Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 12. 01Dombegyház Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.12.01.
a környezet védeleméről, a köztisztaságról és a Környezetvédelmi Alapról szóló 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 20/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete szerint valamennyi a 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendeletben szabályozott magatartás (vagy az abban foglaltak be nem tartása) közösségi együttélés szabályait sérti, a rendelet a szankciókat megállapítja, és jegyző hatáskörébe utalja az eljárást. Több olyan rendelkezés is van, mely tartalma alapján szabálysértésnek minősül, vagy pedig más hatóság (pl. járási hivatal) eljárását teszi szükségessé.
1. jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. § szerint „z azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.”
Mivel ezek a magatartásformák magasabb szintű jogszabályokban kerültek előírásra, a helyi környezetvédelmi rendelet ezen rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése indokolt.
Ilyen rendelkezések:
1. A 16/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ör.) 3. § (3) bekezdése az ingatlan használója köteles az ingatlanát rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat, különösen a fű rendszeres kaszálását, az ingatlan gyomtalanítását, valamint a kártevő rovarok és állatok irtását elvégezni.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: 18/1998. (VI. 3.) NM r.) 36. § -a rendelkezik a hatáskör gyakorlójáról – a járási hivatal -, amely hatáskört önkormányzati rendelettel nem lehet a jegyzőre átruházni.
- az ör. 5. § (1) bekezdése az épület-, építmény-, út-, közmű építésének, bontásának, felújításának (a továbbiakban együtt: építés) munkái során az építtető köteles gondoskodni a közterületre szálló por elleni védelemről, a tisztaság fenntartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás megakadályozásáról.
A Szabstv. 224. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217-222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. A Szabstv. 38. § (1) bekezdése szerint az általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el. További jogszabályok: KRESZ 63. § (2) bekezdése, és Kkt. 7. §-a.
- az ör. 3. § (7) bekezdése; 7. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése mind olyan rendelkezéseket tartalmaz, amely az árokba történő hulladék, törmelék, más tiltott anyagok elhelyezését és tárolását szabályozza, valamint amely az ingatlantulajdonos kötelezettségévé teszi az árkok tisztítását.
A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 3.2.2. b) pontja szerint, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának)kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról. A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, […] tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Az ör. hivatkozott pontjai magába foglalják Szabstv. 246. §-ában foglalt ár- és belvízvédelmi szabálysértést. A Szabstv. 246. § (1) bekezdés c) pontja szerint, aki vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, építményt helyez el, vagy ott olyan tevékenységet folytat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja, szabálysértést követ el.
- az ör. 5. § (3) bekezdése szerint az építési és területrendezési munkák során tilos a felszíni és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása. Az ör. 7. § (5) bekezdése szerint a közcsatornába tilos csapadékvizet, szippantott szennyvizet és az állattartásból származó híg trágyát, valamint állattartó létesítmények tisztításából származó csurgalék vizet belevezetni. Az ör. 8. § (2) alapján magánterületen az (1) bekezdésben foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.
A Szabstv. 245. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerint vízszennyezést követ el aki
a) vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,
b) a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja, szabálysértést követ el.
- Az ör. 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való folyamatos mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználóköteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben ezt megsérti akkor a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján, külterületen a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, belterületen a jegyző rendeli el a közérdekű védekezést.
- Az ör. 14. § (2) bekezdés kimondja a játszóterek területére kutyát bevinni tilos.
A Szabstv. 193. § (1) bekezdés d) pontja szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi, szabálysértést követ el.
A rendelet előzőkben jelzett szakaszait szükséges fentiek alapján hatályon kívül helyezni, illetve módosítani.