Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény  3. §-ának (1)-(2), bekezdésében, 12 § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. §-ában, 31. § (2) bekezdésében, 34. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 36. §-ában, 54. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi. LXV. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.  RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.  

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉS

2. §

A rendelet alkalmazása során a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott értelmező rendelkezések az irányadók.

II. RÉSZ

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK BÉRLETÉRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A bérbe adói jogok gyakorlása

3. §

(1)         Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadói jogai a Képviselő-testületet illetik meg.

E hatáskörében eljárva:

a)           dönt a szociális bérlakássá, illetve szolgálati lakássá minősítés kérdésében,

b)           dönt a költségalapú bérlakások bérlő kijelöléséről,

c)           dönt a szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatásból megépített Ladányi Mihály úti bérlakások bérlő kijelöléséről,

d)          dönt a kényszerértékesítés során elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt ingatlan bérbeadásáról.

(2)         A Képviselő-testület egyéb bérbeadói hatásköreit a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint ruházza át.

(3)         A polgármester

a)      nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és helyiségekről,

b)      nyilvántartásba veszi a lakásigényléseket,

c)     kérelemre dönt a bérlőkijelölési joggal nem terhelt közérdekű célú szolgálati lakások bérbeadásáról. E rendelet alapján meghatározza a bérlet időtartamát, létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a bérlő jogait és kötelezettségeit,

d)    a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggő – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) és e rendeletben
meghatározott – hozzájárulásokat és jognyilatkozatokat megadja, a szükséges megállapodásokat megköti,

e)     megköti a lakásbérleti szerződéseket.

(4)          A Szociális és Egészségügyi Bizottság

a)    dönt az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásáról, lakásbérleti jogviszony folytatásáról, meghatározza a bérlet időtartamát, létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a bérlők jogait és kötelezettségeit,

b)   dönt a lakbértámogatásról.

A lakásbérlet létrejötte

4. §

(1)         Lakásbérleti szerződés nagykorú személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján bérlakásra jogosult.

(2)         Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az alábbi jogcímek alapján adható bérbe:

a)     szociális helyzet alapján,

b)     bérlőkijelölési jog alapján,

c)     lakáscsere útján,

d)    e rendeletben meghatározott közérdekű célból, önkormányzati érdekből.

(3)         Lakásbérleti szerződést csak a lakásra, mint önálló rendeltetésű egység egészére lehet kötni. Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(4)     Közérdekű célú igénylőnek minősül az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó személy, ha:

a)  megbízatása, munkaviszonya idejére beosztása folytán az önkormányzatra háruló feladatok ellátásában vesz részt és

b)  a településen közalkalmazotti, köztisztviselői, rendészeti szolgálati jogviszonyban áll.

(5)     A közérdekű célú szolgálati lakások bérbeadásáról az önkormányzati intézmény vezetőjének javaslatát figyelembe véve a Polgármester dönt. A közérdekű célú szolgálati lakások felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. §

 (1)    Kizárólag a szociális helyzet alapján kell bérbe adni a szociális bérlakás állományt, és a szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatásból megépített Ladányi Mihály úti bérlakásokat. A szociális bérlakások felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)     A bérbeadó nyilvántartásában költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat  költségalapú, meghatározott lakbér szerint lehet bérbe adni.

         A bérlő kiválasztása pályázat útján történik, ahol előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben és a legtöbb hónapra előre a lakbér megfizetését vállalja.

         A pályázati eljárás lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodájának feladatkörébe tartozik.  

(3)     A bérbe adó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül köteles megjelentetni.

(4)     A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)      a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, szobaszámát, alapterületét, komfortfokozatát,

b)      a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

c)      a lakás lakbérének összegét,

d)      a pályázat benyújtásának végső határidejét,

e)      tájékoztatást arról, hogy pontazonosság esetén a pályázatot az nyeri el, aki a legtöbb havi lakbér egyösszegű megfizetését vállalja.

(5)     A benyújtott pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül  a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A bérlőt a Képviselő-testület választja ki. A polgármester a nyertes pályázóval köti meg a lakásbérleti szerződést.

Igényjogosultság

6. §

(1)     A szociális helyzete alapján önkormányzati lakást igénylő személy ez irányú kérelmét e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(2)     Szociális helyzet alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak, akinek a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményei megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)      régi építésű szociális bérlakás igénylése esetén, családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében a másfélszeresét,

b)      a szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatásból megépített Ladányi Mihály utcai önkormányzati bérlakás igénylése esetén, családjában  - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200 %-át, de az egy főre jutó jövedelemnek el kell érnie a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át,

c)      forgalomképes ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik,

d)     500.000,- Ft egyedi értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal nem rendelkezik, kivéve a mozgássérült személy gépkocsiját, vagy a rokkant személy munkaeszközeit,

e)      a Ladányi Mihály utcai bérlakást igénylők esetén legalább az egyik fél, illetve az egyedülálló szülő kereső tevékenységet folytasson, amely nem lehet az önkormányzat által szervezett közcélú, közhasznú illetve közmunka.

