I. Fejezet

 1. §.

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § .

A rendelet hatálya kiterjed az Okány községben állandó lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

f) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

3. §.

Az e rendeletben meghatározott szociális feladatokban eljáró önkormányzati szervek.

    1. A polgármester gyakorolja:

        a.)   köztemetés elrendelése

        b.)   jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítése ( elengedheti,     

            csökkentheti, részletekben fizettetheti meg. )

    2. A képviselőtestület az Sztv-ben , s a külön jogszabályban foglalt egyes hatásköreinek

        gyakorlását - az Önkormányzatról szóló módosított 1990 évi LXV. tv. 9. §. 3. bek.

        biztosított jogkörében eljárva a (2.)-(5.) bek. szerinti önkormányzati szervekre ruházza

        át az alábbi hatásköröket.

        a, A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköröket:

        aa.) rendszeres nevelési támogatások elbírálása

         b.  A képviselőtestület a Népjóléti Bizottságra ruházza az alábbi hatásköröket

             aa.) önkormányzati segély elbírálása                

 4. §.

  Okány község önkormányzata által nyújtott szociális ellátások:

     a, pénzbeli szociális ellátások

     b, természetbeni szociális ellátások,

     c, személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások.

 5. §.

  Pénzbeni szociális ellátások formái:

1.   rendszeres szociális segély,

2.   ápolási díj ( 41. §. (1) és 43/A. §. (1) bekezdése,

3.   lakásfenntartási támogatás,

6. §.

   Természetben nyújtott szociális ellátások formái:

      1. Önkormányzati segély,

      2. Köztemetés,

      3. Szociális jelleggel juttatott termőföld használat

 7. §.

   Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formái:

     1. Szociális étkeztetés,

     2. Házi segítségnyújtás.

     3. Támogató szolgálat *

II. fejezet     

Eljárási rendelkezések

 8. §.

 (1) A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban kérelmét szóban is előterjesztheti, valamint életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni.

(2) Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait és az eljárás lefolytatásához szükséges:

a)jövedelmét

b)együttlakók személyi azonosítóját kérheti.

(3) Ha a hatóság az ügyfelet a (2) bekezdés szerint azonosította, hivatalos feljegyzés készítése mellett távbeszélő útján is történhet

a) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás,

b) az idézés,

c) a bizonyítékok ismertetésének határnapjáról szóló értesítés.

(4) Ha az eljárás körülményei távbeszélő felhasználásával történő tolmácsolást tesznek indokolttá, arról hangfelvételt kell készíteni.

(5) Ha a kérelmet távbeszélő útján terjesztik elő, erről hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

(6) Az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság az eljárási cselekményről papír alapú értesítést küld

(7) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

(8) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

(9)A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímet vagy távközlési úton való elérhetőséget.

(10) A kérelemhez csatolni kell az egyes ellátások megállapításához az adott eljárásnál előírt mellékleteket.

(11) Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni.

(12) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

(13) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

(14) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(15) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást

9. §.

Értelmező rendelkezés

 (1) E rendelet alkalmazásában

a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet;

i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;

l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

m) fenntartó:

ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,

mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,

md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - az ma)-mb) alpontokban foglaltak kivételével,

me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet;

n) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0

azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;

nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;

nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;

nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;

ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;

nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

III. fejezet

   Pénzbeli ellátások részletes szabályai

 10. §.

Rendszeres szociális segély

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) az (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

    (3)Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Családsegítő  Szolgálattal.

a./ Az együttműködési kötelezettség eljárási szabályai, tartalma:

• a kérelem benyújtásakor nyilatkozatban vállalja az együttműködést,
• a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresi az önkormányzat Családsegítő Szolgálatát és nyilvántartásba veteti magát,
• a beilleszkedési programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal,
• a személyre szóló együttműködési terv, valamint megállapodás alapján részt vesz a számára előírt, az egyéni szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, a b./ pontban meghatározott programokban, illetve azok valamelyikében.

   b./ Az együttműködést, beilleszkedést segítő programoknak a nyilvántartásba vett aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia.

