Okány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya Okány község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni
   

1. az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai,
2. az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
3. a jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1, SZA-2) szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. §

1. A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.
   

Ezek az elemek a következők:

• közigazgatási határ,
• beépítésre szánt és nem szánt területek határa,
• szabályozási vonalak,
• területfelhasználási egység határa,
• területfelhasználási és övezeti besorolás.

3. §

1. Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.
   

A település területének felhasználása

4. §

Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

1. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

1. lakóterületek,
2. vegyes területek,
3. gazdasági területek,
4. különleges területek.

2. A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

1. közlekedési területek
2. zöldterületek,
3. erdőterületek,
4. mezőgazdasági területek,
5. vízgazdálkodási területek.

Beépítésre szánt területek előírásai

5. §

1. A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1 és SZA-2 tervek tüntetik fel.
2. Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.
   
3. Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.
4. Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

Építési övezetek

6. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

1. lakóterületek:

• Lf-1, Lf-2 – falusias lakóövezetek,

2. településközpont vegyes területek:

• Vt – településközpont vegyes övezet,

3. gazdasági területek:

• Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató övezet,
• Gip – gazdasági-ipari övezet,
• Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók övezete,

4. különleges területek:

• Kt – temetők területe,
• Ks – sportterületek,
• Ksz – szociális otthon területe,
• Kk – kommunális telepek.

2. Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.
3. Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.
   

Lf jelű építési övezetek előírásai

7. §

1. Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
   

1. Beépítési mód: oldalhatáron álló.
2. Beépítés mértéke max. 30 %.
3. Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
4. A szintterületsűrűség 0,5.
5. A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
6. Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.
7. A telekmélység min. 40,00 m.
8. Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
9. Hátsókert min. 6,00 m.
10. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
11. A főépületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.

2. Az Lf-1 jelű övezet területén:

1. A településszerkezeti védelem alatt álló területen lévő lakóterületek.
2. A lakóterületen az utcák szabályozási vonalai nem változtathatóak.
3. Telekalakítást csak két egymás mellett lévő telek oldalhatárai mentén történő összevonásával szabad végezni.
4. Állattartási melléképület építése csak a saját szükséglet ellátásának mértékéig megengedett.

3. Az Lf-2 jelű övezet területén:

1. A település egyéb területén lévő lakóterületek

Vt jelű építési övezet előírásai

8. §

1. A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
   

1. Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani.
2. Beépítés mértéke max. 50 %.
3. Építmények legnagyobb magassága 9,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését. Ezek esetében az építménymagasságot elvi engedélyezés során kell megállapítani.
   
4. A szintterületsűrűség 1,5.
5. A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
6. Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
7. A telekmélység min. 25,00 m.
8. Előkert: utcavonalon álló, kivéve a Templom és a Tavasz utcákban , ahol 5m-es előkertet kell alkalmazani .
9. Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m.
10. Hátsókert min. 6,00 m.
11. A telken nem a főépület célját szolgáló épület csak azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.
    
12. A főépületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.
13. közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.

Gksz jelű építési övezet előírásai

9. §

1. A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál a 253/1997.(XII.20.) Korm. sz. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.
   

1. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
2. Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
3. Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
4. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
5. A teleknagyság kialakult és új telek kialakítása esetén min. 1.500 m².
6. Oldalkert min. 6,00 m.
7. Hátsókert min. 6,00 m.
8. A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében fásítási kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
   
9. Szintterület-sűrűség: 1,5.

Gip jelű építési övezet előírásai

10. §

1. A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.
   

1. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
   
2. Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.
3. Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
4. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
5. A teleknagyság kialakult és új telek kialakítása esetén min. 2.000 m².
6. A telek utcai homlokvonala kialakult és új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.
7. Előkert 10,00 m.
8. Oldalkert min. 6,00 m.
9. Hátsókert min. 10,00 m.
10. Szintterület-sűrűség: 1,5.
11. A lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben véderdő sávot kell létesíteni a lakóterület felőli telekhatár mellett.

Gm jelű építési övezet előírásai

11. §

1. A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok
   

1. A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3.000 m².
2. Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
3. Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
4. Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
5. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
   
6. Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
7. Előkert min. 10,00 m.
8. Oldalkert min. 6,00 m.
9. Hátsókert min. 10,00 m.
10. Szintterület-sűrűség: 1,0.

