Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az önkormányzati vagyonról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

2. §

E rendelet 2014. június 2-án lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

3. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dévaványa, 2014. május 23.

4. melléklet a 20/2014.(V.30.) önkormányzati rendelethez

A nyilvános versenytárgyalás formái és szabályai

Ezen szabályzat célja, hogy megállapítsa a nyilvános versenyeztetés (továbbiakban: ver­senytárgyalás) formáit és általános szabályait és ezzel biztosítsa megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) pályáztatás, vagy árverés útján történhet.

1. A pályáztatási eljárás alapelvei

1.1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben beérkezett pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

1.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

1.3. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles biztosítani, köteles biztosítani továbbá a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

1.4. A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen szabályzatban foglalt előírásait betartani.

2. Pályáztatás

2.1. A pályázat kiírása, meghirdetése

2.1.1. A pályázatok nyilvánosak.

2.1.2. A nyilvános pályázatot értékhatártól függően - a rendelet 14. § (5) bekezdése szerint - egy megyei napilapban, a helyi újságban, a helyi kábeltelevízióban, a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően kell meghirdetni.

2.1.3. A pályázati eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval közölt, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat.

2.1.4. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé.

2.1.5. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a)      a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

b)      a pályázat célját, jellegét, és azt, hogy egyfordulós;

c)      a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését;

d)     az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;

e)      az ajánlati kötöttség időtartamát;

f)       pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;

g)      a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

h)      a részletes pályázati kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésére bocsátása esetén, ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

2.1.6. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell:

a)      az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, az ellátandó szolgáltatás részletes leírását, adatait, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat;

b)      a részletes eljárási rendet;

c)      az ajánlatok elbírálásának menetét, szempont-rendszerét, külön kiemelve:

-          az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell;

-          azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen;

-          az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat;

-          valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését.

d)     az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját;

e)      az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást;

f)       a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó lehetőséget, illetve ennek feltételeit;

g)      a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés, szolgáltatás feltételeit,

h)      azt a követelményt, hogy a pályázó csatolni köteles a referencia munkáit, pénzintézeti igazolást a hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, cégkivonatot, illetve vállalkozói igazolványt, 30 napnál nem régebbi igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs,

i)        amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart.

2.1.7. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol köteles benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

2.1.8. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást, sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

2.1.9. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

2.1.10. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

2.2. Pályázati biztosíték, ajánlati kötöttség, pályázat visszavonása, kizárás

2.2.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

2.2.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, betétkönyv, értékpapír. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.

2.2.3. Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

2.3. Ajánlati kötöttség

2.3.1. A pályázó az ajánlathoz a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

2.3.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

2.3.3.A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha a kiíró a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívja fel.

2.4. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

2.4.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

2.4.2. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

2.4.3. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró – a pályázat lezárása után – a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek. Amennyiben nem felel meg a követelményeknek, újabb pályázati kiírás mellett dönthet. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni.

2.4.4. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja az ajánlatát.

2.4.5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

2.5. A pályázati ajánlat

Ajánlatok beérkezése, elbírálása

2.5.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

a)      a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

b)      a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról,

c)      a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről.

2.5.2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

2.5.3. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

2.5.4.Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

2.6. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

2.6.1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra.

2.6.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselője az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

2.6.3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

2.6.4. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

2.6.5. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.

2.6.6. Az ajánlatok értékeléséhez az előkészítést végző személy információkat köteles beszerezni a pályázók megbízhatóságáról, a pályázatban megjelölt referencia munkák alapján.

2.7. A pályázat elbírálása

2.7.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró értékeli és bírálja el.

2.7.2. Érvénytelen az ajánlat, ha:

a)      olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

b)      az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

c)      az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, jogszabályokban valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

d)     biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e)      amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti;

f)       olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben tartozása van, továbbá aki szerződésbe foglalt vállalásait nem teljesítette.

2.7.3. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásban foglaltaknak.

2.7.4. Ha a kiírás másként nem rendelkezik az ajánlatokat tizenöt napon belül kell elbírálni.

2.7.5. A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

a)      a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozója,

b)      munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján közvetlen felettese, vagy beosztottja,

c)      szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d)     ha a pályázó jogi személy, vagy cég annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.

2.7.6. A 2.7.5 bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).

2.7.7. A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, a 2.7.5., 2.7.6. bekezdésekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

2.7.8. Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

2.7.9. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

2.7.10. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem.

2.7.11. Eredménytelen a pályázat, ha:

a)      a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b)      a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más a pályázatra vonatkozó előírásnak,

c)      a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött,

d)     a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

2.7.12. Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az elbíráló az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A kért adatok, kérdésekre adott válaszok azonban a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezhetik.

2.7.13. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

2.7.14. A kiíró a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényesen ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

2.7.15. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

2.7.16. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese.

