület üléseit általában minden hónap harmadik csütörtökön, 14 órai kezdettel tartja. Az ülés helyszíne: Polgármesteri Hivatal tanácskozóterme.

(9)^[17] Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket, rendelet tervezeteket, a képviselőknek, a tanácskozási joggal résztvevőknek az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni.

a) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

aa) a települési képviselőt,

ab) a jegyzőt,

ac) a napirend előadóját,

ad)^[18]

b) A képviselő-testület üléseire meghívhatók még az alábbiak:

ba) az önkormányzati intézmények vezetői,

bb) az országgyűlési képviselők,

bc) a megyei kormányhivatal vezetője,

bd)^[19] a napirendi pontok előadói,

be)^[20] a civil- és társadalmi szerveződések vezetői,

bf) a település díszpolgárai,

bg) akit a napirendhez szakértőként a polgármester vagy bármely képviselő indokoltnak tart.

(10) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(11) A meghívónak tartalmaznia kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendi pontok előadóját. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, valamint azt, hogy a napirend anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban.

(12)  A polgármester, sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze, ilyenkor a képviselőket 24 órával az ülés előtt értesíteni kell írásban, rendkívüli esetben, szóban.  Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 6 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(13)^[21] A polgármesternek kötelező rendkívüli ülést összehívni: a megyei kormányhivatal javaslatára, a települési képviselők egynegyedének kezdeményezése, bizottságának javaslatára. A napirendet is tartalmazó indítványra a polgármesternek – legkésőbb - 15 napon belül össze kell hívnia az ülést.

(14) ^[22]

(15) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggeszteni, valamint hangosbemondón keresztül kihirdetni.

Munkaprogram, munkaterv

8. §

(1)  A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül elkészíti, és fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig szóló időszakra kiegészíteni vagy módosítani.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéséket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illesztve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika és a településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(4) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(5) A munkaterv tervezését – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Összeállításához javaslatot, véleményt kell kérni. A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a testületet és a javaslattevőt, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vették figyelembe.

(6)^[23] A munkaterv főbb elemei:

a) a várható önkormányzati feladatok, döntések, előterjesztések,

b) a napirend előterjesztőjének a megjelölése,

c) az előkészítés felelősei,

d) megjelölendők az előterjesztések elkészítésének határidői,

e) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei, helye,

f) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

g) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyet valamely bizottság (tanács) nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

h) a meghívandók felsorolása,

i) egyéb (szervezési) teendők rögzítése.

(7) A munkaterv 1 éves időszakra készül.

A képviselő-testület ülése

Az ülésvezetés szabályai

9. §

(1)^[24]

(2)^[25] A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3)^[26] A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

(4)^[27] A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben  foglaltak szerint történt, továbbá

b) megállapítja az ülés határozatképességét, a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.

c) javaslatot tesz a 2 jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét,

e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g) ismertetést ad az  átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(6) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.

(7) A dombegyházi képviselő-testület ülése legfeljebb 8 órán keresztül tartható. A polgármester ezt követően az ülést berekeszti, és a meg nem tárgyalt napirendi pontok újratárgyalását három napon belül kezdeményezi.

Az  előterjesztés

10. §

(1) Előterjesztésnek minősül, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges. Amennyiben erre nincs szükség, lehet tájékoztató, amely valamely kérdésről, területről ad tájékoztatást a képviselő-testület számára.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Kizárólag írásban nyújtható be az előterjesztés önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása esetén. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a települési képviselő vagy a polgármesteri hivatal.

(4)^[28] Az előterjesztés formai követelményei, a határozati javaslat:

a) a helyzetfeltárás:

aa) a tárgy pontos, valósághű meghatározása,

ab) az előkészítésben résztvevők,

ac) annak megjelölése, hogy a testület korábban foglalkozott-e már ezzel a tárgykörrel, ha  igen, akkor milyen határozatot hozott, illetve milyen sikerrel hajtották végre,

ad) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,

ae) mindazok a körülmények, melyek befolyásolhatják a döntést,

b) az előterjesztés megállapításán alapuló feladat meghatározást tartalmazó

   határozati javaslat, melynek:

ba) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításához,

bb) törvényes, célszerű, az érintettek számára is világosan érthető, szakszerű és végrehajtható legyen,

bc) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat.

bd) rendeznie kell ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát,

be) meg kell jelölni a végrehajtásáért felelős személyt (személyeket),

bf) meg kell jelölni a végrehajtási időt.

(5) A végrehajtási határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni. Amennyiben a határozati javaslatban foglaltak végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határideje a „folyamatos”, illetve „azonnali” megjelölés alkalmazható a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett.

