1. § A rendelet hatálya kiterjed Dévaványa Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § A rendelet alkalmazása során a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) meghatározott értelmező rendelkezések az irányadók.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadói jogait és egyéb bérbeadói hatásköreit a Képviselő-testületet a (2) bekezdésben foglaltak szerint ruházza át a Polgármesterre.

(2) A polgármester

4. § (1) Lakásbérleti szerződés nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján bérlakásra jogosult.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az alábbi jogcímek alapján adható bérbe:

(3) Lakásbérleti szerződést csak a lakásra, mint önálló rendeltetésű egység egészére lehet kötni. Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

5. § (1) A Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal köteles elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

(3) A Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Szervezési Irodája látja el a nyilvántartás vezetését, az igénylők kérelmének átvételét, megüresedett lakások esetében a pályázatok kiírását, és a lakáskiutalással kapcsolatos adminisztratív teendőket, a szociális rászorultság ellenőrzését.

(4) A Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási Irodája végzi a lakbérfizetéssel és a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos feladatokat, nyilvántartja a lakásokra ráfordított felújítások, karbantartások kiadásait, intézi a lakbér nemfizetéssel kapcsolatos teendőket.

(5) A Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Irodája végzi az önkormányzati lakások esetében a karbantartási, felújítási és egyéb a bérbeadót terhelő műszaki munkálatait.

6. § (1) A szociális bérlakások felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A megüresedett szociális bérlakások szociális jelleggel 2023. július 10. napjától nem adhatók bérbe. Szociális bérlakásra megkötött és még érvényes bérleti szerződés az abban foglalt határozott időre szól, a szerződés tovább nem hosszabbítható. Szociális bérlakásként kiutalt ingatlanok, az azokra megkötött bérleti szerződés lejártát követően költségalapú bérlakásként adhatók bérbe.

7. § (1) A költségalapú bérlakások felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A bérlő kiválasztása elsődlegesen bérlőkijelölés útján történik. Azzal a kérelmezővel kerül sor szerződéskötésre, akinek írásos kérelme az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelel. A kérelmet személyesen a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Szervezési Irodájánál, vagy elektronikus úton az igazgatas@devavanya.hu e-mail címen lehet benyújtani.

(3) Amennyiben az ingatlan megüresedésétől számított 30 nap eltelt és bérleti jogviszonyra kérelem nem érkezett be, úgy az ingatlan bérbeadására pályázat írható ki. Az Iroda a pályázati hirdetményt megjelenteti - az önkormányzat hivatalos újságjában vagy az önkormányzat honlapján.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) Költségalapú bérlakás annak a kérelmezőnek vagy pályázónak adható bérbe, aki:

(6) A pályázatot az nyeri el, akinek az igazolt egy főre jutó jövedelme magasabb. Azonos jövedelem esetében az nyer, akinek a pályázata a legkorábban beérkezett.

(7) A zárt borítékban benyújtott pályázatok bontása a pályázati felhívásban megjelentetett határidőben történik, a jegyző vagy az aljegyző jelenlétében. A bontásról jegyzőkönyv kerül felvételre. A pályázatok eredményéről a Polgármester dönt. A Polgármester a nyertes pályázóval köti meg a lakásbérleti szerződést.

(8) Ha a bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadja és lakbértartozása sincs, részére a kaució összegét vissza kell fizetni. Ha a bérlő karbantartási, vagy lakbérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak a kauciót a lakás rendbetételére, illetve a lakbértartozás csökkentésére kell fordítania.

(9) Ha a bérlő szerződéskötéskor több havi lakbért fizetett meg és a bérleti jogviszony megszüntetésre kerül a fennmaradó befizetett összeg 50 %-ra jogosult.

8. § (1) Az önkormányzat azzal a céllal, hogy a fiatalok meghatározott csoportja részére önálló életkezdésének és családalapításának támogatására legfeljebb kettő évig - elhelyezésük átmeneti megoldásával és takarékosságra ösztönzéssel - segítséget nyújtson fecskelakásokat tart fenn és üzemeltet a Képviselő-testület által jóváhagyott Ifjúsági Cselekvési Tervben foglaltak szerint.

