1. § (1) A rendelet Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén alkalmazni kell:

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek, rendvédelmi szervek állattartására.

(3)² A rendelet hatálya nem terjed ki a kedvtelésből tartott állatok, valamint mezőgazdasági haszonállatok tartására.

3. § (1) Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.

(2) Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.

(3) Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(4) Vakvezető: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiállított igazolvánnyal láttak el.

(5) Jelzőeb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

4. § (1) Az állatok tartására az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén állat csak zárt helyen – elkerekített vagy bekerített udvaron – tartható.

(3) Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

(4)⁴

(5) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. A képződő trágya és trágyalé összegyűjtését, tárolását úgy kell megoldani, hogy az a környezetet ne szennyezze és a jelentkező szaghatás a közelben lakókat ne zavarja.

(6) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.

(7) Az állattartó a jó gazda gondosságával köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(8) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatának gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni.

(9) Az állati hulláknak az ártalmatlanná tétel helyére történő szállítása az állat tulajdonosának a kötelessége. Az elhullott állati tetem veszélyes hulladéknak minősül, szállítása a vonatkozó jogszabályok alapján csak engedéllyel történhet.

5. § (1) Dombegyház Nagyközség közigazgatási területén egylakásos kertes családi házban vagy ezek udvarán az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban vagy ezek udvarán lakásonként legfeljebb egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben az Önkormányzat külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes szerve és a kerületi főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

6. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen – , hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.

7. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél nagyobb marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

(3) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vagy jogosult állatorvoshoz vinni megvizsgáltatni, és 14 nap megfigyelés alá helyeztetni, az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.

8. § (1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

(2) Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

9. § Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

10. § (1) Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére engedéllyel rendelkező állatorvossal veszettség ellen beoltani.

(2) Az eb tartója köteles az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésére felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni. Ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.

(3) A védőoltásban nem részesült ebet, - mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót – szabálysértési eljárás megindítása mellett – január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tartója nem tett eleget. Ezen határidő betartásától közérdekből el lehet tekinteni a közterületen kóborló ebek esetében.

11. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el.

(2) A gazdátlan kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításról a gyepmester gondoskodik.

(3) Az elfogott és telepre beszállított ebet – a tartás költségének megtérítését követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, stb.).

(4) A ki nem váltott és fajtatiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a szakminisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

12. § (1) Egylakásos kertes családi házban vagy ezek udvarán – fajtára való tekintet nélkül – legfeljebb három macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban vagy ezek udvarán lakásonként legfeljebb egy macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

(4) A macskatartásra egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, a 8. §-nak és a 11. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. § Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis vagy nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági, a jogosult vagy a magán-állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

15. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dombegyház Nagyközség Képviselő-testületének a környezet védelméről, a közterületek használatáról és az állattartásról szóló 13/2001. (IX. 4.) Dkt. számú rendeletének 18., 19., 20., 21. és 22. §-ai.