A beilleszkedést segítő programok típusai:

- álláskeresésre, elhelyezkedésre irányuló program (álláskeresési hatékonyság növelése, álláskeresési technikák elsajátítása)

- foglalkoztathatóság javítására irányuló program (tartós munkanélküliségből fakadó hátrányok érdekében csoportos foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel),

- más ellátásba juttatásra irányuló program (nyugdíjaztatás, más szociális ellátás),

- szinten tartásra, karbantartásra, társadalmi integráció erősítésére irányuló program (egészségügyi és szociális szolgáltatások közvetítése, a szolgáltatásokban való részvétel elősegítése, nyomon követése).

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az előírt együttműködési kötelezettségét megszegi

         - ha a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt Családsegítő Szolgálattal,

         - ha az intézmény által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

         - ha nem vesz részt a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadásokon,

         - ha a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre.     

(5) A jegyző

• a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot annak jogerőre emelkedésekor megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,
• a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
• amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a Sztv. 37 /C. §. (4) bekezdése szerinti megállapodást megköti, erről a megállapodás megkötését követő 5 napon belül tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot.

       (6) A Családsegítő Szolgálat

• 5 napon belül jelzéssel él, ha az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
• beilleszkedési program elkészítését követő egy év után, majd minden naptári évforduló alkalmával éves értékelést küld a rendszeres szociális segélyre jogosult személy beilleszkedést segítő programjának végrehajtásáról,
•  a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával szükség szerint módosítja a beilleszkedési programot, melyről 5 napon belül értesíti a jegyzőt.”

11. §.

Bursa Hungarica

            Okány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Bursa Hungarica pályázat

             keretében támogatja az Okány községben állandó lakóhellyel rendelkező

             felsőfokú oktatási intézménybe tanuló fiatalokat,

• ha családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj minimum 150 %-át akkor a támogatás összege    5000,- Ft /hó
• ha családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át,  egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, akkor a támogatás összege 3000,- Ft/hó”  ***

12. §.

„Önkormányzati segély”

(1) Az önkormányzati segély megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerül sor.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén évenként legfeljebb 10.000,- forintig terjedő összegben önkormányzati segélyben részesülhet az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

12/A. §

(1) A temetési költségek mérséklése céljából nyújtandó önkormányzati segélyre az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(2) Az e címen nyújtott önkormányzati segély összege legfeljebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legalább 15.000,-Ft.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150.000,-Ft.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként adott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

12/B. §

(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére nyújtandó önkormányzati segélyre az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(2) A segély összege gyermekenként egy évben a 3000,-Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (tankönyv- és tanszer ellátás, étkezési díj).

(4) A megállapító határozatban az igénylő számla vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető.

(5) Kivételesen indokolt esetben kötelezhető a támogatást igénylő arra, hogy a segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.

(6) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, illetve családtagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolására szolgáló dokumentumokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet, többletkiadást alátámasztó dokumentumot (pl. gyógyszerköltség, gyógykezelés összegét igazoló irat, temetési számla, magas közüzemi számla, stb.)

(7) Az önkormányzati segély kifizetése a Közös Önkormányzati Hivatal Pénztárában történik.

13. §.

Okány Község Önkormányzata minden okányi állandó lakcímmel rendelkező középiskolai tanuló részére minden évben kérelemre 5000,-Ft összegű tanszervásárlási támogatást biztosít. A kérelem formanyomtatványon történik, benyújtásának határideje minden év október 15. A kérelemhez csatolni kell az iskola-látogatási bizonyítványt. A támogatást a szülő részére készpénzben kell kifizetni.

IV. fejezet

A természetbeni szociális ellátások formái

14. §

Közgyógyellátás méltányosságból

    a, akinek az egy főre eső havi jövedelme családban élők esetében nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum  150 ) %-át,

    b, egyedül élő személy esetén jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj

        minimum  200   %-át

    c, a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, vagy meghaladja a mindenkori          öregségi nyugdíj minimum 25 %-át.

    d, és vagyona nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének          hetvenszeresét. ”

15. §.