(3)     A lakásigényeket a Polgármester a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és erről az igénylőt értesíti.

(4)     Az igénylés nyilvántartásba vétele megtagadható, ha:

a)      az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra,

b)      az igénylőlapon valótlan adatokat közölt, illetve nem csatolta a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat.        

(5) Az igénylő az igénylés nyilvántartásba vétele utána a lakáskörülményeiben személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt tényleges változást a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni.

Igénylések kielégítésének sorrendje

7. §

(1)  A bérbeadó a szociális helyzet alapján figyelembe vehető igényeket

a)      régi építésű szociális bérlakás esetén e rendelet 4. melléklete,

b)      a Ladányi Mihály utcai szociális bérlakások esetén e rendelet 5. melléklete szerinti elbírálási szempontok szerint besorolja és a kialakult sorrend szerint köt bérleti szerződést.

(2) Amennyiben két vagy több igénylőnek azonos a besorolása, akkor az igénylés benyújtásának idejét kell figyelembe venni és a korábban benyújtott kérelmet kell teljesíteni.  

Lakásigény mértéke

8. §

(1) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi mértékű lakás adható bérbe:

                   1-3 fő                   =         1-2 szoba

                   4-6 fő                   =         2-3 szoba

                   minden további költöző esetén

                   plusz 1/2 szoba.

(2)   Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

Költségalapú bérlakás

9. §

(1) Költségalapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, amelyet a bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból alakított ki az önkormányzat. A költségalapú bérlakások felsorolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) Költségalapú bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony esetén előnyben részesítendő az a kérelmező aki:

a)      vállalja a lakás- takarékpénztári szerződés megkötését vagy azzal már rendelkezik,

10 pont

b) az önkormányzaton túl a településre betelepülő vállalkozások és más munkahelyek szakember ellátottságát javítja,

20 pont

c) a költségalapú bérlakások bérlőinek folyamatos cserélődését segíti elő azzal, hogy 4 évnél nem hosszabb határozott idejű bérleti jogviszonyt kíván létesíteni és ilyen tartalmú szerződést köt,

20 pont

d) a havi lakbér egyösszegű megfizetése után 5 pont/hó,

e) pontazonosság esetén a pályázatot az nyeri el, aki a legtöbb havi lakbér egyösszegű megfizetését vállalja.

(3) Költségalapú bérlakás annak a pályázónak adható bérbe aki:

a)      egy évnél régebbi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik és családjában – a vele együtt költöző családtagokat is figyelembe véve – az egy főre jutó nettó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)      vállalja a lakbér és a közös költség megfizetését,

c)      az elbírálási szempontok szerinti összesen legtöbb pontértéket éri el.

(4) A fizetendő lakbér és a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke 1 szobás lakás esetében 50.000,- Ft, 2 szobás lakás esetén 80.000,- Ft.

(5) Ha a bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadja és lakbértartozása sincs, részére az óvadéknak a lakás visszaadásakor hatályban lévő jegybanki alapkamattal növelt összegét vissza kell fizetni. Ha a bérlő karbantartási, vagy lakbérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakás rendbetételére, illetve a lakbértartozás csökkentésére kell fordítania.

A lakás bérbeadása, a bérleti szerződés tartalma

10. §

(1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbe adóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt igénylő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, és a bérbe adó erről az igénylőt értesíti.

(3) Az ajánlati kötöttség megszűnéséről szóló értesítés ellen l5 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni.

Az igazolási kérelem elfogadása esetén a bérbe adó a bérbevevővel a szerződést megköti.

(4)  A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a)  a bérlet időtartamát,

b)    a lakás azonosító adatait különösen a címét, helyiségek felsorolását, alapterületét, komfortfokozatát,

c)    a lakás helyiségeinek felszereltségét,

d)   a bérlő, vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,

e)    a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,

f) a bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a karbantartási, felújítási kötelezettségekre és a bérlet megszűnésekor megkívánt lakásállapotra,

g) a bérbeadó jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a rendeltetésszerű lakáshasználat évi 2 alkalommal történő ellenőrzésére és a bérlő tűrési kötelezettségére,

h)    a lakásba történő befogadás feltételeit,

i)     a lakás szerződéskori – önkormányzati rendeletben meghatározott – bérleti díját, fizetési feltételeit és azt a kikötést, hogy a bérleti díj az önkormányzat lakbér-megállapító rendeletével módosulhat,

j)     a birtokbaadás időpontját,

k)    a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.

11. §

(1)   A szociálisan rászoruló személlyel lakásbérleti szerződést legfeljebb öt évre lehet kötni.

(2)   A szociálisan rászoruló személy a Ladányi Mihály utcai szociális bérlakásból történő kiköltözéskor a befizetett összes lakbér 50 %-át  vissza nem térítendő támogatásként kapja meg, amennyiben lakást vásárol vagy épít  és az adásvételi szerződést vagy a jogerős építési engedélyt is becsatolja.

