Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet tárgyi hatálya Dévaványa Város Önkormányzat tulajdonában kerülő ingatlanokra, ingókra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra, üzletrészekre, követelésekre és pénzvagyonra terjed ki (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

2. Nem terjed ki a rendelet hatálya:

1. az önkormányzat tulajdonában levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, bérleti díjára, elidegenítésére,
2. az éves költségvetés által jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodásra,
3. a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon^[1]

2. §

1. Az önkormányzati vagyon a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes üzleti vagyonból áll.
2. A törzsvagyon tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint e rendelet állapítja meg.
3. A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvény kibocsátásáról,

b)        kezesség vállalásáról,

c)  közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

4. Behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
5. A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

3. § ^[2]

Törzsvagyon ^[3]

4. §

1. Forgalomképtelen vagyontárgyak az Nvt. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:

1. köztemetők,
2. strandok,
3. tervtárak terv- és iratanyaga,
4. az önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek)

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyontárgyak mindazon vagyon amelyet az Nvt. 2. melléklete, valamint törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete annak nyilvánít.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az Mötv. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:

1. erdők,

2. játszó-, pihenő és sportkertek,
3. mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(4) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:

1. tulajdonba adás,
2. bérbeadás,
3. használatba adás.

(5) ^[4]Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó

a) forgalomképtelen vagyont a rendelet 1. melléklet 1. pontja,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyont a rendelet 1. melléklet 2. pontja  tartalmazza.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

5. § ^[5]

Üzleti vagyon ^[6]

6. §

(1)  Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, így különösen az önkormányzati vagyon részét képező:

a)   építési telkek, kül-, és belterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok, zártkertek,

b)   önkormányzati lakások,

c)   nem lakás céljára szolgáló helyiségek és egyéb ingatlanok,

d)  állami szerv ingyenes használatában lévő vagyontárgyak,

e)   az önkormányzat vállalkozói tevékenysége révén képződő társasági részesedések,

f)   vagyoni értékű jogok,

g)   értékpapír, részesedés, részvény

2. ^[7]Az önkormányzat e rendelet szerint üzleti vagyonát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
3. A forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, használatba adásáról, gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

A vagyon minősítése

7. §

(1)  Ingatlanvagyon szerzése esetén a Képviselő-testület egyidejűleg dönt a vagyon besorolásáról, a tulajdonnal való rendelkezés módjáról és feltételeiről. Az egyes vagyontárgyak csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.

(2)  Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva, vagy a hatályos jogszabályok és e rendelet szerint a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(3)  A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolása - a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4)  A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgynak, vagy annak egy részének átminősítése akkor lehetséges, ha:

      a)   a vagyontárgy eredeti funkcióját részben, vagy egészben elveszítette,

      b)  az illeszkedik a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott felhasználási célhoz,

      c)   az átminősítéssel a visszamaradó vagyontárgy az eredeti funkciójának betöltésére alkalmas.

(5) ^[8] Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak a forgalomképes önkormányzati üzleti vagyonra szabad. Amennyiben a vagyon törzsvagyonba tartásának feltételei megszűntek, úgy az értékesítést megelőzően annak minősítését meg kell változtatni.

(6)  Az önkormányzati forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon (a továbbiakban: törzsvagyon) forgalomképessé nyilvánításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet rendeleti formában. A rendelet előkészítése során meg kell indokolni a törzsvagyonból való kivonás okait, körülményeit és feltételeit. A rendelet tervezetét – a képviselő-testület elé terjesztését megelőzően – megtárgyalja a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság is.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

8. §

(1)  ^[9]Az Önkormányzat vagyonát az Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2)  Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3)  A jegyző gondoskodik:

a)   a vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartó állományok felfektetéséről, a vagyonkimutatás összeállításáról, az adatok egyezőségéről,

b)   ^[10]  az önkormányzati vagyonban bekövetkezett változás e rendelet 1. és 2. mellékletén való átvezetésről,

c)   a nyilvántartásban szereplő közérdekű adatok szabad hozzáférhetőségéről,

d)   az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, valamint azoknak az ingatlanvagyon-kataszterben való átvezetéséről.

Vagyonleltár

9. §

(1) A Vagyonleltár Dévaványa Város Önkormányzatának tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(2) ^[11] A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és korlátozottan forgalomképes vagyon – valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és az önkormányzati részesedéseket, értékpapírokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat összegzett számviteli nyilvántartási értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltárban a pénzkészlet mellett szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonleltárnak összhangban kell állnia az ingatlanvagyon-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(4) A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök, és források valódiságát támasztja alá.

