Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2019 (III.29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról és a talajterhelési díjról
Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 09. 28Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2019 (III.29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról és a talajterhelési díjról
Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 6. §-ban és 45. §-ban, a környezetterhelési díjról szóló 21/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott önkormányzati feladatának végrehajtására a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A helyi és települési adók fajtái
1. § (1) Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, az illetékességi területén
a) építményadót,
b) helyi iparűzési adót,
c) települési földadót,
d) idegenforgalmi adót, és
e) talajterhelési díjat
vezet be.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.), adóalanyként meghatározott személyekre, valamint a környezetterhelési díjról a 2003. évi LXXXIX. törvényben kibocsátóként meghatározott személyre.
Bevallási kötelezettség
3. § Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. rendelkezései az irányadók. Az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról és megszűnéséről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírtak szerint bevallást kell tenni.
Építményadó
Adótárgy
4. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Mentesség
5. § Mentes az adó alól: a lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló épület (építmény) feltéve, hogy az nem vállalkozási tevékenység folytatására létesült.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
6. § (1) Az adókötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnésének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik.
(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja
7. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke
8. § (1) Az adó évi mértéke az építmény hasznos alapterülete után m2-enként:
a)1 külterületen, zártkertben amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: 900,- forint.
b) Belterületen: amely nem tartozik a (4) és (5) bekezdés hatálya alá: 200,- forint.
(2) Az adó mértéke külterületen, zártkertben a Füzesgyarmat város település rendezési tervében IG-1, IG-2, T-IG ipari területbe sorolt övezetben: 1.200,- forint.
(3) Az adó mértéke belterületen a Füzesgyarmat város településrendezési tervében Gksz2 „kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület-2”-be sorolt övezetben: 900,- forint.
(4)2 Az adó mértéke belterületen a Füzesgyarmat város település rendezési tervében Üü-1 „üdülőházas üdülőterület”-be sorolt övezetben: 500,- forint.
(5)3 Az adó mértéke a Füzesgyarmat város rendezési tervében a Tengeri Zugi IG-M ipari területbe sorolt övezetbe: 540,-forint. A jelen bekezdés szerinti adómérték 2024. január 1-től 720,-forintra, 2025. január 1-től 900,- forintra emelkedik.
Helyi iparűzési adó
Adókedvezmény
9. § (1) A fizetendő adóból 30 % kedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, a 39/A. §-a vagy a 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja a 2.500.000 forintot nem haladja meg.
Adómentesség
10. § Mentes a helyi iparűzési adó alól a Füzesgyarmat Város Önkormányzatának illetékességi területén működő, Htv. 52. § 23. pontja szerinti egészségügyi szolgáltató vállalkozó.
Az adó mértéke
11. § (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi adóátalány: 5.000,- forint.
Idegenforgalmi adó
Adóalany
12. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Mentesség
13. § Az adókötelezettség alól mentes 70. életévét betöltött magánszemély.
Az adó alapja
14. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
Az adó mértéke
15. § A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 450 forint.
Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
16. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő vendég
a) vezeték- és utónevét,
b) születési helyét, idejét,
c) lakcímét,
d) a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontját,
e) a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát,
f) a beszedett idegenforgalmi adó összegét,
g) az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését,
h) a vendég aláírását.
(2) Az adóbeszedésre kötelezett az adómentességi jogcímre jogosító tartózkodást az adóalany nyilatkozatával igazolja az önkormányzati adóhatóság felé.
(3) A nyilvántartásba a vendégek adatait a szálláshely igénybevételével egy időben, de legkésőbb azt követő 2 órán belül be kell vezetni. Minden vendéget olvashatóan kell beírni, egy rovatban csak egy név szerepelhet.
(4) A nyilvántartásba a vendégek érkezésének dátumát az érkezés napján, a távozás időpontját a távozás napján kell bevezetni.
(5) Ha a szálláshely igénybevételével egyidejűleg nem kerültek a vendég adatai bevezetésre a nyilvántartásba, a szállodai bejelentőlappal kell igazolni, hogy a vendég 2 órán belül érkezett a szálláshelyre. A szállodai bejelentőlapnak tartalmazni kell a vendég jelen § (1) bekezdésében meghatározott adatait, sorszámot és az érkezés pontos időpontját. A bejelentőlapot 1 évig meg kell őrizni.
(6) A nyilvántartást, valamint a bejelentő lapokat az adóbeszedésre kötelezett köteles a szálláshelyen tartani és azt az ellenőrzésre feljogosított személynek bemutatni.
Települési földadó
Az adó tárgya
17. § Adóköteles Füzesgyarmat város közigazgatási-illetékességi területén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület művelési ágban nyilvántartott minden földterület (továbbiakban együtt: földterület).
Mentesség
18. § (1) Mentes a földadó fizetési kötelezettség alól az a tulajdonos, aki a földterületen:
a) egyéni vállalkozóként,
b) mezőgazdasági őstermelőként, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 eFt-ot meghaladja,
c) jogi személy tagjaként,
d) egyéni cég tagjaként,
vállalkozási tevékenységet folytat.
