Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § alapján a város településrendezési tervének megvalósítása érdekében (egyeztetve: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészetével, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságával, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalával, Közlekedési Felügyelőségével, Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával, a Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalával, a megszűnt Dévaványai I. fokú Építéshatósággal, a Gyomaendrődi Járási Hivatal Építésügyi Hivatalával, a Szolnoki Bányakapitánysággal, a Békés Megyei KatasztrófavédelmiIgazgatósággal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalával, a Honvéd Vezérkarral, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával,) a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

(1)      E rendelet hatálya Dévaványa város teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1.§ (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.

(2)       Jelen rendelet mellékletét képezik a 2013. évben készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű M=1:2000 méretarányú szabályozási tervek; az SZ-1 jelű mint 1., az SZ-2 jelű mint 2., továbbá a szöveges 3. melléklet.

(3)     A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

2.§

(1)       Az 1.§ (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha az vészhelyzet elhárítását szolgálja.

(2)       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak,

a)     azokat az építkezések megkezdése előtt el kell készíteni.

b)     A szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig zárt szennyvízgyűjtő kialakítása megengedett.

(3)       Beépítési módok és az építési helyek értelmezése a településen:

a)     Az O jelű oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatár a kötelező építési vonal is egyben.

b)     A beépítési módok (O, Z, SZ) mellett jelzett „e” az előkertes beépítést, az „u” az utcavonalra történő beépítést jelenti. Amennyiben ez nem jelzett, úgy a két elhelyezési mód közül azt kell választani, amelyik a 3-3 szomszédos épület közül a jellemzőbb, továbbá előkert esetén annak méretét is e szerint kell meghatározni. Amennyiben az előkert mérete konkrét méretben meg van határozva, úgy azt az adott övezet egyedi előírása tartalmazza.

c)     Az E jelű beépítési mód a helyi védett területeken belül alkalmazott egyedi beépítést jelenti, melynek szabályait az egyes övezetekre vonatkozó előírások tartalmazzák.

(4)       Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:

a)     Lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén úgy, hogy az nem lehet az utcakép része; külterületen ugyancsak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető a lapostetős épületkialakítás a terülfelhasználástól függetlenül. A Körös-Maros Nemzeti Park területén csak kivételes esetben, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet lapostetős épületet elhelyezni.

b)     A településen a nyeregtetők hajlásszögét 30-45⁰ között kell kialakítani, gazdasági területen ez lehet 20-45⁰ között.

c)     A nyeregtetők gerincvonalának irányára vonatkozó kötöttséget az egyes övezeti előírások tartalmaznak.

(5)       Védett épületek környezetében a 2.§ (3) és (4) bekezdései helyett elsődlegesen betartandó:

a)     Szomszédos telken történő építés esetén az előkert méretét, a nyeregtető gerincvonalának irányát a védett épület jellemzőivel azonos módon kell kialakítani. Az utcai homlokzatmagasság + 1,0m-rel térhet el a védett épület méretétől.

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

II. Fejezet

3.§

(1)       A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –

a)     külterületre és

b)     belterületre tagozódik.

(2)       Az igazgatási terület határa kialakult, módosítása nem szükséges. A belterületi határvonal bővítése szükséges:

a)     a település déli határvonala mentén a Mikszáth Kálmán utcától a „Pocos-kert” irányába a 4160/2 hrsz-ú csatornáig az elkezdődött lakóterületi beépítés egésszé tételére.

(3)       A település területe építési használat szerint:

a)     beépítésre szánt és

b)     beépítésre nem szánt területre tagozódik.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4.§

A beépítésre szánt terület lehet:

a)     lakóterület,

b)     vegyes terület,

c)     gazdasági terület,

d)     üdülőterület,

e)     különleges terület.

Lakóterületek

5.§

Lakóterületek lehetnek:

a)     kisvárosias,

b)     kertvárosias és

c)     falusias lakóterületek.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

6.§

Lk jelű építési övezetek

(kisvárosias lakóövezetek)

(1)       Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)     lakóépület,

b)     a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)     sportépítmény,

e)     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2)       Kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a)     szálláshely szolgáltató épület,

b)     igazgatási épület,

c)     termelő kertészeti építmény,

d)     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3)       Az Lk-1 jelű övezet a jellemzően új beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben nem helyezhető el a rendelet 6.§ (1) d) és (2) c) szerinti épület.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

(4)       Az Lk-2 jelű övezet a hagyományos kisvárosias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben elhelyezhető valamennyi jelen rendelet 6.§ (1) és (2) szerinti épület.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