(2) A fecskelakások felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

9. § (1) Munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakást az a személy igényelheti, aki foglalkoztatási jogviszonyban áll – kivéve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – Dévaványa Város Önkormányzatával vagy az általa alapított költségvetési szervekkel és gazdasági társaságokkal.

(2) A munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakást a Polgármesterhez címzett írásbeli kérelem útján lehet igényelni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő személyes adatait, illetve a lakásigénylés célját, indokát, az igénylő lakás-, vagyoni- és jövedelmi viszonyára vonatkozó nyilatkozatát.

(3) A bérleti szerződés csak feltétel bekövetkeztéig, így különösen a munkaviszony, szolgálati jogviszony időtartamára, de határozatlan idejű munkaszerződés esetén is maximum 2 évre vagy a lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető.

(4) Az önkormányzattal munkaviszonyban vagy foglalkoztatási jogviszonyban álló orvosi feladatokat ellátó bérlő esetében a Polgármester a rendelet mellékletében megállapított albérleti díjból 25% mértékű kedvezményt biztosít, egyéb munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlő esetében pedig maximum 25%-ig terjedő kedvezményt biztosíthat.

(5) A munkaviszony, szolgálati jogviszony megszűnését követően a bérlő a bérleményt köteles 30 napon belül az átadáskori állapotnak megfelelően, használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(6) A munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakás bérleti joga nem cserélhető, a bérlakás albérletbe nem adható.

(7) Amennyiben a bérlőnek az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága megszűnik, úgy annak tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a munkaviszony megszűnésének napján írásban bejelenteni a bérbeadó felé. A bérlő a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(8) Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a bérleti jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott változásról történő tudomásszerzés napján szűnik meg, amely esetben a bérlőnek a lakást a felszólítást követő 8 napon belül el kell hagyni.

(9) Abban az esetben, ha Bérlőnek az (1) bekezdésben meghatározott munkahelye megváltozik, megszűnik vagy nyugdíjba vonul és a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a lakás elhagyásáig a lakást jogcím nélkül használja.

10. § (1) A Polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet esetén, méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálata nélkül pályázaton kívül, határozott idejű, maximum egy 1 év időtartamra szóló bérleti jogviszony létesítéséről dönthet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérlet létesítéséről hozott döntés során különösen méltányolható helyzetek:

(3) E jogcímen történő bérlőkijelölés esetében az önkormányzat lakásállományába tartozó valamennyi, bérlővel nem rendelkező költségalapú bérlakás kijelölhető.

11. § (1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt igénylő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, és a bérbe adó erről az igénylőt értesíti.

(3) Az ajánlati kötöttség megszűnéséről szóló értesítés ellen 8 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a bérbe adó a bérbevevővel a szerződést megköti. Az igazolási kérelem elfogadásáról a bérlőkijelölő dönt az igazolási kérelem Hivatalhoz történő benyújtását követő 8 napon belül.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

12. § (1) A bérbeadó által megbízott személy(ek) szükség szerint – az arra alkalmas időpontban - ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. A bérbeadó előzetes szóbeli vagy írásbeli megkeresés alapján jelzi ellenőrzési szándékát és idejét a bérlő felé. Amennyiben az ellenőrzés a Bérlő hibájából kétszeri próbálkozást követően meghiúsul, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) Ha a bérbeadó az ellenőrzés alakalmával megállapítja, hogy a bérlő nem tartja be a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit úgy ennek tényéről a helyszínen jegyzőkönyvet készít a bérlő jelenlétében. A bérbeadó írásban felszólítja a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatra. A bérbeadó a kötelezés teljesítését jogosult ellenőrizni. Amennyiben a bérlő a felszólításban közölt határidőn belül nem tesz eleget a kötelezettségnek úgy a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés azonnali felmondását.

(3) A lakásbérleti szerződés időtartama alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, okát a szükséges igazolások egyidejű csatolásával, írásban a bérbeadó felé köteles bejelenteni a lakásba történő visszatérést követő 8 napon belül. A távollét igazolására elfogadható dokumentumok (szakorvosi igazolások, kórházi záró jelentések, iskolalátogatási igazolás, munkaszerződés) az igazolás benyújtásától számított 90 napnál régebbiek nem lehetnek.

