1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Füzesgyarmat Város Önkormányzata (továbbiakban: Bérbeadó vagy Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, (továbbiakban: helyiség), valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre és földrészletekre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások felsorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, hozza létre.

(2) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele jelen rendelet szabályainak megfelelően együtt lakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakások esetében a bérlő kijelölésével és a bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos bérbeadói jogokat:

(4) A lakásbérleti szerződést a polgármester írja alá és gyakorolja az egyéb bérbeadói jogokat.

(5) A lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időre lehet kötni.

(6) Önkormányzati érdekből történő elhelyezés esetén, az (5) bekezdésben meghatározott határozott idő lejáratát megelőző 60 és 30 nap között a bérlőkijelölés feltételeinek fennállását a Polgármester saját hatáskörben elvégzi, és a feltételek fennállása esetén újabb legfeljebb 5 év határozott időre vonatkozóan lakásbérleti szerződést köthet.

(7) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, a bérleti szerződésben meghatározott határozott idő leteltét megelőző 15. és 5. nap között a Bizottság a jogosultság feltételeit a Bérlő előzetesen benyújtott hosszabbítás iránti kérelmét figyelembe véve felülvizsgálja és a feltételek fennállása esetén újabb legfeljebb 5 év határozott időre vonatkozóan lakásbérleti szerződést köthet.

3. § A lakás bérbeadására sor kerülhet:

4. § (1) Füzesgyarmat Város Képviselő-testülete a bérbeadói jogok gyakorlását:

(2) A Bizottság, a rendelkezésre álló szociális bérlakások számának megfelelően kiválasztja a szociális helyzet alapján bérlakásra jogosult bérlőket.

(3) A Polgármester a rendelkezésre álló lakások számának megfelelően kiválasztja az önkormányzati érdekből elhelyezendő lakásbérlőket.

(4) A lakások üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló, Füzesgyarmati Városgazdálkodási és Önkormányzati Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Kft.), valamint a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott üzemeltetés keretében a Polgármesteri Hivatal:

(6) A (4) bekezdésben meghatározott üzemeltetés keretében a Kft.:

5. § (1) Szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződéskötésre irányuló kérelmet az a nagykorú személy jogosult beadni,

(2) Az (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe lakás annak a kérelmezőnek, aki az ország területén rendelkezik:

(3) Szociális helyzet alapján legfeljebb a következő szobaszámú lakás adható bérbe:

(4) Szociális bérlakás megüresedését követően a Bizottság soron következő ülésén a benyújtott és szociális bérlakással ki nem elégített kérelmek erejéig dönt.

6. § (1) Önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölés célja, hogy biztosítsa a városban a megfelelően képzett szakemberek letelepedését.

(2) Önkormányzati érdekből történő elhelyezést a polgármester kezdeményezhet, önkormányzati feladat ellátásához, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges elhelyezések esetében, melyről a bérbeadó dönt.

(3) A lakásbérleti szerződés

(4) Az (1) bekezdés szerint elhelyezett bérlő köteles a feltétel megszűnése, vagy a határozott időtartam leteltét követő 30 napon belül a lakást a bérbeadónak helyreállított állapotban elhelyezési igény nélkül visszaadni.

(5) Ha a bérlő elhelyezésre jogosító jogviszonya rokkantsági vagy baleseti ellátás miatt szűnik meg, a bérlő kérelmére az elhelyezés két alkalommal, 6 hónap határozott időtartammal meghosszabbítható.

7. § (1) Az eseti bérlőkijelölés célja, hogy az önhibájukon kívül, elemi csapás következtében lakás nélkül maradt, életvitelszerűen legalább 1 éve Füzesgyarmaton állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, illetve családok ideiglenesen elhelyezésre kerüljenek.

(2) Eseti bérlőkijelölésre az (1) bekezdésben meghatározott személy illetve család kérelmére a Polgármester jogosult.

(3) Az eseti bérlőkijelölés időtartama az (1) bekezdésben meghatározott kérelmező lakásának helyreállításáig, de legfeljebb 6 hónapos határozott időre kötött szerződéssel jön létre.