(5)       A Lk-2 övezetben a helyi területi védelem érdekében:

a)     Tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 30%-át.

b)     Új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. (Ha a lebontandó épület a XX. század második felében épült és az építési telek ill. az épület egyértelműen beazonosítható, akkor a Békés Megyei Levéltár által kiadott, Dévaványa területére 1883-ban, 1909-ben és 1911-ben készített georeferált kataszteri térképet kell alapul venni mint 4. mellékletet.) Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:

ba)            nyeregtető gerincvonalának iránya,

bb) oromfalas vagy kontyolt tetőforma,

bc) oldalfolyosó megléte vagy hiánya,

bd) tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.

c)     Az övezetben, ha a meglevő épület teljes bontásával építenek új épületet, a lebontott épület mértékéig a telek beépíthető akkor is, ha a beépítés mértéke meghaladja az előírt beépítettséget. Ez alkalmazható épületkorszerűsítés esetén is.

7.§

Lke jelű építési övezetek

(kertvárosias lakóövezetek)

(1)       Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)     legfeljebb négylakásos lakóépület,

b)     a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2)       Kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a)     sportépítmény,

b)     a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c)     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3)       Az Lke-1 az oldalhatáron álló beépítésű lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 7.§ (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

(4)       Az Lke-2 jelű övezet a hagyományos kertvárosias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 7.§ (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

c)     Az övezetben, ha a meglevő épület teljes bontásával építenek új épületet, a lebontott épület mértékéig a telek beépíthető akkor is, ha a beépítés mértéke meghaladja az előírt beépítettséget. Ez alkalmazható épületkorszerűsítés esetén is.

d)     Tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 15%-át.

e)     Új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. (Ha a lebontandó épület a XX. század második felében épült és az építési telek ill. az épület egyértelműen beazonosítható, akkor a Békés Megyei Levéltár által kiadott, Dévaványa területére 1883-ban, 1909-ben és 1911-ben készített georeferált kataszteri térképet kell alapul venni mint 4. mellékletet.) Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:

      ea) nyeregtető gerincvonalának iránya,

eb) oromfalas vagy kontyolt tetőforma,

ec) oldalfolyosó megléte vagy hiánya,

ed) tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.

8.§

Lf jelű építési övezetek

(falusias lakóövezetek)

(1)       Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)     lakóépület,

b)     mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c)     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)     szálláshely szolgáltató épület,

e)     kézműipari építmény,

f)      helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)     sportépítmény,

h)     üzemanyagtöltő.

i)       a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(2)       Az Lf-1 jelű övezet az új osztású falusias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 8.§ (1) bekezdés a) és i) pontjaiban felsorolt valamennyi épület, építmény elhelyezhető. A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet.

b)     A közművesítés mértéke teljes.

(3)       Az Lf-2 jelű övezet a hagyományos kialakítású falusias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 8.§ (1) bekezdés g) és h) pontjaiban ismertetett építmény nem helyezhető el. A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet.

b)     A közművesítés mértéke teljes.

c)     50 m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 50 m-t meghaladó érték+10 m. Ezen belül épületet nem lehet elhelyezni, ez csak művelésre szolgáló kertterület.

(4)       Az Lf-3 jelű övezet a hagyományos kialakítású, védett területen elhelyezkedő falusias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 8.§ (1) bekezdés h) pontjában felsorolt épület, építmény nem helyezhető el. A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet.

b)     A közművesítés mértéke teljes.

c)     50 m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 50 m-t meghaladó érték+10m. Ezen belül épületet nem lehet elhelyezni, ez csak művelésre szolgáló kertterület.

d)     Az övezetben, ha a meglevő épület teljes bontásával építenek új épületet, a lebontott épület mértékéig a telek beépíthető akkor is, ha a beépítés mértéke meghaladja az előírt beépítettséget. Ez alkalmazandó épületkorszerűsítés esetén is.

e)     Tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 15%-át.

f)      Új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. (Ha a lebontandó épület a XX. század második felében épült és az építési telek ill. az épület egyértelműen beazonosítható, akkor a Békés Megyei Levéltár által kiadott, Dévaványa területére 1883-ban, 1909-ben és 1911-ben készített georeferált kataszteri térképet kell alapul venni mint 4. mellékletet.) Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:

      fa) nyeregtető gerincvonalának iránya,

fb) oromfalas vagy kontyolt tetőforma,

fc) oldalfolyosó megléte vagy hiánya,

fd) tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.

(5)       Az Lf-4 jelű övezet a külterületi jellegű falusias lakóterületek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 8.§ (1) bekezdés f), g) és h) pontjaiban felsorolt épület, építmény nem helyezhető el.

b)     Új telek nem alakítható ki, meglevő nem osztható meg.

c)     Az övezetben egy telken legfeljebb egy lakás helyezhető el.

d)     Az övezetben a közművesítés hiányos.