(2) A földadó alapja a földterület kataszteri tiszta jövedelme, az aranykorona (AK).
(3) A földadó mértéke egységesen: 200 forint/AK/év
(4) A földadó összege évente 2 egyenlő részletben, minden év március 15. és szeptember 15. napjáig fizethető kamatmentesen.
(5) A földadó összegét az adóalany bevallása alapján az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, az ingatlan-nyilvántartás tárgyév január 1-én nyilvántartott adatai alapján.
(6) A mentességgel rendelkező földtulajdonos is köteles adatot szolgáltatni.
(7) Az adóalanynak nem kell újabb bevallást tennie mindaddig, amíg adókötelezettséget érintően változás nem következik be a körülményekben. Az adóalany a földadó fizetési kötelezettségét érintő minden változást 15 napon belül köteles az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni.
Talajterhelési díj
A kibocsátó
19. § Talajterhelési díj fizetési kötelezettség a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 2. § a) pontjában meghatározott kibocsátóra terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.
Adatszolgáltatási és eljárási szabályok
20. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a Jegyzőhöz tesz bevallást.
(2) A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a Jegyző részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltat
a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig a kibocsátók tárgyévi víz-fogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.
(3) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét Ktdt. 12. § alapján, a fizetés módját a Ktdt. 25. §-ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg.
a helyi és települési adók beszedésének fokozása érdekében bevezetett anyagi érdekeltségi rendszer
Az anyagi érdekeltségi alap létrehozásának célja
21. § (1) Az önkormányzati bevételek fokozására, az önkormányzat kintlévőségeinek hatékonyabb behajtásának elősegítésére a Képviselő-testület anyagi ösztönző rendszert működtet.
Az anyagi érdekeltségi alapból kifizetésben részesíthetők köre
22. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból kizárólag a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatalnál adóügyi feladatokat ellátó 2 fő köztisztviselő, valamint közvetlen munkahelyi felettesük a gazdasági vezető részesülhetnek kifizetésben.
Az anyagi érdekeltségi alap bevételei
23. § (1) Az anyagi érdekeltségi alap bevételeit alábbi tételek adják:
a) a tárgyévet megelőző évben meg nem fizetett adó illetve illeték végrehajtáskori összegének,
b) a tárgyévet megelőző évben meg nem fizetett adó illetve illetéktartozások alapján megállapított pótlékok,
c) a tárgyévet megelőző évben kiszabott és megfizetett adóbírságok,
d) a tárgyévet megelőző évben feltárt és megfizetett adóhiányok
3 százaléka.
(2) Az anyagi érdekeltségi alap mértéke évente nem haladhatja meg a kettő millió forintot, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti összeg ezt meghaladó része, valamint az érdekeltségi alap fel nem használt része Füzesgyarmat Város Önkormányzat saját bevételének minősül.
Az anyagi érdekeltségi alapból történő kifizetés szabályai
24. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból évente egy alkalommal teljesíthető kifizetés a 20. §-ban meghatározott köztisztviselők részére, azzal, hogy az alapban rendelkezésre álló források fedezik a kifizetésekhez kapcsolódó munkavállalót és munkáltatót terhelő járulékok, a személyi jövedelemadó valamint a szociális hozzájárulási adó összegét is.
(2) Az anyagi érdekeltségi alapból történő kifizetést a jegyző munkáltatói utasítás keretében rendeli el, azzal, hogy a két fő adóügyi szakigazgatási feladatot ellátó köztisztviselő részére az alap (1) bekezdésben meghatározott levonásokkal terhelt részének legfeljebb 37,5- 37,5 %-nak megfelelő, a gazdasági vezető részére pedig legfeljebb 25 %-nak megfelelő adóügyi jutalék fizethető.
Az alapból való kifizetés különös feltételei
25. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapból kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíthető kifizetés:
a) Füzesgyarmat Város Önkormányzatának költségvetéséről szóló rendeletben a helyi és települési adókból származó bevételekre vonatkozó módosított előirányzat 100 %-ban teljesült,
b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek tárgyévi összege a tárgyévet megelőző évhez viszonyítva csökkent,
c) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek legalább 10 %-a végrehajtásra került.
Az anyagi érdekeltségi alap működtetésére vonatkozó egyéb rendelkezések
26. § (1) Az anyagi érdekeltségi alapba évente egyszer a tárgyévi adóbevételek zárását követően teljesíthető befizetés a 21. § (1) bekezdésében meghatározott összeg figyelembe vételével.
(2) Az anyagi érdekeltségi alap elkülönített számlán kerül kezelésre.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet 2019. július 1-én lép hatályba, de a 10. § rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési földadóról szóló 13/2015. (XI. 26.) rendelete, a helyi iparűzési adóról szóló 8/1991. (VI.19.) rendelete, az idegenforgalmi adóról szóló 7/1991. (VI. 19.) rendelete, az építményadóról szóló 14/2001. (XI. 29.) rendelete, a talajterhelési díjról szóló 10/2004. (V. 27.) rendelete, valamint a helyi és települési adók beszedésének fokozása érdekében bevezetett anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 4/2017. (II. 17.) rendelete.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.