(3)   A bérleti szerződés felmondását vonja maga után, ha a bérlő a fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget, és felszólítás ellenére sem teljesíti kötelezettségét.

(4)   A Szociális és Egészségügyi Bizottság a határozott idő lejártát megelőző 90 napon belül megállapítja, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(5)   A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra méltányosságból meghosszabbítja, maximum 6 hónappal.

(6)   A szociális bérlakás bérlőjének együttműködési kötelezettsége van a Családsegítő-Szolgálattal.

Bérlőtársi szerződés

12. §

Az önkormányzati lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Bérlőtársi szerződést kell kötni, továbbá a felek közös kérelmére az alábbiak szerint, feltéve, hogy beköltözhető lakástulajdonnal, haszonélvezeti vagy használati joggal nem rendelkeznek:

a)      élettársak között legalább 3 éve tartó életvitelszerű együttélés esetén,

b)      szülő és gyermek között legalább 1 év megszakítás nélküli együtt lakás esetén,

c)      nagyszülő és kiskorú unoka között, ha a kiskorú neveléséről saját háztartásában legalább egy éve folyamatosan gondoskodik,

d)     testvérek között legalább 3 éve tartó megszakítás nélküli együtt lakás esetén, amennyiben a testvér szociális helyzete alapján lakásigénylésre lenne jogosult.

A bérbe adó és a  bérlő jogai és kötelezettségei

13. §

 (1) A bérbeadó jelen rendeletben meghatározott lakbérek alapján akkor köt szerződést, ha ezt a jövőbeni bérlő elfogadja.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

A megállapodásban tételesen rögzíteni kell:

a)      a lakás helyreállításának költségeit,

b)      az elvégzendő munkákat,

c)    a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját,

d)   a munkálatok elvégzésének határidejét.

(3) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

Amennyiben a bérlő ráfordításainak teljes összegét a (2) bekezdés szerint nem tudja érvényesíteni, mivel lejár a meghatározott időtartamú bérleti szerződése, a fennmaradó összeget a bérbe adó a bérlő részére a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül egy összegben megtéríti.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása
nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles, ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(5) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(6)  A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökken.

14. §

(1)  A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy lakbérét a bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten állapítsa meg az önkormányzat rendelete.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és alakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére, a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül egy összegben.

(3) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

a)      az átvételkori, vagy a bérbe adó hozzájárulása esetén a leadáskori állapotnak megfelelő falfestés,

b)     fentiek szerinti mázolás,

c)      lakásberendezések kijavítása,

d)     lakáshoz tartozó helyiségek kiutaláskori állapotának megfelelő helyreállítása,

e)      a közművek állagának, állapotának igazolás alapján történő átadása.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

A lakáshasználati díj

15. §

(1)   A lakást jogcím nélkül használó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat kell hogy fizessen.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege, a 13. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.

(3)  A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

A befogadás szabályai

16. §

(1)  A bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyek körén kívüli más személy befogadását a bérbeadó írásbeli hozzájárulásához köti.

(2)   A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha:

        a befogadás a bérlővel együtt élő kiskorú gyerekek veszélyeztetésével, vagy védelembevételével járna, vagy a bérlővel a bérbeadó felé lakbér vagy közüzemi díj tartozása van.

(3)    A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül lakó személyek kötelesek kiköltözni.

A lakásbérlet megszűnése

17. §

(1)  Ha a bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel oly módon szünteti meg, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe, a bérlő

a)  kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfort fokozatú,

b)      azonos szobaszámú, alapterületű, komfort fokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű lakás bérbeadását kérheti.

(2)  Több bérlőnek az (1) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres, vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázattal meghirdetni.

(3)  Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a lakástörvény 23. § (3) bekezdése, vagy a 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő a két lakás egy éves lakbére közötti különbözetre, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítés kifizetésére jogosult. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, bérlő pénzbeli térítésként korábbi egy éves lakbérére tarthat igényt.

(4)  A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.

Albérlet

19. §

(1)  A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbeadás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a lakásbérleti szerződés felmondását.

(2)  A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(3)  Nem adható hozzájárulás szükséglakás vagy egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.

II. FEJEZET

A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja

20. §

(1)   A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért e rendeletben meghatározott mértékű lakásbérleti díj fizetésére köteles. A bérlakások havi lakbérének mértéke a lakás alapterülete, komfortfokozata és minősége alapján a következő:

a)    összkomfortos lakás esetén                                                172,- Ft/m²

b)   komfortos, szilárd és olajtüzelésű lakás esetén                   114,- Ft/m²

c)    komfortos, elektromos hőtárolós kályhával

ellátott, valamint gázkonvektoros lakások esetén               143,- Ft/m²

d)   Deák F. u. 2. sz. alatti lakás esetén                                       92,- Ft/m²

e)    félkomfortos lakás esetén                                                     66,- Ft/m²

f)    komfort nélküli lakás esetén                                                 46,- Ft/m²

g)   szükséglakás esetén                                                              40,- Ft/m²     

h)   Ladányi Mihály úti szociális bérlakás esetén                      200,- Ft/m²

(2) Az önkormányzati bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból támogatott, költségelven bérbe adott lakások bérleti díját az önkormányzat a vonatkozó Kormányrendelet alapján határozza meg, melynek éves összege nem lehet kevesebb az első évben, mint a lakás számított, teljes bekerülési költségének minimum 2 %-a, összegszerűen: 346,- Ft/m².