9.§

A lakóterületeken betartandó beépítési paraméterek

1. táblázat

Vegyes területek

10. §

(1)       A vegyes terület lehet:

a)     településközponti vegyes terület.

(2)       Településközponti vegyes területen elhelyezhető:

a)     lakóépület,

b)     igazgatási épület,

c)     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d)     egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e)     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)      sportépítmény,

g)     parkolóház, üzemanyagtöltő,

h)     kivételesen elhelyezhető:

                    ha. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

                    hb. termelő kertészeti építmény.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

11.§

Vt jelű építési övezetek

(településközponti vegyes övezetek)

(1)       A Vt-1 jelű övezet jellemzően a közösségi létesítmények elhelyezésére szolgál.

a)     Új épületként önálló lakóépület csak akkor helyezhető el, ha a lebontásra kerülő épület funkciója jelen rendelet érvénybelépésekor is az. Az övezetben jelen rendelet 10.§ (2) bekezdés h) pontjában felsorolt épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a Mátyás utca 1. szám alatti oktatási, nevelési intézményben az oktatáshoz kapcsolódó gazdasági és állattartó épületeket.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

c)     Helyi védett területen tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 15%-át.

d)     Helyi védett területen „E” beépítési mód esetén új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. (Ha a lebontandó épület a XX. század második felében épült és az építési telek ill. az épület egyértelműen beazonosítható, akkor a Békés Megyei Levéltár által kiadott, Dévaványa területére 1883-ban, 1909-ben és 1911-ben készített georeferált kataszteri térképet kell alapul venni mint 4. mellékletet.) Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:

      da. nyeregtető gerincvonalának iránya,

db. tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.

(2)       A Vt-2 jelű övezet a lakótelkekkel sűrűn szabdalt településközponti vegyes területek övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 10.§ (2) bekezdés d) és g) pontjaiban felsorolt épületet, építményt nem lehet elhelyezni.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

c)     Helyi védett területen tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 15%-át.

d)     Helyi védett területen „E” beépítési mód esetén új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:

da)            nyeregtető gerincvonalának iránya,

db) oromfalas vagy kontyolt tetőforma,

dc) oldalfolyosó megléte vagy hiánya,

dd) tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.

12.§

Vegyes területen betartandó beépítési paraméterek

2. táblázat

Gazdasági területek

13.§

A gazdasági területek lehetnek:

a)     kereskedelmi, szolgáltató területek,

b)     ipari területek.

14.§

Kereskedelmi, szolgáltató terület

(1)       A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)       A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek:

a)     mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b)     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c)     igazgatási, egyéb irodaépület,

d)     parkolóház, üzemanyagtöltő,

e)     sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára,

f)      oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

15.§

Gksz jelű építési övezetek

(kereskedelmi, szolgáltató övezetek)

(1)       A Gksz-1 jelű övezet a közepes nagyságú kereskedelmi létesítmények övezete.

a)     Az övezetben jelen rendelet 14.§ (2) bekezdés d) és e) pontjaiban ismertetett épület, építmény nem helyezhető el.

b)     Az övezetben a közművesítés mértéke teljes.

(2)       A Gksz-2 jelű övezet a nagyvásárterek övezete.

c)     Az övezetben jelen rendelet 14.§ (2) bekezdés b), e) és f) pontjaiban ismertetett épület, építmény nem helyezhető el.

d)     Az övezetben a közművesítés mértéke hiányos.

16.§

Ipari terület

(1)       Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál,     amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)       Az ipari terület lehet:

a)     egyéb ipari terület.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

17.§

Gip jelű építési övezetek

(ipari területek övezetei)

(1)       A Gip-1 jelű övezet a nagytelkes egyéb ipari területek övezete.

a)     A nem zavaró hatású gazdasági rendeltetésű épületek, építmények mellett az övezetben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások és oktatási, egészségügyi, szociális épületek. Amennyiben egyéb előírás nem tiltja, az övezetben elhelyezhetők a megújuló energiatermelés létesítményei is.

b)     Új telek kialakítása esetén a telkek átlagos szélessége nem lehet kevesebb, mint 50,0 m.

c)     Amennyiben technológiai szükségszerűség igazolja, a megengedett legnagyobb építménymagasság a műszakilag igazolt mértékig növelve engedélyezhető.

d)     Az övezetben a telken belüli parkolóhelyeket fásítottan kell kialakítani. A telken belüli beültetési kötelezettség területét három szintű növényzettel kell ellátni.

e)     Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes.

