Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1)  bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. §-ában, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten gondoskodjon az illetékességi területén élő lakosság szociális biztonságának megteremtéséről és megőrzéséről, továbbá a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályozása.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában felsorolt azon személyekre, akik életvitelszerűen Dombegyházon élnek és ott bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(2) A rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre is, akik az ellátás igénybevételekor Dombegyház közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként.

II. fejezet

Eljárási rendelkezések

3. § A pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § A pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni.

5. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal a szociális helyzetének feltárásában.

(2) A szociális ellátások iránti kérelemhez az ügyfélnek kell csatolnia a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, iratokat, továbbá mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület a temetési segéllyel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza.

(3) A polgármester ezen rendelet és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a házipénztárból készpénzben vagy folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal.

(2) Az eseti (temetési, átmeneti, stb.) segélyek, illetve támogatások nyújtása a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül a hivatal házipénztárából, készpénzben történik.

8. § A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultságot felül kell vizsgálni az alábbi körülmények valamelyikének bekövetkezése esetén:

a) az e rendelet alapján nyújtott ellátásnál meghatározott időközönként;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően;

c) az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás;

d) a családtagok létszámának változása miatt.

9. § Dombegyház Nagyközség Önkormányzata a Szoc. tv. 58/B. §-a alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre és működtet. A szociális kerekasztal képviselőinek névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

Pénzbeli ellátások

10. § Az önkormányzat az Szt. 25. §, valamint jelen rendelet szerint állapítja meg a pénzbeli ellátásokat.

Aktív korúak ellátása

11. § (1) Az aktív korúak ellátására, a rendszeres szociális segélyre és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot, megállapításának szabályait e rendelet rendelkezésein túl az Szt. 33-37/C. §-ai tartalmazzák.

12. § (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult – a Szt. 37. § (1) bekezdés a) – c) pontjaiban foglaltakon túl – az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja az alábbi családi körülménye, egészségi, mentális állapota, vagy egyéb körülménye:

a) lakóhelye miatt a közfoglalkoztatási lehetőségek elérhetősége – összeegyeztethetően a 14 éven aluli gyermeke(i) nevelésével, ellátásával kapcsolatos feladatainak tejesítésével – nem biztosított, feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben;

b) személyiségfejlesztés nélkül alkalmatlan a munkahelyi beilleszkedésre és napi rendszerességgel munkavégzési kötelezettség tejesítésére;

c) szenvedélybetegségre vagy fogyatékosságra utaló tüneteket mutat;

d) egészségkárosodásának mértéke meghaladja a 30 %-ot;

e) a foglalkozás-egészségügyi szakorvos alkalmatlannak minősítette a felajánlott közfoglalkoztatási munkakör betöltésére és előreláthatólag egy éven belül nincs mód a fizikai, mentális állapotának és képzettségi szintjének megfelelő másik közfoglalkoztatási munkakör felajánlására;

f) a munkavégzés helyén a betöltendő munkakörre alkalmas munkavállaló kiválasztására jogosult személy ismételten alkalmatlannak minősítette a felajánlott közfoglalkoztatási munkakörre.

g) ha gyermeket vár és ezt szakorvos által vagy terhes gondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

h) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt a közfoglalkoztatásban való részvételre átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítható az aktív korúak ellátására való jogosultság

a) megállapításával egyidejűleg,

b) megállapítását követően, amely esetben a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre jogosító feltételek fennállásának kivizsgálását szolgáló eljárás során a hivatal

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására becsatoltatja a háziorvos

aa) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,

ab) szakvéleményét arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt körülmény fennállásáról

ba) írásban nyilatkoztatja az aktív korú ellátást kérelmező, illetve jogosult személyt,

bb) környezettanulmány útján ellenőrzést végezhet.

c) az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására

ca) egyeztet a családsegítő szolgálattal, és amennyiben a családsegítő szolgálat számára ismert a kliens, véleményezi annak állapotát; amennyiben a családsegítő szolgálat számára még nem ismert a kliens, köteles együttműködni a véleményezés időszakára a családsegítő szolgálattal,

cb) csatolja a foglalkozás-egészségügyi szakorvos szakvéleményét a felajánlott munkakörre való alkalmatlanságról, az egészségügyi szempontból megfelelő munkakör ismérveiről,

d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására becsatolja az orvosszakértői szakvéleményt,

e) az (1) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására becsatolja a szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésen való részvételről és annak várható időpontjáról.