         A közös használatú helyiségek rendeltetésszerű használata érdekében felmerülő költségek fedezetére közös költségekhez való hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege: 700,- Ft/hó/lakás.

(3)     A lakásbérleti díj a felmerülő víz-, csatorna-, kéményseprés-, villamos energia, fűtés, gáz, telefon, kábel televízió valamint a szemétszállítás havi díját nem tartalmazza, e szolgáltatások díjait a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg. A bérlő lakbért havonta egy összegben előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(4)     A lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig kell fizetni. Ha a bérlő a lakást a lakásbérleti jogviszony megszűnése után, mint jogcím nélküli lakáshasználó továbbra is használja, használati díj fizetésére köteles. Ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya felmondással szűnik meg a felmondási idő alatt a bérlő lakbér fizetésére köteles.

(5)     A bérbeadó az e rendelet szabályai szerint módosított lakbért a fennálló lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőkkel a lakbér módosítását megelőző hónap utolsó munkanapjáig közölni köteles. Ha a bérlő a közölt, módosított lakbért a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja a közölt bért köteles fizetni.

(6)     A Képviselő-testület a lakásbérletek bérleti díjából egyszeri kedvezményt biztosít mindazoknak a bérlőknek, akik az önkormányzati törvényből adódó feladatok ellátása érdekében, mint szakemberek részesülnek szolgálati lakásban.

              A kedvezmény mértéke:

a)      első évben a fizetendő lakbér            50 %-a,

b)      második évben a fizetendő lakbér     25 %-a.

Lakbértámogatás

21. §

(1) Az Önkormányzat a szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatásból megépített szociális bérlakások lakbérének megfizetéséhez a bérlők részére támogatást nyújt. A lakbértámogatásra jogosult az a bérlő, akinek háztartásában vele együtt élő családtagjait is figyelembe véve az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, továbbá a fizetendő havi lakbér összege a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át eléri, vagy meghaladja és a család e rendeletben meghatározott elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik. A lakbértámogatás mértéke 2.500,- Ft/hó.

(2) A támogatás iránti kérelmeket a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz kell benyújtani az erre a célra rendszeresített kérelem nyomtatvány kitöltésével. A kérelem a naptári év folyamán bármikor benyújtható. 

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező bérlő és a vele közös háztartásban élők kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó átlagjövedelem igazolását. A benyújtott kérelmeket a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.

(4) Lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hó l. napjától kell megállapítani. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(5)  A lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élők számától. A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(6)  A kérelmező támogatásra való jogosultsága megszűnik, ha e rendeletben meghatározott feltételek megszűnnek. A feltételekben bekövetkezett változást a bérlő köteles annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni a bérbeadónak. Meg kell vonni annak a bérlőnek a lakbértámogatását, és az addig kifizetett lakbértámogatás visszafizetését kell elrendelni, aki a kérelmében valótlan, hiányos vagy félrevezető adatot közölt és ezek alapján biztosították részére a lakbértámogatást.

III. fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai

22. §

(1) A bérbeadó rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) Az üres helyiségek bérbeadása a képviselő-testület döntése alapján nyilvános pályáztatás, vagy árverés útján történik.

(3) A pályázat kiírása vagy az árverés lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodájának feladatkörébe tartozik. A pályázat elbírálása az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik.

(4) Az elbírált pályázat alapján a bérleti szerződést a Polgármester köti meg.

(5) A helyiség bérletére vonatkozó szerződés határozott, illetve határozatlan időtartamra köthető.

(6) Nem kell nyilvános pályázatot kiírni az önkormányzat és intézményei, valamint az önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezetek részére közérdekű feladatok ellátásához szükséges helyiségek bérbeadásához.

23. §

A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a)    a bérbeadásra meghirdetett helyiség helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b)   a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c)    a bérleti szerződés – határozatlan, határozott, vagy feltétel bekövetkezéséig tartó – időtartamát,

d)   a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét,

e)    a minimálisan fizetendő bérleti díj mértékét,

f)    a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét, és időpontját,

g)  a pályázati hirdetménynek tartalmazni kell az elbírálás prioritás szempontjait.

24. §

A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a)    a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b)    nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

25. §

(1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A bérbeadó azzal a pályázóval köt bérleti szerződést, aki a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot.