2.7.17. Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.

2.7.18. A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellék kötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

2.7.19. A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül az ajánlati kötöttség időtartama alatt megkötni.

3. Árverés

3.1. Az árverés kiírása

3.1.1. Az árverést árverési hirdetmény közzétételével kell kiírni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

a)      árverező megnevezését, székhelyét,

b)      árverés helyét, és idejét,

c)      árverésre kerülő vagyontárgyat / vagyonrészt, illetve árverésre kerülő helyiség nevét, címét, jelenlegi hasznosítottságát, továbbá a kikiáltási árat,

d)     tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy:

-          az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve adhat az árverésre történő részvételre képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére a letéti díj letétbe helyezésre került, győztessé nyilvánítása esetén – egyéb kizáró okok hiányában – Dévaványa Város Önkormányzata kizárólag vele köti meg az adásvételi szerződést,

-          adásvételi szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésére,

-          a kiíró által meghatározott egyéb feltételek.

e)      Amennyiben szükséges az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni,

f)       tájékoztatást a részvétel feltételeiről, így arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző 3. napig hol lehet jelentkezni,

g)      az árverési előleg összege letétbe helyezésének módját és idejét,

h)      azt a követelményt, hogy az árverező 30 napnál nem régebbi igazolást köteles becsatolni arról, hogy semmiféle köztartozása nincs,

i)        a 3.2.1. – 3.2.3. pontban foglalt szabályokat.

3.1.2. A hirdetményt a Képviselő-testület döntése szerint kell közzétenni az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően a helyi újságban, illetőleg egy megyei napilapban.

3.1.3. Az árverés visszavonása esetén a hirdetmény visszavonásáról a 3.1.1. pontban foglaltak szerint kell gondoskodni az árverést megelőző 5. napig.

3.2. Az árverésen történő részvétel feltételei, az árverési vevő kötelezettségei

3.2.1. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá letéti díjként a kikiáltási ár 10 %-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

3.2.2. Az árverési vevő letétbe helyezett letéti díját be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

3.2.3. Az árverési vevő köteles a szerződést az árveréstől számított 15 napon belül megkötni, a teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy azt megelőzően megfizetni.

Amennyiben ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti, és az árverést sikertelennek kell minősíteni, vagy a második legjobb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni. A második legjobb ajánlatot tevő az árverésen vállalt ajánlatához legalább 30 napig, illetve annál hosszabb időtartamnál az általa vállalt időpontig kötve van.

3.2.4. Amennyiben a második legjobb ajánlattevő nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy a vételárat nem egyenlíti ki határidőn belül, az árverést ez esetben eredménytelennek kell nyilvánítani.

3.2.5. A második hivatalos eredményhirdetésre az árverést követően a második ajánlattevő általi teljesítés után, de legkésőbb az árverés lebonyolítását követő 30 napon belül kerül sor.

3.2.6. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

3.2.7. Az ajánlattevő személyazonosságának igazolását követően az árverésen történő adategyeztetésnél köteles bemutatni az árverés vezetőjének:

a)      a letéti díj letétbe helyezésének igazolását,

b)      a 3.1.1. pont szerinti meghatalmazást,

c)      a 30 napnál nem régebbi köztartozás mentességről szóló igazolást.

3.3. Az árverés lebonyolításának szabályai

3.3.1. Az árverést a Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság elnöke vezeti.

3.3.2. Az árverések nyilvánosak, azon az Önkormányzat képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselőik, a sajtó képviselői, és más érdeklődők is részt vehetnek.

3.3.3. Az árverés vezetőjének feladata:

a)      gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,

b)      gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől jól elkülöníthetően foglaljanak helyet,

c)      jelenlevőket számba veszi,

d)     tájékoztatást ad az ajánlattevők részére az előnyben részesülő elővásárlási joggal rendelkezőkről,

e)      tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,

f)       az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,

g)      mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást,

h)      dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről,

i)        intézkedik a visszafizetendő árverési előlegekről.

 3.3.4. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyon(rész) kikiáltási árát, az árverés vezetőjének közölni kell az ajánlati licitlépcsők mértékét, majd fel kell hívni a résztvevőket ajánlatuk megtételére.

3.3.5. A licitálásban részt vevők kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverés vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget, s ki az, aki a további ajánlattételben nem vesz részt.

3.3.6. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

3.3.7. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

3.3.8. Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot, vagy szerzi meg a bérleti jogot (használati jogát) és léphet a dolog birtokába.

3.3.9. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik.

3.3.10. Az árverésről készült jegyzőkönyvet, a Pénzügyi Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő és a második legjobb ajánlattevő személy írja alá.

3.3.11. Az árverésen nyertessel kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata.

3.3.12. A szerződés aláírására a Polgármester jogosult.