Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2004. (IX. 28.) számú rendelete

Vésztő város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2016. 12. 01- 2017. 09. 29


VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

31/2004. (IX. 28.) számú

R E N D E L E T E

Vésztő város helyi építési szabályzatáról


Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:


Az előírások hatálya

1. §


  1. A rendelet hatálya Vésztő város teljes közigazgatási területére kiterjed.
  2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni
  1. az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai,
  2. az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint
  3. a jelen rendelet és ennek mellékletét képező szabályozási tervlapok (SZA-1/1, 1/2; SZA-2/1, 2/2) szerint szabad.


Szabályozási elemek

2. §

A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:

  1. közigazgatási határ,
  2. szabályozási vonalak,
  3. övezet határ,
  4. az egyes övezeteken belüli szabályozási előírások.


3. §


Beépítésre szánt területen az 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás és a közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.


A település területének felhasználása

4. §


  1. Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:
  1. lakóterületek,
  2. vegyes területek,
  3. gazdasági területek,
  4. különleges területek.
  1. A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:
  1. közlekedési és közmű területek,
  2. zöldterületek,
  3. erdőterületek,
  4. mezőgazdasági területek,
  5. vízgazdálkodási területek.


Beépítésre szánt területek előírásai

5. §


  1. A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2 és SZA-2/1 és SZA-2/2 tervek tüntetik fel.
  2. Beépítésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, előközművesítés) el kell végezni.
  3. Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.
  4. Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).


Építési övezetek

6. §

  1. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:
  1. lakóterületek:

aa)       Lk – kisvárosias;

ab)       Lke – kertvárosias;

ac)       Lf – falusias besorolásúak.

  1. vegyes terület:

ba)       Vt – településközpont vegyes terület,

  1. gazdasági területek:

ca)       Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület,

cb)       Gip – gazdasági-ipari terület,

cc)       Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók területe,

  1. különleges területek:

da)       Kt – temetők területe,

db)      Ks – sportterületek,

dc)       Ksz – szociális otthon területe,

dd)      Kst – strandfürdő,

de)       Ke – történelmi emlékhely,

df)       Kka – kiskastély,

dg)      Kke – kemping,

dh)      Kr – rendezvényterület,

di)       Kk – kommunális telepek.

  1. Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.
  2. Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.


Lk jelű építési övezetek előírásai

7. §

Az Lk jelű kisvárosi lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  1. Beépítési mód: oldalhatáron álló. A Kossuth utcai védett utcakép szakaszon zártsorú, az utcával párhuzamos gerincű tetőkialakítással.
  2. Beépítés mértéke max. 40 %.
  3. Építmények legnagyobb magassága 7,5 m lehet.
  4. A szintterületsűrűség 1,00
  5. A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  6. Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
  7. A telekmélység min. 25,00 m.
  8. Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
  9. Hátsókert min. 6,00 m.
  10. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
  11. Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű utcával párhuzamos gerincű magastető építhető, félnyeregtetős épület csak a zártsorú beépítési mód esetén építhető.
  12. Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).
  13. Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.


Lke jelű építési övezetek előírásai

8. §

Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  1. Beépítési mód: oldalhatáron álló.
  2. Beépítés mértéke max. 30 %.
  3. Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
  4. A szintterületsűrűség 0,5
  5. A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  6. Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.
  7. A telekmélység min. 30,00 m.
  8. Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
  9. Hátsókert min. 6,00 m.
  10. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
  11. Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető,
  12. Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).


Lf jelű építési övezetek előírásai

9. §

Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  1. Beépítési mód: oldalhatáron álló.
  2. Beépítés mértéke max. 30 %.
  3. Építmények legnagyobb magassága 6,00 m lehet[1].
  4. A szintterületsűrűség 0,5.
  5. A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  6. Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.
  7. A telekmélység min. 40,00 m.
  8. Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
  9. Hátsókert min. 6,00 m.
  10. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
  11. Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető,
  12. Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).