(3) Ha a pályázat nyertese a bérbe adóval 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, úgy a bérbeadó a pályázati tárgyaláson a sorrendben következő legtöbbet ajánló pályázóval köt szerződést.

26. §

(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

27. §

A bérlő köteles gondoskodni:

a)   a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

b)   a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat kirakatszekrény, védő vagy előtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c)    a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról és cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben,

e)  az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

28. §

(1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor térítési díjra nem tarthat igényt.

(2)  A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

IV. fejezet

Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

29. §

(1)   Az elővásárlási joggal érintett lakásokra a tulajdonos értékesítési ajánlatának tartalmaznia kell:

a)      a bérlakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási adatait címét, helyrajzi számát, szoba számát, alapterületét, komfortfokozatát,

b)     a bérlakás vételárát és vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

c)      a fizetési feltételeket, továbbá

d)     tájékoztatást arról, hogy a bérlő elővásárlási jogával csak abban az esetben élhet, ha lakbértartozása nincs, illetve azt az ajánlati kötöttség időtartama alatt rendezi.

(2)   Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételtől számított 30 nap, mely időtartam alatt - elfogadó nyilatkozat tételével - élhet a bérlő elővásárlási jogával.

(3) A vételárhátralékra a vevő évente, a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni. Ha a vevő a vételárból még hátra lévő részleteket egy összegben fizeti meg, a hátralékos összeg 20 %-ának, megfelelő kedvezmény illeti meg. Nem adható kedvezmény, ha a hátralék nem éri el a vételár 20 %-át, továbbá nem adható kedvezmény a fizetési késedelemből keletkezett hátralékösszegére.

30. §

(1)   A szerződéskötés költsége az elővásárlási jogosultságtól függetlenül, minden esetben a vevőt terheli.

(2)   Részletfizetés esetén az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogot, a vételár teljes megfizetésének időtartamáig pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló, a vagyonrendeletben meghatározott törzsvagyonba nem tartozó helyiségek elidegeníthetők.

(4) Ha az önkormányzati lakást vagy helyiséget nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakást, helyiséget nyilvános pályázat útján vagy árverésen kell értékesíteni, ha a Képviselő-testület azt arra kijelöli.

(5)  Az eladási ár alapja az ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés. Az adásvételi szerződés megkötésére a Polgármester jogosult. A vevő a vételárat egy összegben az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg készpénzben fizetheti meg.

III. RÉSZ

Kényszerértékesítés során elővásárlási joggal érintett lakások

megvásárlása és hasznosítása

30/A. §

(1)   A Lakástörvény 85/F.§ (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – előzetes egyedi kérelem alapján – a Képviselő-testület jogosult dönteni. Az elővásárlási joggal érintett lakás forgalmi értékének meghatározása érdekében forgalmi értékbecslést kell beszerezni. A forgalmi érték megállapítása az önkormányzat által megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése alapján történik.

(2)   A Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról abban az esetben dönthet, ha:

a)      az adós, zálogkötelezett – az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét, illetve az előzetes értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül – kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt,

b)     a kényszerértékesítéssel érintett ingatlan lakáscélú kölcsön fedezetéül szolgált és megfelel az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 147. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek, és

c)      az adós, zálogkötelezett munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30. napját követően szűnt meg, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás jövedelmi helyzete a megváltozott körülmények következtében nem tette lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését.

(3)   A kérelmező a (2) bekezdés b) pontjában írt körülményt a kölcsönszerződéssel, a (2) bekezdés c) pontjában írtakat a saját, illetve a vele egy háztartásban élő személyek munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnésére vonatkozó okirattal, az illetékes munkaügyi központ álláskeresők járadékának megállapításával kapcsolatban hozott határozatával, a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, illetve a vagyoni helyzet változását büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal köteles igazolni. Aki tényleges vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatban – valótlan adatokat közöl, valós adatokat elhallgat, – azzal bérleti szerződés nem köthető.

(4)   Amennyiben a Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges, határozatlan idejű bérbeadásról szóló nyilatkozatot a polgármester írja alá. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(5)   Bérbeadás esetén a bérleti díjat a 20. § (1) bekezdése alapján meghatározott lakbér mértékét, a lakás alapterülete és komfortfokozata szerint kell megállapítani.

(6)   A bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a kényszerértékesítés során elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt ingatlant lakottan elidegeníteni nem lehet. Az előbbi határidő leteltét követően a lakást a bennlakó bérlő kérelme alapján lehet értékesítésre kijelölni. Az értékesítéssel kapcsolatban jelen rendelet IV. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bennlakó bérlőt a 29. § (4) bekezdése szerinti vételár kedvezmény, valamint az 29. § (5) bekezdése szerinti vételárhátralék engedmény nem illeti meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség

31. §

Az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzati lakások és helyiségek vonatkozásában az alábbiak szerint:

(1)     Bérlettel kapcsolatban

a)    szociális helyzete alapján lakást igénylő nyilvántartásba vételéhez az e rendeletben előírt feltételek vizsgálatához,

b)   a szerződés megkötéséhez bérlő és a vele együtt lakók személyazonosító adatai: családi és utóneve, leánykori családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási helye, valamint adatainak változásai,

c)    a lakbérrel és lakbértámogatással kapcsolatos e rendeletben foglalt előírások teljesítéséhez.