K jelű különleges területek

12. §

1. A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.
2. Egy telken több épület is elhelyezhető.
3. Különleges területekre tartozó létesítmények:

1. Ks jelű sportpálya:

• szintterület-sűrűség max. 0,1,
• beépítettség max. 5 %,
• építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a nézőtéri lelátó építménymagassága lehet,

• legkisebb zöldfelület 80 %,
• előkert min. 10,00 m,
• oldalkert min. 6,00 m,
• hátsókert min. 10,00 m.

2. Kt jelű temetőterület:

• szintterület-sűrűség max. 0,1,
• beépítettség max. 2 %,
• építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,
• legkisebb zöldfelület 50 %,
• előkert min. 30,00 m,
• oldalkert min. 30,00 m,
• hátsókert min. 30,00 m.

3. Ksz jelű szociális otthon:

-    szintterület-sűrűség max. 0,8

-    beépítettség max. 30 %,

-    legkisebb zöldfelület 50 %,

-    építménymagasság max. 6,5 m

-   A beépítés egyéb feltételeit egyedileg beépítési terv alapján kell megállapítani

4. Kk jelű kommunális telepek:

• szintterület-sűrűség max. 0,1
• beépítettség max. 2 %,
• építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,
• legkisebb zöldfelület 40 %,
• előkert min. 10,00 m,
• oldalkert min. 10,00 m,
• hátsókert min. 10,00 m.

A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

13. §

1. A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.
2. Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakasza:

- Szabályozási szélesség 30,00 m.         

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani.

1. 4223 j. Csökmő – Sarkadkeresztúr összekötő út. (kialakult)
2. 4235 j. Okány – Vésztő összekötő út. (kialakult)
3. 4236 j. Bölcsipuszta – Okány összekötő út (kialakult)
4. 42339 j Okány vasútállomáshoz vezető út (kialakult)

      a)   4223 j. Csökmő – Sarkadkeresztúr összekötő út. külterületi szakasza:     
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség kialakult 19-22 m között változó az érintett területen. Bővítést a fejlesztések hiánya miatt nem igényel.

b)   4235 j. Okány – Vésztő összekötő út külterületi szakasza: 
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség kialakult 22-24 m. között változó az érintett területen .

c)   4236 j. Bölcsipuszta – Okány összekötő út külterületi szakasza:  
Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. A szabályozási szélesség kialakult 27-34 m. között változó az érintett területen. Az országos hosszú távú közútfejlesztési terv regionális jelentőségű mellékútnak minősíti.

3. Köu-5kk Országos mellékutak területén (Köu-2) tervezett külterületi kerékpárutak. Szabályozási szélesség min. 4,00 m :

1. Vésztő - Okány – Zsadány útirányú országos jelentőségű kerékpárút: érintett 4235, 4236, 4219 sz Országos mellékutak szabályozási területe.

A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll (4,00 m). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben min. 1,60 m. A Okány belterületi szakaszán kivételes esetben helyszűke miatt 1,50 m.

• A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
• Érintett vasútvonal: 128 sz. Vésztő – Kötegyán vasútvonal és a AS 64+36. fénysorompó.

4. Köu-4 Országos mellékutak (összekötő utak,) átkelési szakaszai. Szabályozási szélesség 30,00 m

1. 4223 j. Csökmő – Sarkadkeresztúr összekötő út. belterületi szakasza:     
   A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 17-22,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja. A szabályozási szélesség a belterületen kialakult. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.
   

2. 4235 j. Okány – Vésztő összekötő út. belterületi szakasza:
   A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 19-24,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja. A szabályozási szélesség a belterületen kialakult. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.
   

3. 4236 j. Bölcsipuszta – Okány összekötő út belterületi szakasza:

A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 19-26,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja. A szabályozási szélesség a belterületen kialakult. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

4. 42339 j. Okány vasútállomáshoz vezető út belterületi szakasz:

A szabályozási szélesség kialakult 14-21 m. között változó az érintett belterületen, szélesítését a forgalom nagysága és a várható forgalom nem indokolja . A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

5. Köu-6 Tervezett gyűjtőutak : részben a meglévő kiszolgáló utak átminősítése gyűjtőúttá. Szabályozási szélesség kialakult, burkolat szélesség min 6,00 m.
   

