A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozhatja meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat hatályos rendeletei közül több is tartalmaz magatartási szabályokat, indokolt meghatározni az azok megszegése esetén követendő eljárást és az esetleges szankció alkalmazásának feltételeit.

A rendelet-tervezet:

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a értelmében a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.

Ennek megfelelően a rendelet-tervezet csak azokat a szabályszegéseket tartalmazhatja, amely magatartások nem minősülnek bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, valamint azokat, amelyek esetén magasabb szintű jogszabály nem rendelkezik ágazati (hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási, levegővédelmi, állatvédelmi, tűzvédelmi, zajvédelmi, növényvédelmi) közigazgatási bírság kiszabásáról.

A rendelet-tervezetbe szintén nem került beépítésre, a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott magatartási szabályok elmulasztása.

Ezek esetében a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a jegyző hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki.

A rendelet-tervezet szerint az eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik, melynek során figyelmeztetés, illetve közigazgatási bírság kiszabására van lehetőség.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint, az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet, melyre figyelemmel a rendelet-tervezet természetes személyek esetében 100.000.- Ft-ban, jogi személyek esetében 500.000.- Ft-ban maximalizálta a megállapítható bírság felső határát.

A rendelet megalkotását nem az általánossá váló bírságolás, hanem a lakosság jogkövető magatartásra való késztetése indokolja, amelyre a tapasztalatok szerint - az esetek többségében - önmagában elégséges eszköz lehet a közigazgatási szankció alkalmazásának kilátásba helyezése.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. S-sa szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.