(2)     Adásvétellel kapcsolatban

a)  személyazonosító adatok: családi és utóneve, leánykori családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve,

b)  lakóhely, tartózkodási hely

(3)     Az önkormányzat a szerződés létrejötténél a szerződés érvényességét érintő lényeges kérdésnek tekinti, hogy a vevő a személyes adataira, jövedelmi, vagyoni viszonyaira e rendeletben foglaltak szerint valós adatokat szolgáltasson.

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

32. §

(1)         Ez a rendelet 2011. május 1-én lép hatályba.

(2)         A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 42/2006.(XII.15.) ör. rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról, valamint az azt módosító 22/2009.(I.29.) ör. rendelete, a 2/2010.(I.29.) ör. rendelete és a  11/2010.(IV.29.) önkormányzati rendelete.

33. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

SZOLGÁLATI ÉS BÉRLŐ KIJELÖLÉSI JOGÚ LAKÁSOK

2. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK

3. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

Nyilvántartásba vétel száma:                                                                         

______________ ikt. sz.

L A K Á S I G É N Y  B E J E L E N T É S

(új  igénylés,  módosítás, cserekérelem)´

Tudnivalók  a  lakásigénylési lap  kitöltéséhez:

- a lakásigényléshez mellékelni kell az igénylő, valamint a vele együtt költözni szándékozók igénylés benyújtását megelőző  12 havi nettó átlagkeresetéről  szóló igazolást, a  gyermektartásdíj összegének igazolására  a  bírósági ítéletet,  vagy  egyezséget, illetve  annak másolatát, nyugdíjszelvényt,  vagy  árvaellátás  igazolását,

az    ´-szel  jelölt   kérdéseknél a megfelelő  választ  aláhúzással kell megadni

- amennyiben az igénylő ingatlannal    rendelkezik  az ingatlanra vonatkozó  tulajdoni  lap másolatát vagy a földhivatal erre  vonatkozó igazolását kell az  igényléshez  csatolni,

- a családi és utónevet, valamint a lakáscímet nyomtatott nagybetűvel kell beírni.

I.

SZEMÉLYI ADATOK

I.  Az  igénylő adatai:

         1./  Neve:____________________________________________

         2./  Születési helye, ideje: _______________________________

         3./  Anyja neve: ______________________________________

         4./  Munkahelye és foglalkozása:_________________________

               ________________________________________________

         5.)  Lakcíme:_________________________________________

II. Az igénylő házastársa (élettársa)  adatai:

1./  Neve:____________________________________________

         2./ Születési helye, ideje:________________________________

         3./ Anyja neve: _______________________________________

         4./ Munkahelye  és foglalkozása: _________________________

              _________________________________________________

         5./ Lakcíme: _________________________________________

III. Az igénylővel  együtt költöző  jövedelemmel  nem rendelkező
      eltartott  családtagok  adatai:

Neve                              Születési ideje                  Rokoni kapcsolata

________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

IV. Az igénylővel együtt költöző, jövedelemmel  rendelkező család-
       tagokra vonatkozó adatok:

Neve               Születési ideje          Munkahelye              Rokoni kapcsolat

________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________
________________________________________________________________

II.

JÖVEDELMI ADATOK:

Mellékelni kell  a  beírt jövedelmekről  a munkahelyi  igazolásokat, a nyugdíjszelvényt!

1./  Az igénylő  12 havi nettó átlagkeresete:            _____________ Ft.

2./  Az igénylő  házastársának  (élettársának)

      12 havi  nettó  átlagkeresete:                             _____________ Ft.

3./  Gyermek után kapott  tartásdíj összege:

       Fizetett tartásdíj összege:                                 _____________ Ft.

      A  tartásdíjat  megállapító  bíróság megnevezése,

      ítéletének száma   és    kelte:_______________________________

      _____________________________________________________

      Árvaellátás   összege:                                   ______________ Ft.

      Rendszeres  nevelési segély  összege:            ______________ Ft.

      Családi  pótlék  összege:                               ______________ Ft.

 4./ Egyéb  együttköltöző családtagok 12 havi nettó

      átlagjövedelme:

      Neve: ___________________________               ______________ Ft.

               ___________________________               ______________ Ft.

               ___________________________               ______________ Ft.

5./ A család keresőinek, nyugdíjasainak (árvaellátás,

     gyermektartásdíj)  nettó   összjövedelme:               ______________ Ft.