Tervezett gyűjtőutak: Sugár u, Bartók Béla u, Thurzó Gábor u, Rákóczi Ferenc u. Szabadság u, Bacsó Béla u, Arany János u, Dimitrov u., Iskola Köz u. A meglévő burkolatok szélessége burkolatok szélessége 4,00-6,00 m között változó A tervezett gyűjtő utak kiépítési szélessége min. 6,00 m – szélességre szükséges. A meglévő kialakult szabályozási szélesség, megtartandó. A Sugár u, a Bacsó Béla u, a Rákóczi Ferenc utcák jelenleg is gyűjtő útként funkcionálnak kiépített burkolat szélesség 4,00- 5,00 m között változó.

A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), kell megtervezni, vagy és forgalom korlátozásokat (súly, méret, sebesség, időszak, stb.) kell alkalmazni.

6. Köu-kb Belterületi kerékpárutak szabályozási szélesség 3,00 m :

Tervezett belterületi kerékpárutak: Vésztői út – Vasút u.-Rákóczi Ferencz u. - Hunyadi János u. Érintett országos mellékutak (4235, 4236 j. utak) A felsorolt utcáknál meglévő szabályozási szélesség megtartandó, a 3,00 m szabályozási szélesség biztosított. A kerékpárút átvezetése a 128 sz. Szeghalom – Kötegyán vasútvonal és a AS 64+36. fénysorompón. a 4235 sz. összekötő út mellett történhet szintbeli átjáró kialakításával fénysorompó biztosítása mellett.

• A tervezett kerékpárút hálózat kialakításánál elsődleges szempontként vettük figyelembe a városközpont, az intézményterületek, kulturális és közösségi létesítmények, oktatási és vallási létesítmények, temetők, városközponttól távol eső részekről történő megközelíthetőségét is. Továbbá az egységes kerékpárút hálózat kialakíthatóságát.
  
•    A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség (3,00 m) a belterületi utak szabályozási szélességében rendelkezésre áll. A részletes tervek elkészítéséhez a KHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
  
•    A kialakult szabályozási szélességű utak  esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők (kerékpárút építése esetén) az egyébként indokolt méretre  a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, kiemelt szegély, kerékpárforgalmi korlát stb.), kell megtervezni.  Vagy és forgalomkorlátozásokat (a meglévő utaknál súly, méret, sebesség, időszak, terelősziget stb.) kell alkalmazni. . Okány belterületi szakaszán a kerékpárutak min.1,80 m, szélességre kell kiépíteni.
  

7. Belterületi  lakóutak: Köu-10 szabályozási szélessége:új utca nyitása esetén min. 12,00 m . Burkolat szélesség min 5,50 m. Egy forgalmi sávos útnál min 3,00 m.

Tervezett lakóutak : Munkácsy Mihály, Lenin u, Vásár u, Víz u, Tompa u, Állomás u, Somogyi Béla u, Uttörő út Dózsa György u, József Attila u, Petőfi Sándor u, Mikes Kelemen u, Kőrösi Csoma S. u, Árpád u, Jókai M u, Határ u, Sport u, Toldi Miklósu, Bokréta u, Liszt Ferenc u, Tavasz u, Templom u, Köröspart u, Nefelejcs u, Sallai Imre u, Fürst Sándor u, Bartók Béla u, Móricz Zsigmond u, Zöldfa u, Alkotmány u, Munkás u, Bem József u, Dobó Katica u. Brigád u. Meglévő utcáknál a szabályozási szélesség változatlan. Burkolat szélessége min 3,00 m. Új telekkiosztásnál a szabályozási szélesség min 12,00 m. Javasolt burkolat szélesség min. 2x1 sávos, sávonként 2,75 m szélességben.

Meglévő lakóutak: Dimitrov u, Kastélykert u, Szabadság u, Zrinyi M u. Jókai Mór utca I szakasza. Burkolat szélesség kiépült 4,00 m szélességben. A meglévő szabályozási szélesség megtartandó.

Zöldterületek

14. §

1. Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.
2. A Z jelű közparkokat a szabályozási terv jelöli.
3. A közparkokat más célra igénybe venni tilos!
4. A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles a telek határától az útburkolat széléig.
5. A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.
   