(4) Eseti bérlőkijelölés esetén a lakásra vonatkozó bérleti díj a Bérlő kérelmére korlátlanul csökkenthető.

8. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

(3) A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, valamint lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a leltár aláírásával ismeri el.

(4) A lakás átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó haladéktalanul köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ebben az esetben a bérlő számlával igazolt ráfordításait a lakbérből való jóváírással érvényesítheti.

(5) A bérlő kérelmére a bérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban – a lakás rendbehozatala után – történik.

(6) Lakbérfizetési kötelezettség a lakás tényleges átadásától áll fenn.

(7) Bérlő a lakás átadását követően haladéktalanul gondoskodik a lakásra vonatkozó, közműszolgáltatókkal fennálló szerződésekbe való kötelezettként történő belépésről.

9. § Helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások bérbeadása esetén bérbeadó bérlőnek a lakást jegyzőkönyvbe foglalt és leltárívben rögzített állapotban adja át, megjelölve a helyreállítással, korszerűsítéssel érintett munkálatokat, a munkálatok elvégzésének maximális összegét és azok elvégzési határidejét.

10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

(2) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása irányadó.

11. § (1) A bérbeadó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét

(2) A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését előzetes egyeztetést követően igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

12. § (1) A bérbeadó önkormányzati érdekből történő bérlőkijelölés esetén szükség szerint, de legalább évenként, a Kft. útján ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés a bérlő előzetes értesítésével munkanapokon 8–20 óra között végezhető.

(2) A bérbeadó a szociális célból bérbe adott lakások tekintetében a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális Intézmény Füzesgyarmati Telephelyének családsegítő szolgálata valamint a bérlakás vagyonkezelője útján negyedévente ellenőrzi a szociális bérlakások rendeltetésszerű használatát a bérlő előzetes értesítésével. Amennyiben a jelen bekezdés alapján lefolytatott éves rendes ellenőrzések során a rendeltetésszerű használt követelményei, illetve a bérlőt terhelő egyéb kötelezettségek tekintetében megállapítható, hogy azok nem kerültek hiánytalanul betartásra, úgy az ellenőrzés lefolytatására jogosult szervezet az ellenőrzést megismételheti, a bérbeadói jogokat gyakorló Bizottság egyidejű értesítése mellett.

13. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetve azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással, és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, valamint a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Az épület felújítása, valamint a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

14. § A 11. § (1) bekezdés rendelkezései a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a jogcím nélküli lakáshasználókra is megfelelően alkalmazni kell.

15. § Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.

16. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Amennyiben a bérlő jelen bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti, úgy súlyos szerződésszegést követ el és a bérleti szerződés azonnali hatályú megszüntetésének van helye.

(2) A bérlő a lakásba más személyt a (3) bekezdésben szabályozott eseten kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja a lakásba testvére kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti személyeket.

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek befogadásához a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a befogadható személy az 5. § (1) bekezdés rendelkezéséinek megfelel.

17. § (1) Bérlőtárssá válik az a bérlővel együtt költöző vagy befogadott nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat és önálló keresettel, jövedelemmel rendelkezik, továbbá a lakásba a bérlővel közösen életvitelszerűen él.

(2) Bérlőtársak a bérleti jogviszonyból származó kötelezettségek betartásáért egyetemlegesen felelnek.

(3) Bérlőtársak közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, amennyiben bármely bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyja, de a bérleti jogviszony megszüntetésére nem kerül sor.

18. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakás helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését, saját költségén, a bérbeadó helyett elvégezzen.

(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén, a bérlő köteles benyújtani az általa elvégezni kívánt munkák várható költségbecslését, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és terveket. A benyújtott dokumentáció alapján a Bérbeadó 5 napon belül nyilatkozik, hogy a tervezett munkálatokat saját költségén elvégzi. Amennyiben a Bérbeadó a nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a munkálatok bérlő általi elvégzéséhez hozzájárult volna. A munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése bérlő kötelezettsége.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A költségek elszámolására a bérlő a bérbeadó közötti megállapodás az irányadó. A megállapodásban rögzíteni kell az elszámolás időpontját, mely 1 évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a bérbeadó a költségeket átvállalja és a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, és a bérlő vállalja a magasabb komfortfokozatnak megfelelő bérleti díj fizetését, úgy a felmerült költségek 50 %-át egy összegben fizeti meg a bérbeadó részére. A fennmaradó rész a havi bérleti díj legfeljebb 12 hónapon keresztül történő arányosan emelésével kerül jóváírásra.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás további tartalmának meghatározására.

