Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2019. (X.25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 06. 28- 2022. 09. 30Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2019.(X.25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról1
Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dévaványa Város Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat)
(2)2 Székhelye: 5510 Dévaványa, Árpád utca 1.
(3) Az önkormányzat működési területe Dévaványa város közigazgatási területére terjed ki.
(4) Az önkormányzat telephelyei:
a) 5510 Dévaványa, Sport u. 5. (Dévaványai Strandfürdő és Gyógyászat, Ifjúsági tábor)
b) 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 9. (Védőnői Szolgálat)
c) 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 8. (Vendégház)
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(6) A Képviselő-testületet 8 fő települési képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A Képviselő-testület létszáma: 9 fő.
(7) Az önkormányzat települési képviselői névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlaja.
(2) Dévaványa város címere: Kerek talpú pajzs kék mezejének zöld udvarán jobbra vágtató ezüst paripa, rajta ezüst szegélyű vörös süveges, vörös öltözékű, ezüst öves, fekete csizmás lovas ül. Ezüst szegélyű vörös mentéje panyókára vetve; arca, kezei természetes színűek; bajsza, haja fekete. Jobbjában aranyos markolatú ezüst szablyát emel feje fölé, baljában a fekete kantárt fogja. Nyeregtakarója kék szegélyű vörös, nyerge ezüst.
A pajzson enyhén jobbra forduló, természetes színű, pántos tornasisak helyezkedik el, nyakában arany medalionnal. A sisakon ötágú, nyitott, leveles arany korona van. A sisakdísz balról jobbra kinyúló, természetes színű páncélos, vágott kar, kezében - a pajzskép egy motívumát ismételve - aranyos markolatú ezüst szablyát tart. A foszlányok, akantuszlevelet mintázva, jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst.
(3) Dévaványa város zászlója: Dévaványa város zászlója téglalap alakú, szélén rojtokkal, színe krémszín. A város címere a zászló közepén helyezkedik el függőlegesen, alatta enyhe ívben DÉVAVÁNYA felírás. A zászló rojtjainak színe: váltakozva égszínkék, aranysárga, piros és fehér színű fonal
(4) Dévaványa Város Önkormányzatának pecsétje: Dévaványa Város Önkormányzatának pecsétje kör alakú, középen a város címere, körben a következő felirattal: BÉKÉS MEGYE DÉVAVÁNYA.
(5) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) A Képviselő-testület által adományozott címeknél, kitüntetéseknél.
b) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban.
c) Egyéb protokolláris iratokon, okleveleken.
(2) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Székelykeresztúr Város Önkormányzatával.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Dévaványai Hírlap. Az önkormányzati lap megjelenésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztató kötelezettségének, valamint elősegíti a város hely- és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatainak ellátását is.
(2) Az önkormányzati lap alapítója és kiadója: Dévaványa Város Önkormányzata.
(3) Az önkormányzati lap működését a felelős szerkesztő irányítja, akinek a személyéről alapítói jogkörében eljárva a Képviselő-testület dönt. A felelős szerkesztő személyére a Polgármester tesz javaslatot. A kiadványszerkesztés a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben történik.
(4) Az önkormányzati lap havonta jelenik meg.
(5) Az önkormányzati lapnak tartalmaznia kell különösen:
a) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
b) a fontosabb helyi társadalmi eseményeket,
c) hirdetéseket is közölhet, melynek megszervezése a szerkesztőség feladata.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § (1) A Képviselő-testület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt feladatokat intézménye, önkormányzati tulajdonú gazdasági társasága, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.
(2) A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a gazdasági programjában meghatározott módon és az éves költségvetésében meghatározott mértékben önként vállalja:
a) strandfürdő, reumatológiai szakrendelés és gyógyászat, valamint szálláshely működtetését,
b) az idegenforgalmi feladatok finanszírozását, az idegenforgalom fejlesztését,
c) önkormányzati vendégház működtetését,
d) testvérvárosi kapcsolat ápolását,
e) helytörténeti gyűjtemény működtetését,
f) helyi újság kiadását,
g) helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását,
h) mezőgazdasági termelést és értékesítést,
i) a vállalkozások munkahelyteremtő támogatását,
j) a lakáshoz jutók otthonteremtési támogatását,
k) fiatalok életkezdési kiegészítő támogatását,
l) Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatot,
m) a sport támogatását, sporttelep és sportpálya fenntartását,
n) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködést, a civilszervezetek támogatását,
(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.
