Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások egészségét, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. A rendelet hatálya – a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – Dévaványa Város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. A rendelet hatálya nem terjed ki a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, továbbá a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére.

Értelmező rendelkezések

2. §

1. E rendelet alkalmazásában

1. nagytestű haszonállatnak minősül: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly
2. kistestű haszonállatnak minősül: sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, galamb
3. egyéb haszonállatnak minősül: méh
4. prémes állatnak minősülnek: róka, nutria, nyérc, nyest, görény
5. ^[1]kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésének a) pontja szerinti fogalom.
6. egyéb állatnak minősülnek azok az állatfajok, amelyek a saját és más égövben kialakult jellemző tulajdonságaik, vagy egyéb ok miatt az emberre és az állat testi épségére, egészségére veszélyt jelenthetnek.

2. ^[2]
3. Számosállat: a rendelet alkalmazásának szempontjából 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport.

II. Fejezet

Az állattartás általános szabályai

3. §

1. Az 1. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási területen állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett - a rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

2. ^[3]

3. ^[4]Az állattartó épületek kialakítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. Közös tulajdonban – kivéve közös háztartás – vagy társasházi tulajdonban lévő ingatlanon történő állattartáshoz az ingatlan tulajdonosainak, társtulajdonosának hozzájárulása szükséges.

5. – (6)^[5]

4. §

1. Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek megtérítése ellenében – az önkormányzat gondoskodik az állat elszállításáról.

2. Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

3. Tilos az állatok közterületen tartása és legeltetése.

4. Állatot tartani oly módon lehet, hogy az más ingatlanára átjutni ne tudjon.

5. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy más ingatlanát, a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

6. Kellemetlen szagot árasztó állati takarmány csak fedett, zárt tárolóban helyezhető el.

Haszonállatok tartására engedélyezett területek meghatározása

5. §^[6]

Az állatok elhelyezése

6. §

1. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségből naponként legalább egyszer ki kell takarítani a trágyát, kivéve mélyalmos tartás esetén. A trágya elszállítása az állattartó kötelessége.
2. Trágyát szállítani csak úgy lehet, hogy a szállítmányból ki ne hulljon, csepegés ne keletkezzen.
3. A település belterületén az egy háztartás igényét meg nem haladó állattartás esetén keletkező trágyát szilárd építményű, zárt, hézagmentesen fedett, vízzáróan kialakított trágyagyűjtőben lehet tárolni a kihordásig. A zárt trágyagyűjtőt úgy kell méretezni, hogy legalább 3 havi befogadóképességű legyen. Ürítéséről szükség szerint, de legalább három havonta kell gondoskodni, majd mésszel, klórmésszel fertőtleníteni kell.
4. Közterületen trágyát tárolni még ideiglenes jelleggel sem lehet.
5. Közüzemi szolgáltató által ürített szemétszállító edényekbe, kukába, szemétgyűjtő tartályba, konténerbe trágyát, elhullott állatokat elhelyezni tilos.

Az ebtartás szabályai

7. §

1. ^[7]
2. Ebet olyan körülmények között kell tartani, hogy az emberben kárt ne okozzon. A harapós kutya tényét a lakás, ingatlan bejáratánál figyelmeztető táblával kell jelezni. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.
3. ^[8]
4. ^[9]
5. Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani vakvezető kutya kivételével:

1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe,
2. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sportintézmények területére,
3. ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, strandra, parkokba,
4. játszóterek területére.

Állati hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása

8. §

1. Az állattartó évi 200 kg állati tetemet díjmentesen helyezhet el a gyepmesteri telepen. Az ezt meghaladó mennyiség felett az elszállítással és ártalmatlanítással járó költségeket a tulajdonos köteles az önkormányzat számára megtéríteni.
2. Állati hulladékokat emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra felhasználni tilos. A gyepmesteri telepről állati hullát, illetve melléktermékeket kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. külön megállapodásban rögzített tevékenysége.

Eljárási szabályok

9. §

1. Az állattartás szabályai betartásának ellenőrzéséről a polgármester köteles gondoskodni.

2. E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre külön jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja.

Szabálysértési rendelkezések

10. §

^[10]

III. Fejezet

Záró rendelkezések

11. §^[11]

12. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.