Vésztő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2006. (III. 28.) számú rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2024. 02. 02Vésztő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2006. (III. 28.) számú rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról
Vésztő Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Ltv. 2. számú mellékletére - a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1)1 E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).
(2) E rendelet szabályait az önkormányzat intézményei kezelésében lévő helyiségekre az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló helyi rendelet szabályai figyelembe vételével kell alkalmazni.
A lakás bérbeadásának feltételei
(Ltv 3. § (1)-(2) bekezdés, 12. § (5) bekezdés, 84. § (1)-(2) bekezdés)
2. §2
3. § (1) A lakás
a)3
b) szükséglakás, vagy
c) szolgálati lakás lehet.
(2)4 A lakások (1) bekezdés szerinti minősítését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Lakás más célra nem adható bérbe.
(4) A lakások bérbeadásának jogát a polgármester gyakorolja, akinek a szolgálati lakás bérbeadását megelőzően ki kell kérnie a bérlő munkáltatójának az egyetértését.
(5) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásba lakni.
4. §6
Szükséglakásokra vonatkozó szabályok
5. §7 Szükséglakást bérbe adni annak a személynek lehet
a) akinek az egyenesági hozzátartozói nem tudnak a településen megfelelő elhelyezést biztosítani,
b) aki krízis helyzetbe került és lakhatását nem tudja más módon megoldani.
A szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok
6. §8 Szolgálati lakást bérbe adni annak a személynek lehet, akinek
a) az önkormányzattal, illetve intézményeivel munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya áll fenn, vagy
b) a személyét az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a bérlő kiválasztási jogosultsággal rendelkező szerv megnevezi.
7. § Szolgálati lakást bérbe adni csak a 6. § a) pontjában meghatározott jogviszony fennállásáig, illetőleg a b) pontban meghatározott megállapodás tartamáig (továbbiakban együtt: meghatározott feltétel bekövetkeztéig) lehet.
A bérlőtársi szerződés és társbérlő
8. § A lakásokra bérlőtársi szerződés nem köthető.
A felek megállapodásának tartalma
9. § A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatának évente egy, indokolt esetben többszöri alkalommal történő ellenőrzésére. Egynél több alkalommal csak indokolt esetben, a lakás rendeltetéstől, illetőleg a bérleti szerződésben foglaltaktól eltérő használatának gyanúja esetén a bérlő előzetes értesítése mellett lehet a lakást ellenőrizni.
10. § A bérbeadó köteles
a) a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő részére átadni;
b) a lakás állagának fenntartásáról gondoskodni;
c) a lakás központi berendezéseinek üzemképes állapotát biztosítani,
d) a lakás közműellátását biztosító vezetékek üzemképes állapotáról gondoskodni.
11. §9 (1) Amennyiben a bérbeadó kötelezettségét a bérlő előzetes kérelme és megkötött megállapodás alapján teljesíti, az ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítését a kérelem és megállapodás mellékleteként szereplő tételes költségvetés alapján a bérbeadótól kérheti.
(2) Az előzetes megállapodás alapján a bérlő által teljesített, s a bérbeadó által elfogadott és elismert a bérbeadót terhelő kötelezettség költségeit a bérlő a lakbérben érvényesítheti olyan formában, hogy a havonta érvényesített összeg nem lehet több a lakbér 50 %-ánál.
(3) A bérbeadó kikötheti a megállapodásban, hogy a munkálatokat a Városüzemeltetési Irodán keresztül végezteti el a bérlő anyagköltség viselése mellett. Amennyiben a bérlő ezt nem fogadja el, úgy a bérbeadó nem köteles a tételes költségvetés munkadíj részét elfogadni.
(4) Ha a bérleti jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott teljesítés lejártát megelőzően szűnik meg, a fennmaradó részt a bérlőnek a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül ki kell fizetni, amennyiben a bérleti szerződés a bérbeadó általi rendes felmondás vagy a szolgálati lakáshoz kapcsolódó jogosultsági feltételek hiányának azon okból történő bekövetkezése miatt szűnik meg, amely a bérlőnek felróható.
A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei
12. § A lakást jogcím nélkül használó személy két hónap után a lakáshasználati díj 50 %-kal, hat hónap után pedig 100 %-kal megemelt összegét köteles fizetni.
A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei
13. § (1) Az Ltv 21. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően a lakásba más személy csak a bérbeadó külön írásbeli hozzájárulásával fogadható be.
(2)10 Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a befogadott személy a Polgári Törvénykönyv szerint a bérlő hozzátartozójának minősül és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlővel fennálló bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre nem tart igényt.
A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok
14. § (1) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén másik lakás bérbeadására akkor kerülhet sor, ha
A cserelakás felajánlása helyett fizetendő pénzbeli térítés mértéke és feltételei
(Ltv 27. § (2) bekezdés)
15. § (1) A bérlővel kötött megállapodás alapján a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítéssel is kiválthatja.
(2) A pénzbeli térítés mértéke a lakásra megállapított lakbér öt évi összege.