(5) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.
7. § (1) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
(3) A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat – és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:
a) a foglalkoztatásban,
b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,
c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban
(4) A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.
A képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testületet a polgármester előterjesztése alapján éves munkatervet állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) a bizottságok tagjaitól,
c) a jegyzőtől, a hivatal irodavezetőitől,
d) a nemzetiségi önkormányzattól,
e) a helyi politikai és civil szervezetektől,
f) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A munkaterv a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját a munkatervébe foglalja.
A Képviselő-testületi ülés előkészítése
9. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket papíralapon, valamint elektronikus úton kell továbbítani a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak részére.
(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület bizottságának éves munkatervében kell rögzíteni.
(3) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.
A Képviselő-testület ülése
10. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) az önkormányzati hivatal irodavezetőit,
h) napirendi pontok előadóit,
i) az önkormányzat jogi szakértőjét,
j) szükség szerint egyéb szakértőket,
k) a helyi rendőrőrs parancsnokát.
(2) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján az önkormányzati hivatal gondoskodik.
11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.
(4) Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.
(5) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a 3. mellékletben foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.
Az előterjesztés
12. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányulhat,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(2) Döntést igénylő javaslat előterjesztésére jogosult:
a) a polgármester, és az alpolgármester,
b) a témakör szerinti illetékes bizottság,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző és az önkormányzati hivatal köztisztviselői,
e) az önkormányzati intézmények vezetői.
13. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban nyújtható be.
(2) Szóbeli előterjesztés kivételesen tárgyalható, a számszaki adatokat, tartalmazó előterjesztést mindig írásba kell foglalni.
(3) Kizárólag írásban nyújtható be:
a) önkormányzati rendeletalkotásra,
b) intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,
c) helyi népszavazás kiírására,
d) költségvetésre és zárszámadásra,
e) önkormányzati vagyonnal történő rendelkezésre vonatkozó előterjesztés.
(4) Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.
14. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy illetve szervezet megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minősített többség esetén hivatkozással az Mötv. vagy az arról rendelkező önkormányzati rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját
b) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
c) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
d) a jogszabályi felhatalmazást,
e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,
f) a szakértői véleményeket,
g) a költségkihatásokat,
h) a határozati javaslatot, amennyiben az ügy tárgya megengedi, alternatív határozati javaslatokat,
i) a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtási határidő megjelölését.
(2) Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal a Jegyzőnél kell leadni írásban és elektronikus formában is.
(3) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményével kerülhet a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
(4) Rendkívüli indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.
(5) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal irodavezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.
15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár részt vehet.
(2) A Képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.
(3) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.
A tanácskozás rendje
16. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,
b) beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,
c) napirendek előtti felszólalás biztosítása a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez, továbbá ünnepi, díjátadásai és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,
d) az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,
e) napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,
f) napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,
g) az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:
ga) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,
gb) rendre utasítja azt, aki a Képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít,
gc) ismétlődő rendzavarás esetén – a települési képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
gd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre
ge) ismételt rendzavarás esetén berekeszti az ülést.
h) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,
i) biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,
j) berekeszti az ülést.
(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban meg kell jelölni az elnapolás határidejét.
(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.
(6) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.
17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:
a) megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.
b) lehetőséget biztosít a téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.
c) mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.
d) a vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.
e) ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.
(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.
(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.
(4) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.
A szavazás rendje
18. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő egymillió forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
c) önkormányzati kitüntetés, elismerő cím adományozásához,
d) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,
e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
f) hitelfelvételhez,
g) állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.
(3) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.
(4) A titkos szavazás kivételével névszerinti szavazás rendelhető el a 18. §-ban meghatározott esetekben.
(5) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(6) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. A titkos szavazást a Gazdasági Ügyrendi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(7) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.
(8) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
A szavazás módja
19. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésen napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:
a) ha a szavazás eredményeként az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,
b) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,
c) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.
(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
Kizárás, személyes érintettség
20. § (1) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirendi tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.
