Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2024. 02. 01Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Dombegyház Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni közigazgatási szankciók alkalmazására.
(2) E rendeletet a Dombegyház nagyközség közigazgatási területén, 14. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.
(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, a mulasztás vagy a jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.
2. § E rendelet alkalmazásában közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azokat sérti, vagy veszélyezteti, és amelyek gyakorlását a képviselő-testület e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít,
A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén alkalmazott eljárási szabályok és közigazgatási szankciók
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján kell lefolytatni, ideértve bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján történő tudomásszerzést is. A közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 3 hónapon belül indítható meg.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a cselekmény elkövetésétől, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától vagy a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónap elteltével felelősségre vonásnak nincs helye.
(3) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos eljárás lefolytatása és közigazgatási szankció alkalmazása a jegyző, végrehajtás esetén a végrehajtás foganatosítása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik.
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben
a) figyelmeztetésnek vagy
b) természetes személyek esetén százezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felhívja őt a jogellenes magatartás megszüntetésére, a jogszerűtlen állapot helyreállítására,
(3) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik.
(4) A közigazgatási bírságot a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások
5. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az az ingatlan használó, kezelő, ennek hiányában az az ingatlantulajdonos, aki a közterület elnevezés, átnevezés és a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérően
a) közterületi névtábla ingatlanára történő kihelyezését akadályozza,
b) házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről, pótlásáról nem gondoskodik.
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a közterületet a közterületek használatának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérően
a) közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységet, közterülethasználatot engedély nélkül végez,
b) a közterület-használati engedélyhez nem kötött tevékenységekhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) közterületet olyan célra vesz igénybe, amely célra közterület használati engedély nem adható,
d) a közterület használatát követően annak eredeti állapotát nem állítja helyre.
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően
a) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanának rendben tartásáról, az aktuális növényápolási feladatok elvégzéséről, különösen a fű rendszeres kaszálásáról, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, az ingatlan gyommentes állapotban tartásáról nem gondoskodik,
b) a használatában lévő ingatlan az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület – ide értve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is – tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a lehullott levelek, virágok összegyűjtéséről és eltávolításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
c) a használatában lévő ingatlan előtti, ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdának első alkalommal reggel 8 óráig, majd szükség szerinti megtisztításáról, - amennyiben ez nem lehetséges - a járda felhintéséről nem gondoskodik,
d) a járda felhintésére nem megengedett síkosság-mentesítő anyagot használ,
e) a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról nem gondoskodik,
f) az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről nem gondoskodik.
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően az általa tartott eb esetében
a) az ingatlanon keletkezett szilárd ürülék naponta egy alkalommal való összeszedését és annak az ingatlanról való elszállításáig zártan való tárolását nem biztosítja,
b) az eb tartására szolgáló építményt havonta legalább egyszer nem fertőtleníti,
c) az eb által keltett kellemetlen szaghatás mérsékléséről szagtalanító anyagok használatával, folyamatosan nem gondoskodik.
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően az általa tartott mezőgazdasági haszonállat esetében
a) az ólat és a kifutót havonta legalább egyszer nem fertőtleníti,
b) a trágya elhelyezésére zárt, szivárgásmentes trágyatárolót, a trágyalé gyűjtésére zárt, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt nem létesít,
c) a szilárd trágyát nem alomanyaggal keverve tárolja,
d) a keletkezett szilárd trágya ingatlanról való elszállításáról havonta legalább egyszer, május 1. és október 31. között havonta legalább kétszer, mélyalmos tartás esetén negyedévente legalább egyszer, nem gondoskodik,
e) mélyalmos állattartás esetén a trágyaszag megszüntetéséről szagtalanító anyagok folyamatos használatával nem gondoskodik,
f) a megtelt trágyalé gyűjtő akna haladéktalan ürítését elmulasztja,
g) a kellemetlen szaghatással járó takarmányokat nem zárt térben tárolja.
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően
a) a településen lévő zöldterületet rendeltetésétől eltérő célra használja,
b) a zöldterületen lévő virágokat jogosulatlanul leszedi, a zöldterületen lévő növényeket károsítja,
c) a fás szárú növény közterületen történő ültetését megelőzően, annak jegyzőhöz való bejelentését elmulasztja,
d) a fás szárú növényt közterületen a jegyző tiltó döntése ellenére elülteti.
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, aki a temetőről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérően
a) a temető területére a vakvezető kutyán kívül más állatot visz be, vagy enged be,
b) olyan fás szárú növényt ültet, amely kifejlett állapotban meghaladja az 1,6 méteres magasságot,
c) a temetőben végzendő munkát előzetesen nem jelenti be a temető üzemeltetőjének,
d) a temetőben szemetel,
e) az elhervadt virágokat, koszorúkat, az elhasznált csomagoló anyagot és egyéb hulladékokat nem az ezek gyűjtésére kihelyezett hulladékgyűjtőbe helyezi el.
12. § Ez a rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.