Vt jelű építési övezet előírásai

10. §

A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

  1. Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani. (beépítési mód jele:E)
  2. [2]Beépítés mértéke max. 75 %.
  3. Az építmények magassága legfeljebb 9,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését. Ezek esetében az építménymagasságot elvi engedélyezés során kell megállapítani.
  4. A szintterületsűrűség 1,2.
  5. [3]A telek területének min. 20 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
  6. Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
  7. A telekmélység min. 25,00 m.
  8. Az épületeket előkert nélkül, utcafrontra kell építeni, kivéve a közparkhoz csatlakozó nagy kiterjedésű intézményi zöldterülettel rendelkező telkekre kerülőket, amelyek előkertesek is lehetnek.
  9. Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m.
  10. Hátsókert min. 6,00 m.
  11. A telken nem a főépület célját szolgáló épület csak azzal összeépítve, legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építménymagassággal létesíthető.
  12. Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető, lapostetős épületek felújítása esetén is.
  13. közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.
  14. Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.


Gksz jelű építési övezet előírásai

11. §

A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.

  1. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
  2. Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
  3. Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
  4. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
  5. A teleknagyság  új telek kialakítása esetén min. 2000 m2.
  6. Oldalkert min. 6,00 m.
  7. Hátsókert min. 6,00 m.
  8. A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
  9. Szintterületsűrűség: 1,5.


Gip jelű építési övezet előírásai

12. §

A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.

  1. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
  2. Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
  3. Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
  4. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
  5. A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m2.
  6. A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.
  7. Előkert 10,00 m.
  8. Oldalkert min. 6,00 m.
  9. Hátsókert min. 10,00 m.
  10. Szintterület-sűrűség: 1,5.
  11. A lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben beültetési kötelezettségük van a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is.


Gm jelű építési övezet előírásai

13. §

A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok

  1. A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3.000 m2.
  2. Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
  3. Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
  4. Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
  5. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
  6. Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
  7. Előkert min. 10,00 m.
  8. Oldalkert min. 6,00 m.
  9. Hátsókert min. 10,00 m.
  10. Szintterület-sűrűség: 1,0.


K jelű különleges területek

14. §

  1. A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.
  2. Egy telken több épület is elhelyezhető.
  3. Különleges területekre tartozó létesítmények:
  1. Ks jelű sportterület:

aa)       szintterület-sűrűség max. 0,1

ab)       beépítettség max. 5 %,

ac)       építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a nézőtéri lelátó építménymagassága lehet,

ad)       legkisebb zöldfelület 80 %,

ae)       előkert min. 10,00 m,

af)       oldalkert min. 6,00 m,

ag)       hátsókert min. 6,00 m.

  1. Kt jelű temetőterület:

ba)       szintterület-sűrűség max. 0,1

bb)      beépítettség max. 2 %,

bc)       építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet,

bd)      legkisebb zöldfelület 50 %,

be)       előkert min. 30,00 m,

bf)       oldalkert min. 30,00 m,

bg)      hátsókert min. 30,00 m.

  1. Ksz jelű szociális otthon:

ca)    szintterület-sűrűség max. 0,8

cb)    beépítettség max. 30 %,

cc)    legkisebb zöldfelület 50 %,

cd)    építménymagasság max. 6,5 m

ce)  A beépítés egyéb feltételeit egyedileg elvi építési engedély alapján kell megállapítani

  1. Kst jelű strandfürdő:

da)       szintterület-sűrűség max. 0,5

db)      beépítettség max. 20 %,

dc)       építménymagasság max. 6,50 m, ettől nagyobb csak fedett uszodaépület építménymagassága lehet,

dd)      legkisebb zöldfelület 50 %,

de)      előkert min. 5,00 m,

df)       oldalkert min. 6,00 m,

dg)      hátsókert min. 10,00 m.