(5) Akinek az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították, annak az együttműködési kötelezettsége a közfoglalkoztatásban való részvételre nem terjed ki.

(6) Ahol a 14. § háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, szakvéleményt ír elő, rendszeres szociális segély kizárólag a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

13. § (1) A rendszeres szociális segély vonatkozásában az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján az együttműködésre kijelölt szervek adatait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy az Szt. szabályai szerint rá irányadó együttműködést vállalja.

14. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv feladatkörében:

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi;

b) a nyilvántartásba vételt követően a jogosultat tájékoztatja:

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb)a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről.

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot;

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását;

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

b) megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról;

c) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet az 1/2000. (I. 17.) SzCsM rendeletben meghatározottak szerint.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

15. § (1) Az ellátásban részesülő megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél az általa előírt időpontban és távolmaradását nem igazolja;

b) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson;

c) magatartásával akadályozza a programok végrehajtását.

(2) az ellátásban részesülő súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre vagy nem a rögzítettek szerint teljesíti;

b) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

16. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele továbbá, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa. Ennek keretén belül köteles házának, kertjének, egyéb ingatlanának rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott vagy bérelt ingatlanhoz tartozó elő- és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;

b) a lerakott anyagok – különösen építési anyagok, növényi részek – az udvaron jól elkülönüljenek;

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése. Amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya;

d) az ingatlanon nem lehet parlagfű;

e) az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti – járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban hó- és síkosság mentesítése;

f) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

fa) a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása;

fb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése;

g) az ingatlan, valamint a hozzátartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése;

h) amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása;

i) állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása;

j) a komposzt termőföldbe történő bedolgozása;

k) benti illemhely hiányában az udvari árnyékszék megléte.

(2) A kérelmező köteles a (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) A jogosultság feltételeként a (1) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a családsegítő szolgálat bevonásával lehetőségeihez mérten ellenőrzi. Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét az önkormányzat jegyzőjével írásban közölni.

Lakásfenntartási támogatás

17. § A normatív lakásfenntartási támogatás kérelmezőjének jogosultsága megállapításához a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendelet 18. §-ában szabályozott feltételeket is teljesítenie kell.

Ápolási díj

18. § (1) A képviselő-testület helyi ápolási díjat állapíthat meg annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) A helyi ápolási díjra jogosult az az (1) bekezdés szerinti ápolást végző személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

a) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át nem haladja meg.

19. § Az ápolási díj iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a hivatkozott Kormányrendelet szerinti, illetve az Szt.-ben meghatározott mellékletekkel.

20. § (1) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

aa) a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb, alapvető ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családgondozó rendszeres időközönként, lehetőség szerint havonta egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzések tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően a családgondozó haladéktalanul értesíti a jegyzőt, aki a soron következő képviselő-testületi ülésen az ügyet a testület elé terjeszti.

21. § A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 80 §-a.

Önkormányzati segély

22. §[1] A képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújthat az alábbiakban meghatározott feltételek valamelyikének fennállása esetén:

a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére;

b) annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

23. §[2] (1) A 22. § a) pontja alapján önkormányzati segélyben lehet részesíteni azt a személyt:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,

b) egyedül élő esetén a jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át

nem haladja meg.

24. §[3] (1) A 22. § a) pontja alapján önkormányzati segély alkalmanként adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

(2) Kivételes méltányosságból a 23. §-ban foglalt feltétel hiányában is nyújtható önkormányzati segély. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen: elemi kár, létfenntartást veszélyeztető lopás vagy rablás, súlyos betegség, gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiváltása.