6./ Az általános  jövedelemadó alá eső tevékenységből származó         
    jövedelem:

     a./   Az  igénylő átlagos  nettó jövedelme                ______________ Ft.

     b./   Az igénylő házastársának   (élettársának) havi

           átlagos nettó  jövedelme                          ______________ Ft.

     c./   Az  egyéb  együttköltöző családtagok havi

           átlagos  nettó  jövedelme

           Neve: ________________________               ______________ Ft.

                    ________________________                 ______________ Ft.

                    ________________________                 ______________ Ft.

7./  Az egy főre jutó nettó  jövedelem:                          ______________ Ft.

III.

VAGYONI VISZONYOK ADATAI

1./  Jelenleg  meglévő  ingatlanokra  vonatkozó adatok:

         Lakóház, üdülő, építési telek,      szobák    komfort-      területe

         üdülőtelek, helye, szántó,            száma     fokozata

         szőlő  területe,   stb.´ 

         _____________________         _____      _______     _______

         _____________________         _____      _______     _______

         _____________________        _____       _______     _______

         _____________________        _____       _______     _______

Fenti ingatlanok tulajdoni lap és helyrajzi száma:

_________________________________________________________

_________________________________________________________

Fenti ingatlanok értéke:  _________   Ft.

2./ Az igénylő  és együttköltöző családtagjaik korábbi  (5 éven  belüli)         
      ingatlanaira   lakóházára,  építési telkére,  üdülőjére, üdülőtelkére,      
      szántójára, kertjére, szőlőjére,  gyümölcsösére)  vonatkozó  adatok:  

      _____________________________________________________

      _____________________________________________________

      _____________________________________________________

Az  előzőekben  feltüntetett ingatlanok  tulajdonjogának megszűnése, jogcíme,  ideje:             

      _____________________________________________________

      _____________________________________________________

3./ Az igénylő és együttköltöző családtagjai tulajdonában lévő személygépkocsi típusa, 

     rendszáma, kora  és értéke:

       ___________________________________________________ Ft.

       ___________________________________________________ Ft.

IV.

AZ  IGÉNYLŐ JELENLEGI  LAKÁSÁRA  VONATKOZÓ ADATOK

1./  Alapterülete: _________________________

2./  Szobák száma: _______________________

3./  Komfortfokozata: ______________________

4./  A lakásban  lakó személyek száma: ______

5./  Az igénylő  milyen jogcímen  lakik a  lakásban:

      tulajdonos,  haszonélvező,  főbérlő, családtag,  albérlő, szívességi  
      használó, eltartott,  eltartó,  egyéb  ________________________

V.

AZ  IGÉNYELT  LAKÁSRA  VONATKOZÓ   ADATOK

1./  Önkormányzati  tulajdonú   bérlakás         -   új  lakás

                                                                          -   megüresedő  lakás

2./  Önkormányzati  tulajdonú bérlakás  minőségi  cseréje

      Az   igényelt  lakás  komfortfokozata:x

      összkomfortos,   komfortos,   félkomfortos,  komfort nélküli

      Az  igényelt   lakás szobáinak  száma:    _______  szobás 

VI.

AZ IGÉNYLŐ LAKÁSIGÉNYÉNEK  EGYÉB  INDOKAI

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1./  Az  igénylő  nyilatkozata:

      Büntetőjogi  felelősségem tudatában  kijelentem,  hogy  a    lakásigénylő 

      lapon  közölt  adatok a  valóságnak  megfelelnek.

      Lakásigénylést  más  önkormányzatnál nem  nyújtottam  be.

      5 éven  belül  nem rendelkeztem   önkormányzati  bérlakással, vállalati 

      bérlakással.

2./  Igénylésem  benyújtásakor  tudomásul   veszem  az alábbiakat:

      a./  Személyi, lakás-  és  vagyoni-jövedelmi  viszonyaimban beállt 
            változást  a  változást  követő  30 napon  belül köteles  vagyok     
            bejelenteni  és  Polgármesteri Hivatalban.

      b./  Amennyiben   valótlan adatokat közlök és ezáltal  jogtalan
            előnyre   tennék  szert,  az   kérelmem  elutasítását  vonja maga 
            után.

Dévaványa, 200________________________

                                                        __________________________

                                                                     az  igénylő  aláírása

                                                        __________________________

                                                            (házastárs, élettárs aláírása)

4. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS-IGÉNYLŐK  BESOROLÁSI TÁBLÁZATA

1./  Egy főre jutó  jövedelem  a családban  és adható pontérték:

                   nyugdíjminimum     50 %-áig          50 pont

                   nyugdíjminimum     60 %-áig          40 pont

                   nyugdíjminimum     70 %-áig          30 pont

                   nyugdíjminimum     80 %-áig          20 pont

                   nyugdíjminimum     90 %-áig          10 pont

                   nyugdíjminimum    100 %-áig            5 pont

      Egyedülálló  esetében  a jövedelem és az  adható pontérték:

                   nyugdíjminimum    100 %-áig          50 pont

                   nyugdíjminimum    110 %-áig          40 pont

                   nyugdíjminimum    120 %-áig          30 pont

                   nyugdíjminimum    130 %-áig          20 pont

                   nyugdíjminimum    140 %-áig          10 pont

                   nyugdíjminimum    150 %-áig            5 pont

2./  A  lakáshasználat  jellege és  az adható   pontértékek:

                   albérlet                                           20  pont

                   szívességi lakáshasználat               15  pont

                   családtag                                        10  pont

                   szolgálati lakás                                5  pont

3./  A jelenlegi  lakás   műszaki állapota és az adható pontérték:

                   életveszélyes                                    20 pont

                   rossz                                                10 pont

                   megfelelő                                          5 pont

                   jó                                                        - pont

4./  A jelenlegi  lakásban egy főre jutó  m² és az adható  pontérték:

                   3-tól     6  m²                                    20 pont

                   7-től    10 m²                                    10 pont

                   10-től  13 m²                                      5 pont

                   13-tól                                                           - pont

5./  A jelenlegi  lakás  komfortfokozata  és az adható  pontérték:

                   komfort nélküli                                15 pont

                   félkomfortos                                    10 pont

                   komfortos                                          5 pont

                   összkomfortos                                   -  pont

6./  Az igénylő  jelenlegi vagyoni  viszonyai és az adható pontérték:

                   vagyontalan                                     20 pont

                   50.000 - Ft-ig                         15 pont

                   50.000 - 100.000.- Ft-ig                   10 pont

                   100.000 - 200.000.- Ft-ig                   5 pont

                   200.000 – Ft. felett                   -  pont

7./  A lakásigénylés  benyújtásának  ideje  és az adható  pontérték:

                   5 évnél  régebbi                      25 pont

                   5 éves                                               20 pont

                   4 éves                                               15 pont

                   3 éves                                               10 pont

                   2 éves                                                 5 pont

                   1 éves                                                  - pont

8./  Egyéb méltányolható körülmények és a hozzájuk kapcsolódó pont-
      érték:

                   nyugdíjas                                         5 pont

                   mozgáskorlátozott, rokkant             5 pont

                   gyermekét egyedül nevelő szülő       5 pont

                   fiatal pályakezdő szakember            5 pont

                   volt állami gondozott                       5 pont

                   gyermekenként                                 5 pont

5. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

1./      Egy főre jutó jövedelem és adható pontérték:

Családoknál:

   Nyugdíjminimum   80%-áig              40 pont

   Nyugdíjminimum   90%-áig              35 pont

        Nyugdíjminimum 100%-áig                 30 pont

           Nyugdíjminimum 120%-áig            20 pont

        Nyugdíjminimum 130%-áig                 15 pont

    Nyugdíjminimum 150%-áig                              5 pont

        Gyermekét egyedül nevelőnél:

        Nyugdíjminimum   80%-áig                 40 pont

        Nyugdíjminimum   90%-áig                 35 pont

        Nyugdíjminimum 100%-áig                 30 pont

        Nyugdíjminimum 120%-áig                 25 pont

        Nyugdíjminimum 200%-áig                   5 pont

2./   A lakáshasználat jellege és az adható pont érték:

        albérlet                                                 20 pont

        szívességi lakáshasználat                     15 pont

        családtag                                              10 pont

        szolgálati lakás                                    5 pont

3./   A jelenlegi lakás műszaki állapota és az adható pontérték:

        életveszélyes                                        20 pont

        rossz                                                    10 pont

        megfelelő                                              5 pont

        jó                                                         0 pont

4./   A jelenlegi lakásban egy főre jutó m² és az adható pontérték:

        3-tól 6 m²-ig                                         20 pont

        7-től 10m²-ig                                        10 pont

        10-től 13 m²-ig                                     5 pont

        13 m²-től                                              0 pont

5./   A jelenlegi lakás komfortfokozata és az adható pontérték:

        komfort nélküli                                    15 pont

        félkomfortos                                        10 pont

        komfortos                                              5 pont

        összkomfortos                                       0 pont

6./   Az igénylő jelenlegi vagyoni viszonyai és az adható pontérték:

        vagyontalan                                         20 pont

        50.000.- Ft-ig                                       15 pont

        100.000 – 200.000.- Ft-ig                    5 pont

        200.000.- Ft felett                                0 pont

7./   A lakásigénylés benyújtásának ideje és adható pontérték:

        5 évesnél régebbi                                  25 pont

        5 éves                                                   20 pont

        4 éves                                                   15 pont

        3 éves                                                   10 pont

        2 éves                                                   5 pont

        1 éves                                                   0 pont

8./    Egyéb méltányolható körülmények és a hozzájuk kapcsolódó pontérték:

        nyugdíjas                                             5 pont

        mozgáskorlátozott, rokkant                 5 pont

        gyermekét egyedül nevelő szülő           5 pont

        fiatal pályakezdő szakember                5 pont

        volt állami gondozott, tartós és

        átmeneti nevelt                                     5 pont

        gyermeket nevelő család                      5 pont

6. melléklet a 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelethez

Költségalapú bérlakás