Okány Község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, a település lakosságának, önszerveződő közösségeinek, társadalmi, gazdasági szervezeteinek hatékony együttműködésével, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszükségletek kielégítéséről, az életminőség javítására irányuló jelenlegi és jövőbeni céljainak megvalósításáról.

A képviselő-testület ezen elvekkel összhangban az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 53. §-ába foglalt feladatkörében eljárva Okány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:

I.  F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az Önkormányzat megnevezése: Okány Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: Okány, Kossuth utca 16. Működési területe: Okány község közigazgatási területe.

2. §

(1) Az Önkormányzat jelképei

a) a község címere,

b) a község zászlaja.

(2) Az önkormányzat címere: Vágott pajzsforma: alul csücskös, kék háttér, melyet      középen végigfutó arany sáv két részre oszt. Jobb felső sarokban ezüst hold világít, bal      felső sarokban aranyló 16 ágú nap sugárzik. Kék szín a tisztaság, igazság, hűség színe.

Nap = Hold mindig párban. A holdnak a naphoz való viszonya határozza meg szimbolizmusát. Átváltoztatás, ismétlődés, növekedés, újjászületés, újrakezdés, legrégibb idők óta tisztelt égitest. Hold fényét a Naptól nyeri.

Arany sáv fölött ezüst pelikán. Önfeláldozás szimbóluma.

Alul a pajzstalpon aranyló búzakéve. Az állandóan újjászülető élet szimbóluma. - Termékenység – Az élet örök megújulását szimbolizálja, agrár múltra utal.

(3) Az önkormányzat zászlaja: Ezüst függőleges, háttérben a címer. Álló téglalap.

Ezüst: Állandóság, következetesség, elhivatottság, bátorság, kitartó szorgalmas együttélés, ősök tisztelete.  

(4) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

A képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

3. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.

4. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkcióit az 5. melléklet tartalmazza.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

A képviselő-testület munkaterve

5. §

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) az önkormányzati intézmény vezetői, és

d) a jegyző.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések időpontját, helyét,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét, és

d) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

A képviselő-testület ülése

6. §

(1) A képviselő-testület

a) alakuló (Mötv. 43. §),

b) rendes, és

c) rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. §-a szerint hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül

a) 30 napot meghaladó távollét, és

b) az előre nem meghatározható idejű betegség.

Az alakuló ülés

7. §

A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

Rendes ülés

8. §

(1) A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(2) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az üléseket rendszerint minden hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

(5) Az ülés helye a községháza tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(6) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

9. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat, és

c) a tájékoztatókat.

(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

Rendkívüli ülés

10. §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 5 nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) legalább két képviselő, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.

11. §

 (1) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,

b) a határozat-tervezetet,

c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot, és

d) a 10. § (3) bek. a) pontjában meghatározott esetben a települési képviselők sajátkezű
aláírását.

(2) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.

12. §

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatok az ülés előtt kioszthatók.

13. §

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

14. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat, és

c) a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) a tényállást,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,

g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését, és

h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) bizottság,

d) a jegyző, és

e) a polgármester ellenjegyzésével önkormányzati intézmény vezetője.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

A képviselő-testület összehívása

15. §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 4 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására,

e) mindazokat, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívottakat a képviselő-testület, és a bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, valamint a község honlapján kell értesíteni.

Az ülések nyilvánossága

16. §

A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.

Sürgősségi javaslat

17. §

(1) A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend megszavazása előtt, minősített többséggel dönt.

(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester, mint levezető elnök legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

18. §

(1) A polgármester, mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

Képviselői önálló indítványok

19. §

(1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt, az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

a) a rendelet-tervezetek, és

b) határozati javaslatok lehetnek.

Interpelláció

20. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől (alpolgármestertől),

b) jegyzőtől, és a

c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az interpelláló nevét, valamint

b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás

21. §

 (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22. §

(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

23. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(6) Az ülés elnöke

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát, és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,

b) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

c) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,

d) általános vitavezetési feladatokként

- napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

- megadja, vagy megtagadja a szót,

- megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,

- elrendeli a szavazást,

- megállapítja a szavazás eredményét, és

- kimondja a határozatot.

A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása

24. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

Rendfenntartás

25. §

(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ülés félbeszakítása

26. §

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja.

Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

27. §

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra - megilleti a zárszó joga.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

28. §

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

A vita lezárása

29. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

A döntéshozatal szabályai

30. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

31. §

(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. §

(1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

33. §

(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §(1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

A képviselő-testület döntéseinek jelölése

36. §

(1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(3) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint: „Okány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”

(4) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni: „Okány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám). (hó(római szám). nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(5) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül 1 fő hitelesítő írja alá.

III. fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

38. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a 36. § szerinti jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

IV. fejezet

A TÁRSULÁS

39. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA ÉS FELELŐSSÉGE

40. §

(1) A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv 32. §-a irányadó, az alábbi kiegészítésekkel.

(2) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.

(3) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) ; j) ; k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36. § és 37.§-a tartalmazzák.

(6) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 39. §-a tartalmazza.

(7) Az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság feladata.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A képviselő-testület bizottságai

41. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(4) A képviselő-testület bizottságába megválasztott nem képviselő tag is a 39. § (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

42. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

a) Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság tagjainak száma: 5 fő.

b) Településügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A bizottságok személyi összetételét és feladatait az SzMSz. 6. melléklete tartalmazza.

A bizottság működése

43. §

(1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervről az adott év első Képviselő-testületi ülésén, a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(4) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

44. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozata alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

45. §

(2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

A polgármester

46. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötele tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek.

(4) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.

(5) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.

(6) A polgármesterrel való konzultáció előzetes egyeztetés alapján következő időpontban lehetséges (fogadóra): minden héten csütörtökön 13⁰⁰ órától 16⁰⁰ óráig.