(4) A bérlő indokoltan van távol a lakásból, ha arra

(5) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve azt felhívására sem pótolja, a tulajdonos jogosult a bérleti jogviszony azonnali felmondására.

13. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épületek karbantartásáról, az épületek központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, a közös használatú helyiségek állagában és berendezéseiben bekövetkezett hibák megszűntetéséről.

(2) A bérlő a lakás állagának megóvásáról köteles gondoskodni. A bérlő kötelezettsége minden a lakás, illetve annak berendezéseivel kapcsolatos karbantartás. A bérbeadó a cserét igénylő gépészeti berendezések pótlását köteles elvégezni saját költségére.

(3) A bérlő és a bérbeadó e rendeletben nem szabályozott karbantartási, javítási és felújítási kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

(4) A bérlő a lakásban felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkákat csak a Polgármesterrel kötött írásos megállapodást követően végezhet. A Bérlő feladata, hogy a megállapodás megkötéséhez szükséges a munkákat végző vállalkozó előzetes és részletes költségkimutatása. Ezen megállapodásban szükséges rögzíteni a költségek viselésének mértékét is.

(5) A bérbeadó hozzájárulása, illetve a költségek viselésére vonatkozó megállapodás nem pótolja a munkák elvégzéséhez esetlegesen szükséges hatósági engedélyt, amelyet bérlőnek kell beszerezni.

(6) A lakás állapotának előzetes felmérését, valamint az elvégzett munkák ellenőrzését a bérbeadó által kijelöl személy(ek) végzi(k), amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A költségek viselésére vonatkozó megállapodás, valamint a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítésére irányuló megállapodás csak ezen jegyzőkönyvek birtokában köthető.

(7) Ha az előzetes megállapodás szerint a korszerűsítés költségeit a tulajdonos önkormányzat viseli, de azt a megállapodás alapján a bérlő megelőlegezte, akkor a visszafizetés külön megállapodásban rögzített módon, bérbeszámítás útján történik.

(8) Amennyiben az átalakítással, korszerűsítéssel a lakás komfortfokozata is megváltozik és a felmerült költségeket a bérbeadó viselte, a bérlő köteles a komfortfokozatnak megfelelő bérleti díjat megfizetni bérleti szerződés módosítását követően.

14. § (1) A lakást jogcím nélkül használó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege, a 13. hónaptól kezdve a lakás lakbérének ötszörös összege.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

15. § Ha a bérlő halála, vagy kilakoltatása esetén a lakásban visszamaradt, jogszerűen befogadott a bérlővel együtt lakók között nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, a bérbeadó nem köteles sem bérleti jogviszonyt létesíteni, sem cserelakást felajánlani. A jogviszony létesítéséről a Polgármester dönt.

16. § (1) A bérlő az egyenes ági rokona és házastársa kivételével más személyt önkormányzati tulajdonban lévő lakásba a Polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a befogadni kívánt személy:

(3) Bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivételesen indokolt esetben adható, illetve rendkívüli élethelyzetre tekintettel. A kérelemhez a bérlőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

(4) A lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet a bérlő halálától számított 30 napon belül kell a bérbeadónak bejelenteni, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez hozzájárulást a Polgármester adja meg, kizárólag a fenti feltétel teljesülése esetén.

17. § Az önkormányzati lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Bérlőtársi szerződést kell kötni, továbbá a felek közös kérelmére az alábbiak szerint, feltéve, hogy beköltözhető lakástulajdonnal, haszonélvezeti vagy használati joggal nem rendelkeznek:

18. § A bérlemény további albérletbe nem adható.

19. § (1) A bérleti szerződés aláírását követően az abban megjelölt időpontban a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

(4) A szerződés megszűnésekor a lakás visszavételénél e szakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

20. § (1) Közös megegyezés esetén a bérleti szerződés akkor szüntethető meg másik lakás bérbeadásával, ha a bérlő

(2) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadói jogokat gyakorló köteles megállapodásba foglalni. A megállapodás tartalmazza

(3) Az önkormányzat a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásban visszamaradó olyan személy elhelyezésére, aki a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján nem jogosult, kötelezettséget, illetve az önkormányzat pénzbeli térítést nem vállal.

21. § (1) Az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából a bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondhatja.