(2)       A Gip-2 jelű övezet a kistelkes egyéb ipari területek övezete.

a)     Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gép- és terménytárolás létesítményei helyezhetők el. Kivételes jelleggel sem építhető lakó, egészségügyi és oktatási épület.

b)     Az övezetben a közművesítettség mértéke hiányos.

18.§

Gazdasági területeken betartandó beépítési paraméterek

3. táblázat

Üdülőterületek

19.§

(1)       Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)       Az üdülőterület lehet:

a)     üdülőházas terület.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

20.§

Üü jelű építési övezetek

(üdülőterületek övezetei)

(1)       Az Üü-1 jelű övezet a „Varázskapui” üdülőterület övezete.

a)     Az övezetben csak lakó- és üdülőépület, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátási épület valamint sportépítmény helyezhető el. Kivételes jelleggel sem építhető egészségügyi, szociális és oktatási épület.

b)     Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes.

(2)       Az Üü-2 jelű övezet a nagytelkes üdülőterület övezete.

a)     Az övezetben az egyébként engedélyezhető állattartó létesítmények kivételével valamennyi üdülőterületen elhelyezhető épület, építmény létesítése megengedett.

b)     Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes.

(3)       Az Üü-3 jelű övezet a kistelkes üdülőterület övezete.

a)     Az övezetben az egyébként engedélyezhető állattartó létesítmények, a kemping és üdülőtábor, továbbá az önálló sportlétesítmények kivételével valamennyi üdülőterületen elhelyezhető épület, építmény létesítése megengedett.

b)     Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes.

21.§

Üdülőterületeken betartandó beépítési paraméterek

4. táblázat

Különleges területek

22.§

(1)       A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelen rendelet 4-21.§-ok szerinti területektől jelentős mértékben eltérő felhasználású területek.

(2)       Különleges terület:

a)     a Kb jelű bányászati övezet,

b)     a Ktf jelű termálfürdő és strand övezete,

c)     a Khu jelű hulladékudvar övezete,

d)     a Kszt jelű szennyvíztisztító övezete,

e)     a a Kme jelű megújuló energia felhasználására szolgáló terület övezete,

f)      a Km jelű mezőgazdasági üzemi területek övezete.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

23.§

(1)       A Kb jelű övezetek a nyersanyag kitermelés (bányászat), tárolás és előfeldolgozás céljára szolgál.

(2)       A Kb-1 jelű övezet a bányászati nyersanyag tárolás és előfeldolgozás létesítményeinek övezete.

a)     Az övezetben csak a nyersanyag tároláshoz és előfeldolgozáshoz szükséges épületeket és építményeket lehet elhelyezni, továbbá a dolgozók számára szükséges iroda, szociális, egészségügyi és sportlétesítményeket.

b)     Építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.

c)     Az övezet közművesítése hiányos.

(3)       A Ktf jelű övezet a termálfürdő és strand övezete.

a)     Az övezetben a termálfürdőhöz és strandhoz szükséges épületek, építmények, ehhez kapcsolódóan egészségügyi, szociális, szálláshely szolgáltató épületek, kereskedelmi és vendéglátási létesítmények valamint sportépítmények helyezhetőek el.

b)     Az övezetben a közművesítés teljes.

(4)       A Khu jelű övezet a hulladékudvar övezete.

a)     Az övezetben komposztálható növényi hulladék, bontási törmelék, lomtalanítási hulladék, veszélyes hulladék, továbbá elkülönített módon állati hullagyűjtő helyezhető el a környezetszennyezést kizáró gyűjtési feltételek mellett.

b)     Kerítés, felügyelet és ellenőrzés biztosítása szükséges.

c)     Az övezet telkeit hármas fasorral kell körbevenni.

(5)       A Kszt övezet a szennyvíztisztító övezete. Az övezetben a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani. Bővítés, korszerűsítés esetén a meglevő 500 m-es védőtávolságot 200 m-re kell csökkenteni.

(6)       A Kme jelű övezet a megújuló energia hasznosítására szolgáló terület övezete. Az övezetben a napenergia hasznosításához szükséges építményeket, épületeket és a villamoshálózat létesítményeit szabad elhelyezni. Ez utóbbira az építménymagasság korlátozása nem vonatkozik.