Erdőterületek

15. §

1. Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

Mezőgazdasági területek

16. §

1. Az Má jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.
2. A külterületen az Má jelű mezőgazdasági terület tanyás övezet.
3. Az Má jelű tanyás gazdaságok övezetének területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

1. Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
2. Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
3. A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.
4. A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.
5. A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50 m, a tetőidom 35-45^o közötti hajlásszögű lehet.

4. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek a lakosság saját részre történő zöldség és gyümölcs termesztése célját szolgáló övezet. Csak tárolóépület építhető legfeljebb 3 %-os beépítettséggel.

(5) Az Mgy jelű értékes gyepfelületeken és a -ht- jelű helyi jelentőségű természetvédelmi területeken építési tevékenység nem folytatható.

(6)  A Ttp-N2 jelű „potenciális természeti terület és ’NATURA 2000’terület határa” –ra a védetté nyílvánítást követően a jelen szabályzatot módosítani kell. Addig a terven feltüntetett területfelhasználási jelek csak tájékoztató jellegűek.

Vízgazdálkodási területek

17. §

1. A V jelű területekre vonatkozó általános előírásaokat a 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet és az OTÉK 30. §-a tartalmazza.
2. A község területén V jelű terület: csatorna nyomvonalak, melyek mindkét partja mentén 6,00-6,00 m széles sávot kell szabadon hagyni, illetve biztosítani a csatorna kezelése érdekében.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

18. §

1. Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM, a 23/2001.(XI.13.) KöM, a 22/1998.(VI.26.) KTM és a 3/2002.(II.22.) KöM rendeletek).
   
2. Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Okány község területére a 4/2002.(X.7.) KvVM rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
3. A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
   
4. A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a 21/2001.(II.14.) Korm. sz. rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.
5. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
6. Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
7. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre (20/2001.(II.14.)) az építési hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
8. Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

Zajvédelem

19. §

1. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményeit.
2. Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
3. Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
4. A tervezett területre kerülő létesítmények épületharároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.
5. A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a „18/2001.(IV.28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet előírásai.

Talaj- és vízvédelem

20. §

1. A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.
2. Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
3. A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. A 38/1995.(IV.5.) Korm. Rendelet 25. § (10) értelmében csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.
4. A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.
5. Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet, csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.
6. A közműves ivóvízellátás és közműves szenyvízelvezetés létesítményeinél a 38/1995. (IV.5) Korm. Rendelet előírásait figyelembe kell venni.
7. A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.
9. A 219/2004.(VIII.21.) Korm. rendelet 7. § (2) és a 2. sz. melléklet értelmében Okány – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „C” „ kevésbé érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva és a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletében a „C₃” intézkedési szennyezettségi határértékeket kell irányadónak tekinteni.

Hulladékkezelés

21. §

1. A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
2. A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.
3. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII. és a 2000. évi XLIII. törvény, valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
4. A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
5. A településen keletkező lakossági veszélyes hulladékokat csak a hulladékátrakó területén kialakított hulladékgyűjtő udvar területére lehet szállítani.

Épített környezet védelme

22. §

1. A település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
   
2. A védelemre javasolt értékeket (épület, építmény, terület) a szabályozási terv tartalmazza.

Az országos védelem kiterjed:

1. műemlékre

2. műemléki területre („műemléki környezet”)

A helyi védelem vonatkozik:

1. épület, építmény teljes tömegére
2. épület, építmény részértékeire
3. területre („helyi értékvédelmi terület”)

Műemléknek javasolt épületek:

-    Kossuth u. 6. sz alatti Szlávy kúria

-    Kossuth u. 8. sz. alatti Református templom

A fenti ingatlanok műemlékké nyilvánítása után, környezetük is védelemben részesül: a 662- es hrsz.-ú, a 660- as hrsz.-ú, a 10- es hrsz.-ú, a 9- es hrsz.-ú, a 8- as hrsz.-ú, a 20- as hrsz.-ú, a 7- es hrsz.-ú, a 6- os hrsz.-ú, az 5- ös hrsz.-ú, a 4- es hrsz.-ú, a 665- ös hrsz.-ú és a 664- es hrsz.-ú telkek.