(2) A határozatlan időtartamú szerződés felmondásával egy időben a bérbeadó helyben beköltözhető legalább azonos méretű és komfort fokozatú, azonos állapotú cserelakást ajánl fel, kivéve, ha ilyennel a bérlő ezen kívül is rendelkezik. A Bérbeadónak 1 cserelakás alternatívát kell felajánlania.

(3) Ha a bérlő a jelenlegi lakásánál kisebb bérleti értékű lakást és pénzbeli térítést is hajlandó elfogadni, a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése szabályait kell alkalmazni.

22. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért e rendeletben meghatározott mértékű lakásbérleti díj fizetésére köteles. A bérlakások havi lakbérének mértékét az 1. melléklet és a 2. melléklet tartalmaza.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező társasházak esetében a közös használatú helyiségek rendeltetésszerű használata érdekében felmerülő költségek fedezetére közös költségekhez való hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege: 700,- Ft/hó/lakás.

(3) A lakásbérleti díj nem tartalmazza a felmerülő víz-, csatorna-, kéményseprés-, villamos energia, fűtés, gáz, telefon, kábel televízió, internet, valamint a szemétszállítás havi díját. A bérlő a lakbért havonta egy összegben előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A bérlő köteles a Hivatal által továbbszámlázott közüzemi díjat egyösszegben utólag, a számlán feltűntetett teljesítési határidőig megfizetni.

(4) Ha a bérlő a bérleti díjat valamint a Hivatal által továbbszámlázott közüzemi díjakat határidőre nem, vagy nem teljes összegben fizeti meg, úgy a bérbeadó felszólítja annak 15 napon belül történő megfizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el úgy a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés felmondását legalább tizenötnapos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára történő felmondással.

(5) A lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig kell fizetni. Ha a bérlő a lakást a lakásbérleti jogviszony megszűnése után, mint jogcím nélküli lakáshasználó továbbra is használja, használati díj fizetésére köteles, amely feltételeit a rendelet 9. § (10) bekezdése és a 14. §-a tartalmazza. Ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya felmondással szűnik meg a felmondási idő alatt a bérlő lakbér fizetésére köteles.

(6) A költségalapú bérlakások esetében a mindenkori bérleti díjat úgy kell megállapítani, hogy az fedezze az adott bérlakás üzemeltetésének és felújításának költségeit. Ennek megfelelően a tárgyév végén meg kell állapítani a lakás üzemeltetésének, karbantartásának éves költségeit, az esetleges felújításra tervezett költségekkel együtt.

(7) A költségalapú bérlakások tekintetében ezért a bérleti díjat minden év március 1-jével a (6) bekezdésben foglaltak alapján felül kell vizsgálni és szükség szerint újra meg kell határozni.

(8) A szociális alapon bérleti szerződéssel rendelkezők estén a szociális rászorultság felülvizsgálata évente kötelező. Azok, akik a felülvizsgálat eredménye szerint jelen rendeletében szabályozott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek nem felelnek meg, a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés megszűntetését a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától.

(9) Azok a bérlők, akik a (8) bekezdésekben szabályozott felülvizsgálathoz szükséges jövedelemigazolásokat és vagyonnyilatkozatokat nem nyújtják be a felszólításban megadott határidőig, ott a bérbeadó szintén kezdeményezi a bérleti szerződés felmondását.

(10) A szociális bérlakások esetében a megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében valamint a bérbeadó által a lakásra ráfordított költségtényezőkben különösen a felújítás, karbantartás, üzemeltetés kapcsán jelentős változás következik be.

(11) Amennyiben a (10) bekezdés alapján szükséges a szociális bérlakások lakbérének módosítása úgy azt március 1-ig felül kell vizsgálni.

23. § (1) A megüresedett, vagy újonnan létesített üres lakások bérbeadása esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlő a szerződés megkötése előtt, annak feltételeként kauciót köteles fizetni, kivéve a szociális helyzet alapján bérbeadott lakásoknál.

(2) A kaució összege a havi bérleti díj háromszorosa.