(2) Amennyiben a döntéshozatal során a települési képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben fennálló személyes érintettségét és az elmulasztás ténye a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt bizonyítást nyer, az elmulasztás tényéről a képviselő-testület nyilvános ülésén határozatot hoz.
(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő által leadott szavazat nélkül nem lenne meg a döntéshez szükséges többség, úgy a polgármester a következő képviselő-testületi ülésre ismét előterjeszti a döntést igénylő ügyet.
A rendeletalkotás eljárási szabályai
21. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:
a) önkormányzati képviselő,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,
d) nemzetiségi önkormányzat,
e) a helyi politikai vagy civil szervezetek vezetői.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokaival.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal.
(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:
a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,
b) kijelöli a rendelettervezet előkészítő szervét,
c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét.
(5) A rendelet tervezetet a jegyző vagy a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerinti illetékes belső szervezeti egysége készíti el.
(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:
a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,
b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,
c) a lakossággal.
(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.
(8) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt az önkormányzat honlapján legalább 8 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.
22. § (1) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik a kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.
(2) A rendeletek közzétételének módja:
a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.
(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányai az Önkormányzati Hivatalban tekinthetőek meg.
A rendelet nyilvántartása
23. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.
(2) A rendelet nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát,
b) a megalkotás időpontját,
c) hatályba lépésének időpontját,
d) megjegyzés rovatban a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját.
(3) A nyilvántartások vezetéséről a jegyző az önkormányzati hivatal útján köteles gondoskodni.
Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat
24. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.
(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.
(4) Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.
Az ülés jegyzőkönyve
25. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:
a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
b) a jelenléti íveket,
c) titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.
(4) A jegyzőkönyvet a Békés Megyei Kormányhivatalon kívül meg kell küldeni a Ladányi Mihály Könyvtár részére.
(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.
26. § (1) A normatív határozatokat a 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
(2) A képviselő-testület és szervei határozatait naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.
(3) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:
a) Dévaványa Város Képviselő-testülete: Dv. Kt.
b) Dévaványa Város Képviselő-testületének Gazdasági és Ügyrendi Bizottsága: Dv. Kt. Gü. Biz.
c) Dévaványa Város Képviselő-testületének Ifjúsági- Kulturális és Sport és Bizottsága: Dv. Kt. Ifj.. Biz.
d) Dévaványa Város Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága: Dv. Kt. Szeü. Biz.
e) Dévaványa Város Polgármestere: Dv. Polgm.
f) Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Dv. Jegyz.
(4) Az (3) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.
A közvélemény tájékoztatása
27. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorleosztó hálózaton elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.
(2) A polgármester a regionális és helyi sajtó, valamint internetes hírportál útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.
(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvét, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.
(4) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak az önkormányzat internet portálján kell nyilvánosságra hozni.
(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők az önkormányzati hivatal szervezési irodájában, illetve a Ladányi Mihály Könyvtárban is.
A képviselő-testület bizottsága
28. § (1) A Képviselő-testület, bizottságai:
a) Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő
b) Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő
c) Szociális és Egészségügyi Bizottság megnevezéssel állandó bizottságokat alakít.
tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő
(2) A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(3) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételében, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
(5) A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak, illetve az összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
(6) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
29. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti le.
(2) A bizottságok belső működésük részletes szabályait a Mötv. és az Szmsz. keretei között maguk állapítják meg.
(3) A bizottságok munkaterv alapján, és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.
(4) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek. A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön-külön, bizottságonként kell vizsgálni. A bizottság ülését az ügy(ek) tárgya szerint leginkább illetékes bizottság elnöke vezeti.
(5) A bizottságok választási ciklusonként 1 alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.
30. § (1) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület két egymást követő ülésén nem vesz részt és hiányzását nem igazolta, a soron következő hónaptól kezdődően a tiszteletdíj 50 %-ával csökkentett mértékű juttatásra jogosult.
(2) Ha a bizottsági tag a bizottság két egymást követő ülésén nem vesz részt és hiányzását nem igazolta, a soron következő hónaptól kezdődően a tiszteletdíj 50 %-ával csökkentett mértékű juttatásra jogosult.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései alapján megállapított csökkentés hat hónapra szól. Amennyiben a képviselő, vagy a bizottsági tag ismételten igazolatlanul hiányzik, a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésekről úgy a teljes tiszteletdíj megvonásának van helye a soron következő hónaptól.