25. §[4] (1) A 22. § a) pontban meghatározott esetben az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező vagy pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Az (1) bekezdésében szereplő kérelemhez mellékelni kell az ezen körülményt alátámasztó dokumentumokat, a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(3) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

(4) A 22. § a) pontja alapján alkalmanként megállapított önkormányzati segély összege esetenként 3.000,- Ft-nál kevesebb és 10.000,- Ft-nál több nem lehet.

(5) Indokolt esetben a (4) bekezdés szerinti segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

26. §[5] (1) A 22. § a) pontjában meghatározott esetben a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával természetbeni szociális ellátásként adható az önkormányzati segély.

(2)[6] Természetbeni ellátás különösen: a ruhanemű, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a közüzemi díjak – vagy azok egy részének – átvállalása, a tankönyv, a tanszer, a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása.

27. §[7] (1) A 22. § b) pontja alapján meghatározott önkormányzati segély nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező dombegyházi bejelentett állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezzen.

(2) Ha az önkormányzati segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni.

(5) Önkormányzati segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is, amennyiben a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

28. §[8] A 22. § b) pontja alapján megállapított önkormányzati segély összege 15.000,-Ft.

Beiskolázási segély

29. § (1) Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékben a tanév kezdetekor évente egy alkalommal egyszeri beiskolázási segélyben részesítheti a településen állandó lakóhellyel rendelkező általános iskolás, középiskolás, szakmunkás tanuló vagy felsőfokú intézmény hallgatóit.

(2) A támogatás mértékét – a tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolása mellett – a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A támogatás igénybevételének jogosságát iskolalátogatási igazolással kell bizonyítani a tárgyév szeptember 30. napjáig.

(4) A beiskolázási segély feltétele, hogy

a) a tanuló vagy hallgató nem rendelkezhet munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal,

b) nem részesül Bursa Hungarica ösztöndíjban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

Első lakáshoz jutó fiatal házasok vissza nem térítendő támogatása

30. § Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keret erejéig támogatásban részesíthetők azok a fiatal házas- vagy élettársi kapcsolatban élő kérelmezők, akik a helyben megszerezhető lakások építéséhez vagy vásárlásához kívánják azt felhasználni.

31. § (1) Nem nyújtható támogatás azoknak az állampolgároknak, akik:

a) pénzintézet útján már igénybe vették a fiatal házasok első lakásszerzését célzó állami támogatást,

b) fiatal házasok első lakásszerzésének elősegítése céljából bárhol önkormányzati vissza nem térítendő támogatásban részesültek,

c) letelepedési támogatást kaptak.

(2) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell az (1) bekezdésében foglalt támogatások igénybevételére vonatkozóan.

32. § Fiatalnak tekintendő az, aki a kérelem benyújtásakor nem töltötte be a 35. életévét. Házastársak vagy élettársi kapcsolat esetén a felek egyike sem lehet idősebb a kérelem benyújtásakor 35 évesnél.

33. § A támogatás igénybevételének együttes feltételei:

a) 35 év alatti életkor,

b) házas- vagy élettársi kapcsolat,

c) mindkét kérelmező első lakástulajdonát szerzi meg,

d) 6 hónapnál nem régebbi érvényes adásvételi szerződés vagy építési engedély csatolása.

34. § A támogatás mértékének megállapítása a lakás értékének arányában történik.

35. § A kérelmek elbírálására évente két alkalommal kerül sor:

a) az első félévben június hónapban,

b) a második félévben december hónapban.

IV. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

36. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében a képviselő-testület (hatáskör-átruházás esetén a polgármester) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. Ezek különösen az alábbiak:

a) élelmiszer kifizetése (étkezési utalvány formájában is),

b) tankönyv kifizetése,

c) tüzelő kifizetése, biztosítása (utalvány formájában is),

d) közüzemi díj vagy annak egy részének átvállalása és kifizetése,

e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a képviselő-testület a határozatában dönt.

Tűzifa természetbeni juttatása

36/A. §[9] [10] (1) Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorulók részére fűtéshez természetbeni formában tűzifa juttatást biztosít.