24.§

(1)       A Km jelű övezetek a mezőgazdasági üzemi területek övezetei. Az övezetben:

a)     mezőgazdasági gépjavítás és tárolás,

b)     terménytárolás,

c)     a növénytermesztés és feldolgozás,

d)     a nagyüzemi állattartás és feldolgozás céljára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el,

e)     továbbá amennyiben az alaprendeltetés nem zárja ki, kivételesen elhelyezhetőek:

ea. a tulajdonos vagy a használó számára szolgálati lakás,

eb. a személyzet számára szolgáló szociális helyiségek,

ec. a természetvédelemmel összefüggő tudományos, bemutatási és szálláshely, valamint ezekhez kapcsolódóan vendéglátási létesítmények.

(2)       A Km jelű mezőgazdasági üzemi területek övezetei:

a)     a Km-1 jelű övezet az általános jellegű mezőgazdasági üzemi területek övezete, ahol csak nyeregtetős épületeket lehet építeni, melytől csak technológiai szükségszerűség esetén lehet eltérni,

b)     a Km-2 jelű övezet a természetvédelemhez kapcsolódó mezőgazdasági üzemei területek övezete, ahol a hagyományos rendeltetésű (istálló, gép- és terménytároló, lakóház) épületek kialakításánál a pusztai magyar népi építészeti (nyeregtetős kialakítás, nád- vagy cserépfedés, fehér meszelt falfelület, nyerstégla felületek, fa nyílászárók, fa használata egyéb látszó felületeken, oldaltornác) hagyományokhoz kell igazodni.

(3)       A Km-1 jelű övezetben jelen rendelet 24.§ (1) bekezdés a)-d) és ea), eb) pontjaiban felsorolt épületet, építményt lehet elhelyezni. Az övezet telkein, amennyiben állattartó tevékenységet is folytatnak, az elő-, oldal- és hátsókertekben legalább hármas fasor telepítése kötelező, amelyben cserjeszintet is ki kell alakítani, és ezek kialakítása az építkezés megkezdésének időpontjára kötelező.

(4)       A Km-2 jelű övezet a természetvédelemhez kapcsolódó mezőgazdasági üzemei területek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 24.§ (1) bekezdésében felsorolt épületet, építményt el lehet helyezni, ha ahhoz az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárul.

25.§

Különleges területen betartandó beépítési paraméterek

5. táblázat

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

26. §

A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

a)     közlekedési és közműterületek,

b)     zöldterületek,

c)     erdőterületek,

d)     mezőgazdasági területek,

e)     vízgazdálkodási területek és

f)      különleges beépítésre nem szánt területek.

Közlekedési és közműterületek

27. §

(1)       A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket szabad elhelyezni. Óriásreklámot csak belterületi határon és természetvédelmi területen kívül lehet engedélyezni az általános előírások betartásával.

(2)       Stabilizált illetve burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése, kivéve a természetvédelmi területeken belül létesítendő utakat.

(3)       A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a)     Köu-I jelű az országos mellékutak övezete; építési területük kialakult vagy 30,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest 50 m-en belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

b)     Köu-1 jelű a települési gyűjtőutak övezete; építési területük és szabályozási szélességük a meglevő nyomvonallal rendelkezők esetében kialakult, új nyomvonalak esetében 22,0 m.

c)     Köu-2 jelű a lakóutak övezete; építési területük min. 12,0 m.

d)     Köu-3 jelű a fontosabb kiszolgálóutak övezete.

e)     Köu-4 jelű egyéb utak (önálló gyalogutak és kerékpárutak) övezete.

f)      Kök a vasúti terület övezete. Az övezeten belül csak vasúti létesítményeket szabad elhelyezni. A külső vágány szélétől 50,0m-en belül tilos lakó-, oktatási és egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni.

g)     Kör jelű a füves leszállópályájú repülőtér övezete. A repülőtér füves kifutópályája a környezeti feltételek szerint növelhető.

Zöldterületek

28.§

(1)       A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, ezen belül is a Zkk jelű a közkertek, a Zkp jelű a közparkok övezete.

(2)       A Zkk jelű közkertben a növényzeten kívül kialakítható a telkek közterületi kapcsolatát biztosító kapubejáró.

(3)       A Zkp jelű általános jellegű közparkokban a növényzeten kívül elhelyezhető vagy kialakítható:

a)     sétaút, pihenőhely illemhellyel együtt,

b)     szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,

c)     kút, ivókút,

d)     játszótér teljes felszereltséggel.

Erdőterületek

29.§

(1)       Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Erdősítés az erdőterületeken (Eg, Ev-1, Ev-2) túl csak a természetvédelemben nem részesített mezőgazdasági övezetben lehetséges.

(2)       Az erdőterület rendeltetése szerint:

a)     gazdasági és

b)     védelmi.

(3)       Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az általános érvényű előírásainak betartásával lehet.

(4)       Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni.