(4) A távollétet írásos formában szükséges bejelenteni, úgy, hogy az az (5) bekezdésben meghatározott személy részére legkésőbb az ülés napján 12 óráig megérkezzen.
(5) A távollétet
a) képviselő-testületi ülés esetén a polgármesternek, vagy távolléte, akadályoztatása esetén valamelyik alpolgármesternek,
a) bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének kell jelezni, aki a hiányzás igazolt vagy igazolatlan jellegét megállapítja és az ülésen közli.
(6) A bizottság elnöke a távollétét a polgármesternek, vagy annak távolléte, akadályoztatása esetén valamelyik alpolgármestereknek jelenti be.
(7) Nem minősül igazolatlan hiányzásnak:
a) a keresőképtelenséggel járó betegség,
b) a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján közfeladat ellátása céljából történő távollét,
c) foglalkozással összefüggő hivatalos kiküldetés,
d) egyéb méltányolható, rendkívüli nem várt indok.
A helyi nemzetiségi önkormányzat
31. § (1) A Képviselő-testület az olyan tartalmú normatív rendelkezését, amely törvény által meghatározott nemzetiségi jogokat, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti, azt a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A (1) bekezdésben foglalt döntési javaslatot és a döntést megalapozó írásos előterjesztést a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Képviselő-testület ülését megelőző 30. napig kell megküldeni.
(3) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:
1. az önkormányzat székhelyén kijelölt helyiség biztosítása a testületi ülések megtartásához,
2. az önkormányzati hivatalban ügyintézési és önkormányzati feladat ellátási hely térítésmentes biztosítása,
3. a b) pontban biztosított helyiséget terhelő közüzemi költségek viselése,
4. a testületi működéshez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló a személyi feltételeket biztosítása,
5. a testületi működés és a testületi ülések előkészítése feltételeinek (meghívók, előterjesztések, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, sokszorosítása) biztosítása,
6. a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinációjának, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által hozott döntések nyilvántartásának, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok, továbbá a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásához kijelölt ügyintéző köztisztviselő biztosítása.
A polgármester
32. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester fő feladata:
a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) a képviselők és bizottságok munkájának segítése,
d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.
(3) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.
(4) A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg.
(5) A polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.
Az alpolgármester
33. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat.
(3) Az alpolgármester minden hét pénteki napján 13 és 14 óra között ügyfélfogadást tart.
(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.
A Jegyző
34. § (1) A jegyző feladata különösen:
a) az SZMSZ-nek megfelelően előkészíti a képviselő-testületek és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének ülését, a bizottságok és a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
c) ellátja a Képviselő-testületek és a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a Polgármesterekkel együtt aláír,
e) szervezi a képviselő-testületek rendelkezéseinek végrehajtását
f) tájékoztatja a Polgármestereket, az Alpolgármestereket, képviselőket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
g) ellátja közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
h) szervezi a hivatal felvilágosító munkáját,
i) ellátja a választási iroda vezető feladatait.
j) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
k) évente beszámol a Képviselő-testületeknek a közös hivatal tevékenységéről.
(2) A Jegyző az önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjének megfelelően ügyfélfogadást tart.
(3) A Jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, a polgármester – legfeljebb hat hónap időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására.
Közös Önkormányzati Hivatal
35. § (1) Dévaványa Város Önkormányzata, Ecsegfalva Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.
(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal
(3)3 A közös hivatal székhelye: 5510 Dévaványa, Árpád utca 1.
(4) A közös hivatal állandó kirendeltsége: Ecsegfalvi Kirendeltség, 5515 Ecsegfalva, Fő út 67.
(5) A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:
a) Igazgatási és szervezési Iroda
b) Műszaki iroda
c) Gazdálkodási Iroda
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az irodák belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Lakossági Fórumok
36. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás
b) várospolitikai fórum
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi sajtón keresztül történő tájékoztatása.
Közmeghallgatás
37. § (1) A Képviselő-testület minden évben testületi ülés keretében legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson a város polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb plakátokon, a Dévaványai Hírlapban és a helyi tévé útján meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni. A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell megválaszolni.