19. § (1) A lakásokra vonatkozó bérleti díjat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A lakbért havonta előre, a Kft. által kiállított számla alapján átutalással illetve pénztárba való befizetéssel kell megfizetni.

(3) A bérelt ingatlanra vonatkozó rezsiköltségeket a bérlő fizeti meg a szolgáltatónak.

(4) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő:

(5) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete alapján komfortfokozattól függetlenül:

(6) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete alapján komfortfokozattól függetlenül 1000,- Ft/m2.

20. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogviszonya rendezéséig, illetve a lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számított két hónapig a lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználat második hónapjának elteltével – kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt – a használati díj a lakásra megállapított bérleti díj 200%-a, amely minden további hónappal a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetén megállapított használati díj 10%-ával emelkedik.

(4) A használati díjat a lakbér megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

(5) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.

21. § (1) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen és életvitelszerűen használja, illetve a bérbeadó e rendelet szerinti ellenőrzését nem teszi lehetővé, valamint a 17. § (1) bekezdésében szabályozott bejelentési és igazolási kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést 15 napos felmondási idővel felmondja és a bérleti szerződés megszűnik.

(2) Közös megegyezéssel megszűnik a lakásbérleti jogviszony, amennyiben a bérlő a megszüntetést írásban, indokolással ellátva kéri Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől. A Polgármester a közös megegyezéssel való megszüntetés tárgyában benyújtott kérelem tárgyában 5 napon belül döntést hoz. Amennyiben a Polgármester a közös megegyezéssel való megszüntetést, indokoltságára tekintettel engedélyezi, úgy 5 naptári napon belül a közös megegyezéssel való megszüntetésről a bérlővel megállapodást köt. A megállapodás megkötését követő 5 napon belül a bérlő és a bérbeadó átadás-átvételi megállapodás keretében a lakás bérbeadó részére való birtokbaadásáról gondoskodnak.

(3) A lakásbérleti szerződés felmondása esetén a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott felmondási idő leteltét követő 5 napon belül a bérlő és a bérbeadó átadás-átvételi megállapodás keretében a lakás bérbeadó részére való birtokbaadásáról gondoskodnak.

(4) A bérbeadó önkormányzat a lakásban visszamaradó személy részére elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

22. § A lakásbérleti jog folytatására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

23. § (1) A bérlő a lakást albérletbe és haszonkölcsönbe (szívességi lakáshasználatra) nem adhatja.

(2) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegés, amely esetén rendkívüli felmondásnak van helye.

24. § (1) Önkormányzati lakás tekintetében társbérlet jelen rendelet hatálybalépését követően nem hozható létre.

(2) A jelen rendelet időpontjában fennálló társbérleti jogviszony a társbérlők közös, megszüntetésre irányuló nyilatkozatáig fennmarad. A társbérlők tekintetében jelen rendelet bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

25. § (1) A bérbeadó a használaton kívüli és a képviselő-testület által kijelölt nem lakás céljára szolgáló bérbe adható helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.

(2) A helyiség bérletére vonatkozó szerződés csak határozott időre köthető, melynek időtartama legfeljebb 5 év lehet és kizárólag azzal a pályázóval kerülhet megkötésre, aki a pályázati kiírás szerinti legelőnyösebb bérleti díj ajánlatot teszi.

(3) Az 5 évnél rövidebb időre megkötött bérleti szerződés a (2) bekezdésben meghatározott ötéves időtartam leteltéig külön pályázati eljárás lefolytatása nélkül meghosszabbítható.