  1. Ke jelű történelmi emlékhely:

ea)       A meglévő műemlékek fenntartásán és a szoborparkban elhelyezhető szobrok létesítésén kívül építési tevékenység nem folytatható.

  1. Kka jelű kiskastély:

fa)       beépítettség ,max. 20 %

fb)       a telek területe nem csökkenthető

fc)        építési tevékenység csak a természetvédelmi hatóság előírásai szerint folytatható. A beépítés egyéb feltételeit elvi építési engedély alapján kell megállapítani.

fd)       szintterület-sűrűség max. 0,5

  1. Kke jelű kemping:

ga)       szintterület-sűrűség max. 0,5

gb)      beépítettség max. 20 %,

gc)       építménymagasság max. 6,50 m, ettől nagyobb csak fedett uszodaépület építménymagassága lehet,

gd)      legkisebb zöldfelület 50 %,

ge)       előkert min. 5,00 m,

gf)       oldalkert min. 6,00 m,

gg)      hátsókert min. 10,00 m.

  1. Kr jelű rendezvényterület:

ha)       szintterület-sűrűség max. 0,1

hb)      beépítettség max. 5 %,

hc)       építménymagasság max. 4,50 m,

hd)      legkisebb zöldfelület 80 %,

he)       előkert min. 10,00 m,

hf)       oldalkert min. 6,00 m,

hg)      hátsókert min. 6,00 m.

  1. Kk jelű kommunális telepek:

ia)       szintterület-sűrűség max. 0,1

ib)[4]      beépítettség max. 10 %,

ic)[5]      építménymagasság max. 5,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet,

id)       legkisebb zöldfelület 40 %,

ie)       előkert min. 10,00 m,

if)        oldalkert min. 10,00 m,

ig)       hátsókert min. 10,00 m.

A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

15. §

  1. A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.
  2. Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak) külterületi szakasza:
    • Szabályozási szélesség 30,00 m.  

Közút tervezési osztályba sorolása : K.IV. – A az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

Más előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában legalább a következő szabályozási szélességű területet kell biztosítani.

a)    4222 j. Komádi –Körösujfalu – Vésztői összekötő út külterületi szakasza:(kialakult)
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 19-28,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

b)    4223 j. Csökmő – Sarkadkeresztúri összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 19-22,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

c)    4234 j. Szeghalom– Vésztő - Gyulai összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 21-26,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

d)    4235 j. Okány – Vésztő összekötő út külterületi szakasza (kialakult):
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30,00 m. A kialakult szabályozási szélesség 22-24,00 m között változó az érintett területen. Bővítése a fejlesztések hiánya miatt nem lehetséges. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

e)    42338 j. Vésztő állomáshoz vezető út (kialakult): 
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség kialakult. A szabályozási szélesség 19-4 m. között változó az érintett területen . Az országos hosszú távú közútfejlesztési terv regionális jelentőségű mellékútnak minősíti. A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

f)    Vésztő –Köröskadány regionális jelentőségű összekötő út külterületi szakasza:        
-   Védőtávolság az úttengelytől 50-50 m, ezen belül minden létesítményhez a közútkezelő hozzájárulása, engedélye szükséges. Az előírt szabályozási szélesség 30 m.

  1. Köu-5kk Országos mellékutak területén (Köu-2) tervezett külterületi kerékpárutak. Szabályozási szélesség min. 4,00 m :

Közút tervezési osztályba sorolása : K.IX.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

  1. Vésztő - Okány – Zsadány útirányú országos jelentőségű kerékpárút: érintett 4235, 4236, 4219 sz. Országos mellékutak szabályozási területe.
  • A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll (4,00m). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben min. 1,60 m. Az Okány belterületi szakaszán kivételes esetben helyszűke miatt 1,50 m.
  • A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
  • Érintett vasútvonal: 128 sz. Vésztő – Kötegyán vasútvonal és az AS 64+36. fénysorompó. A minimális biztosítási mód a meglévő fénysorompós biztosítás. A minimális biztosítási mód a meglévő fénysorompós biztosítás.
  • A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik. 
  1. Vésztő - Szeghalom útirányú országos jelentőségű kerékpárút: érintett 4234 j. Országos mellékutak szabályozási területe.
  • A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll

(4,00 m ). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben helyszűke miatt min. 1,60 m.