(5)       Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezetei. Az övezetben tilos épületet elhelyezni. A művelésnél a védelem jellege elsődleges, melyen belül az őshonos fajtákat lehetőség szerint meg kell tartani és telepítésnél ezeket kell előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági területek

30.§

(1)       A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés céljára szolgáló része. A mezőgazdasági övezetekben épületeket, építményeket a teleknagyság függvényében jelen rendeletnek és az általános előírásoknak megfelelően szabad elhelyezni. Mezőgazdasági területen a meglevő vízelvezető csatornák működőképességét – akkor is, ha az jelen tervben nincs önálló övezetbe sorolva – meg kell tartani.

(2)       A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők:

a)     a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

b)     a köztárgyak,

c)     a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

d)     a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e)     a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

f)      a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító),

g)     növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor,

h)     présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince,

i)       biztonsági okokból szükséges őrház és

j)      lakóépület.

(3)       Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 500 m²-nél és nem lehet több 2000 m²-nél – kivéve a szérűskertet – . A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni – kivéve, ha azt az illetékes természetvédelmi hatóság kizárja – ; a fasor telepítését a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni.

(4)       A tanyaudvaron 30%-ot meg nem haladó beépítettséggel földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága a 6,50 m-t nem haladhatja meg. (A 6,50 m-t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) A lakóépületek padlószintje min. 0,70 m-rel kell magasabban legyen a környező terepszintnél.

(5)       A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, és:

a)     épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni,

b)     az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni, a lakóépületek tetőhajlásszöge 30-45⁰ között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható,

c)     az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0 m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; egyéb út mentén az úttengelyt épülettel 20 m-nél jobban nem szabad megközelíteni és gerincvonalra vonatkozó megkötés nincs,

d)     állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 3. mellékletének előírásait.

(6)       Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott és működő lakóépülettel is rendelkező tanyahely épületeinek fenntartása és felújítása, korszerűsítése akkor is megengedett, ha a tanya telke kisebb a jelen rendeletben leírtaknál. A beépítés növelése ezekben az esetekben nem megengedett.

31.§

Nagygazdaságokra vonatkozó előírások

(1)             Amennyiben jelen rendelet 30. § (2) bekezdés f), g) és h) pontjaiban ismertetett épületek tervezett bruttó alapterülete egy telken meghaladja a 600 m²-t, nagygazdaságról beszélünk.

(2)       A nagygazdaságok telkén az épületek termékfeldolgozás és tárolás esetén 50 m-nél, állattartó telep esetén 100 m-nél jobban nem közelíthetik meg a számozott utak tengelyét.

(3)       A telkeken legfeljebb 7,5 m építménymagasságú létesítményeket szabad elhelyezni. Ennél magasabb építménymagasság csak igazolt technológiai szükségszerűség esetén megengedett.

(4)       A telkeket minimum 15 m széles fásított sávval kell körülvenni, kivéve, ha ezt az illetékes természetvédelmi hatóság nem engedélyezi.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

32.§

Mk jelű övezet előírásai

(kertes mezőgazdasági területek)

Az övezetben jelen rendelet 30.§ (2) bekezdés a), b), c), d) és i) pontjaiban felsorolt építményeket szabad elhelyezni. Az övezet telkeit tilos beszámítani birtoktest kialakításába.

33.§

Má-1 jelű övezet előírásai

(általános használatú mezőgazdasági terület)

Az övezetben, ha azt biztonsági előírás illetve, valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 30.§ (2) bekezdésében felsorolt valamennyi épületet, építményt el lehet helyezni. Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.

34.§

Má-2 jelű övezet előírásai

(természetvédelem miatt korlátozott használatú mezőgazdasági terület)

(1)       Az Má-2 övezetben tilos a rétek, legelők, gyepek művelési ágának megváltoztatása. A szántó művelési ág csak akkor változtatható meg, ha ahhoz az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hozzájárul.

(2)       Az Má-2 övezetben jelen rendelet 30.§ (2) bekezdés a), b), c), d) és i) pontjaiban felsorolt építményeket az általános előírások szerint el lehet helyezni. Jelen rendelet 30.§ (2) bekezdés e), f), h) és j) pontokban felsorolt épületeket, építményeket az általános területnagyság feltételéhez képest csak kétszer akkora területnagyság megléte mellett szabad elhelyezni, továbbá a megengedett beépítettség az általánosnak az 50%-a lehet. Jelen rendelet 30.§ (2) bekezdés g) pontban ismertetett építményt, épületet tilos az övezetben építeni.