Sürgősségi indítvány

11. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként. Ha a testület helyt ad az indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

A tanácskozás rendje, szavazás

12. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) A felszólalások sorrendje: képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők, hallgatóság, a jelentkezésük sorrendjében kapják meg a szót. A felszólalásoknak szorosan kapcsolódnia kell a napirendhez, attól eltérni nem lehet.

(4)^[29] Napirendi pontonkénti felszólalások:

a) a képviselő-testület tagjai háromszor 5 percben,

b) a tanácskozási joggal résztvevők kétszer 3 percben, 

c) a hallgatóság napirendi pontonként egyszer 2 percben szólalhat fel.

(5) A polgármester a vita során többször is hozzászólhat. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után, de még a szavazás előtt a napirend előadója válaszol, ha a kérdésekkel, hozzászólásokkal kapcsolatban észrevétele van.

(9) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(10) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

13. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3)^[30]

(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

a) A képviselő-testület bármely tagjának indítványára minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el.     

b) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik.                                                                                                                                     

(5)^[31] A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.

(7) A zárt ülésen hozott határozatot az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény előírja ,

b) azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri,

c) esetenként bármely képviselő javaslatára, a képviselő-testület minősített többségű szavazata alapján.

(9) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

(10) Név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, de élhetnek a tartózkodás jogával is. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(11) A név szerinti szavazást rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(12) A szavazatok számlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

14. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal sorszámozott és határidős nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.

(3)^[32] A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 7 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

(4) A határozat végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

15. §

(1) Kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legalább 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban akkor is a (következő) testületi ülésen kell dönteni. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(3) Az interpelláció érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására az ülés előtt 5 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen választ kell adni maximum 5 percben.

(5) A testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, úgy a vizsgálatot az érintett bizottságra bízza. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.

Tanácskozás rendjének fenntartása

16. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismételt rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának csökkentését. Tartós rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést. Szünet elrendelését bármely képviselő kérheti, de ülésnaponként csak egyszer.

e) figyelmezteti az ülésen jelenlévő állampolgárt, ha a tanácskozás rendjét zavarja. Többszöri rendzavarás esetén felkérheti a polgármester a terem elhagyására a nem képviselő rendzavarót.

f)  A polgármester rendfenntartó intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. 

g) ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, akkor félbeszakíthatja az ülést, ami csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(2) Az a képviselő, aki sérelmesnek vélt megjegyzést kíván elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni, a vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, de egy napirenden belül csak egy alkalommal, maximum 2 percben.

A jegyzőkönyv

17. §

(1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A tanácskozásról készült hangfelvétel nem selejtezhető.

(2)^[33] A testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

a)  az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) egy példányt a helyi könyvtárban kell elhelyezni az ülést követő 15 napon belül, a zárt ülés anyagának kivételével,

c) egy példányt elektronikus úton, a Nemzeti Jogszabálytár portálján keresztül meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Békés Megyei Kormányhivatal részére.

(3) A képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását is mellékelni kell.

(4)^{[34] [35]} A jegyzőkönyv a törvényi szabályozással összhangban a következőket tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános vagy zárt módját,

c) az ülés helyét és időpontját,

d) a jelenlévő és a távol maradt képviselők nevét, a távol maradt képviselő távollétét jelezte (igazolt), ill. nem jelezte,

e) a meghívott személyek nevét és megjelenésük tényét,

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

g) az ülés megnyitásának időpontját,

h) napirendi pontonként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

j) a döntéshozatal módját,

k) a döntéshozatalban résztvevő képviselők számát,

l) a döntéshozatalból kizárt képviselők nevét és a kizárás indokát,

m) a jegyző esetleges jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

n) a szavazás számszerű eredményét,

o) a meghozott döntéseket, határozatoknál a végrehajtásért felelős személy nevét, ill. a  végrehajtás idejét,

p) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,                                                                                     

q) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,

r) az ülés bezárásának időpontját.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két képviselő (jegyzőkönyv hitelesítő) írja alá. Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. 

Az önkormányzati rendeletalkotás

18. §

(1)^[36]

(2) A rendelet tervezetet előkészítője a jegyző és a tárgy szerint érintett hivatali köztisztviselők.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése, során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a) A szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye valamint lakossági közvélemény-kutatás.

b) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt – megvitatásra a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.

c) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 7 napig közszemlére kell bocsátani a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

19. §

(1)^[37] Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző,

e)^[38]

f) civil szervezetek képviselője.

(2)  A rendelet tervezetének véleményezése: a 18. § (3) bekezdése szerint.