  • A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
  • Érintett vasútvonal: 128/127 sz. Szeghalom - Vésztő –  vasútvonal.
  • A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik. 
  1. Vésztő – Békéscsaba útirányú térségi jelentőségű kerékpárút: érintett 4234 j. Országos mellékutak szabályozási területe.
  • A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség az országos mellékutak szabályozási szélességén belül rendelkezésre áll (4,00 m). Burkolat szélesség hálózati (turisztikai) jelentőségű kerékpárút esetén min. 2,00 m. Egyéb esetben helyszűke miatt min. 1,60 m.
  • A kerékpárút nyomvonal tervezése során a KKHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.
  • A meglévő helyrajzi számú közlekedési területeken tervezett kerékpárutak a meglévő, vagy módosított területű közlekedési területen belül nem képez további alcsoportú közlekedési területet. A terület jellemzően (Köu-2) besorolása nem változik. 


  1. Köu-4 Országos mellékutak (összekötő utak,) átkelési szakaszai. Szabályozási szélesség 30,00 m

Közút tervezési osztályba sorolása : B.IV. – A az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

  1. 4222 j. Komádi –Körösujfalu - Vésztő összekötő út. (kialakult) belterületi szakasza:
    -A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 17-28,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.

A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

  1. 4234 j. Szeghalom – Vésztő - Gyula összekötő út. (kialakult) belterületi szakasza:
    -A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 17-35,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja. A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.

A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

  1. 4235 j. Okány – Vésztő összekötő út. belterületi szakasza:
    -A szabályozási szélesség a belterületen kialakult 19-33,00 m között változó. Bővítését a forgalom nagysága nem indokolja A szabályozási szélesség a belterületen kialakult.

A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

d)    42338 j. Vésztő - vasútállomáshoz vezető út (kialakult):
-A szabályozási szélesség kialakult 14-21 m. között változó az érintett belterületen, szélesítését a forgalom nagysága és a várható forgalom nem indokolja . A meglévő útkorona szélesség 2x1 forgalmi sávos országos mellékút.

  1. Köu-6 Tervezett gyűjtőutak: részben a meglévő kiszolgáló utak átminősítése gyűjtőúttá. Szabályozási szélesség kialakult, burkolat szélesség min 6,00 m.

Közút tervezési osztályba sorolása : K.VII. C.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a)   Tervezett gyűjtőutak: 0289/28 Hrsz, Táncsics, M, Köztársaság, József A, Bezerédi, Szőlöskert, Szeles, Északi, Újtelep, Bartók B, Liszt F, Mikes K, Rozgonyi utcák. A meglévő burkolatok szélessége 4,00-6,00 m között változó A tervezett gyűjtő utak kiépítési szélessége min. 6,00 m. A meglévő kialakult szabályozási szélesség, megtartandó. Új telekosztás esetén min. 22,00 m szabályozási szélesség a mértékadó.

b) A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), kell megtervezni, vagy (és) forgalomkorlátozásokat (súly, méret, sebesség, időszak, stb.) kell alkalmazni.