Várospolitikai Fórum
38. § (1) A Képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal február hónapban előre meghirdetett várospolitikai fórumot tart.
(2) A várospolitikai fórumon a képviselő-testület tájékoztatja a lakosságot
a) az önkormányzat elmúlt évi munkájáról,
b) az elmúlt évi költségvetés teljesítéséről,
c) a tárgyévi költségvetési koncepcióról,
d) véleményezteti a tárgyévben tervezett fejlesztéseket,
e) ismerteti a település legszélesebb rétegeit érintő tervezeteket,
f) biztosítja a véleménycserét.
(3) A várospolitikai fórumon a város polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(4) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
(5) A várospolitikai fórum idejéről, helyéről, illetve a várospolitikai fórum tárgyáról a lakosságot legalább 10 nappal korábban a hirdetmények útján, a Dévaványai Hírlapban, valamint a helyi tévén keresztül tájékoztatni kell.
(6) A fórumról emlékeztető készül.
39. § A település lakosai, illetve a képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik – a munkatervben szereplő közmeghallgatáson vagy várospolitikai fórumon túl – a közvetlen tájékoztatás, illetve a lakosság fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében lakossági fórum tartását. Ezekben az esetekben a képviselő-testület az adott témában köteles fórumot tartani.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
40. § A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizálja és realizálja.
A vagyon
41. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.
(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
Gazdálkodás, ellenőrzés
42. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához költségvetési szervet vagy gazdasági társaságot hoz létre. A költségvetési szervek évente külön jogszabályban meghatározott módon elemi költségvetést készítenek és beszámolnak a Képviselő-testület felé.
(2) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az éves beszámoló (zárszámadás) felülvizsgálata során az Önkormányzat:
a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét.
b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módja függvényében (normatív, feladat, intézményfinanszírozás) a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,
c) értékeli az eredeti, a módosított terv – és tényadatok eltérését,
(3) A költségvetési szervek beszámolásához a Képviselő-testület minden év január 31-ig a - polgármester javaslata alapján – előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójára figyelemmel.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait külsős szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés útján látja el.
(6) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület novemberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.
(7) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettetvezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.
Vagyonnyilatkozat
43. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát az önkormányzati hivatal személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.
(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.
Záró rendelkezések
44. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2019. október 28-án lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2014.(V.30.) önkormányzati rendelet.
1. függelék
1. Valánszki Róbert
2. Ambruzs-Szabó József
3. Dr. Ágoston Sándor
4. Földi Imre
5. Kiss Károly
6. Kónya Dávid János
7. Mile Lajos
8. Nyuzó Marietta
9. Purger Ferenc
2. függelék
1. melléklet
2. melléklet
1. Első fokú hatósági jogkört gyakorol az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint:
a) elemi kár, katasztrófa helyzet, temetkezés, születési támogatás, meningococcus baktérium elleni, pneumococcus baktérium elleni védőoltás támogatása.
b) köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezés.
2. Az önkormányzat vagyonrendelete alapján dönt:
Az önkormányzati hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet az önkormányzati vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről.
a) a nettó 1.000.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
b) a nettó1.000.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
3. Az önkormányzat költségvetési rendelete alapján dönt:
a) az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről,
b) a központi céljellegű – mérlegelést nem igénylő – pótelőirányzatok saját hatáskörbe történő elosztásáról,
c) az intézményvezető írásban benyújtott és kellően alátámasztott kérelme alapján az intézmény pénzellátásának havi keretösszegét megemelheti.
4. A lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján:
a) nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és helyiségekről,
b) kérelemre dönt a bérlőkijelölési joggal nem terhelt közérdekű célú szolgálati lakások bérbeadásáról. E rendelet alapján meghatározza a bérlet időtartamát, létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a bérlő jogait és kötelezettségeit,
c) a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggő – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi lakásrendeletben meghatározott – hozzájárulásokat és jognyilatkozatokat megadja, a szükséges megállapodásokat megköti,
d) megköti a lakásbérleti szerződéseket.
5. A talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet alapján:
kérelemre mentességet adhat a talajterhelési díj megfizetése alól annak a kérelmezőnek, akiknek vízfogyasztása nem haladja meg éves átlagban a havi 2 m3-t és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 %-át.
