Okány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 

9/2018. ( IX. 28. ) sz. önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Okány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladatokkal összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 20/2017. (X. 18.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Okány Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az
7. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
9. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) A helyi védelem célja Okány Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését,

                        a.a egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

                        a.b területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

3. A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését,

                        a.a egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

                        a.b területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A védelem megszűnik, ha

1. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
2. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

5. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

5. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Okány Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
7. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
8. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
9. a helyreállítási javaslatot,
10. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
11. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

7. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

2. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

8. Okány Község településkép szempontjából meghatározó területei

9. § (1) Okány Község a településkép szempontjából meghatározó területei:

1. Belterület – központ vegyes terület,
2. Belterület – falusias lakóterület,
3. Ipari-mezőgazdasági, üzemi terület,
4. Külterület – mezőgazdasági, kertes terület;

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. országos védelem alatt álló terület (ex lege védett kunhalom);
2. Natura 2000 terület;
3. országos ökológiai hálózat övezete;
4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.

4. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

9. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények

10. § (1) A település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók.

2. A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek
3. A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
4. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
5. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
6. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
7. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10.1

11. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

2. A főépületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.
3. A tetőgerinc iránya úgy határozható meg, hogy legalább 4 - 5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.
4. A telken nem a főépület célját szolgáló épület azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.
5. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
6. Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
7. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat nem helyezhető el.
8. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
9. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
10. Kerítés kialakítása: közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.

10.2

12. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.

2. A főépületeken legalább 35^o-os hajlásszögű magastető építhető.
3. A tetőgerinc iránya úgy határozható meg, hogy legalább 4 - 5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.
4. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
5. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
6. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
7. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
8. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
9. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
10. Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
11. Kerítés kialakítása:

1. Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.
2. Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

10.3 Ipari-gazdasági, üzemi terület

13. § (1) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

2. Tetőfedés színeként csak természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
3. Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).

10.4

14. § (1) Mezőgazdasági területen a létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.

2. A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet.
3. A tetőidom 35-45^o közötti hajlásszögű lehet.
4. Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) használhatók.
5. Az épületek homlokzatán világos, pasztellszínezés alkalmazható.

11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.

2. Fásítás, fasor kialakítása során a tájban honos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni.
3. Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.
4. Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
5. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
6. A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

12. A zöldfelület kialakításának követelményei

16. § (1) A településképet meghatározó belterületen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

1. Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 1,5 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzetet 1 m távolságra ültethető.
2. Fás szárú növények az épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.

2. Ipari gazdasági területen a lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben véderdő sávot létesítendő a lakóterület felőli telekhatár mellett.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
4. A településképi szempontból meghatározó területeken az agresszíven terjedő növényfajok nem alkalmazhatók.

13. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

17. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
3. Az országos ökológiai hálózat övezetében az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését biztosítani kell.

14. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

14.1 Helyi területi védelem

18. § (1) A település történeti, halmazszerkezetű több mint száz éve meglévő területe szerkezeti védelemben (helyi értékvédelmi terület) részesül.

2. A helyi értékvédelmi területen megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök.
3. A helyi értékvédelmi területen megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek nem alakíthatók ki.
4. A területi védelem alatt álló területek lehatárolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

14.2 Helyi egyedi védelem

14.2.1 Helyi védett épületek, építmények

19. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

2. Az épületek bővítése hátsókert felé és oldalszárnnyal az eredeti állapot jellegének (tömeg és arányok) megváltoztatása nélkül lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani (meglévő épületnél nagyobb tömeg nem alakítható, védett homlokzati elemek és a telken védett további épületek nem takarhatók el).
3. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
4. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
5. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
6. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
7. Az egyedi védelem alatt álló értékek listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza.

20. § (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

2. Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

14.2.2 Helyi jelentőségű védett természeti értékek

21. § (1) Védett természeti területen építményeket csak

1. a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével,
2. a környezetet zavaró és veszélyeztető hatások kizárásával szabad elhelyezni.

2. Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti.
3. A védettséget élvező egyes fák védelme érdekében

1. helyi védett fa kizárólag életveszély, betegség, viharkár esetén vágható ki,
2. a helyi védelem alatt álló fa lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el új épület, valamint a gyökérzónát károsító építmény.

4. A védett természeti értékek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
3. Lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

16. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
3. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
4. A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
5. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
6. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
7. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

17. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

24. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

1. országos védelem alatt álló terület,
2. országos ökológiai hálózat övezete,
3. tájképvédelmi terület,
4. Natura 2000 terület.

25. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

1. elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
2. egyéb, védelem alatt nem álló terület.

18. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

26. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
4. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

28. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

3. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

29. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

1. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
2. A település szempontjából jelentősnek minősített esemény időtartamára együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint eltérést engedélyezhető a reklám közzétevője számára.

21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

31. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik;
2. Lakóépület magastetőtől (35-45°) eltérő tetőkialakítása esetén;
3. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban;
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet;
5. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén;
6. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

131. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
132. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

32. §  Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

33. § A polgármester véleménye a 32. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

23. A településképi véleményezés szempontjai

34. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

24. A településképi véleményezési eljárás szabályai

35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. sz. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

2. A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

36. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

37. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

2. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

                            a.a, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

                            a.b, többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

                            a.c, amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő  változás kerül kialakításra,

                            a.d, érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

                            a.e, érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

2. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
3. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

                           c.a, kirakat kialakítása,

                           c.b, üzletfeliratot, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

4. helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma:

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

39. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi bejelentési eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

2. Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. sz. melléklet tartalmazza.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

28. A településképi kötelezési eljárás

40. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
3. a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
4. a településképi követelmények megsértése,
5. súlyosan településkép romboló tevékenység (építési törmelék előkertben való elhelyezése, terménytisztító, illetve -szárító belterületen való elhelyezése)

esetén.

2. A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

29. A településkép-védelmi bírság

41. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

3. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
4. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

IX. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezések

42. § (1) E rendelet 2018. október hó 01. napján lép hatályba.

2. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. § Hatályát veszti Okány Község Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 22/2017. (XII.1.) számú önkormányzati rendelete.

         …………………………………..                ……………………………………

                      Szívós László                                                        dr. Babák Zoltán 

                       polgármester                                                                 jegyző