  1. Belterületi kerékpárutak szabályozási szélesség 3,00 m :

Közút tervezési osztályba sorolása : B.IX.  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

a) Tervezett belterületi kerékpárutak: Kóti és a Bartók B. utak Érintett országos mellékutak (4222, 42338 j. utak). A felsorolt utcáknál meglévő szabályozási szélesség megtartandó, a 3,00 m szabályozási szélesség biztosított.

b) A tervezett kerékpárút hálózat kialakításánál elsődleges szempontként vettük figyelembe a városközpont, az intézményterületek, kulturális és közösségi létesítmények, oktatási és vallási létesítmények, temetők, városközponttól távol eső részekről történő megközelíthetőségét is. Továbbá az egységes kerékpárút hálózat kialakíthatóságát.

c) A kerékpárutak kiépítéséhez szükséges szabályozási szélesség (3,00 m) a belterületi utak szabályozási szélességében rendelkezésre áll. A részletes tervek elkészítéséhez a KHT- val és a Közlekedési Felügyelettel történő egyeztetés szükséges.

d) A kialakult szabályozási szélességű utak  esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak  aránytalan ráfordítás mellett növelhetők (kerékpárút építése esetén) az egyébként indokolt méretre  a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, kiemelt szegély, kerékpárforgalmi korlát stb.), kell megtervezni.  Vagy és forgalomkorlátozásokat (a meglévő utaknál súly, méret, sebesség, időszak, terelősziget stb.) kell alkalmazni.

  1. Belterületi lakóutak: Köu-10 szabályozási szélessége: új utca nyitása esetén min. 12,00 m . Burkolat szélesség min 5,50 m. Egy forgalmi sávos útnál min 3,00 m.

Közút tervezési osztályba sorolása: B.VI. d-A,B vagy B.V. c.-B  az ÚT 2-1.201:2004 alapján.

  1. Tervezett lakóutak: 446 Hrsz, 221 Hrsz, utak. Meglévő utcáknál a szabályozási szélesség változatlan. Burkolat szélessége min 3,50 m. Új telekkiosztásnál a szabályozási szélesség min. 12,00 m. Javasolt burkolat szélesség min. 2x1 sávos, sávonként 2,75 m szélességben.
  2. Meglévő kiépült lakóutak:

Burkolat szélesség kiépült 3,00 - 4,00 m szélességben. A meglévő szabályozási szélesség megtartandó.

  1. Tervezett utcanyitás:

0289/ Hrsz 22 m tervezett szabályozási szélesség, 0289/28,24 Hrsz 30 m tervezett szabályozási szélesség, 446 Hrsz 17 m tervezett szabályozási szélesség, 440 Hrsz, 17 m tervezett szabályozási szélesség, 443 Hrsz, 12 m tervezett szabályozási szélesség, 206 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 1229 hrsz, 14-20,30 m tervezett szabályozási szélesség.

Az 1393 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 2665 Hrsz, 12 m tervezett szabályozási szélesség, 1367 Hrsz, 1367 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség, 1198 Hrsz, 14 m tervezett szabályozási szélesség.


Zöldterületek

16. §

  1. Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.
  2. A Z jelű közparkokat a szabályozási terv jelöli.
  3. A közparkokat más célra igénybe venni tilos!
  4. A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles a telek határától az útburkolat széléig.
  5. A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

Erdőterületek

17. §

Az E jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

Mezőgazdasági területek

18. §

  1. Az Má-1 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.
  2. Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:
  1. Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
  2. Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
  3. A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot.
  4. [6]
  5. [7]A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. A lakóépületek építménymagassága max. 4,50 m, a tetőidom 35-45° közötti hajlásszögű lehet.
  1. Az Má-2 jelű korlátozott funkciójú szántó művelési ágú mezőgazdasági területekre építeni csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával lehet. A vonatkozó előírások megegyeznek az Má-1 jelű övezetekre előírt szabályokkal.
  2. Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával folytatható.
  3. A –ht- jelű területeken folytatható építési tevékenységet a helyi értékvédelmi rendeletben kell meghatározni.
  4. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területek a lakosság saját részre történő zöldség és

gyümölcs termesztése célját szolgáló övezet. Csak tárolóépület építhető az OTÉK 29§ (3) szerinti feltételekkel.