6. A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján
a) megadja, visszavonja a közterület-használati engedélyeket,
b) mentességet ad a közterület-használati díj fizetése alól,
c) ellenőrzi a közterület-használat szabályszerűségét.
7. A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján a szociális földprogramba bevont személyekkel együttműködési nyilatkozatot ír alá, vagy munkaszerződést köt.
8. A közterületek elnevezésének, azok jelölésének, és a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján a hivatal útján gondoskodik a hiányzó és olvashatatlanná vált utcai név- és számtáblák évenkénti számbavételéről, ellenőrzéséről.
II.A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök és hatósági jogkörök:
1. A Bizottság első fokú hatósági jogkört gyakorol az Önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerinti hatáskörökben:
a) a rendkívüli települési támogatás elbírálása; kivéve a polgármesterre és a jegyzőre átruházott ellátások
b) a Szociális Földprogram elbírálása.
c) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás,
d) tüzelőanyag támogatás
2. Gazdálkodik a szociálpolitikai kerettel, felhasználása területén együttműködik a Gazdasági- Ügyrendi Bizottsággal.
3. A lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet alapján dönt:
a) a szociális bérlakás bérlőkijelöléséről,
b) a lakbértámogatás mértékéről.
4. A fiatalok életkezdési kiegészítő támogatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján dönt az életkezdési kiegészítő támogatás megállapításáról.
1. Az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint:
a) önkormányzati vagyon hasznosítása esetén (bérbeadás, elidegenítés) lebonyolítja a versenytárgyalást,
b) ellenőrzi a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyontárgy hasznosítását.
2. A helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatására kiírt pályázat alapján
a) ellenőrzi, hogy a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel-e a kérelem,
b) hiányos kérelem esetén 30 napos határidővel hiánypótlási felhívást bocsát ki,
c) helyszíni ellenőrzés során jogosult a kérelemben foglaltak valóságtartalmának ellenőrzésére.
3. Végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát. Gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
Ellátja a képviselői összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát.
3. melléklet
1. kezdeményezi, előkészíti feladatkörében eljárva a képviselő-testület döntéseit,
2. szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását;
3. ellenőrzi feladatkörében eljárva a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
4. dönt:
a) a bizottsági döntéshozatalból való kizárásról;
b) az ágazatához tartozó mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, ill. amelyekben való döntést részére a képviselő-testület meghatározta;
1. benyújtja a képviselő-testület által meghatározott tárgykörű előterjesztéseket;
2. megtárgyalja az ágazatához tartozó, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
3. közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában;
4. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;
5. évente beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozatairól;
6. választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek.
1. Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladat - és hatáskörei:
Az önkormányzatnál és intézményénél:
1. figyelemmel kíséri
a) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
b) az önkormányzati rendeletek hatályosulását, kezdeményezi módosításukat, illetve hatályon kívül helyezésüket;
c) a város bűnmegelőzési programjának végrehajtását;
d) a város közrendjének, közbiztonságának alakulását;
e) a település épített és természeti környezetének védelmével kapcsolatos feladatok ellátását;
f) a települési állattartás helyzetét;
g) a környezet védelmét és a természetvédelmet szolgáló jogszabályok betartását, kezdeményezi, illetve véleményezi e tárgykörben helyi szabályok, rendeletek alkotását;
h) a rendezési terveket, programokat, kezdeményezi módosításukat.
1. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályok betartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálja továbbá a költségvetés készítésénél – a belső információs rendszerben – használatos nyomtatványok alkalmazását, illetve elvégzi a szükséges korrekciókat;
A vagyonállapotot az éves zárszámadásokhoz csatolt leltárban kell kimutatni, melynek helyességét vizsgálja a Bizottság;
1. közli vizsgálati megállapításait haladéktalanul a képviselő-testülettel;
4. véleményezi:
a) az önkormányzat gazdasági programját;
b) a költségvetés módosítását eredményező, képviselő-testület elé kerülő határozati javaslatokat;
c) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
d) a költségvetési rendelettervezeteket, és a koncepciót;
e) a képviselő-testület elé kerülő, pályázattal kapcsolatos előterjesztéseket;
f) a helyi adóztatási tevékenységről szóló éves beszámolót;
g) más bizottság anyagi kihatással járó döntéseit, valamint az önkormányzat vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit.
h) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
i) az önkormányzat éves közbeszerzési tervét;
j) a közbeszerzési eljárás pályázati feltételeit és a benyújtott pályázatokat;
k) a képviselő-testület éves munkatervét;
l) a rendőrőrs parancsnokának - képviselő-testület elé kerülő - éves beszámolóját;
m) a képviselő-testület elé kerülő szerződés tervezeteket;
n) a kormányhivatal törvényességi észrevételét;
o) a környezetvédelemmel kapcsolatos beszámolókat, a települési környezet állapotát;
p) a város bűnmegelőzési koncepcióját;
1. felülvizsgálja
a veszteség okait, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége veszteségessé válik, vizsgálata alapján intézkedik az okok megszüntetéséről;
1. javaslatot tesz:
a) önkormányzati intézmény alapítására, megszüntetésére, átszervezésére;
b) vállalkozások létrehozására;
c) önkormányzati vagyon hasznosítására, vagyonkezelésbe adására;
d) közbeszerzési pályázati eljárás nyertesére;
e) önkormányzati vagyon ingyenes átengedésére;
f) követelésről történő lemondásról, illetve annak leírásáról a polgári jogviszonyból eredő követelések behajtásának rendjéről szóló szabályzatban foglalt esetekben;
g) az adók, térítési díjak, földhaszonbérek, bérleti díjak mértékére;
h) a munkahelyteremtő, beruházás ösztönző önkormányzati támogatás iránti pályázatok elbírálása során a támogatandó pályázókra és a támogatási összegre;
i) a civilszervezetek támogatására;
j) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó kinevezésekre, vezetői megbízásokra, ezzel egyidejűleg az illetmények, költségtérítések és egyéb járandóságok megállapítására;
k) intézkedés megtételére a közrendvédelemmel foglalkozó szervek felé;
7. állást foglal a vezetői álláshelyekre benyújtott pályázatok érvényességéről;
1. közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének összeállításában.
2. tájékozódik
a stratégiai, a középtávú és az éves belső ellenőrzési tervről, az éves beszámolóról, valamint az egyes ellenőrzési programok végrehajtásáról, melyekről szóló anyagokat a kistérségi társulás belső ellenőrzési csoportja bocsát rendelkezésére.
1. A Bizottság végzi, illetőleg részt vesz az önkormányzati intézmény ellenőrzésében. A Hivatal az ilyen ellenőrzésekről készült jegyzőkönyv egy példányát megküldi a Gazdasági Ügyrendi Bizottság elnökének;
2. A Bizottság előkészíti a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos döntéseket, a földhasznosítással kapcsolatban javaslatot tesz.
3. Koordinálja az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, javaslatot tesz idegenforgalmi kiadványok kiadásának támogatására.
4. Ellenőrzi, kezeli, nyilvántartja:
a) a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatását;
b) a vállalkozásba adott önkormányzati vagyon hasznosítását;
c) a vagyonnyilatkozatokat, lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja;
1. Kapcsolatot tart:a különféle közrend-, polgár-, ifjúság- és családvédelmi, bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel, egyesületekkel, valamint megtárgyalja, illetve elfogadja a tevékenységükről szóló tájékoztatót, illetve beszámolót.
2. Kezdeményezi önkormányzati biztos kirendelését.
3. Felügyeli, illetve ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, a jegyzőkönyvek jogszerűségét, a működés törvényességét.
4. vizsgálja:
a) a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségét, melyről jelentést tesz a képviselő-testületnek;
b) az SZMSZ. hatályosulását, szükség esetén előterjesztést nyújt be annak módosítására;
c) törvényességi, jogszabály-szerkesztési szempontból a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, szabályzatokat, alapszabályokat, alapító okiratokat, társasági szerződéseket és egyéb megállapodásokat;