(4) A bérletre vonatkozó pályázati eljárás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki munkahely teremtés céljára veszi bérbe a helyiséget.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételnek több pályázó felel meg, úgy közülük előnyben kell részesíteni a helyiség előző bérlőjét.

26. § (1) A bérbeadó a megtekintett állapot szerint adja át a helyiséget, mely állapotot a felek jegyzőkönyvben rögzítik. A jegyzőkönyvön a bérbeadó valamint a bérlő aláírásukkal igazolják az abban foglalt eszközök valamint a helyiség átadását.

(2) A helyiséget az eredeti állapot szerint kell kifestve, tisztán, rendeltetésszerű állapotban visszaadni, kivéve, ha abban a felek másként állapodnak meg, illetve ha abban további, a bérlőt terhelő felújítási, karbantartási kötelezettségek elvégzésre kerültek.

27. § (1) A bérbeadó kötelezettsége az épület külső és fő épületszerkezetének felújítása.

(2) A bérlő kötelezettsége:

(3) A bérbeadónak nem feladata a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez a helyiséget átalakítani, felszerelni, illetve berendezni és az ahhoz kapcsolódó szükséges felújításokat elvégezni.

(4) Az átalakítási munkálatokhoz a bérlő köteles a bérbeadó hozzájárulásának, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodni.

(5) A bérlő nem követelheti a bérlemény használatával kapcsolatban saját érdekében ráfordított költségeinek megtérítését. Amennyiben a bérlő előzetes írásos hozzájárulás nélkül végez átalakítást a bérleményen, a bérbeadó elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását.

(6) A bérlő köteles a helyiségre és abban folytatni kívánt tevékenységgel kapcsolatban biztosítási szerződést kötni.

28. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha az átvevő:

29. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére egyebekben a lakásbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

30. § A helyiségek bérleti díját a pályázati eljárás során nyertes ajánlattevő által tett mértékben kell meghatározni, azzal, hogy azt a fogyasztói árindex figyelembevételével minden évben emelkedik.

31. § A Képviselő-testület dönt a lakás, valamint a helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről, annak elidegenítéséről, valamint a részletfizetési kedvezmény feltételeiről.

32. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha az elővásárlásra jogosult legalább 3 éve rendelkezik a lakás bérleti jogával. A vételárképzés alapja az ingatlanforgalmi értékbecslő által szakvéleményben javasolt forgalmi érték.

(2) Elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén:

33. § (1) Elővásárlásra jogosult részére a vételre történő eladási ajánlat tartalmazza

(2) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétől számított 60 napig tart.

(3) A vevőt terheli az adásvételi szerződés megkötésével összefüggő minden költség, továbbá a tulajdonosváltozás, a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének költsége.

34. § (1) Az ingatlan bérlő részére történő elidegenítésére a lakás vételárát a vevőnek egy összegben kell megfizetnie.

(2) A polgármester a vételár vagy annak egy része megfizetésére legfeljebb 120 napos haladékot engedélyezhet, amennyiben a vevő a vételárat részben vagy egészben banki hitelből fizeti meg.

35. § (1) Pályázat útján kell értékesíteni azt az ingatlant, amely

(2) A képviselő-testület határozata alapján, a pályázati eljárásra irányuló felhívást hirdetmény útján kell közzétenni a város honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(3) A minimum eladási árat a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy az az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott helyi forgalmi értéktől 10%-kal eltérhet.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(5) Az eljárás nyerteséről a képviselő-testület a pályázati eljárás lefolytatását követő rendes ülésén dönt.

36. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre a 34–37. §-ok szabályait kell megfelelően alkalmazni, az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel.

37. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára a forgalmi érték 100 %-a.

(2) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül, egy összegben kell megfizetni.

38. § A helyiség vételárának megfizetésére az elővásárlási jog jogosultja kérelmére a vételár 30%-ának a szerződéskötéskor történő megfizetése mellett legfeljebb egy év időtartamra a Képviselő-testület részletfizetést engedélyezhet.

39. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit

(2) A képviselő-testület a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

40. §¹ Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 14/1995 (X.27.) önkormányzati rendelet.

41. §² Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről szóló 15/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet.

42. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.