(3) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése és elfogadása:

a) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet indokolással a testület elé terjeszti.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

c) Az Önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni, a  következőképpen: Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …./……..(………) önkormányzati rendelete

Az önkormányzati rendelet kihirdetése

20. §

(1)^[39] Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel kerül kihirdetésre. A rendeletet a település lakossága a könyvtárban és a Nemzeti Jogszabálytár honlapján is megtekintheti. Hatályba lépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő legyen a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről.

(3) A jegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít, s azt a testület elé terjeszti. Ettől független kötelezettsége a jegyzőnek, hogy a jogszabályi változás esetén köteles kezdeményezni a helyi rendeletek módosítását. E teendők során ügyel a Jat. 14. §. (1) bekezdésében írtakra.

(4) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

VI. Fejezet

A települési képviselő

21. §

(1)^[40] A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c)^[41] javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

f) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal rész vehet.

g) joga van a képviselő-testület által a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra.

h) kérdezési és interpellációs jog illeti meg.

Hivatal nevében az érdemi válasz előkészítésével a jegyző bízható meg.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a)^[42] az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz és erről okmányt ír alá.

b) köteles tevékenyen részt venni a testület munkájában, az önkormányzati, illetve bizottsági ülésekről távolmaradását köteles előre jelezni.

c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

d) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

f) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

g) személyes érintettség bejelentése.

h) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül,  s azt követően minden év jan. 31.-éig vagyonnyilatkozatot tenni.

i) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésén, bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Ha a távolmaradását nem jelzi, vagy a távolmaradás oka nem indokolt, igazolatlan távollévőnek kell tekinteni

(4)^[43] A képviselő kötelezettségeinek elmulasztása esetén tiszteletdíja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértékben csökkenthető.

(5) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

(6)^[44] Az önkormányzati képviselő jogi képviselőként nem járhat el és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el önkormányzattal, annak intézményével, illetve a polgármesteri hivatallal szemben.

(7) Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.

(8) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásáról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(9)^[45] Az önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül köteles felvételét kérelmezni az Art.-ben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba. A kérelem benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig a képviselő-testületnél köteles igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

22. §

(1)^[46] A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A bizottság belső működési szabályait – a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.                                                             

(2) A dombegyházi képviselő-testület 2 állandó bizottságot hozott létre:

Ezek a következők:

a)  Pénzügyi Bizottság,

b) Ügyrendi Bizottság.

A bizottságok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

A pénzügyi bizottság 3 képviselő tagból, az ügyrendi bizottság 3 képviselő tagból áll.

(3) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok, tevékenységek körét az SZMSZ 4. melléklete rögzíti.

(4) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a testület által történő elfogadásáig tart.

(5)^[47] A bizottság személyi összetételét, létszámát a képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel bármikor megváltoztathatja. Egy képviselő több bizottságnak is lehet tagja, de célszerű, ha elnöki tevékenységet csak egy bizottságban tölt be.

A bizottság működésének főbb szabályai

23. §

(1)^[48] A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság ülésein a jegyző tanácskozási joggal vesz részt, távolmaradása esetén az SzMSz-ben meghatározott személy helyettesíti.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, melyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, melyek csak bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testülethez.

(4) Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott személy vezeti az ülést. Kötelező összehívás esetei: a polgármester indítványára, a képviselő-testület döntése alapján, bizottsági tagok felének indítványára.

(5) Széleskörű tájékoztatás, egyeztetés a megalapozottabb testületi döntéshozatal érdekében együttes bizottsági ülés hívható össze. Együttes bizottsági ülést a pénzügyi, és ügyrendi bizottság elnöke együttesen hívja össze. Ha a napirend csak pénzügyi bizottság véleményezését igényli, akkor a pénzügyi bizottság elnöke, ha csak ügyrendi bizottsági véleményezést igényli, akkor az ügyrendi bizottság elnöke, ha mind a két bizottság véleményezése szükséges, akkor megegyezés szerint a pénzügyi vagy az ügyrendi bizottság elnöke vezeti az ülést.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7)^[49]

(8)^[50] A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a törvény kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(10)^[51] A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet 15 napon belül kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy tagja és a jegyző írja alá. Együttes bizottsági ülések jegyzőkönyvét a két bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyző köteles kijelölni a hivatal részéről egy jegyzőkönyvvezetőt.

(11) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatait a jegyzőnél kell tartani 5 évig, majd azt követően az érintetteknek vissza kell adni. A hivatal jegyzőjének és vagyonnyilatkozat tételre kötelezett köztisztviselőinek vagyonnyilatkozatát a polgármester páncélszekrényében kell tárolni 5 évig, majd ezt követően az érintetteknek vissza kell adni.