3. A Műemléki Környezet (MK) területén kialakult telekhatár megszüntetésére (telkek összevonására) és telek megosztására csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján kerülhet sor.
4. Védett területen új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével együtt bemutató utcakép alapján szabad.
5. Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

A település történeti, halmazszerkezetű több mint száz éve meglévő területe szerkezeti védelemben (helyi értékvédelmi terület) részesül, az alábbi lehatárolás szerint: a Templom u, a Bokréta u, Szárazér, Kastélykert u, Bacsó Béla u, Árpád u, Vasút u, Vésztői út, Dózsa György u, Kinizsi utcák által körbefogott településrész.

7. A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása érdekében helyi védelmet rendelhet el.

1. A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre (tér, utca, utcaszakasz, utcakép) és természeti értékekre, területekre.
2. A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére, esetleges bontására vonatkozóan a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Helyi védelemre javasolt művi érték:

-    Kossuth u. 6. sz alatti Szlávy kúria

-    Kossuth u. 8. sz. alatti Református templom

• Hunyadi u. 39-41. sz. alatti kiskastély
• Kossuth u. 11. sz. alatti „lelkészlak”
• Kossuth u. 13. sz. alatti kántorlakás
• Kossuth u. 7-9. sz. alatti Petőfi Sándor Általános Iskola
• Kossuth u. 16. sz. alatti Községháza épülete
• Kossuth u. 26. sz. alatti Seprenyi ház
• Állomás u. 1, 2. sz. alatti gabonaforgalmi telep, volt uradalmi magtárak
• Külterület: Hrsz.: 0302 Durst malom
• Rákóczi u. 42. sz. alatti „Kisvirág” üzlet
• Rákóczi u. 34. sz. alatti Horváth Antal gazdaháza és „nyárikonyha”
• Dobó István u. 3. sz. alatti Óvoda-zug
• Dobó István u. 4. sz. alatti Óvoda-zug
• Hunyadi János u. 8. sz. alatti Antalffy-Zolnai kovács háza
• Vasút u. 29. sz. alatti Török nevű nagygazda háza volt
• Hunyadi u. 14. sz. alatti nagygazdaház
  

Országos jelentőségű természetvédelmi terület

23. §

• A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területe,
• ökológiai folyosók, valamint
• a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett természeti emlékek, a kunhalmok.

Helyi jelentőségű védett természeti területek

24. §

1. Védett természeti területen – a vonatkozó (általános és helyi, önkormányzati) jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai mellett – építményeket csak:
   

1. a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével,
2. a környezetet zavaró és veszélyeztető hatások kizárásával szabad elhelyezni.

2. A „Helyi jelentőségű természeti érték”-ek védelem alá vont értékeit a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni.

• a „kiskastély” kertje,
• a Szociális Otthon kocsányos tölgyfa (Quercus robur), illetve
• a Kossuth utca menti szép formájú hársa (Tilia sp.),

melyek helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítását javasoljuk.

Megszakított ökológiai folyosók

Természeti területek

25. §

Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltak az irányadóak.

A régészeti értékek védelme

26. §

1.  A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a 2001. évi LXIV. Tv. 62. § (2) bekezdése értelmében szakhatósági feladatokat lát el, ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.
   
2. Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.
   
3. Védett régészeti lelőhelyen a jelenlegi felszín alatti 30 cm-nél mélyebb földmunka nem végezhető, a területen semmilyen építmény nem helyezhető el.
   

Védőterületek, védősávok

27. §

1. A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 19. § (2) bekezdésének előírásai tartalmazzák.
   
2. Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.
   
3. Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:
   

1. elektromos légvezeték – 20 kV:                    10,0-10,0 m,
2. ellátó gázvezeték – GKN:                                  9,0-9,0 m,
3. vízelvezető csatorna:                                         6,0-6,0 m,
4. vízellátó vezeték:                                               2,0-2,0 m.
   

4. A dögkút körül 1.000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartó telepek 1.000 m-es környezetében lakóépület és élelmiszer-feldolgozó üzem csak előzetes szakhatósági hozzájárulással létesíthető.
   

Egyéb rendelkezések

28. §

A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembe vételével kell megállapítani.

Záró rendelkezések

29. §

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.