Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 04. 21Dévaványa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás szabályairól
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2), (4) bekezdésében; 6. § (5) bekezdésében; 13. § (1) bekezdésében; 18. § (1), (12) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed Dévaványa Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonába kerülő ingatlanokra, ingókra, vagyoni értékű jogokra, pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre helyi fenntartású könyvtár és helytörténeti gyűjtemény saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog kivéve, ha a dolog nem az önkormányzat tulajdona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, bérleti díjára, elidegenítésére,
b) az éves költségvetés által jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodásra,
c) a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásara.
Az önkormányzati vagyon
1. Törzsvagyon
2. § (1) A törzsvagyon tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. (a továbbiakban: Nvt.) és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint e rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvt. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:
a) köztemetők,
b) strandok,
c) tervtárak terv- és iratanyaga,
d) az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek).
(3) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem jelöl meg.
(4) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a Mötv. és az Nvt. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:
a) erdők,
b) játszó-, pihenő és sportkertek,
c) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.
(5) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:
a) tulajdonba adás,
b) bérbeadás,
c) használatba adás.
(6) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó
a) forgalomképtelen vagyont a rendelet 1. melléklet 1. táblázata,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyont a rendelet 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
2. Üzleti vagyon
3. § (1) Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, így különösen az önkormányzati vagyon részét képező:
a) építési telkek, kül-, és belterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok, zártkertek,
b) önkormányzati lakások,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek és egyéb ingatlanok,
d) állami szerv ingyenes használatában lévő vagyontárgyak,
e) az önkormányzat vállalkozói tevékenysége révén képződő társasági részesedések,
f) vagyoni értékű jogok,
g) értékpapír, részesedés, részvény.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, használatba adásáról, gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.
3. A vagyon minősítése
4. § (1) Ingatlanvagyon szerzése, átminősítése esetén a Képviselő-testület dönt a vagyon besorolásáról, a tulajdonnal való rendelkezés módjáról és feltételeiről. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgynak, vagy annak egy részének átminősítése akkor lehetséges, ha:
a) a vagyontárgy eredeti funkcióját részben, egészben elveszítette, vagy
b) az illeszkedik a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott felhasználási célhoz.
(3) Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak a forgalomképes önkormányzati üzleti vagyonra szabad. Amennyiben a vagyon törzsvagyonba tartásának feltételei megszűntek, úgy az értékesítést megelőzően annak minősítését meg kell változtatni.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vagyonleltár
5. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.
(3) A leltározási tevékenységet háromévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és az önkormányzat államháztartási szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet.
5. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályai
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanvagyon elidegenítése, ingatlanvagyon tulajdoni jogának megszerzése tárgyában kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2) A polgármester dönt
a) az 3.000.000 Ft+ Áfa értékhatárt el nem érő ingatlan vagyon értékesítéséről,
b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő ingó vagyon értékesítéséről, és
c) az 3.000.000 Ft+ Áfa értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg. A döntésről a polgármester a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(3) A Képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(4) Az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. Felhatalmazást kap a polgármester, az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapír forgalom (eladás-vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(5) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás jogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) legfeljebb 200.000,- Ft nagyságú követelés esetén a polgármester gyakorolja
b) 200.000 Ft feletti érték esetén a Képviselő-testület gyakorolja.
(6) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár
d) felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg
e) Bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról egyezség született. Az egyezség tárgya valamilyen a követelés összegével összevethető, szakértő által megállapított értékű dolog, ingóság, vagy ingatlan, vagyonértékű jog, szellemi termék birtokbaadása, amely közvetlen módon alkalmas az önkormányzat vagyonának gyarapításra
(7) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek különösen készletértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból, közterület-foglalási díj és térítési díjhátralékokból származnak.
(8) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt legalább három alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.
(9) A rendelkezés hatálya kiterjed az önkormányzat valamennyi önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményére is.
6. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
7. § (1) Önkormányzati vagyont elidegeníteni, megterhelni, használatba- vagy bérbe adni,
a) ingatlan esetében, ha annak forgalmi értéke a 3.000.000 Ft +Áfa –t meghaladja
b) ingó esetében a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatás felett kizárólag versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés megvalósulhat pályázati eljárás, árverés útján.
(2) A pályázat feltételeit a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület határozza meg. A pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. Árverés esetén az árverést a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökéből és két tagjából álló bizottság folytatja le. Az árverést a bizottság elnöke vezeti, távolléte vagy akadályoztatása esetén bizottság egy kijelölt tagja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő vagyonelem elidegenítéséről, megterheléséről, használatba- vagy bérbe adásáról a polgármester dönt
(4) A versenyeztetési eljárás során e rendelet 4. mellékletében meghatározott formákat és szabályokat kell alkalmazni.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok bérbeadásának feltételei:
a) a bérlet időtartama maximum 10 év, azzal az eltéréssel, hogy a bérleti szerződés utolsó napja minden esetben a gazdasági év végére essen,
b) az árverést követően a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell szerződést kötni.
7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) Az önkormányzat vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan vagyon esetén – kivéve a mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket - egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetében, a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
c) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(3) A forgalmi értékbecslés figyelembevételével meghozott döntésben szereplő érték 12 hónapig vehető figyelembe.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedése
9. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2) A vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedéséről, valamint a vagyon használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság előzetes véleménye alapján dönt.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen:
a) a vagyontárgy pontos megnevezését,
b) azonosító adatait,
c) az ingyenes használatba adás részletes indoklását,
d) a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását,
e) alapító okiratát,
f) bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.
(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát csak szerződéssel lehet kizárólag természetes személynek, vagy az Nvt. alapján átlátható szervezetek részére átengedni, mely szerződésben éves beszámolás kötelezettséget kell előírni az átadott önkormányzati vagyon használatáról.
9. A vagyonkezelői jog
10. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nvt. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog alapításáról a Képviselő-testület esetenként dönt. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A pályázati kiírásnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezésein túlmenően – tartalmaznia kell:
a) az ellátandó önkormányzati feladat pontos meghatározását,
b) a feladat ellátását szolgáló vagyonkezelésbe adandó vagyontárgyak adatait,
c) a feladatellátás elvárt színvonalának meghatározását,
d) a vagyonkezelési jog megszerzése fejében elvárt minimális ellenértéket,
e) a vagyonkezelői jog időtartamát,
f) egyéb lényeges kötelezettségeket, melynek előírása a vagyonkezelési szerződésben várható,
g) a pályázat elbírálásnak szempontjait.
(5) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlásáról évente beszámolni köteles a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát és a szerződésben rögzített egyéb kikötéseket.
(6) Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.
11. § (1) A vagyonkezelő az Áht.-ban foglaltakon felül köteles a rábízott vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek viselésére,
c) jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatosan feladatok ellátására,
f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.
(2) A vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvt. és a Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek a törvényben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.
(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.
(5) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
(6) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltoztatása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
10. Vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése
12. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzését az Áht.-ban foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság útján a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosultak:
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelő vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés során kötelesek:
a) jogaikat úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységüknek megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
c) megállapításaikat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
13. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet.
14. § Ez a rendelet 2022. április 21-én lép hatályba.