VIII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

24. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. Az eskü letételén túl megválasztásakor (30 napon belül), majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3) Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(5)^[52] A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

a) segíti a települési képviselő munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(6)^[53] A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

c)^[54]

(7) A polgármester törvényben, kormányrendeletben előírt esetekben, honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben részt vesz azok helyi irányításában és végrehajtásában, ilyenkor a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül

(8)^[55]

(9) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e)^[56] gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

g)  kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - egyetértési jogát gyakorolja.

(10)^[57]

Az alpolgármester

25. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Dombegyház képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4)^[58] Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, az ellátandó  feladatok körét a polgármester határozza meg. Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület határozza meg, melynek időpontját az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(5) Az alpolgármester fogadóórát tart a polgármesteri hivatal tanácskozótermében, ennek időpontját az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület állapítja meg – a törvényi keretek között – az alpolgármester tiszteletdíját.

A jegyző

26. §

(1) ^[59]

(2)^{[60] [61]} A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testületek a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) törvényességi észrevételeket tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Békés Megyei Kormányhivatal részére,

f) minden év decemberében tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről, 

g) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok aktuális változásáról,

h) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3)^[62]  A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, 

e)^[63] gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges,

f) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

h) a jegyző a törvényekben, egyéb jogszabályokban és az SZMSZ-ben előírtaknak megfelelően látja el a feladatát, munkáját.

(4)^[64] A jegyzőt akadályoztatása esetén, a hivatal megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője helyettesíti. A helyettesítő személyéről a 4. függelék rendelkezik.

IX. Fejezet

A polgármesteri hivatal

27. §

(1)^[65] A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Dombegyházi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, törvényben meghatározott feladatokat.

(3)  A polgármesteri hivatal jogi személy.

(4)  A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(5)^{[66] [67]} A polgármesteri hivatal belső tagozódása:

a) általános igazgatási csoport

b) pénzügyi csoport

(6)  Időszaki vagy célfeladatokra külön szervezeti egység hozható létre.

(7)  A polgármesteri hivatal munkarendje:

A polgármesteri hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit az SZMSZ 5. melléklete rögzíti.

(9)  A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

(10)  A polgármesteri hivatal előkészíti, illetve lebonyolítja a beruházási, felújítási feladatokat és segíti az önkormányzati intézményekben folyó ez irányú munkákat.

(11)  A hivatali szervezet köztisztviselőjének a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll.

(12) A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja, és a jegyző vezeti. A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a polgármesterrel és a csoportvezetőkkel egyeztetve a jegyző készíti el, és a képviselő-testület dönt jóváhagyásáról.

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai

28. §

(1) Az önkormányzatok - feladatának hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében – együttműködhetnek egymással, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4)^[68]  A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése,

c) a lakosság közügyek intézésére való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,

d) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

(5)  Az önkormányzat együttműködési szerződést köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal.

(6)  A képviselő-testület társulásait a 6. melléklet tartalmazza.

X. Fejezet

29. §^[69]

Lakossági fórumok

30. §

Közmeghallgatás

(1)  A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2)  A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, hangosbemondón történő bemondással kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(5) A település lakosai kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban, és telefonon, valamint az ülésen szóban is közölhetik.

31. §

A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést hívhat össze. A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőt, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit. Az ülés meghívójára, jegyzőkönyvére ugyanaz a kötelezettség vonatkozik, mint a közmeghallgatásnál.

XI. Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

32. §

(1)^[70]  Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Az önkormányzat költségvetése

33. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államigazgatásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(4) A költségvetési évet követő 4 hónapon belül a polgármester a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, melynek tartalmát a költségvetési törvény foglalja magába.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-éig, míg a III. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(6) A polgármester pótköltségvetési tervezetet terjeszthet a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változtak, hogy ezek az önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

Önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

34. §

(1) A helyi önkormányzat:

a) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel,

b) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,

c) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

E körben különösen:

a) A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére.

b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c) Igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat.

d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

35. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)^[71] Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik.

(3) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(4) A jegyző feladata olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működtetése, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(5) A jegyző feladata a belső ellenőrzés működtetéséről gondoskodni az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(6)^[72] Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(7) A helyi önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést elláthatja:

a) a képviselő-testület hivatala,

b) az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet,

c) a helyi önkormányzatok társulása.

(8) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő.

(9) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet

a) ellenőrzést végez a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,

b) ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

(10) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(11) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(12) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

Felterjesztési jog

36. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni.

(3) Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

XII. Fejezetet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Az SZMSZ  2011. március 25. napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/2007. (II. 22) számú, a 16/2006. (X. 12.) számú, a 17/2006. (XI. 16.) számú, a 13/2007. (IX. 13.) számú, valamint a 25/2007. (XII. 10.) számú önkormányzati rendeletek.