Vízgazdálkodási területek

19. §

  1. A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat a 46/1999.(III.18.) Korm. sz. rendelet és az OTÉK 30. §-a tartalmazza.
  2. A település területén V jelű terület: csatorna nyomvonalak, melyek mindkét partja mentén 6,00-6,00 m széles sávot kell szabadon hagyni, illetve biztosítani a csatorna kezelése érdekében.
  3. V-n jelű területek értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

20. §

  1. Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM, a 23/2001.(XI.13.) KöM, a 22/1998.(VI.26.) KTM és a 3/2002.(II.22.) KöM rendeletek).
  2. Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Vésztő város területére a 4/2002.(X.7.) KvVM rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
  3. A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
  4. A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a 21/2001.(II.14.) Korm. sz. rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.
  5. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
  6. Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
  7. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre (20/2001.(II.14.)) az építési hatósági eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.
  8. Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!

Zajvédelem

21. §

  1. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményeit.
  2. Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
  3. Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
  4. A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.
  5. A város területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a „18/2001.(IV.28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet előírásai.

Talaj- és vízvédelem

22. §

(1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. A 38/1995.(IV.5.) Korm. Rendelet 25. § (10) értelmében csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(6) A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés létesítményeinél a 38/1995. (IV.5) Korm. Rendelet előírásait figyelembe kell venni.

(7) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(8)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(9) A 219/2004.(VIII.21.) Korm. rendelet 7. § (2) és a 2. sz. melléklet értelmében Vésztő – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „ fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva és a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletében a „C1” intézkedési szennyezettségi határértékeket kell irányadónak tekinteni.

Hulladékkezelés

23. §

  1. A szabályozási területen lévő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.
  2. A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybe veendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.
  3. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII. és a 2000. évi XLIII. törvény, valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
  4. A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

Épített környezet védelme

24. §

  1. A település területén országos védelem alatt álló épített örökségek (műemlékek):

a)  Külterület: hrsz.: 0183/4 Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

b) Bartók Béla tér 1. sz. alatti Református templom

c) Bartók Béla u. 1. sz. alatti Bagolyvár: Boronafalú villa

d) Wesselényi Miklós u. 30. sz. alatti Gazdaház

  1. Műemléki környezet határa:

a)         Külterületen: A 018, 0183/4, 0182 hrsz-ú földrészletek.

b)         Belterületen: A 3-as hrsz.-ú, a 4-es hrsz.-ú, a 20/4-es hrsz.-ú, a 20/5-ös hrsz.-ú, a 20/2-es hrsz.-ú, a 21-es hrsz.-ú, a 19-es hrsz.-ú, a 18-as hrsz.-ú telkek;

c)                    a 3420/1-es hrsz.-ú, a 3420/2-es hrsz.-ú, a 3419-es hrsz.-ú, a 3421-es hrsz.-ú telkek;

d)        az 1186-os hrsz.-ú, az 1185-ös hrsz.-ú, az 1187-es hrsz.-ú telkek területe.

  1. Műemléki védettség folyamatban van:

a)          Bartók Béla tér 6. sz. alatti Református Szeretetotthon régi épülete

b)         Wesselényi Miklós u. 14. sz. alatti Kiss Bálint Általános iskola

  1. Műemléki védettségre javasolt épület:

a)         Kossuth Lajos u.62. sz. alatti Városháza

b)        Kossuth Lajos u. 81. sz. alatti Gazdaház

  1. A fenti ingatlanok műemlékké nyilvánítása után, környezetük is védelemben részesül:

a)         A Bartók Béla tér 6. sz. alatti Református Szeretetotthon régi épületének műemléki környezete: megegyezik a Bartók Béla tér 1. sz. alatti Református templom műemléki környezetével.

b)         A Wesselényi Miklós u. 14. sz. alatti Kiss Bálint Általános iskola műemléki környezete: a 3347-es hrsz.-ú, a 3346-os hrsz.-ú, a 3345/2-es hrsz.-ú, a 3341-es hrsz.-ú telkek területe.

