A nyugellátások, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátások folyamatosan növekednek, így egyre kevesebben tudnak megfelelni a jogosultsági feltételeknek. Az elmúlt időszakban egyre több esetben fordult elő, hogy a kérelmező havi jövedelme, vagy család esetén a kérelmező családjában, háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem kisebb mértékben meghaladta a Rendeletben előírt jövedelemhatárt, így a kérelmező nem vált jogosulttá a támogatásokra. Az idei évben 2023. január 1-jétől további 15 %-kal emelkedtek a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, így várhatóan további növekedés várható a kérelmet elutasító döntések száma tekintetében, fokozatosan emelkedni fog a különböző támogatásokból kiszoruló személyek, családok száma, így szükséges a jövedelemhatárok esetében a Rendelet módosítása. A jövedelemhatárok megemelésével szélesebb körben vehetik igénybe a rászorulók az egyes támogatásokat és több nehéz anyagi körülmények között élő, szociálisan hátrányos helyzetű család számára tud segítséget nyújtani az önkormányzat. A támogatással kapcsolatos egyes rendelkezések közötti összhang megteremtése érdekében, valamint a Rendelet megfelelő alkalmazásához szükségessé vált az egyes szabályok pontosítása, kiegészítése és kisebb mértékű módosítása. Az ágazati jogszabály a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra egységes viszonyításai alapot vezetett be szociális vetítési alap elnevezéssel. A szociális juttatások megállapításának alapja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása előtt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege volt. Ezen a viszonyítási alapon változtatott a törvény, ugyanis a rendelkezés hatályba lépését követően a szociális juttatások mértékét a szociális vetítés alap összege határozza meg. 2023. január 1-jétől az Szt.-ben bevezetésre került a szociális vetítési alap, így a támogatásokra való jogosultság megállapításánál nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kell figyelembe venni és alkalmazni. Az elnevezésben történt változást át kell vezetni a Rendelet teljes szövegében, amely szintén szükségessé teszi a módosítást.

A javasolt szabályozás európai uniós jogból eredő kötelezettséget nem érint.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükséges volt a jogosultsági feltételeknél a jövedelem értékhatár meghatározásának hatályon kívül helyezése, mivel kerültek, s kerülhetnek olyan helyzetbe családok, hogy azonnali segítségnyújtásra volt szükség lakhatásuk megoldására. A jogosultsági feltételek pedig nem tették lehetővé a támogatást, mert munkaviszonyban álltak a kérelmezők, s a rendeletben foglalt jövedelem értékhatárt túllépték.

A rendelet hatálybalépését szabályozza.