Dombegyház Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Dombegyház Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve a jövőben tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a pénztulajdonra, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat rendelete állapítja meg.

(3)^[1]

(4) Az egyes vagyontárgyak csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.

3. §

Forgalomképtelen törzsvagyon tárgyak (1. melléklet)

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) közterek és parkok,

c) az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok,

e) mindaz a vagyoni kör, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendelettel annak nyilvánít.

4. §

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyak (2. melléklet)

a) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

b) intézmények és középületek,

c) közművek,

d) az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület,

e) az önkormányzat tulajdonába kerülő muzeális emlék,

f) az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület,

g) mindazon vagyoni kör, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendelettel annak nyilvánít.

5. §

Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (3. melléklet)

6. §

(1) A Képviselő-testület a vonatkozó törvény alapján, a törvény keretei között rendeletben dönt

a) egy vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása,

b) a forgalomképtelen vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,

c) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképtelenné nyilvánítása,

d) a törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe történő átsorolása tárgyában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti döntéshez a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel igénylő döntése szükséges.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben

a) a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületből lejegyzésre kerül sor, illetve

b) a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnhet – külön jogszabályban foglalt eljárással végrehajtott – funkcióváltás esetén, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésével is.

(5) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével – a törvényben foglaltak szem előtt tartásával – az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

A tulajdoni jogok gyakorlása

7. §

(1) Az Önkormányzatot – az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – eltérő rendelkezés hiányában – magában foglalja a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(3) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Képviselő-testület bizottságai és a polgármester gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakoroló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyainak kezelését vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő a szerződéssel összhangban a tulajdonos nevében (eseti vagy általános meghatalmazás alapján) gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat s teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

8. §

(1) A tulajdonos képviseletében eljáró szervek jogaikat önállóan gyakorolják az alábbiak szerint:

a) a tulajdonosi jogokat gyakoroló szerv vagy személy e rendeletben foglaltak szerint,

b) a törvény rendelkezése alapján az önkormányzati vagyont kezelő személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban e rendeletben foglaltak szerint, továbbá

c) a képviselet jogát szerződés alapján ellátó személy meghatalmazás alapján, a szerződés keretén belül.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(3) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(4) Portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti meghatalmazással képviseltetheti magát a tulajdonos önkormányzat.

Az önkormányzati vagyon értékének és a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása

9. §

(1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben, az ingó vagyonát nyilvántartási értékben, a portfolió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést, illetve hasznosítást megelőzően készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett hasznosításhoz.

(5) Semmis az a szerződés, mely – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétben – a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.

(6) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra (vállalkozásra, vagyonhasznosításra) biztosított keret terhére történhet. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére a Képviselő-testület jogosult.

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása

10. §

(1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat közfeladatai ellátásának sérelme nélkül – a törvény és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodik.

(3) Az önkormányzati vagyon kezelő szervek közül az önkormányzati intézményt és a Polgármesteri Hivatalt jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(4) Ha az önkormányzati vagyon kezelő szerv alapító okirata (létesítő okirata, stb.), vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyonkezelő szerv gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.

Az önkormányzati vagyon ingyenes (kedvezményes) átengedése

11. §^[2]

12. §^[3]

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

13. §

(1) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba-, vagy bérbe adása, illetve más módon történő hasznosítása 1.000.000.-                forint értéket meghaladóan  nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) A nyilvános versenytárgyalás kötelezettsége nem vonatkozik a felépítményes, bérleti jogokkal terhelt ingatlanok elidegenítésére, amennyiben az ingatlan tehermentes telek értéke 500.000.-forint alatt van.

(3) A versenyeztetés módjáról, formájáról – a vagyontárgy értékéhez igazodóan – a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt.

(4) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása – a vagyontárgy jellegétől függően – hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölő döntés más szervezet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeinek meghatározására.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése

14. §

(1) A vagyongazdálkodást érintő önkormányzati döntések előkészítésére a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályait, továbbá az adott kérdés eldöntésére hatáskörrel rendelkező önkormányzati bizottság ügyrendjének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal készíti elő és terjeszti a Képviselő-testület elé és gondoskodik szükség szerint az előterjesztés szakmai koordinációjáról.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. §

(1) ^[4]

(2) ^[5]

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetése állagának megőrzése a Polgármesteri Hivatal tevékenységéhez tartozik.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak egy éven túli hasznosításáról hatályos jogszabályok figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(6) A Képviselő-testület képviseletében az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterületen történő közmű építések hatósági engedélyezésével hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja ki.

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezési jogok gyakorlása

16. §

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalatba, gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézményekre és hivatalára bízott önkormányzati vagyon bérbeadását, valamint egyéb - a tulajdonjog változásával és a vagyon megterhelésével nem járó – hasznosítását intézményeire és hivatalára bízza azzal, hogy az egy éven belüli hasznosítás az alaptevékenység végzését nem sérti.

(3) A Polgármesteri Hivatal üzemeltetésére bízott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

Forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

17. §

(1) A Polgármesteri Hivatal és az intézmények esetében

a) a költségvetésükben jóváhagyott előirányzat erejéig az ingó vagyontárgyak beszerzéséről,

b) a forgalomképes vagyontárgy bérbe-, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdonviszony változását nem eredményező egyéb jogügyletről

polgármester, illetve az intézmény vezetője dönt, amelyről a költségvetési beszámolóban adnak tájékoztatást.

(2) A forgalomképes ingatlan megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(3) A forgalomképes vagyontárgy bérbe-, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdonviszonyok  bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.

(4) A részvények és üzletrészek cseréjéről, eladásáról a Képviselő-testület dönt.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E  rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2005. (II.08.) Dkt. számú rendelet.

(3) E  rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 8/2007. (VI.21.) Dkt. számú rendelet.

(4) E  rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2007. (XI.22.) Dkt. számú rendelet.

Dombegyház, 2012. február 29.

                      Dr. Varga Lajos sk.                                       Dr. Kormányos László sk.
                            polgármester                                                            jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetése 2012. március 01. napján megtörtént.

Dombegyház, 2012. március 01.

Dr. Kormányos László sk.

    jegyző