(5) A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani, melynek tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkormányzat eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

10. §

(1) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(2)  A könyvviteli mérlegben értékkel nem szerepelő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az önkormányzati intézmény a leltározási és leltárkezelési szabályzatában meghatározott módon leltározza. Amennyiben az eszközök állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartás van vezetve mennyiségben és értékben a leltározást elegendő kétévenként - a költségvetési beszámoló alátámasztásához – végrehajtani.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása ^[12]

11. §

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.
2. A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.
3. A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
4. A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.
5. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak az (1) bekezdésen túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt illeti meg.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti rendelkezési

jog gyakorlása

12. § ^[13]

Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyak ^[14]

feletti rendelkezési jog gyakorlása

13. §

1. Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanvagyon elidegenítése, ingatlanvagyon tulajdoni jogának megszerzése tárgyában kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.
2. A polgármester dönt

1. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről, és
2. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

A döntésről a polgármester a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

3. A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
4. Az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. Felhatalmazást kap a polgármester, az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapír forgalom (eladás-vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
5. Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.
6. ^[15]Az üzleti vagyon hasznosításának előkészítése az Önkormányzat Hivatal feladata.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

14. §

1. ^[16]A vagyontárgy értékesítésére való kijelölés során a Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgy jellegétől és a hasznosítás módjától függően dönt a versenyeztetési formáról. A versenyeztetés formái:

1. pályáztatás,
2. árverés.

2. ^[17] Az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása során e rendelet 4. mellékletében meghatározott formákat és szabályokat kell alkalmazni.

3. A versenytárgyalás lebonyolítása a Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság feladata.

4. Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetében a Képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést, ha annak értéke nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot.

5. ^[18]Az értékesítés, a használat vagy hasznosítási jog átengedésének a meghirdetésére a helyi újságban, illetve tíz-millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan esetén a megyei lapban való közzététellel kerül sor. Ötven-millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan esetében ingatlan eladásra, bérbe adásra irányuló országos hirdetési felületen is meg kell jelentetni a hirdetményt.

6. A mezőgazdasági rendeltetésű külterületi ingatlanok bérbeadásának feltételei:
   1. ^[19]A bérlet időtartama maximum 10 év.
   2. ^[20]Külterületi termőföldet értékesíteni, haszonbérbe adni - a Képviselő-testület döntésétől függően – nyilvános árverés vagy pályázat útján lehet. A pályázat feltételeit a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság javaslatára a Képviselő-testület határozza meg. A pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. Árverés esetén az árverést a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság elnökéből és két tagjából álló Bizottság folytatja le. Az árverést a bizottság elnöke vezeti.
   3. ^[21]
   4. Az árverést követően a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell szerződést kötni.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

15. §

1. ^[22]Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Polgármester az Önkormányzati Hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet.
2. A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 15/B § szerinti jogügyleteket tartalmazó, nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó szerződések törvényben meghatározott adatait a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül a helyben szokásos módon az önkormányzat hatósági hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat internetes honlapján közzé kell tenni.

Az Önkormányzati vagyon értékének meghatározása

16. §

(1)  Az önkormányzat vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint tartja nyilván.

(2)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ingatlanvagyonnal kapcsolatos döntés előkészítése minden esetben a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság bevonásával történik.

3. ^[23] Az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

1. ingatlan és ingó vagyon esetén egy évnél nem régebbi – ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,
2. értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
3. társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése ^[24]

17. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)  A vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedéséről, valamint a vagyon használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság előzetes véleménye alapján dönt.

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen

1. a vagyontárgy pontos megnevezését,
2. azonosító adatait,
3. az ingyenes használatba adás részletes indoklását,
4. a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását,
5. alapító okiratát,
6. bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

 (3) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát csak szerződéssel lehet kizárólag természetes személynek, vagy az Nvt. alapján átlátható szervezetek részére átengedni, mely szerződésben éves beszámolás kötelezettséget kell előírni az átadott önkormányzati vagyon használatáról.

A vagyonkezelői jog

18. §

1. ^[25] Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nvt. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.

2. ^[26] A vagyonkezelői jog alapításáról a Képviselő-testület esetenként dönt. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Képviselő-testület dönt.