(2) Tűzifa természetbeni juttatására jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(3) A képviselő-testület rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján (krízishelyzet, súlyos betegség, magas gyógyszerköltségek, stb.) a (2) bekezdésben megállapított felső jövedelemhatártól a támogatás megítélése során eltekinthet.

(4) Tűzifa természetbeni juttatásában a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott feltételeken túl az részesülhet, aki az általa lakott lakás fűtését fatüzeléssel biztosítja.

(5) Tűzifa természetbeni juttatása iránt igényt az arra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell:

a) jövedelemnyilatkozatot,

b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolást,

c) a fűtési módról szóló nyilatkozatot.

(6) A tűzifa természetbeni juttatása iránti igényeket a képviselő-testület határozatban bírálja el. Az elbírálásnál előnyt élvez az Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult személy, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(7) Tűzifa természetbeni juttatása esetén háztartásonként legfeljebb 5m3 tűzifa juttatható.

(8) Tűzifa természetbeni juttatására háztartásonként 1 fő jogosult.

Lakossági szilárdhulladék-szállítási díjkedvezmény

36/B. §[11] [12]  (1) A Képviselő-testület a településen állandó lakóhellyel rendelkező, 82. életévét betöltött egyedülálló polgárokat a lakossági szilárdhulladék-szállítás igénybevétele során díjkedvezményben részesíti.

(2) A díjkedvezmény mértéke a 80 literes gyűjtőedényzet díjának 50 %-a.

(3) A díjkedvezmény időtartama 12 hónap, amely a teljes naptári évre vonatkozik. A díjkedvezmény első esetben 2013. 01. 01. napjától 2013. 12. 31. napjáig érvényes.

(4) Megszűnik a díjkedvezmény, ha az abban részesülő személy a csökkentett díjrészt nem fizeti meg.

(5)[13]  Nem állapítható meg díjkedvezmény, amennyiben a jogosultnak díjhátraléka van.

Köztemetés

37. § Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot lehet elrendelni.

Közgyógyellátás

38. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult

a) az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának – a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár által elismert – térítési díja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladja.

b) a Gondozási Központ Idősek Bentlakásos Otthona lakói részére jövedelmük összegétől függetlenül, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának – a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár által elismert – térítési díja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladja.

c) rendkívüli méltányosságot érdemlő esetben – különösen súlyos, krónikus vagy gyógyíthatatlan betegség, amely a létfenntartást veszélyezteti – a kérelmező jövedelmének összegétől függetlenül, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának – a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár által elismert – térítési díja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladja.

(2) Méltányossági alapon családonként csak egy személy részére állapítható meg a közgyógyellátásra való jogosultság.

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés

39. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségügyi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

40. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést

a) a Gondozási Központ intézményeiben igénybe vehető étkezéssel (helyben fogyasztással vagy az étel elvitelével), valamint

b) az étel házhozszállításával biztosítja.

(2) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról az intézményi megállapodásban kell rendelkezni.

41. § Az étkeztetés térítési díjának mértékét a képviselő-testület évente külön rendeletben határozza meg.

Házi segítségnyújtás

42. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Gondozási Központ intézményi hátterével látja el.

Családsegítés

43. § Az önkormányzat a családsegítési feladatot a Családsegítő Szolgálat intézményi hátterével látja el.

Nappali ellátás

44. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmény nyitvatartási rendjét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi 6 óránál kevesebb nem lehet.

(2) Az intézményben térítési díj az étkezésért és a nappali ellátásért állapítható meg, melyet külön rendelet szabályoz.

Idősek Otthona

45. § A személyi térítési díjat tárgyhónapban a mindenkori nyugdíjkifizetés napján kell megfizetni.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 16/2008. (XI.20.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2/2010 (II.11.) számú önkormányzati rendelet.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  3/2011. (III.01.) számú önkormányzati rendelet.

Dombegyház, 2012. június 28.

                      Dr. Varga Lajos sk.                                       Dr. Kormányos László sk.
                            polgármester                                                            jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetése 2012. június 29. napján megtörtént.

Dombegyház, 2012. június 29.

Dr. Kormányos László sk.

                                                                                                 jegyző