(3)       Az övezetben az állattartó létesítményeken belül tilos intenzív tartású új állattartó telepet létrehozni. A meglevőek megtarthatók, korszerűsíthetők és felújíthatók, de bővítésük tilos.

(4)       Rét, legelő, gyep művelési ágba tartozó területen jelen rendelet 30.§ (2) bekezdés e), f), h) és j) pontokban ismertetett építmények, épületek közül kizárólag ennek a művelési ágnak a fenntartásához kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni.

Vízgazdálkodási területek

35.§

(1)       A vízgazdálkodással összefüggő területek:

a)     a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

b)     állóvizek medre és parti sávja,

c)     a vízbeszerzési, vízellátási területek.

(2)       A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

Az egyes övezetekre vonatkozó előírások

36.§

Csatornák és állóvizek övezetei

(1)      A V-1 jelű övezet a KÖRKÖVIZIG kezelésű csatornák övezete. A csatornák 6,0-6,0m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.

(2)       A V-2 jelű övezet az egyéb jelentős csatornák övezete. A csatornák 3,0-3,0 m-es parti sávját szabadon kell hagyni; itt a parti sávokra vonatkozó jogszabályi előírásokat kell betartani.

(3)      A V-3 jelű övezet az állóvizek övezete. Az övezetben a természetes illetve a rekultivált állapotot fenn kell tartani. Az övezeten belül a vízgazdálkodási szempontok mellett a rekreációs szempontokra is tekintettel kell lenni. Az övezetben a csónakázás és egyéb vízi sportok létesítményei, színpad nézőtérrel, művészeti alkotás és horgászati létesítmény helyezhető el, ha azt általános rendelkezés nem tiltja.

(4)       A V-4 jelű övezet az ivóvíz beszerzés és az ehhez kapcsolódó ellátás, tárolás övezete. A kutak fúráspontja körül 10,0 m-es sugarú kör védőidom megtartása kötelező.

Különleges beépítésre nem szánt területek

37.§

Különleges beépítésre nem szánt területek:

a)     a Kt jelű temető övezete,

b)     a Kkp jelű kegyeleti park övezete,

c)     a Ksp jelű sportpálya övezte,

d)     a Kb-2 jelű szénhidrogén kutak övezete,

e)     a Kb-3 jelű földkitermelésre szolgáló bányaterület övezete

f)      a Kszr jelű szabadidős és rekreációs terület övezete.

38. §

A temető övezete

(1)       A Kt jelű övezet a temető övezete.

(2)       A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés legalább 1,20 m, legfeljebb 2,0 m magas lehet. Kialakításánál használható anyagok:

a)     fa és, vagy

b)     kő és, vagy

c)     égetett agyag és, vagy

d)     kovácsoltvas.

Drótfonatos kerítést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt élősövény „közepébe” telepítik és a sövény kifejlődve azt egész évben eltakarja.

(3)       A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékébe, amely 6,0 m, a kápolna vagy a ravatalozó tornyát nem kell beszámítani.

A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb, mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb, mint 0,8 m.

39.§

További különleges beépítésre nem szánt területek övezetei

(1)       A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben tilos a temetés, de a meglevő sírokat meg kell tartani. Be kell tartani jelen rendelet 38.§ (2) bekezdésének előírásait a kerítés kialakítására vonatkozóan.

(2)       A Ksp jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális, vendéglátó és szolgáltató épületeket szabad elhelyezni. Lelátó létesíthető.

(3)       A Kb-2 jelű övezet a szénhidrogén fúráspontok és kutak övezete. A kutak fúráspontja körül 50,0 m-es védőtávolságot kell biztosítani, melyre az általános érvényű előírásokat kell betartani.

(4)       A Kb-3 jelű övezet a földkitermelésre szolgáló bányaterület övezete. A művelés módja külszíni. Az övezetben csak a bányaműveléshez szükséges építményeket szabad elhelyezni.

(5)       A Kszr jelű övezet a szabadidős és rekreációs terület övezete. Az övezetben sétaút, pihenőhely illemhellyel együtt, játszóeszköz, szabadtéri sportlétesítmény, a vízfelület használatához kapcsolódó épületek, építmények és művészeti alkotások helyezhetők el. Az övezet telkeit a lakótelkektől kerítéssel kell elválasztani és a kerítéseket növényzettel kell elfedni.

IV. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

40.§

Régészeti értékek védelme

Régészeti érintettség esetén a vonatkozó jogszabály előírásai alapján kell eljárni. Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás; és régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák esetén az engedélyezési eljárás során az illetékes szakhatóságot is be kell vonni az eljárásba.