(7) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

Az alpolgármester

47. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 74. §-a szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő látja el.

(4) Az alpolgármester a közös hivatalban minden héten hétfőn 11⁰⁰ órától 12⁰⁰ óráig tart ügyfélfogadást.

A jegyző

48. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:

a) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

49. §.

(1) Okány és Biharugra községek képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Okányi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Okányi székhellyel (5534 Okány, Kossuth u. 16.), biharugrai kirendeltséggel (5538 Biharugra, Erzsébet u. 25.)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

50. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal társulás útján látja el.

IX. FEJEZET

A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

51. §

(1) Az önkormányzat a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként, Okány község közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(3) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(4) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

X. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

52. §

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek a tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

53. §

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

54. §

Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a romániai Szárazajta és Nagyzerind településekkel.

XI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Okány Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 01.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

                        Szívós László                                                               Bai Zsolt

                         polgármester                                                                 jegyző

A rendelet 2014. november 21. napján kihirdetésre került:

Bai Zsolt

jegyző

1. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület tagjainak névsora:

Polgármester

Szívós László

Alpolgármester

Poszt Imre

Képviselők

Árva Lajos

Király Endre

Kiss Károly

Nagy Anita

Vad Piroska

2. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatok:

- településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,

- vízrendezés, vízelvezetés, csatornázás, szennyvízkezelés,

- köztisztaság, településtisztaság,

- sport támogatása,

- közösségi tér biztosítása,

- kulturális és közművelődési tevékenység támogatása,

- civil szervezetek közérdekű tevékenységének támogatása,

- helyi rendezvények (Falunap) szervezése.

3. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

Társulás útján ellátott feladatok:

1. Szociális,- gyermekvédelmi alapellátás,

2. Hulladékgazdálkodás,

3. Vízgazdálkodási feladatok.

4. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

Szociális igazgatás:

1. Dönt a köztemetés elrendeléséről.
2. Szervezi a közfoglalkoztatást a munkanélküliek részére.
3. Dönt az önkormányzati járművek igénybevételének engedélyezéséről.

Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök tekintetében:

1. jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása, törlése,
2. felmondja a lakásbérleti szerződést a lakástörvény 24. § (1) bekezdés e) pontja alapján,
3. engedélyezi a lakásbérleti szerződés megkötését,
4. megtagadja a bérbeadói hozzájárulást a lakás albérletbe adásához,
5. nyilatkozatot ad ki a bérleti jogviszony folytatásának fennállásáról, illetve megtagadja a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését,
6. megállapodást köt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről.

Helyi vízgazdálkodás:

1995. évi LVII. törvény 4.§, valamint a 2011. évi CCIX. törvény alapján a települési vízellátás, csatornázási, szennyvíztisztítási, csapadékelvezetési, helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási, ár- és belvíz védekezési feladatok ellátása.

Közlekedés:

1988. évi I. törvény

1. a 8. § (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása (önkormányzatnál: hozzájárulások megadása),
2. a 33. § (1) bekezdés c.) pontja alapján az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséhez kapcsolódó útkezelői feladatok ellátása,
3. az önkormányzati közutakat, illetve területeket is érintő útépítésekhez szükséges útkezelői hozzájárulás megadása.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának köréből:

A vagyongazdálkodás területén átruházott hatásköröket a vagyonrendelet szabályozza.

5. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat tevékenységeinek kormányzati funkciói:

6. melléklet a 12/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez

Okány Község Önkormányzat Bizottságainak

összetétele és feladatai

Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság:

            Bizottság Elnöke:     Kiss Károly önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Nagy Anita önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Vad Piroska önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Veres András nem önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Bodó Károly nem önkormányzati képviselő

  Ügyrendi és Gazdálkodási Bizottság feladatai:

1. A bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,
2. A bizottság készíti elő az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárást a képviselőkkel és a polgármesterrel szemben,
3. A bizottság ellátja az önkormányzat közművelődését, a közoktatást, az ifjúságot és a sportot érintő testületi döntések előkészítését,
4. A településen működő civil szervezetek részére önkormányzati támogatás megállapítását kezdeményezheti,
5. A községi rendezvények szervezése,
6. Önállóan rendelet-alkotást kezdeményezhet, a képviselő-testület elé kerülő rendeletek előzetes véleményezése,
7. A bizottság lefolytatja a képviselők hiányzása miatti szankció megállapításával összefüggő eljárást, 
8. Véleményezi a költségvetést érintő döntések előterjesztéseit,
9. Átruházott hatáskörében ellátja az önkormányzat vagyonrendeletében foglalt feladatokat,
10. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.

Településügyi Bizottság:

            Bizottság Elnöke:     Vad Piroska önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Árva Lajos önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Király Endre önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Erősné Egri Katalin nem önkormányzati képviselő

            Bizottság tagja:         Mohácsy Nikoletta nem önkormányzati képviselő

Településügyi Bizottság feladatai:

1. A bizottság feladata, hogy a település lakosságát érintő szociális jellegű testületi döntéseket előkészítse,
2. Átruházott hatáskörében ellássa az önkormányzatnak a szociális törvény végrehajtására alkotott helyi rendeletében meghatározott segélyezési hatásköröket,
3. Önállóan rendelet-alkotást kezdeményezhet,
4. A település mezőgazdasági jellegéből adódóan segíti a településen élő lakosság információhoz való jutását,
5. Irányítja a „Szociális földprogramot”,
6. Környezet és természetvédelmi feladatok ellátása.
7. Az önkormányzat tulajdonában lévő földek ügyeinek előkészítése, a gazdasági és adminisztrációs feladatok koordinálása.