Okány Község Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról^[1]

Okány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A rendelet hatálya Okány község közigazgatási területére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerint, a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a
házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

e) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott,
a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

f) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

fa) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

fb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja,

azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott
ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott
gépjármű;

(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Tv. 4. § rendelkezései az irányadók.

II. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

2. §

(1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, kivéve a hivatalból megállapított rendkívüli települési támogatást.

(2) A szociális ellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet mellékleteiben foglalt formanyomtatványon az Okányi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolást, valamint az e rendeletben, illetve a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb
igazolásokat.

(3) A jövedelem számításánál irányadó időszak tekintetében a Tv. 10. §-ában foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) A szociális ellátás iránti kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Vitatott esetben a Tv. 10. § (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A Polgármester és a Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

(6) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik azzal, hogy a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kellfolyósítani.

(7) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény
következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt,

d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(8) A (7) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(9) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot – a (7) bekezdés szerinti eseteken kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

3. §

(1) A Tv. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság az (1) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig, rosszhiszemű igénybevétel esetén két évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

(3) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

a) elengedheti vagy

b) csökkentheti.

(4) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

Adatkezelés

4. §

(1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Tv. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

III. Fejezet

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

1. Települési támogatás

5. §

(1) A települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) temetési költségekhez való hozzájárulás,

c) havi rendszerességgel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás,

(2) Okány Község Önkormányzat Képviselő-testülete Településügyi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése valamely előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van, vagy alkalmi többletkiadása keletkezik.

(4) Rendkívüli települési támogatás megállapítására okot adó, létfenntartást veszélyeztető élethelyzetek különösen:

a) krónikus vagy hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés vagy  többletkiadás;

b) társadalombiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás  igénybevétele;

c) alkalmanként keletkező vagy önhibáján kívüli többletkiadások (pl.: tüzelővásárlás,
várandósság, baleset);

d) elemi kár (tűz, robbanás, földrengés, árvíz és belvíz).

e) egyéb különösen méltánylást érdemlő esetek.

(5) Rendkívüli települési támogatásban – kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatást - az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és

c) akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(6) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(7) A  települési rendkívüli támogatás megállapítható:

a) pénzbeli támogatásként;

b) pénzbeli támogatásként utólagos elszámolási kötelezettséggel;

c) természetbeni ellátásként (így különösen élelmiszer, ruházat, tisztálkodó szerek, tűzifa).

(8) A rendkívüli települési támogatás mértéke - a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás kivételével - esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

(9) Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, haláleset, hosszan tartó súlyos betegség miatti kereset kiesés, magas gyógyszerköltség) a kérelmező jövedelmére tekintet nélkül méltányossági rendkívüli települési támogatásban részesíthető. A méltányosságból adott rendkívüli települési támogatás összege a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

6. §

(1) Települési támogatás címén a Polgármester a temetési költségekhez való hozzájárulást nyújthat az eltemettető részére jövedelemre való tekintet nélkül.

(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 15.000,-Ft.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmet a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.

(4)  A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla másolatát.

7. §

(1) A Polgármester lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjának költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatás kérelemre állapítható meg, melyhez csatolni kell az ingatlannak – a kérelem beadását megelőző – 3 hónapi közüzemi számláit.

(4) A lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

a) aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban
életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa vagy bérlője,  

b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és

c) akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(5) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(6) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(7) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet
kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

 (8) Ha a háztartásban

a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 400,-Ft.

(10) Az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a
továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra
kerekítve kell meghatározni.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

(14) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A lakhatási támogatás üresen álló, életvitelszerűen nem lakott lakóingatlanra nem állapítható meg.

(16) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(17) A  lakhatási támogatás megállapítható:

a) pénzbeli támogatásként;

b) közüzemi szolgáltatási díjhoz történő hozzájárulásként.

2. Köztemetés

8. §

(1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat a Tv. 48. §-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A köztemetést a Polgármester rendeli el.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére a Településügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján a Képviselő-testület a köztemetés
költségeinek megtérítését méltányosságból

a) elengedheti vagy

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

3. Szociális szolgáltatások

9. §

(1) Okány Község Önkormányzata a Tv. szerint az alábbi szociális alapszolgáltatásokat
biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

(2) Okány Község Önkormányzata

a) az (1) bekezdés a)-d) pontban meghatározott alapszolgáltatásokról a Sarkad székhelyű Többcélú Kistérségi Társulásban történő részvétellel gondoskodik.

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.

10. §

(1) Az ellátás iránti kérelmet a 9. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan az Okányi Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A szolgáltatással kapcsolatosan felmerült panaszt a 9. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a Sarkad székhelyű Kistérségi Humán Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni.

(4) A fizetendő térítési díjak mértékét Okány Község Önkormányzatának rendelete
tartalmazza.

Étkeztetés

11. §

 (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud,

a) 65. életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akinek

     ba) egészségi állapota, vagy

     bb) fogyatékossága, vagy

     bc) pszichiátriai betegsége, vagy

     bd) szenvedélybetegsége vagy

     be) hajléktalansága

indokolja.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi,
szakorvosi igazolást,

b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást,
vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító,
folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus
szakorvosi szakvéleményt,

d) (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi
igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő
bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan
szállás.

(8) Az Okányi Gondozási Központ a Tv. 62. §-a szerinti étkeztetést a napközi otthonos konyha útján biztosítja.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: Okány Közég Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (IV. 17.) önkormányzati rendelete.

Okány, 2015. február 25.

                           Szívós László                                                             Bai Zsolt

                            polgármester                                                               jegyző