1. A Képviselő-testület határozata szerint állásfoglalást ad egy-egy készülő törvénytervezettel kapcsolatosan.
19. A Képviselő-testület ülésein lebonyolítja a titkos szavazást
2. Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság feladat – és hatáskörei:
1. közreműködik
a) az önkormányzati kulturális rendezvények szervezésében, a kulturális hagyományok ápolásában, a közművelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatásában;
b) Önkormányzati ügyekben együttműködik az önkormányzat jogtanácsosával, tájékozódik az önkormányzati perek eredményéről;
d) az önkormányzati rendeletek tervezetének kidolgozásában;
e) a város bűnmegelőzési programjának elkészítésében;
2. Összehangolja a testneveléssel és sporttal kapcsolatos városi feladatokat
3. támogatja:
a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását;
b) a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét;
c) a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását;
d) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit;
e) a művészeti alkotó munka feltételeinek javítását, és segíti a művészeti értékek létrehozását, megőrzését;
4. beszámoltatja:
az önkormányzat anyagi támogatásának mértékéig a városi szakmai munkaközösségeket, civilszervezeteket.
5. véleményezi:
a) az ágazatát érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázat tervezeteket;
b) az oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények szakmai beszámolóit;
c) az indítható tanulócsoportok, napközis csoportok, óvodai csoportok számának meghatározását;
d) az óvoda, bölcsőde nyári zárva tartási időszakának időpontját;
e) az oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetői álláshelyére beérkezett pályázatokat;
f) az oktatással, közművelődéssel és sporttal kapcsolatos szakmai koncepciókat, terveket, stratégiákat, (közművelődési koncepció, esélyegyenlőségi terv, sport- koncepció stb.);
g) az oktatási közművelődési, közgyűjteményi intézmények alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatait;
h) a tömegközlekedés helyzetéről szóló beszámolót;
i) a városi rendezvények támogatására vonatkozó előterjesztést;
j) az oktatással összefüggő döntéseket, előkészíti azokat és a Képviselő-testület ülésén ismerteti azokkal kapcsolatos állásfoglalását;
k) helytörténeti kiadványok, könyvek támogatását;
l) a közművelődéssel összefüggő döntéseket, előkészíti azokat és a képviselő-testületi ülésen ismerteti azokkal kapcsolatos állásfoglalását;
m) a település éves ünnepség- és rendezvénytervét.
6. Előkészíti a nemzeti ünnepek és települési rendezvények programját, a városi sportrendezvényeket, gondoskodik azok megszervezéséről.
7. Koordinálja a testvérvárosi feladatokat, szervezi az aktuális programokat.
8. Figyelemmel kíséri:
a) az esélyegyenlőség biztosításának helyzetét;
b) a középiskolai oktatás helyzetét.
9. Javaslatot tesz:
„Dévaványa Kultúrájáért”, „Dévaványa Oktatás Ügyéért”, „Dévaványa Sportjáért”, „Dévaványa Közszolgálatáért” kitüntetésre javasolt személyekre.
3. Szociális és Egészségügyi Bizottság feladat – és hatáskörei:
1. Megállapítja
a) rendkívüli települési támogatásokat,
b) a Szociális Földprogramban résztvevő kedvezményezetteket,
c) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatást,
d) tüzelőanyag támogatást
2. ellenőrzi az ágazathoz tartozó intézmények tevékenységét, a szociális földprogramot;
3. figyelemmel kíséri
a) a lakossági igényeket, és javaslatot tesz az egészségügyi és szociális alapellátás színvonalának fejlesztésére;
b) a foglalkoztatás helyzetét a településen.
4. véleményezi
a) az ágazatát érintő, képviselő-testület elé kerülő pályázat-tervezeteket;
b) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó, éves beszámolót, a település egészségügyi helyzetéről szóló beszámolót;
c) a szociálpolitikával kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, és javaslatot tesz ezek kialakítására;
d) a szociálpolitikai ellátással kapcsolatos rendelettervezeteket;
e) az egészségügyi politikával kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket, és javaslatot tesz ezek kialakítására;
f) az egészségügyi ellátással kapcsolatos rendelettervezeteket.
5. részt vesz az ifjúságot érintő önkormányzati fejlesztési feladatok kidolgozásában;
6. javaslatot tesz
a) a Ladányi Mihály utcai bérlakások bérbeadásakor a bérlő kijelölésére;
b) „Dévaványa Egészségügyéért” és „Dévaványa Szociális Ügyéért” elismerő cím kitüntetettjeire.
Az önkormányzati rendeletet a Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 44. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 1. napjával.
A 2. § (2) bekezdése a Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg. A 2. § (2) bekezdése a Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 35. § (3) bekezdése a Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.