Szociális földprogram

 Az önkormányzat a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő
 támogatásként az arra rászoruló családok részére az alábbi támogatást nyújtja:

  1. Az önkormányzat tulajdonát képező termőföldekből egyéni elbírálás alapján
         ingyenesen egy gazdálkodási évre termőföldet és önköltséges áron biztosítja az
        önkormányzat  tulajdonában lévő gépekkel és eszközökkel végezhető  mezőgazdasági
        szolgáltatást.

   2.  Szervezett keretek között végzett együttes munkavégzés esetében a rászorulóval

       kötött egyedi szerződés alapján közreműködik az önkormányzat a termelésben

       és az értékesítésben,  a termeltetési költségeket megelőlegezi , a meg előlegezett költ-

       ségeket az értékesítési árbevételből  le kell vonni - abban az esetben  ha a termelés

       megelőlegezett költségét nem fedezi   az árbevétel akkor a különbözetet  a termelőtől

       jogi eszközökkel kell beszedni

3. Az 1 bek. alapján rászorulónak azt a családot, vagy egyszemélyes háztartást kell

       tekinteni, akinek a saját földterülete nem haladja meg a 15000 m2 és az egy főre jutó

      jövedelme nem haladja meg családok esetében a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

      összegének 130 %-át, egyszemélyes háztartás esetében a mindenkori öregségi nyugdíj

      minimum 150 %-át.”

 4. A 2. bek. alapján rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki ellátásban nem része-

     sül, vagy csak jövedelempótló támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesül.

(5) A szociális földprogramban résztvevő személy a részére művelésre átadott terület

       után földalapú támogatásra nem jogosul

(6)  Az a programba résztvevő személy aki évközben felhagy a termőföldhasználattal

       3 évig nem jogosult önkormányzati termőföldhasználatra.

(7) Az a programba résztvevő személy aki év közben felhagy a termőföldhasználattal

     köteles az előművelés költségeit ( szántás, tárcsázás, vetés stb. ) a támogatási

     szerződésben foglaltak szerint mint hitelt az önkormányzat részére megtéríteni.” 

(8) A támogatással összefüggő részletes jogokat és kötelességeket a külön támogatási szer-

     ződésben kell megállapítani.    

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

( Sztv. IV. fejezet )

    16. §.

 Szociális étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk, miatt akik betöltötték a 65 életévüket,

b) egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, miatt, ha ezt a tényt egészségügyi szolgáltató arra illetékes szerve igazolja,

c) hajléktalanságuk miatt, akiknek  Okány községben  csak település szintű lakcím    bejelentésük. van.”

( 2. ) Szociális étkezésre jogosultak azok a szociálisan rászorultak akik önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést.

( 3. ) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azokat a személyeket akiknek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumot, egyedül álló esetében annak másfélszeresét, és a háziorvos által igazolja, hogy kora, vagy egészségi állapota miatt más módon nem képes megoldani a ( 2. ) bek. foglalt étkezést.

( 4. ) Az étkeztetés igénybe vételének módjai:

         a, jogosult gondoskodik az étel elszállításáról

         b, intézményesen történik az étel házhoz szállítása.

( 5. ) Megszűnik a szociális étkeztetés:

        a,  a jogosult halálával,

        b, ha arról a gondozott lemond,

        c, ha arról az arra köteles, vagy más személy gondoskodik,

        d, az igénybe vétel feltételei már nem állnak fenn.

( 6 ) Azon szociális étkezésre jogosult személyek akiknek intézményesen történik az ebéd lakásra történő szállítása a szállításért a mindenkori házi segítségnyújtás óradíjának 1/4 részét kötelesek megfizetni.

( 7. )  Az étkezés iránti igényeket a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez  kell benyújtani. A kérelmeket a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.

( 8.) A szociális étkezésre nem jogosult személyek teljes térítési díj ellenében vehetik igénybe a konyha által nyújtott szolgáltatást.

   17. §.

     Házi segítségnyújtás 

    1.  Házi segítségnyújtás igénybevételére jogosultak azok akik otthonukban saját erőből

         önmagukról gondoskodni nem tudnak.