(3) A pénzbeli térítést a lakás bérbeadó részére történő átadását követő 8 napon belül ki kell fizetni.
Az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei
16. § A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.
A lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételei
(Ltv 33. § (3) bekezdése)
17. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás, illetve lakrész albérletbe nem adható.
A lakbér mértéke
(Ltv 13. § (1)-(2) bekezdése, 34. § (1)-(2) bekezdése és (4)-(5) bekezdése)
18. §11 Az önkormányzati lakások után fizetendő bérleti díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A lakbértámogatás
(Ltv. 34. § (3) és (6) bekezdése)
19. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nem nyújt.
A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díja
(Ltv. 35. § (2) bekezdés, 91/A § 18. pont)
20. § A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások (vízellátás, csatornahálózat, szennyvízszállítás, szemétszállítás stb.) díját külön jogszabályok tartalmazzák.
A helyiség bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételei
21. § (1)12 Az önkormányzat tulajdonában lévő, a rendelet 2. mellékletében felsorolt bérbe adható helyiségeket - a 22. §-ban foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján lehet bérbe adni.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet, a bérleti díjra vonatkozó ajánlatot, valamint a bérlet tartamát.
(3)13 A helyiségek bérbeadásának jogát a polgármester és az önálló intézmények vezetői gyakorolják az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
22. § A lakásbérlő részére a lakásbérlet fennállásáig tartó határozott időre pályázat nélkül is bérbe adható a lakáshoz tartozó garázs és egyéb helyiség.
23. § A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a lakásbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
24. § Szerződő felek a helyiségbér összegében- az ajánlatban szereplő díj figyelembe vételével - szabadon állapodnak meg.
25. § A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
A helyiség bérleti jogának cseréjének, illetve átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételei
26. § A bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át, nem cserélheti el, albérletbe nem adhatja.
A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértéke és megfizetésének feltételei valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételei
27. § A Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén
a) a lakás vételára az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló helyi rendelet (továbbiakban: Vr) szerint meghatározott vagyonérték;
b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a vagyonérték 20 %-a;
c) a részletfizetés időtartama 15 év, a szerződéses kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat; a részletet havonta egyenlő összegben, minden hónap 15. napjáig kell megfizetni
d) a vevőt 10 %-os vételárengedmény illeti meg, ha a vételárat a lakás megvásárlásakor egy összegben kifizeti, illetőleg a vételárhátralékból 10 %-os kedvezmény illeti meg, ha azt a szerződésben meghatározottaktól eltérően egy összegben előre fizeti meg.
e) elővásárlás esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell a
28. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladására a Vr rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a vételár megfizetésére részletfizetés nem biztosítható.
A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai
(Ltv 62/B § (2) bekezdés)
29. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek törvény szerinti kezeléséről és felhasználásáról a város éves költségvetéséről szóló rendeletben, valamint a zárszámadási rendeletben külön kell dönteni.
A szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételei
(Ltv 68. § (2) bekezdés)
30. § A szociális intézményből elbocsátott személy részére - ha az önkormányzat javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le - az önkormányzat köteles olyan megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni, amilyen a lemondással érintett lakás tulajdonosává vált.
31. § Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, a másik lakásra csak akkor tarthat igényt, ha a részére kifizetett térítést az önkormányzat javára visszafizeti.
Az önkormányzat költségvetési szervének saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazás, illetőleg a bérbeadás feltételei
(Ltv 80. § (1)-(2) bekezdés)
32. § Az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerveinek vezetői jogosultak az intézmény használatába adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek felett a Vr szabályai szerint rendelkezni.
Hatálybalépés
33. § (1) Ez a rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba.
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 12/2005 (II. 22.), valamint az azt módosító 23/2005 (VI. 28.) számú rendeletek, továbbá az árakról és díjakról szóló 38/2005 (XI. 29.) számú rendelet 3. §-ának b) pontja, s a 2. számú mellékletének b) pontja.
1. számú függelék a 14/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez a 14/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez14
2. számú függelék a 14/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez a 14/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez15
Módosította a 22/2007. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2007. év augusztus hó 28. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 22/2007. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2007. év augusztus hó 28. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 23/2016. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2016. év szeptember hó 2. napjától.
A 3. § (2) bekezdése a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 23/2016. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2016. év szeptember hó 2. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 23/2016. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan 2016. év szeptember hó 2. napjától.
Módosította a 22/2007. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2007. év augusztus hó 28. napjától. Az 5. § a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 22/2007. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2007. év augusztus hó 28. napjától.
Módosította a 25/2010. (XII. 22.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. év január hó 1. napjától.
Módosította a 23/2016. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év szeptember hó 2. napjától.
Módosította a 10/2012. (II. 28.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. év március hó 1. napjától. A 18. § a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 23/2016. (IX. 1.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2016. év szeptember hó 2. napjától.
Az 1. számú függeléket a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú függeléket a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.