Épített örökség védelme

41.§

(1)       Óriásreklám elhelyezését önálló építményként természetvédelmi és a helyi értékvédelmi területen nem lehet engedélyezni. Épülethez, építményhez tervezve csak akkor engedélyezhető, ha ahhoz az illetékes szakhatóság hozzájárul.

(2)        A helyi védelem alatt álló épület lebontására csak úgy lehet engedélyt adni, ha az az épület állaga miatt válik szükségessé és ezt tartószerkezeti szakértői vélemény alátámasztja. Az épületről a bontáshoz teljes felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképekkel is kiegészítve.

(3)       Helyi védett épület átalakítása, korszerűsítése során a külső megjelenést (tömeg, homlokzat, tetőforma, kémény) meg kell tartani az eredeti anyaghasználattal, vagy vissza kell azt állítani eredeti formájára.

(4)       A természetvédelmi területen a kialakult természetes pusztai táj látványát meg kell őrizni. Tilos olyan épület, építmény, növényzet elhelyezése, kialakítása, telepítése, amely tájidegen.

42.§

Környezetvédelem

(1)       Új állattartó létesítmények építése és a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt      műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.

(2)       Zaj- és rezgésterhelési határértékek:

Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az adott területekre előírt határértékeket.

(3)       Levegővédelem:     

A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható.

(4)       Felszíni víz: 

Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. Vízminőség területi kategória: „általános”.

(5)       Földtani közeg:

A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják és a védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését

A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása:

a)     Település szennyeződés érzékenységi besorolása: fokozottan érzékeny

b)     Terület szennyeződés érzékenységi besorolása: fokozottan érzékeny

(6)     Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari                jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.

A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.

43.§

Természetvédelem

(1)   A település közigazgatási területén országosan védett természeti érték:

a)     Körös-Maros Nemzeti Park területe,

b)     fokozottan védett természeti területek,

c)     a Natura 2000 területek,

d)     kiemelten fontos Érzékeny Természeti Terület,

e)     ökológiai hálózat,

f)      a védett természeti terület védőövezete (puffer terület),

g)     a törvény erejénél fogva védett, ex lege védett kunhalmok, szikes tó.

(2)  A kunhalmok mesterséges eredetű földtani képződmények. A kunhalmok területén a szintvonalakhoz, a kiemelkedésekhez igazítottan a szántóföldi művelést meg kell szüntetni, azokon csak gyepesítést lehet kialakítani és fenntartani.

(3)  A helyi természetvédelmi területeket és egyedeket a védelmükről szóló önkormányzati rendelet szerint kell fenntartani és védeni.

Általános biztonsági előírások

44.§

Közlekedési létesítmények védőterületei

Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50-50 m-en, és a vasútvonalak szélső vágánytól mért 50-50 m-es távolságán belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulása esetén az 50 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

45.§

Önálló antenna-berendezések és szélkerék elhelyezése

Mobiltelefon átjátszót, önálló antennaépítményt, szélturbinát tilos létesíteni helyi értékvédelmi területen. Természetvédelmi területen ezek kizárólag az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.

46.§

Bányászati érdekek védelme és tilalma

(1)       Tilos a meglevő bányatelken kívül külszíni bányát nyitni a település közigazgatási területének a 4205 számú és a 4231 számú utaktól északra eső részén. A meglevő bányát rekultiválni kell és a bányatelket fokozatosan meg kell szüntetni.

(2)   A szénhidrogén-bányászat létesítményeit is csak úgy szabad elhelyezni, ha azok a táj- és természetvédelem érdekeit nem sértik.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47.§.

(1)       elen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2)      E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfeleltetést szolgálja.

(3)    Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város helyi építési szabályozásáról szóló 1/2004. (II. 2.) számú rendelete.

3. melléklet

Állattartó létesítmények védőtávolságai

1.      A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0 m, fúrt kúttól min. 5,0 m távolságra helyezhető el.

2.      A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0 m, fúrt kúttól min. 10,0 m, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0 m, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0 m távolságra legyen.

3.      Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha:

a)     az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és

b)     az épület állékonyságát nem veszélyezteti.

4.      Méheket egészségügyi, oktatási és nevelési intézmény telekhatárától 250 m-en belül tilos tartani.

A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények (kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő) elhelyezési távolsága lakóépülettől (a távolság méterben):

6. táblázat

ke: külön engedély alapján az illetékes népegészségügyi, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével

kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb

nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés

Országosan védett művi értékek

7. táblázat

Helyi védett művi érték

8. táblázat

                                                           Helyi védelemre javasolt művi érték

9. táblázat

                                               Régészeti lelőhelyek

10. táblázat