(3) A kaució a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. A kaucióból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét igazoltan átvett írásbeli felhívás ellenére az ott megjelölt határidőn belül nem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(4) Ha a kaució összege a (3) bekezdésben foglaltak szerint csökken, akkor azt a bérlőnek ki kell egészíteni a kaució teljes összegéig a pénzösszeg felhasználását követő 30 napon belül. Ha e kötelezettségét a bérlő egyszeri írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, akkor a szerződés felmondásra kerül.

(5) A szerződés megszűnésekor a fel nem használt kauciót a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását követő 60 napon belül, kamat nélkül vissza kell fizetni.

24. § (1) Az Önkormányzat a szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatásból megépített szociális bérlakások lakbérének megfizetéséhez a bérlők részére támogatást nyújt. A lakbértámogatásra jogosult az a bérlő, akinek háztartásában vele együtt élő családtagjait is figyelembe véve az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, továbbá a fizetendő havi lakbér összege a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át eléri, vagy meghaladja és a család e rendeletben meghatározott elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik. A lakbértámogatás mértéke 2.500,- Ft/hó.

(2) A támogatás iránti kérelmeket a Polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem a naptári év folyamán bármikor benyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező bérlő és a vele közös háztartásban élők kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó átlagjövedelem igazolását. A benyújtott kérelmeket a Polgármester bírálja el.

(4) Lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani. A Polgármester a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(5) A lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élők számától. A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(6) A kérelmező támogatásra való jogosultsága megszűnik, ha e rendeletben meghatározott feltételek megszűnnek. A feltételekben bekövetkezett változást a bérlő köteles annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenteni a bérbeadónak. Meg kell vonni annak a bérlőnek a lakbértámogatását, és az addig kifizetett lakbértámogatás visszafizetését kell elrendelni, aki a kérelmében valótlan, hiányos vagy félrevezető adatot közölt és ezek alapján biztosították részére a lakbértámogatást.

(7) A lakást jogcím nélkül használó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat fizet a rendelet 14. § (2) bekezdése szerint.

25. § (1) A Hivatal rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását a Polgármesterhez címzett írásbeli kérelem útján lehet előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő személyes adatait és nyilvántartási számát, cég esetében cég elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve az igénylés célját, indokát.

(3) A Polgármester dönt a bérleti jogviszony létesítéséről, mely határozott időtartamra maximum 10 évre szólhat.

(4) A bérbeadó a helyiséget megtekintett állapotban és felszereltséggel leltár alapján - melyről az Igazgatási és Szrvezési iroda gondoskodik - köteles a bérlőnek átadni.

(5) A bérlő köteles gondoskodni:

(6) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a használat céljának megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(7) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiségben felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkákat csak a Képviselő-testület engedélyével és a Polgármesterrel kötött írásos megállapodást követően végezhet. A Bérlő feladata, hogy biztosítsa a megállapodás megkötéséhez szükséges a munkákat végző vállalkozó előzetes és részletes költségkimutatása. Ezen megállapodásban szükséges rögzíteni a költségek viselésének mértékét is.

(8) A bérbeadó hozzájárulása, illetve a költségek viselésére vonatkozó megállapodás nem pótolja a munkák elvégzéséhez esetlegesen szükséges hatósági engedélyt, amelyet bérlőnek kell beszerezni.

(9) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy felmondással történő megszűnése esetén a Bérlő sem cserehelyiségre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(10) A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotnak megfelelően és a leltár szerinti felszereltséggel köteles átadni.

26. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

27. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

28. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A bérbeadó azzal a pályázóval köt bérleti szerződést, aki a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot.

(3) Ha a pályázat nyertese a bérbe adóval 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, úgy a bérbeadó a pályázati tárgyaláson a sorrendben következő legtöbbet ajánló pályázóval köt szerződést.

29. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy felmondással történő megszűnése esetén a Bérlő sem cserehelyiségre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt

30. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor térítési díjra nem tarthat igényt.

(2) A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

31. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező lakások elidegenítése esetében az önkormányzat az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosultakat írásos ajánlattal keresi meg. Az ajánlatának tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételtől számított 20. nap, mely időtartam alatt - elfogadó nyilatkozat tételével - élhet a bérlő, bérlőtárs, társbérlő illetve az ő írásos hozzájárulásával egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke az elővásárlási jogával.

(3) Az ingatlan vételárát az ingatlanforgalmi értékbecslésben megállapított forgalmi érték összegében kell meghatározni.