    2.  Házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a jogosult:

             - környezetének tisztántartásáról,

             - egészségügyi állapotával kapcsolatos teendőkről,

             - személyi tisztaságának biztosításáról,                                                            

             - létfenntartását biztosító teendőkről ( bevásárlás, étel házhoz szállítás stb. )

    3.  A házi segítségnyújtás megszűnik ha:

            - a jogosult meghal

            - a gondozásról a gondozott lemond

            - az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

            - szerződéses jogviszony alapján más személy az ellátásról gondoskodni köteles.

   (4.) A házi segítségnyújtás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül történik. 

   5)  Mentesek a fizetendő térítési díj alól azok a szociálisan rászorult házi segítségnyújtást

        igénybe vevő ellátottak akik Sarkad Város Gondozási Szükségletet Vizsgáló Szakértői

        Bizottság által kiállított szakvéleményében megállapításra került óraszámot meg nem

        haladóan veszik igénybe a házi segítségnyújtást

17/A § **

  (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint – életvitelük önállóságának megőrzése mellett – a lakáson belüli speciális segítségnyújtás.

(2) A támogató szolgálat keretén belül nyújtott szolgáltatások a fogyatékosság jellegének megfelelően:

• személyi segítő szolgálat,
• szállító szolgálat,
• tanácsadás,
• információnyújtás,
• ügyintézés.

      (3) Az önkormányzat a támogató szolgáltatást a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Kistérségi Humán Szolgáltató Központ által biztosítja.

       ( 4) A támogató szolgálat által nyújtott szolgáltatásokért e rendelet melléklete szerinti térítési díjat kell fizetni.

18. §.

    A  személyes gondoskodást nyújtó intézmények által nyújtott szolgáltatásért fizetni kell.

    A térítési díjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

   19. §.

(1 )  A mód. 1993 évi III. tv.   58/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására létrehozza a helyi szociálpolitikai kerekasztalt. A kerekasztal létszámát 8 főben állapítja meg.

 (2) A szociális kerekasztal összetétele  a következő:

1.  Okány Község  Önkormányzat Képviselő-testülete képviselője            1 fő
2.  Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője                                 1 fő
3. Szociális érdekvédelmi civil szerveződések képviselői:

- Mozgáskorlátozott Egyesület  delegáltja:                                              1 fő

- Fehérfolt Közhasznú Egyesület delegáltja                                            1 fő

- Okányi Értelmi-fogyatékosokért Alapítvány delegáltja                        1 fő

4. Intézmények képviselői:

      - Általános Iskola Okány delegáltja                                                      1 fő                                                        

      - Napköziotthonos óvoda Okány delegáltja                                          1 fő

      - Védőnői Szolgálat                                                                               1 fő

      - Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum                                      1 fő

(2) A szociális kerekasztal az elnökét egy évre saját tagjai közül választja, ügyrendjét maga határozza meg.

(3) A szociális kerekasztal működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.”

VI. fejezet

   Vegyes és záró rendelkezések

20. §

    1.    E rendelet  kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő

    ügyekben is alkalmazni kell.

1. A rendelet hatályba lépésével a 20/2008 (  XII. 12 ) ÖK. sz. rendelettel, a  10/2008

      (IX.25.) ÖK. sz. rendelettel, a 7/2008 (IV.17.) ÖK. sz. rendelettel, a 21/2007  

       (XII.13.) ÖK. sz. rendelettel, a 10/2006 (XI.16.) ÖK. sz. rendelettel, a 11/2005

       (X.27.) ÖK. sz. rendelettel, a 6/2005 ( III.31.) ÖK. sz. rendelettel, a 6/2004

       ( VII.8.) ÖK. sz. rendelettel és az 1/2004 ( I.29.) Önk. sz. rendelettel módosított és

      kiegészített 12/2003 (IX.25.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.

Okány, 2009. április 17.

                        Fekete Zoltán sk                                               Macsári István sk.

                         polgármester                                                        jegyző                             

Egységes szerkezetbe foglalva 2011. február 3.

                                                                         Macsári István sk

                                                                                Jegyző