4. A pályázati kiírásnak Áht. rendelkezésein túlmenően – tartalmaznia kell:

1. az ellátandó önkormányzati feladat pontos meghatározását,
2. a feladat ellátását szolgáló vagyonkezelésbe adandó vagyontárgyak adatait,
3. a feladatellátás elvárt színvonalának meghatározását,
4. a vagyonkezelési jog megszerzése fejében elvárt minimális ellenértéket,
5. a vagyonkezelői jog időtartamát,
6. egyéb lényeges kötelezettségeket, melynek előírása a vagyonkezelési szerződésben várható,
7. a pályázat elbírálásnak szempontjait.

5. A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlásáról évente beszámolni köteles a Képviselő-testületnek. A képviselő-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát és a szerződésben rögzített egyéb kikötéseket.

6. Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.

19. §

1. A vagyonkezelő az Áht.-ban foglaltakon felül köteles a rábízott vagyon

1. biztosítására,
2. közterheinek viselésére,
3. jó gazda módjára történő megőrzésére,
4. az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra,
5. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatosan feladatok ellátására,
6. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.

2. A vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

3. ^[27] A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvt. és a Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek a törvényben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.

4. A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

5. A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
   1. ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
   2. ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
   3. ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
   4. mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

6. A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltoztatása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

Vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése

20. §

1. A vagyonkezelés ellenőrzését az Áht.-ban foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület a Pénzügyi Ellenőrző – Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság útján a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

2. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

3. Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosultak:

1. az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelő vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

4. Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés során kötelesek:

1. jogaikat úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
2. tevékenységüknek megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
3. megállapításaikat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

5. Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

1. az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
   6. Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
   1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

Az önkormányzat által nyújtott támogatások

21. §

1. Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testülete kamatmentes kölcsön formájában, munkahelyteremtő és munkahely megtartó beruházások támogatása céljából támogatási alapot hoz létre, minden évben a költségvetési rendeletben elfogadott keretösszeg erejéig.

2. A támogatási alap felhasználására és kezelésére az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) sz. Korm. rendelet, továbbá az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004.(IV.19.) sz. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

3. A rendelet alapján nyújtott támogatások elengedett, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló 2008. január 19-i bizottsági közlemény (2008/C 14/02) alapján számított piaci kamata csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15.-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 379/5 2006. 12. 28. – (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

4. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel:
   1. halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai;
   2. az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások;
   3. az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben:

1. a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

2. vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ;

4. exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások;
5. az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;
6.  a széntermeléshez kapcsolódó iparág (szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén) vállalkozásai;
7. szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében;
8. nehéz helyzetben lévő vállalatok részére.

5. Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

6. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélése idején érvényes referencia rátát kell alkalmazni.

7. Minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

8. A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

9. A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet, arról, hogy de minimis támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 1998/2006/EK bizottsági rendeletre - hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére - valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

22. §

1. A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a polgármester részére, a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról.

2. A támogatási alapra az évenként meghatározott feltételek alapján nyújthatók be pályázatok.

3. A támogatási programnak tartalmaznia kell:

1. a támogatást nyújtó szervezet megnevezését,
2. a támogatás formáját,
3. a támogatás maximális mértékét a támogatási intenzitás, illetve a támogatási tartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve,
4. a támogatás maximális mértékét a támogatási intenzitás, illetve a támogatási tartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve több forrásból igényelt támogatás esetén,
5. kedvezményezettek körét,
6. a saját forrás mértékét,
7. az elszámolható költségek körét,
8. az egyedi támogatás, illetőleg a támogatási program hatályát,
9. a programból történő támogatás nyújtást kizáró feltételeket,
10. az egyedi támogatást, a támogatás program, illetve az az alapján megkötött támogatási szerződés megsértésének szankcióit,
11. az irányadó közösségi jog által előírt egyéb információkat.

4. A támogatási program kialakítása során figyelemmel kell lenni a diszkrimináció tilalmának elvére - magyar vagy helyi vállalkozó előnyben részesítése nem
   lehetséges -, nem lehet különbséget tenni a természetes és jogi személyek között, illetve figyelembe kell venni a szolgáltatások szabad áramlásának elvét, a versenytárgyalásra vonatkozószabályokat, valamint a Bizottság 97/C 209/03. sz. közleményében foglaltakat.

5. Minden támogatási tervezetet – a jogszabálytervezetet is – előzetesen be kell jelenteni a nemzeti fejlesztési miniszternek.

III. fejezet

Záró rendelkezések

23. §

1. Ez a rendelet 2011. április 4-én lép hatályba.

2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól.

24. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1.melléklet a 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez^[28]

Törzsvagyon

1. Forgalomképtelen vagyontárgyak