c)         A Kossuth u. 81. sz. alatti lakóház műemléki környezete: a 3299-es hrsz.-ú, a 3303-as hrsz.-ú, a 3306-os hrsz.-ú, a 3307-es hrsz.-ú, az 1550-es, az 1551-es hrsz.-ú, az 1552-es hrsz.-ú, az 1553-as hrsz.-ú telkek területe.

d)         A Kossuth Lajos u.62. sz. alatti Városháza műemléki környezete: az 1470-es hrsz.-ú, az 1471-es hrsz.-ú, az 1472-es hrsz.-ú, az 1473-as hrsz.-ú, az 1475-ös hrsz.-ú telkek területe.

  1. A Műemléki Környezet (MK) területén kialakult telekhatár megszüntetésére (telkek összevonására) és telek megosztására csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján kerülhet sor.
  2. Védett területen új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével együtt bemutató utcakép alapján szabad.
  3. Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

(9)  A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi  (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása érdekében helyi védelmet rendelhet el.

  1. A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre (tér, utca, utcaszakasz, utcakép) és természeti értékekre, területekre.
  2. A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére, esetleges bontására vonatkozóan a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(10) Védett helyi művi értékek:

a)   Külterület: hrsz.: 0744/8 Kertmegi Vadászház

 b) Wesselényi Miklós u. 9. sz. alatti Római Katolikus templom

c) Wesselényi Miklós u. 14, 15. sz. alatti iskolaépületek

  1. Zsebengő u. 5. sz. alatti malomépület
  2. Kossuth Lajos u. 124. sz. alatti „Móra” iskola
  3. Báthori István u. 2. sz. alatti lakóépület
  4. Békési u. 52, 54. sz. alatti Komlódi falvi iskolaépületek
  5. Kossuth Lajos u. 94. sz. alatti lakóház

(11) Helyi védelemre javasolt művi értékek:

a)   Vörösmarty Mihály u. 10/a, 19. sz. alatti gazdaházak

b)  Csokonai Vitéz Mihály u. 10 sz. alatti gazdaház

c)   Kossuth Lajos u. 34. sz. alatti lakóház és melléképülete

d)  Damjanich János u. 4. sz. alatti gazdaház

e)   Kölcsey Ferenc u. 4. sz. alatti gazdaház

f)   Várdomb u. 10. sz. alatti gazdaház

g)  Szőlőskert u.14. sz.

h)  Ady Endre u. 18. sz.

i)   Külterület: hrsz.: 0560/2 „Kastély iskola”

j)   Kossuth u. 14. sz.

(12) Utcakép védelem:

a)   Kossuth Lajos u. 67-81. sz.

b)  Táncsics Mihály utca

c)   Sinka István utca

d)  Akácos utca

e)   Úttörő utca

f)   Bem József utca

g)  Jókai Mór 2-14. sz.

h)  Várkonyi u. 44-48. sz.

(13) A település történeti, halmazszerkezetű több mint kétszáz éve meglévő területe szerkezeti védelemben (helyi értékvédelmi terület határa) részesül, az alábbi lehatárolás szerint:

a)   Jókai Mór utca, Vörösmarty Mihály utca, Bartók Béla tér, Kossuth Lajos utca, Báthori István utca, Baross Gábor utca, Széchenyi István utcák által körbefogott településrész.


Országos jelentőségű természetvédelmi terület


25. §

Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.