(4) A vevő kérelmére az Önkormányzat maximum 15 évi részletfizetés lehetőségét és a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-nak egyösszegű befizetését biztosítja. Részletfizetés esetén a törlesztés havi egyenlő részletekben történik.

(5) A bérbeadó a vevő részére a megállapított vételárból további

(6) A (4) bekezdés, valamint az (5) bekezdés b) pontban foglaltak esetében a szerződés megkötésével egyidőben történő első vételárrészlet megfizetését követően a fennmaradó vételárhátralékra a vevő évente a tárgyév december 15-ig, a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni.

(7) Részletfizetés esetén az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogot, a vételár teljes megfizetésének időtartamáig pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(8) A szerződéskötés költsége az elővásárlási jogosultságtól függetlenül, minden esetben a vevőt terheli.

32. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező és a vagyonrendeletben meghatározott törzsvagyonba nem tartozó lakás, a mindenkori forgalmi értékén, - amit ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése támaszt alá - nyilvános pályázat útján vagy árverésen kell értékesíteni, ha a Képviselő-testület azt arra kijelöli.

(2) Az ingatlan vételárát az ingatlanforgalmi értékbecslésben megállapított forgalmi érték összegében kell meghatározni.

(3) Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok esetében az ajánlati kötöttség időtartama alatt - elfogadó nyilatkozat tételével - élhet a bérlő, bérlőtárs, társbérlő illetve az ő írásos hozzájárulásával egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke az elővásárlási jogával.

(4) Az adásvételi szerződés megkötésére a Polgármester jogosult. A vevő a vételárat egy összegben az adásvételi szerződésben meghatározottak szerint fizeti meg.

(5) A vevő kérelmére a Polgármester maximum 5 évi részletfizetés lehetőségét és a szerződés megkötésekor a vételár 50 %-nak egyösszegű befizetését biztosítja. Részletfizetés esetén a törlesztés havi egyenlő részletekben történik.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetében a szerződés megkötésével egyidőben történő 50 % vételárrészlet megfizetését követően a fennmaradó vételárhátralékra a vevő évente a tárgyév december 15-ig, a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni.

(7) Részletfizetés esetén az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogot, a vételár teljes megfizetésének időtartamáig pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(8) A szerződéskötés költsége az elővásárlási jogosultságtól függetlenül, minden esetben a vevőt terheli.

(9) Az önkormányzat tulajdonát képező helyiség elidegenítésének feltételeit Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által meghozott az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2022. (IV.21.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

33. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – előzetes egyedi kérelem alapján – a Képviselő-testület jogosult dönteni. Az elővásárlási joggal érintett lakás forgalmi értékének meghatározása érdekében forgalmi értékbecslést kell beszerezni. A forgalmi érték megállapítása az önkormányzat által megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése alapján történik.

(2) A Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról abban az esetben dönthet, ha:

(3) A kérelmező a (2) bekezdés b) pontjában írt körülményt a kölcsönszerződéssel, a (2) bekezdés c) pontjában írtakat a saját, illetve a vele egy háztartásban élő személyek munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnésére vonatkozó okirattal, az illetékes munkaügyi központ álláskeresők járadékának megállapításával kapcsolatban hozott határozatával, a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, illetve a vagyoni helyzet változását büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal köteles igazolni. Aki tényleges vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatban – valótlan adatokat közöl, valós adatokat elhallgat, – azzal bérleti szerződés nem köthető.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges, határozatlan idejű bérbeadásról szóló nyilatkozatot a polgármester írja alá. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(5) Bérbeadás esetén a bérleti díjat a lakbér mértékét, a lakás alapterülete és komfortfokozata szerint kell megállapítani.

(6) A bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a kényszerértékesítés során elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt ingatlant lakottan elidegeníteni nem lehet. Az előbbi határidő leteltét követően a lakást a bennlakó bérlő kérelme alapján lehet értékesítésre kijelölni.

34. § Az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzati lakások és helyiségek vonatkozásában az alábbiak szerint:

35. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről szóló 17/2016.(XI.15.) önkormányzati rendelet.

36. § Ez a rendelet 2023. december 5-én lép hatályba.