  1. a Körös-Maros Nemzeti Park területe (országos jelentőségű védett természeti terület),
  2. a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek, ill. természeti emlékek: a kunhalmok (országos jelentőségű védett természeti terület), valamint
  3. a fontos Érzékeny Természeti Területek

Helyi jelentőségű védett természeti területek


26. §


  1. Meglévő védett értékek:

a)         a Református Templomkert 1 db platánfája

b)        a Kossuth utcai Általános iskola udvarán lévő tölgy és platán

(2)Védelem alá kerülő értékek:
a)                    a Mágori részen lévő Missziós Szolgálat területén és környékén lévő idős tölgyeket és vadgesztenyéket,
b)                    az egykori Wenckheim-kastély, ma vadászház körüli idős hárs, vöröstölgy, galagonya és virginiai boróka növény-együttest, illetve
c)         a Kertmegi réti vasúti átjáró környékén lévő tölgycsoportot


Folytonos és megszakított ökológiai folyosók

Természeti területek


27. §


Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt természeti területeken az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltak az irányadóak.


A régészeti értékek védelme

28. §


  1.  A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a 2001. évi LXIV. Tv. 62§ (2) bekezdése értelmében szakhatósági feladatokat lát el, ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.
  2. Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.


Védőterületek, védősávok

29. §


  1. A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 19. § (2) bekezdésének előírásai tartalmazzák.
  2. Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.
  3. Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:
  1. elektromos légvezeték – 20 kV:                    10,0-10,0 m,
  2. ellátó gázvezeték – GKN:                                  9,0-9,0 m,
  3. vízelvezető csatorna:                                         6,0-6,0 m,
  4. vízellátó vezeték:                                               2,0-2,0 m.
  1. Vízügyi létesítmények védősávjai

a)   Sebes Körös balparti védőmű:                               13,0 m,

b)   Holt-Sebes Körös balparti védőmű:                       13,0 m,

c)   Kövizig kezelésű csatornáknál :                         6.0-6,0 m,

d)   társulati csatornáknál:                                        3,0-3,0 m

  1. Az állati melléktermék gyűjtőhelye körül 500 m védőtávolságot kell biztosítani. Ezen belül lakóépület nem létesíthető A szennyvíztisztító telep védőterülete 500m. Az állattartó telepek 1.000 m-es környezetében lakóépület és élelmiszer-feldolgozó üzem csak előzetes szakhatósági hozzájárulással létesíthető.


Egyéb rendelkezések


30. §


  1. A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembevételével kell megállapítani.

 

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere

31.§


(1) A települési önkormányzat – külön önkormányzati rendelet hatályba lépésével – elővásárlási jogot állapít meg, a HÉSZ-ben és a SZT-ben lehatárolt területeken az alábbi célok megvalósítása érdekében:

  1. a közúti- és a vasúti közlekedés feltételeinek kialakítása,
  2. védett épületek megőrzése,
  3. védett területek megőrzése,
  4. a város szerkezetét meghatározó területek kialakításának biztosítása, illetve befolyásolása.
  1. A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.
  2. Az építésügyi hatóság a településrendezési kötelezés körében, a SZT-ben lehatárolt építési övezetek területén
  1. beépítési-,
  2. helyrehozatali-,
  3. beültetési-

kötelezettséget rendelhet el.

(4) A szabályozási terven „Gip”, „Kke”, „Kr”, „Kst”   területfelhasználási         jelöléssel ellátott területeken - a terület biztosítása érdekében – telekalakítási, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni.


Záró rendelkezések

32. §

Jelen rendelet a területi főépítész szakmai véleményének megérkezése után lép hatályba és egyidejűleg a 16/1991. (VII.17.) sz. rendelet hatályát veszti.



Molnár Sándor                                                      Dr. Petri Béla

             polgármester                                                            jegyző





[1]

Módosította a 14/2015. (X. 1.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. év október 1. napjától.

[2]

Módosította a 18/2014. (IV. 29.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év június hó 1. napjától.

[3]

Módosította a 18/2014. (IV. 29.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év június hó 1. napjától.

[4]

Módosította a 27/2016. (XII. 01.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év december hó 1. napjától.

[5]

Módosította a 27/2016. (XII. 01.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év december hó 1. napjától.


[6]

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (II. 25.) számú önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. év március hó 1. napjától.

[7]

Módosította a 8/2016. (II. 25.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év március hó 1. napjától.